Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-08 / 57. szám

1990. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK NíKiRAI) 3 A honatya visszapillant „Ezután is az egyszerű emberekért akarok tenni” ­mondja Sándor Gábor, pásztói képviselő Mindössze huszonhét éve­sen került a parlamentbe Sándor Gábor, az Üvegipari Művek Pásztói Gép- és Szerszámgyárának anyagbe­szerzője, aki Pásztó és kör­nyéke harmincezer lakosá­nak az érdekeit képviseli. Miután az Országgyűlés ha­marosan megtartja utolsó ülését, tehát a mandátuma lejár, ezért az elmúlt közel öt esztendő rövid mérlegé­nek elkészítésére kértük a honatyát. — Kezdjük beszélgetésün­ket a végkövetkeztetés levo­násával! Utólag nem bán­ja -e, hogy fiatalon ilyen nagy fába vágta a fejszéjét? — Nem bántam meg, sőt kifejezetten örülök neki, hogy volt bátorságom hozzá. Hiszen a választópolgáraim jóvoltából olyan „főiskolára" járok, melyhez fogható nincs több az országban. Olyan tapasztalatokat szereztem, olyan napi információkhoz jutottam, amelyeket a ma­gánéletemben hasznosítha­tok, s remélem, lesznek, akiknek ezután is segíthe­tek. Az elmúlt éveket joggal nevezhetjük történelminek, az országban lezajlott vál­tozásokat parlamenti kép­viselőként, jogalkotóként megélni, ez igazán szép és felejthetetlen élmény volt számomra. — Magam is tapasztalom, hogy a parlamenti munka je­lentősen módosult az utób­bi időben. — Valóban. Amikor meg­választottak képviselőnek, a mostaninál sokkal gyorsab­ban és csendesebben ment a törvénvkezés. A többpártrendszer be­vezetése óta fokozatosan megváltozott a helyzet, s ma már egvre zajosabbak az ülések. Ám nemcsak vita van, hanem a hozzászólások minősége is jobbá vált, a felszólalók rendre nagyobb léptékű témákkal foglalkoz­nak. * VII. * VII. — A ciklus alatt hányszor és milyen témákban szólalt fel a Parlamentben? — Négyszer szólaltam fel. A többi között szóvá tettem választókörzetem rendkívül rossz telefonellátását. A bős—nagymarosi beruházás kapcsán is hallattam a han­gom, kifejtve‘annak nógrá­di vetületét. A nyilvánosság elé tártam megyénk kedve­zőtlen iparszerkezetét és korszerűsítéseket sürgettem. Az ifjúság 'cseppet sem irigylésre méltó helyzetéről is kifejtettem a véleménye­met. — A szavazások alkalmá­val volt-e bátorsága eseten­ként nemet mondani? — Többször is, mint azt előzetesen mertem gondolni. Ott vagyok az ipari munká­sok között, eljárok a falu­gyűlésekre, képviselői beszá­molókat tartok, megfprdulok a termelőszövetkezetekben, sokszor voltam az orvosok­nál és a pedagógusoknál, a szüleim és a feleségem ré­vén ismét csak újabb réte­gekhez jutok el, tehát sokfé­le, bár korántsem teljes körű véleménycsokorral rendel­kezem. A különböző véle­mények ismeretében bátran mondtam nemet például a kamatadótörvényre, mert a hátrányos helyzetbe került társadalmunkat nem szabad újabb anyagi terhekkel sújtani. — Hogyan érzi: elfogad­ták a választópolgárai? Meg­ítélése szerint elégedettek-e az ön képviselői munkájá­val? — Először is hadd mond­jam meg: sokat fáradoztam azért, hogy a tanácsok, a választópolgáraim tudják, mire való a képviselő. Sze­rintem messze nem hasz­nálták ki azt , a jogi lehető­séget, amely ezzel a, man­dátummal jár, bár voltak kivételek. Közreműködésem­mel sikerült választ kapni a kállóiak óvodagondjára, a héhalmiak átvehették a taná­csi szétválás miatt nekik já­ró pénzt. Mindezek a rész­sikerek igazolták: a képvi­selő igenis eljuthat akár a legfelsőbb körökig. Nehéz volna egyértelmű feleletet adni arra a kérdésre, hogy elfogadtak-e a választópolgá­rok. A magam módján min­dent megtettem a problémák orvoslása érdekében, bár nem vagyok és nem is lehe­tek elégedett. — A mostani választáson indul, méghozzá független jelöltként. Hogyan ítéli meg az esélyeit? — Igen, megpróbálok be­kerülni az új, a korábbinál keményebb, mindazonáltal csak átmeneti parlamentbe. Azért nem lesz igazi, mert hazánkban még nincs igazán letisztult politika.1 kultúra, és politikai tolerancia, holott nagy szükség van rájuk. A megbékélés lenne az igazi, tisztán látni, ki, mit.és ho­gyan akar. Érvekkel harcol­ni és nem személyek ellen! Független jelöltként keve­sebb az esélyem, hiszen nincs olyan szervezői és anyagi bázisom, mint egy párt jelöltjének. Ha újravá­lasztanak, ha nem, ugyan­az a célom: a hátrányos helyzetű, az egyszérű embe­rekért akarok dolgozni, mi­ként eddig is tettem. Kolaj László Alulról építkező, pártoktól független, országosan egységes szervezet lesz (Folytatás az 1. oldalról.) haza már a Magyar Techni­kai és Tömegsportklubok Szövetsége megyei titkára­ként érkezett. Kérem, te­kintsen vissza: mi jellemez­te eddig a szövetség munká­ját? — Ügy hiszem, hogy Nóg- rád megyében széles körben ismert a tevékenységünk. Hiszen 130 klubunk munkál­kodik és közel 10 ezer a klubok taglétszáma. Szövet­ségünk eddigi munkája fon­tos honvédelmi és társadal­mi célokat szolgált, és erre kötelez jelenleg is az ér­vényben lévő honvédelmi törvény. Egy-két jellemző feladatvállalásunkat szeret­ném elmondani. Segítettük a katonai pálya iránt érdek­lődő fiatalokat a pályavá­lasztásban. Korszerűsítettük a gépjárművezető-képzési, technológiai folyamatokat és minden évben teljesítettük a sorköteles fiatalok szakirá­nyú felkészítését. Figyelemre méltó eredményeket értünk el a rádiósportok területén, a modellező szakági mun­kánk is széles körű. Kima­gasló eredményeket értünk el a lövészversenysport te­rületén és a honvédelmi csa­patversenyekben. A nógrádi Szakmar Rezsőt a sorkatonai tisztelték segítőkészségéért sportlövők gyakran örven­deztették meg a megye la­kosságát és természetesen bennünket is, a világ, az eu­rópai és az országos bajnok­ságokon elért helyezéseikkel. — Az önök munkájában mi jellemezte az utóbbi idő­szak változásait? szolgálatra készülő fiatalok is Évente több előkészítő tábort szerveztek a hadköteles fiata­loknak Lakásépítés A KSH nógrádi igazgatósága jelenti A lakásellátás és lakás- gazdálkodás helyzete, annak változásai nagymértékben befolyásolják az életkörül­mények alakulását. Ezért az infrastrukturális fejleszté­sek súlyponti feladata a la­kásépítés. Az utóbbi né­hány évben — az orszá­goshoz hasonlóan — Nóg- rád megyében is kevesebb otthont teremtettek. A mérséklődés irányá­ba hatott az építési költ­ségek, s ezzel egyidejűleg a lakásárak gyors ütemű emelkedése. Az építőanyag­ellátás nehézségei gátolták az ütemes kivitelezést, to­vábbá feszültséget terem­tett a lakásépítés területén a fizetőképes kereslet csök­kenése. Az állami pénzeszközök beszűkülése odavezetett, hogy felértékelődött a ma­gánerős lakásépítés. Ennek támogatására több helyi és központi intézkedés szüle­tett. s hatására megvál­tozott az épített lakások pénzügyi forrás szerinti ösz- szetétele. Ez a folyamat a VII. ötéves tervidőszakra, így 1989-re is jellemző. Nógrád megyében 920 la­kás készült tavaly, mint­egy 100 lakással kevesebb a tervezettől, s ez az 1988. évi alacsony szinttől is elma­rad. A lakások pénzügyi forrás szerinti összetételére jellemző, hogy az állami erőből épült lakások szá­Megyénk mult eite — a számok tükrében ma, s így az aránya is to­vább mérséklődött. Mind­össze négy bérlakás épült a megyében, s a tervezett községi szolgálati lakások egv része sem készült el, elsősorban pénz-, illetve kivitelezői kapacitáshiány következtében. Magánerő felhasználásá­val 1989-ben 904 lakás épült, nagyobb részük a községek­ben. Ez valamelyest meg­haladja ugyan az 1988. évi szintet, elmarad azonban a tervezettől. Mérséklődött az OTP vállalkozói készsége,, összefüggésben a fizetőké­pes' kereslet csökkenésé­vel. Az OTP Nógrád me­gyei szervezete által sa­ját beruházásban^ felépí­tésre előirányzott lakások­nak mindössze a 87 száza­léka készült el. Hátráltat­ta a befejezést a kivitele­zői késedelem mellett az időnként tapasztalható anyaghiány. A lakások túlnyomó ré­szében 3 szobánál kevesebb található, így az átlagos alapterület — az 1988-ban épült lakásokhoz viszonyít­va — csökkent. A lakások átlagos eladási ára ugyan­ezen idő alatt 10 százalé­kot meghaladó mértékben emelkedett, s lakásonként megközelítette az 1,2 mil­lió forintot, amely négyzet- méterenként több mint 19 ezer forintot jelent. (Ez te­lepülésenként erőteljes dif­ferenciálódást mutat, a vá­rosokban számottevően meg­haladja az átlagot.) A je­lentős áremelkedés, vala­mint a hitelfeltételek ked­vezőtlen irányú változásá­nak következménye, hogy esetenként értékesítési ne­hézségek keletkeztek. Az utóbbi évek tapasz­talatai szerint a kivitele­ző építőipari szervezetek la­kásépítésben betöltött sze­repe csökkent. Egy részük ugyanis teljesen kivonult a lakásépítésből, míg mások ez irányú tevékenysége — a nagy bizonytalanság, a ki­sebb jövedelmezőség miatt — mérséklődött. Az építőiparba tartozó gazdálkodóegvségek az el­múlt évben 224 lakást adtak át rendeltetésének, mint- egv 70 százalékát az egy év­vel korábbinak. A magán­építők — különösen a la­kossági kivitelezés — je­lentősége felértékelődött, kedvezőtlen azonban, hogy a kivitelezés minőségi prob­lémái már itt is jelentkez­nek. (Pl.: az 1989‘ben vég­zett 390 ellenőrzés két­harmadánál találtak hiá­nyosságot, melyből jelen­tős az állékonyságot ve­szélyeztetők hányada.) Az ütemes kivitelezést időnként még nehezítették az építőanyag-ellátás terü­letén tapasztalható feszült­ségek. Néhány termékből árualaphiány mutatkozott, míg másokból a választék nem volt kielégítő. (Pl.: az olcsóbb építőanyagok iránt megnőtt a kereslet, ugyan­akkor az ellátás nem min­den esetben volt kifogás­talan.) A megyében 1989-ben 190 lakás szűnt meg, 108-cal ke­vesebb, mint egy évvel ko­rábban, s a tervezettnek csupán háromnegyedét tet­te ki. Nagyobb számú meg­szűnés a községeket jelle­mezte, ahol minden meg­épült 100 lakásból 26 a megszűnteket pótolta, szem­ben a városi 16-tál. (Folytatjuk) — Szervezeteink, klubja­ink a szaktevékenységi fel­adatok ellátása mellett igye­keztek — elsősorban a fia­talok körében — honvédel­mi nevelőmunkát végezni, hangsúlyozottan a hazasze­retetre' az erkölcsi értékek­re, a nemzettudatra, a haza védelmére összpontosítva. A sorkötelesek szaktanfolya­main és más műszaki jel­legű foglalkozásokon a tech­nikai kultúra, a fegyelem elfogadtatása szerepelt napi­renden. Mozgósítottuk tagsá­gunkat szervezeteink meg­újítására, az átalakulási fo­lyamatok támogatására. Megpróbáltunk minden kér­désben őszinte és világos tá­jékoztatást adni. Több új kezdeményezés, munkafor­ma vált hasznosíthatóvá klubjainkban, azonban a megvalósítás terén csak részeredményeket értünk el. Hozzá kell tennünk, hogy eléggé magunkra maradtunk, mert az együttműködés sze­mélyi és tárgyi feltételei az utóbbi években erősen csök­kentek. — Az ifjúságot tömörítő politikai és társadalmi szer­vezetek, valamint az oktatást irányító szervek jelenleg is kevés támogatást adnak számunkra. Nyíltan hirdet­tük — ma is vállaljuk —, hogy minden szervvel, illet­ve szervezettel fenntartás nélkül együttműködünk, amennyiben támogatják az alapszabályunkban rögzített célkitűzéseinket. A tárgyidő- szakban a Magyarországi If­júsági Szervezetek Országos Tanácsában is alapító tag­ként tevékenykedtünk. — Mi a biztosíték az új szervezeti átalakulásra? — A jelenlegi taglétszám és az a hangulat, amelyet a közelmúltban lezajlott köz­gyűléseinken tapasztaltam. Ez jó feltétel az átálláshoz még akkor is, ha ma nincs garantált anyagi fedezet, mely nélkülözhetetlen a technikai és a képzési fel­adatainkhoz. Továbbra is az ifjúság körében kívánunk tevékenykedni, az intézmé­nyekkel előre egyeztetett módon, a korábbiaknál sok­kal szabadabban, és ugyan­így a lakóterületeken is. Szövetségünk célja a tiszta hazaszeretetre való nevelés, a sportigén3'ek kielégítése. Hit- és pártállásra való te­kintet nélkül mindenkit vá­runk a sorainkba. A figye­lem a sport és a technika irányába erősödik a jövő­ben. — A Nógrád megyei kül­döttcsoport hogyan vett részt az országos rendkívüli küldöttgyűlés munkájában? — Az új jogutódszervezet megalakulását egységesen tá­mogattuk. Csuka Gábor, a Salgótarjáni Kohászati Üze­mek honvédelmi klubjának titkára szólalt fel, sikeres, előremutató, elismerést ki­váltó volt a felszólalása. Az új alapszabályt előzetesen véleményeztük, megismer­tetése klubszinten a követ­kező két hónap feladata lesz, a teljes átállás szep­tember,. október hónapban befejeződik. A megyénkben végzett munkának az elis­merését fejezi ki az is. hogy . Sztrémi Lászlót, a megyei vezetőség gazdasági vezető­jét megválasztották az or­szágos elnökség mellett mű­ködő gazdasági ellenőrző bi­zottság elnökének. — Ezúton is szeretném megköszönni a polgári és hivatásos munkatársainknak, együttműködő partnereink­nek a munkáját. Külön is azoknak, akik több évtize­den keresztül kötődtek vala­milyen formában a Magyar Honvédelmi Szövetséghez. Megköszönöm fáradozásu­kat, amellyel szolgálták a honvédelmi sport nemes ügyét, alakították az ifjúság és a lakosság tudatát, tevő­legesen hozzájárultak me­gyénk énítőmunkájához, tet­teikkel ápolták a béke gon­dolatát. Tudom, hogv több korosztály nosztalgiával nvugtázza a szövetségben el­töltött éveket, évtizedeket, hiszen ifjúságuk rejlik ben­ne. Végezetül megköszönöm a NÓGRÁD-nak is. hogy fi­gyelemmel kísérte a mun­kánkat. tevékenvségünkről rendszeresen tájékoztatta megyénk lakosságát. — Mi is köszönjük a lehe­tőségeket és a beszélgetést? Rácz András A szerző felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom