Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-08 / 57. szám
1990. MÁRCIUS 8., CSÜTÖRTÖK NíKiRAI) 3 A honatya visszapillant „Ezután is az egyszerű emberekért akarok tenni” mondja Sándor Gábor, pásztói képviselő Mindössze huszonhét évesen került a parlamentbe Sándor Gábor, az Üvegipari Művek Pásztói Gép- és Szerszámgyárának anyagbeszerzője, aki Pásztó és környéke harmincezer lakosának az érdekeit képviseli. Miután az Országgyűlés hamarosan megtartja utolsó ülését, tehát a mandátuma lejár, ezért az elmúlt közel öt esztendő rövid mérlegének elkészítésére kértük a honatyát. — Kezdjük beszélgetésünket a végkövetkeztetés levonásával! Utólag nem bánja -e, hogy fiatalon ilyen nagy fába vágta a fejszéjét? — Nem bántam meg, sőt kifejezetten örülök neki, hogy volt bátorságom hozzá. Hiszen a választópolgáraim jóvoltából olyan „főiskolára" járok, melyhez fogható nincs több az országban. Olyan tapasztalatokat szereztem, olyan napi információkhoz jutottam, amelyeket a magánéletemben hasznosíthatok, s remélem, lesznek, akiknek ezután is segíthetek. Az elmúlt éveket joggal nevezhetjük történelminek, az országban lezajlott változásokat parlamenti képviselőként, jogalkotóként megélni, ez igazán szép és felejthetetlen élmény volt számomra. — Magam is tapasztalom, hogy a parlamenti munka jelentősen módosult az utóbbi időben. — Valóban. Amikor megválasztottak képviselőnek, a mostaninál sokkal gyorsabban és csendesebben ment a törvénvkezés. A többpártrendszer bevezetése óta fokozatosan megváltozott a helyzet, s ma már egvre zajosabbak az ülések. Ám nemcsak vita van, hanem a hozzászólások minősége is jobbá vált, a felszólalók rendre nagyobb léptékű témákkal foglalkoznak. * VII. * VII. — A ciklus alatt hányszor és milyen témákban szólalt fel a Parlamentben? — Négyszer szólaltam fel. A többi között szóvá tettem választókörzetem rendkívül rossz telefonellátását. A bős—nagymarosi beruházás kapcsán is hallattam a hangom, kifejtve‘annak nógrádi vetületét. A nyilvánosság elé tártam megyénk kedvezőtlen iparszerkezetét és korszerűsítéseket sürgettem. Az ifjúság 'cseppet sem irigylésre méltó helyzetéről is kifejtettem a véleményemet. — A szavazások alkalmával volt-e bátorsága esetenként nemet mondani? — Többször is, mint azt előzetesen mertem gondolni. Ott vagyok az ipari munkások között, eljárok a falugyűlésekre, képviselői beszámolókat tartok, megfprdulok a termelőszövetkezetekben, sokszor voltam az orvosoknál és a pedagógusoknál, a szüleim és a feleségem révén ismét csak újabb rétegekhez jutok el, tehát sokféle, bár korántsem teljes körű véleménycsokorral rendelkezem. A különböző vélemények ismeretében bátran mondtam nemet például a kamatadótörvényre, mert a hátrányos helyzetbe került társadalmunkat nem szabad újabb anyagi terhekkel sújtani. — Hogyan érzi: elfogadták a választópolgárai? Megítélése szerint elégedettek-e az ön képviselői munkájával? — Először is hadd mondjam meg: sokat fáradoztam azért, hogy a tanácsok, a választópolgáraim tudják, mire való a képviselő. Szerintem messze nem használták ki azt , a jogi lehetőséget, amely ezzel a, mandátummal jár, bár voltak kivételek. Közreműködésemmel sikerült választ kapni a kállóiak óvodagondjára, a héhalmiak átvehették a tanácsi szétválás miatt nekik járó pénzt. Mindezek a részsikerek igazolták: a képviselő igenis eljuthat akár a legfelsőbb körökig. Nehéz volna egyértelmű feleletet adni arra a kérdésre, hogy elfogadtak-e a választópolgárok. A magam módján mindent megtettem a problémák orvoslása érdekében, bár nem vagyok és nem is lehetek elégedett. — A mostani választáson indul, méghozzá független jelöltként. Hogyan ítéli meg az esélyeit? — Igen, megpróbálok bekerülni az új, a korábbinál keményebb, mindazonáltal csak átmeneti parlamentbe. Azért nem lesz igazi, mert hazánkban még nincs igazán letisztult politika.1 kultúra, és politikai tolerancia, holott nagy szükség van rájuk. A megbékélés lenne az igazi, tisztán látni, ki, mit.és hogyan akar. Érvekkel harcolni és nem személyek ellen! Független jelöltként kevesebb az esélyem, hiszen nincs olyan szervezői és anyagi bázisom, mint egy párt jelöltjének. Ha újraválasztanak, ha nem, ugyanaz a célom: a hátrányos helyzetű, az egyszérű emberekért akarok dolgozni, miként eddig is tettem. Kolaj László Alulról építkező, pártoktól független, országosan egységes szervezet lesz (Folytatás az 1. oldalról.) haza már a Magyar Technikai és Tömegsportklubok Szövetsége megyei titkáraként érkezett. Kérem, tekintsen vissza: mi jellemezte eddig a szövetség munkáját? — Ügy hiszem, hogy Nóg- rád megyében széles körben ismert a tevékenységünk. Hiszen 130 klubunk munkálkodik és közel 10 ezer a klubok taglétszáma. Szövetségünk eddigi munkája fontos honvédelmi és társadalmi célokat szolgált, és erre kötelez jelenleg is az érvényben lévő honvédelmi törvény. Egy-két jellemző feladatvállalásunkat szeretném elmondani. Segítettük a katonai pálya iránt érdeklődő fiatalokat a pályaválasztásban. Korszerűsítettük a gépjárművezető-képzési, technológiai folyamatokat és minden évben teljesítettük a sorköteles fiatalok szakirányú felkészítését. Figyelemre méltó eredményeket értünk el a rádiósportok területén, a modellező szakági munkánk is széles körű. Kimagasló eredményeket értünk el a lövészversenysport területén és a honvédelmi csapatversenyekben. A nógrádi Szakmar Rezsőt a sorkatonai tisztelték segítőkészségéért sportlövők gyakran örvendeztették meg a megye lakosságát és természetesen bennünket is, a világ, az európai és az országos bajnokságokon elért helyezéseikkel. — Az önök munkájában mi jellemezte az utóbbi időszak változásait? szolgálatra készülő fiatalok is Évente több előkészítő tábort szerveztek a hadköteles fiataloknak Lakásépítés A KSH nógrádi igazgatósága jelenti A lakásellátás és lakás- gazdálkodás helyzete, annak változásai nagymértékben befolyásolják az életkörülmények alakulását. Ezért az infrastrukturális fejlesztések súlyponti feladata a lakásépítés. Az utóbbi néhány évben — az országoshoz hasonlóan — Nóg- rád megyében is kevesebb otthont teremtettek. A mérséklődés irányába hatott az építési költségek, s ezzel egyidejűleg a lakásárak gyors ütemű emelkedése. Az építőanyagellátás nehézségei gátolták az ütemes kivitelezést, továbbá feszültséget teremtett a lakásépítés területén a fizetőképes kereslet csökkenése. Az állami pénzeszközök beszűkülése odavezetett, hogy felértékelődött a magánerős lakásépítés. Ennek támogatására több helyi és központi intézkedés született. s hatására megváltozott az épített lakások pénzügyi forrás szerinti ösz- szetétele. Ez a folyamat a VII. ötéves tervidőszakra, így 1989-re is jellemző. Nógrád megyében 920 lakás készült tavaly, mintegy 100 lakással kevesebb a tervezettől, s ez az 1988. évi alacsony szinttől is elmarad. A lakások pénzügyi forrás szerinti összetételére jellemző, hogy az állami erőből épült lakások száMegyénk mult eite — a számok tükrében ma, s így az aránya is tovább mérséklődött. Mindössze négy bérlakás épült a megyében, s a tervezett községi szolgálati lakások egv része sem készült el, elsősorban pénz-, illetve kivitelezői kapacitáshiány következtében. Magánerő felhasználásával 1989-ben 904 lakás épült, nagyobb részük a községekben. Ez valamelyest meghaladja ugyan az 1988. évi szintet, elmarad azonban a tervezettől. Mérséklődött az OTP vállalkozói készsége,, összefüggésben a fizetőképes' kereslet csökkenésével. Az OTP Nógrád megyei szervezete által saját beruházásban^ felépítésre előirányzott lakásoknak mindössze a 87 százaléka készült el. Hátráltatta a befejezést a kivitelezői késedelem mellett az időnként tapasztalható anyaghiány. A lakások túlnyomó részében 3 szobánál kevesebb található, így az átlagos alapterület — az 1988-ban épült lakásokhoz viszonyítva — csökkent. A lakások átlagos eladási ára ugyanezen idő alatt 10 százalékot meghaladó mértékben emelkedett, s lakásonként megközelítette az 1,2 millió forintot, amely négyzet- méterenként több mint 19 ezer forintot jelent. (Ez településenként erőteljes differenciálódást mutat, a városokban számottevően meghaladja az átlagot.) A jelentős áremelkedés, valamint a hitelfeltételek kedvezőtlen irányú változásának következménye, hogy esetenként értékesítési nehézségek keletkeztek. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint a kivitelező építőipari szervezetek lakásépítésben betöltött szerepe csökkent. Egy részük ugyanis teljesen kivonult a lakásépítésből, míg mások ez irányú tevékenysége — a nagy bizonytalanság, a kisebb jövedelmezőség miatt — mérséklődött. Az építőiparba tartozó gazdálkodóegvségek az elmúlt évben 224 lakást adtak át rendeltetésének, mint- egv 70 százalékát az egy évvel korábbinak. A magánépítők — különösen a lakossági kivitelezés — jelentősége felértékelődött, kedvezőtlen azonban, hogy a kivitelezés minőségi problémái már itt is jelentkeznek. (Pl.: az 1989‘ben végzett 390 ellenőrzés kétharmadánál találtak hiányosságot, melyből jelentős az állékonyságot veszélyeztetők hányada.) Az ütemes kivitelezést időnként még nehezítették az építőanyag-ellátás területén tapasztalható feszültségek. Néhány termékből árualaphiány mutatkozott, míg másokból a választék nem volt kielégítő. (Pl.: az olcsóbb építőanyagok iránt megnőtt a kereslet, ugyanakkor az ellátás nem minden esetben volt kifogástalan.) A megyében 1989-ben 190 lakás szűnt meg, 108-cal kevesebb, mint egy évvel korábban, s a tervezettnek csupán háromnegyedét tette ki. Nagyobb számú megszűnés a községeket jellemezte, ahol minden megépült 100 lakásból 26 a megszűnteket pótolta, szemben a városi 16-tál. (Folytatjuk) — Szervezeteink, klubjaink a szaktevékenységi feladatok ellátása mellett igyekeztek — elsősorban a fiatalok körében — honvédelmi nevelőmunkát végezni, hangsúlyozottan a hazaszeretetre' az erkölcsi értékekre, a nemzettudatra, a haza védelmére összpontosítva. A sorkötelesek szaktanfolyamain és más műszaki jellegű foglalkozásokon a technikai kultúra, a fegyelem elfogadtatása szerepelt napirenden. Mozgósítottuk tagságunkat szervezeteink megújítására, az átalakulási folyamatok támogatására. Megpróbáltunk minden kérdésben őszinte és világos tájékoztatást adni. Több új kezdeményezés, munkaforma vált hasznosíthatóvá klubjainkban, azonban a megvalósítás terén csak részeredményeket értünk el. Hozzá kell tennünk, hogy eléggé magunkra maradtunk, mert az együttműködés személyi és tárgyi feltételei az utóbbi években erősen csökkentek. — Az ifjúságot tömörítő politikai és társadalmi szervezetek, valamint az oktatást irányító szervek jelenleg is kevés támogatást adnak számunkra. Nyíltan hirdettük — ma is vállaljuk —, hogy minden szervvel, illetve szervezettel fenntartás nélkül együttműködünk, amennyiben támogatják az alapszabályunkban rögzített célkitűzéseinket. A tárgyidő- szakban a Magyarországi Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsában is alapító tagként tevékenykedtünk. — Mi a biztosíték az új szervezeti átalakulásra? — A jelenlegi taglétszám és az a hangulat, amelyet a közelmúltban lezajlott közgyűléseinken tapasztaltam. Ez jó feltétel az átálláshoz még akkor is, ha ma nincs garantált anyagi fedezet, mely nélkülözhetetlen a technikai és a képzési feladatainkhoz. Továbbra is az ifjúság körében kívánunk tevékenykedni, az intézményekkel előre egyeztetett módon, a korábbiaknál sokkal szabadabban, és ugyanígy a lakóterületeken is. Szövetségünk célja a tiszta hazaszeretetre való nevelés, a sportigén3'ek kielégítése. Hit- és pártállásra való tekintet nélkül mindenkit várunk a sorainkba. A figyelem a sport és a technika irányába erősödik a jövőben. — A Nógrád megyei küldöttcsoport hogyan vett részt az országos rendkívüli küldöttgyűlés munkájában? — Az új jogutódszervezet megalakulását egységesen támogattuk. Csuka Gábor, a Salgótarjáni Kohászati Üzemek honvédelmi klubjának titkára szólalt fel, sikeres, előremutató, elismerést kiváltó volt a felszólalása. Az új alapszabályt előzetesen véleményeztük, megismertetése klubszinten a következő két hónap feladata lesz, a teljes átállás szeptember,. október hónapban befejeződik. A megyénkben végzett munkának az elismerését fejezi ki az is. hogy . Sztrémi Lászlót, a megyei vezetőség gazdasági vezetőjét megválasztották az országos elnökség mellett működő gazdasági ellenőrző bizottság elnökének. — Ezúton is szeretném megköszönni a polgári és hivatásos munkatársainknak, együttműködő partnereinknek a munkáját. Külön is azoknak, akik több évtizeden keresztül kötődtek valamilyen formában a Magyar Honvédelmi Szövetséghez. Megköszönöm fáradozásukat, amellyel szolgálták a honvédelmi sport nemes ügyét, alakították az ifjúság és a lakosság tudatát, tevőlegesen hozzájárultak megyénk énítőmunkájához, tetteikkel ápolták a béke gondolatát. Tudom, hogv több korosztály nosztalgiával nvugtázza a szövetségben eltöltött éveket, évtizedeket, hiszen ifjúságuk rejlik benne. Végezetül megköszönöm a NÓGRÁD-nak is. hogy figyelemmel kísérte a munkánkat. tevékenvségünkről rendszeresen tájékoztatta megyénk lakosságát. — Mi is köszönjük a lehetőségeket és a beszélgetést? Rácz András A szerző felvételei
