Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-05 / 54. szám

1990. MÁRCIUS 5.. HÉTFŐ NÓGRÁD - HÉTFŐI MAGAZIN 5 Mariann, a nyomozónő Mindig rendőr akartam lenni... A mosdótálat is kidobjuk, ugye? Mi lesz veled — KÖMAL? Nem akartam hinni a fülemnek. Egyes diákkörök­ben és pedagógusok között szinte futótűzként terjedt el a híre. hogy a KÖMAL-ként ismert Középiskolai Matematikai Lapok igen rövid időn belül megszűnik. Mivel beavatott körökből származott a hír. kénytelen voltam komolyan venni, de természetesen, fenntar­tással, és „nyomozni" kezdtem. Városi, megyei szak­emberek egyaránt megerősítettek a£ információ szo­morú igazságát, de a miértre csak lemondó pillantás, kézlegyintés — és kísérőként — mély sóhaj volt a válasz. A határozottság talán a legfeltűnőbb vonása Ny. Pe­temének, a Salgótarjánban élő fiatal nyomozónőnek. Ez a tulajdonsága — a jó fel­lépés egyik titka — szere­pet játszott a pályaválasz­tásában is. Az azóta eltelt mintegy 11 év alatt pedig a sok „gyakorlás” eredmé­nyeként kifejezettebbé vált jellemének ez a sajátossága. Munkájában sem nélkülöz­heti : — Ugyan mindenkihez más és más hangon kell kö­zelíteni, de a magabiztosság elengedhetetlen „kellék”. Le­het mondani: fegyver, ami nélkül igencsak suta az em­ber. Szüksége van rá a vizs­gálónak és a nyomozónak is. A gimnáziumi érettségi után ugyanis vizsgálóként kezdett dolgozni a szolnoki rendőrségen. — Kellemes meglepetés volt számomra, hogy már 18 éves koromban ezt csinál­hattam, tudniillik kezdőkre nem volt szokás ilyesmit bízni. Egy év után jelent­keztem a budapesti rendőr- tiszti főiskolára, ahol bűn­ügyi szakon végeztem. Ott ismerkedtem meg a férjem­mel, ő most épp’ szolgálat­ban van. A feleség, Mariann viszont már több mint egy esztende­je egészen másfajta elfog­laltságnak hódol: Cecília ne­vű, 15 hónapos kislányukkal van otthon gyeden. Cili most ugyan gyengélkedik, de azért mosolyog, s egyvalamiben feltűnően hasonlít az anyjá­ra: ha nem látja, erélyesen követeli őt... A fiatal nő nem éppen mindennapos választását na­gyon is egyszerű okokkal magyarázza: — Mindig rendőr akar­tam lenni. Valószínűleg erre hangolt az a sok bűnügyi re­gény, amit 14 éves koromtól sem untam meg olvasni. Meg aztán fiatal lány ko­romban volt egy sikerélmé­nyem. .. Visszavertem az el­lenem kitervelt egyszemé­lyes, erőszakos támadást. Két pofon és jókora rúgás, no és gyors futás kellett hozzá — részemről. Az apám is rend­őr volt, de ő inkább le akart beszélni a szándékomról. Mariann szerint a vizsgáló és a nyomozó teendői kö­zött nincs sok különbség. Az előbbié több ponton ta­lálkozik a bürokráciával, ám egyik sem megy igazán jó emberismeret nélkül. — Erre előbb-utóbb szert teszünk, de nem árt. hq már a kezdéshez magunkkal vi­szünk belőle valamennyit. Nekem nem volt különösebb gondom a kontaktusteremtés­sel. Az viszont mindig le­hangolt, amikor a munkám eredménye nem volt össz­hangban a befektetett ener­giával. .. S ami mindig fel­háborít: ha erőszakos bűn- cselekmény történik. Fegyvert még sohasem használt, a félelem messze elkerüli. — Eszembe sem jut, hogy tartanom kellene valakitől, valamitől. Azért sem. mert a nyomok után, vagy letartóz­tatni nem megyek egyedül. Aggályai vannak, csakhogy azok egészen más természe­tűek: — Nem tudom, miként si­kerül majd ellátnom a töb­bes feladatot, ha újra beál­lók dolgozni. Cili születése előtt sem volt ugyanis ritka, hogy éjjelente mindkettőn­ket riasztottak. Meg kell majd szerveznem a felügye­letét arra az időre is, ami­kor ügyelnünk kell. Persze, nem kétséges, hogy visszamegy nyomozni. Nyo­mós okok késztetik erre: — Pénzt kell keresni, me­se nincs! Már eddig is sok­szor rászorultunk a szülők segítségére. Nélkülük nem tudom', hogyan vettük volna meg például a lakásunkat. De nem csupán a köteles­ségtudat ösztönzi. Az igazi vonzerő abban rejlik, hogy ő és a hivatása egymásra találtak. Ezek után kértem a tájé­koztatást az egyik legilleté­kesebbtől, dr. Hajnal And­rás akadémikustól, a mate­matikai tudományok pro­fesszorától, a Bolyai János Matematikai Társulat kö­zelmúltban újraválasztott fő­titkárától. — A hír igaz. A Művelő­dési Minisztérium, a lap .„gazdája” az elmúlt év vé­gén döntést hozott, hogy „va­lamennyi pedagógiai folyó­iratának lapfenntartói sze­repét intézményekre ruház­za át”, a lapok fenntartásá­nak segítésére alapítványo­kat hoz létre. Szóbeli ígéret Jelenleg márciust írunk. Minisztériumi — szóbeli — ígéret szerint a lap 1990. első fél évre kap állami dotációt, de sem a Bolyai társulattal, sem a szakmai szempontból szintén érdekelt Eötvös tár­sulattal nem tárgyalt senki a lap hivatalos átadásáról. Ugyanakkor olyan alapít­ványt sem hoztak eddig lét­re, amely a gazdaszerepet átvehette volna. Itt tartunk most, és erősen bizonytalan, hogyan is lesz a továbbiak­ban. A lapot, melyet még Arany Dániel alapított 1894-ben, és amely a háborúk okozta kényszerszünetektől elte­kintve, folyamatosan műkö­dik, a megszűnés veszélye fenyegeti. Műfajában — alapításakor — a világon második volt. Az azóta eltelt évszázadnyi idő alatt matematikusok, fi­zikusok, mérnökök és köz­gazdászok generációit ne­velte fel. Világhírű tudósok, kutatók, professzorok épp­úgy a segítségével tették meg a kezdeti lépéseket, mint a csupán érdeklődő, de más pályára készülő nebulók. Kisdiákok százai-ezrei vet­tek részt a lap évente fneg- hirdetett feladatmegoldó pontversenyén, így indulva el a tudomány és a logikus gondolkodás elsajátítása fe­lé. Szerepe olyan jelentőssé vált, hogy valamennyi világ­hírű magyar matematikus és fizikus méltatásakor ki­térnek „érdemeire”, hang­súlyozva és gyakran a leg­fontosabb tényezőnek tartva azokat. Mindig népszerű volt Igaz ugyan, hogy szűk kö­rökben, de mindig népszerű volt. Jelenleg nyolcezer elő­fizetője van, és a feladat- megoldó pontversenyén idén is háromezer diák vesz részt. A benne angol és orosz nyel­ven is közölt, magas szín­vonalú matematikai és fizi­kai feladatok kedvéért kül­földről is sokan megrende­lik. Reális számítások sze­rint mintegy hárommilliós évenkénti hozzájárulás kell(ene) az „életben tartá­sához”, de, hogy ez igen rövid időn belül előkerül-e, és, hogy honnét — teljesen bizonytalan. Nincs kizárva, hogy sze­rencsésre fordul a folyóirat sorsa, és ezután is diákzseb­hez mért áron, időben el­jut a tanulókhoz. Ám a je­lenlegi viszonyok között in­kább a csendes „elmúlás” irányába lendül a mutató, ezzel is szaporítva elkövetett ostobaságaink számát. Mert ugye, most megta­karíthatunk néhány milliót. Ez számszerűen kimutatha­tó. Sőt, a statisztikában is jól mutat. Egykori — ma már látjuk, hogy felelőtlen — adósságteremtési buzgal­munkat felváltotta a min­denáron való takarékosko­dás hulláma. Meg kell szün­tetni tehát mindent, ami felesleges — és megszüntet­jük eközben azt is, ami csak annak látszik! Aki kiszámolta, hogy a lap állami hozzájárulásának „megvonásával” milyen ösz- szeget takaríthat meg a művelődési tárca, ért a szá­mokhoz. Az összeadási és kivonási művelethez lega­lábbis. Viszont a felsőbb szintűekhez —>, mint például a valószínűségszámítás — aligha. Különben a kezdet kezdetén rájött volna, hogy nyer ugyan a réven, de ve­szít, mégpedig elképzelhe­tetlenül sokat, a vámon. Persze, az is lehetséges, hogy nem a KÖMAL-on ne­velkedett. Mert, ha igen, ak­kor legalábbis elgondolkodott volna, hogy nem csupán egy lapot szüntet meg, hanem annál sokkal, de sokkal töb­bet! Még nem késő... Ma még nem késő intéz­kedni. Legyen az alapít­vány, vagy bármilyen néven nevezett megoldás, diákjain­kat nem érdekli. Csak az, hogy a postás az év máso­dik felében is hozza a fo­lyóiratot, és ők törhessék a fejüket, keressék a megol­dást és örüljenek, ha megta­lálták. Elméjük csiszolódjon és újabb lépcsőfokra jutva, ismeretlen tájak táruljanak elébük. A többi a felnőttek dol­ga. Jelen esetben a Művelő­dési Minisztérium valame­lyik szobájában, valame­lyik íróasztal mögött kell megtenni — még időben! — a következő lépést. Amíg nem késő. Számtalan, kellő­en végig nem gondolt, ha­marjában eldöntött és visz- szafordíthatatlanul végre­hajtott, helytelen döntésünk számát bűn lenne újabbal szaporítani. Jut eszembe! A szólásmon­dás s&erint az egyszeri bá­ba a fürdővízzel együtt a gyereket is kiöntötte az ud­varra. Mi —, amúgy ma­gyarosan — a mosdótálat is ki akarjuk dobni?! Ugyanis, tudomásom szerint a Mate­matikai Lapok és a mate­matikatanítás is a KÖMAL- lal egyazon listán szerepel! G. Szűcs László — Mihalik — Nagymosás Egy asszony csak ne po­litizáljon. — Ismerős a fi­gyelmeztetés, bár nem két­séges, hogy elavult. A nő, attól, hogy hazaér, nem lesz rögtön háziasszony, bár a látszat azt mutatja. Itt van mindjárt a nagy­mosás... — Már megint sok a szennyes — dünnyögi in­kább magának. Gépiesen a mosóporért nyúl, s mos, mos, öblít, facsar. Két nap múlva ismét nekigyűrkőz- het. Mert, amit tegnap tisztán, illatosán, összehaj­togatva bepakolt a szek­rénybe, holnapután ott ásít a szennyestartóban. Nem örül ennek a vi­szontlátásnak. S ez így megy, amióta az eszét tud­ja. A piszkos holmi újra­termelődése könyörtelenül folyamatos. — Mit lehet itt tenni? — teszi föl magának a kérdést, mikor már alapo­san elcsigázódott a vége- hossza nincs pancsolásban. Már arra is hajlandó, hogy megpróbálja elhinni: nem a mosatlan ruha sok, ha­nem ő lett mániákus mo­sónő... Irgalmatlanul beáz­tatja az átizzadt, poros, pe­csétes ruhadarabokat, mint­ha ez lenne élete egyetlen célja. Már látni sem bírja a szennyeshalmokat, de egy­re csak dörzsöl, s rémláto­más gyötri: rábízták a vi­lág összes szennyesét. Sok­sok tonnányi mosóport is adtak hozzá, de a két szor­gos keze nem elég ahhoz, hogy tisztára varázsolja. Talán, ha segítséget kap­na... Vagy még jobb lenne, ha nem kennék magukat annyian össze, hiszen már nem mindegyik gyerek. — Ábrándok — hesse- geti el csüggedten a sóvár gondolatokat. S, hogy fi­gyelmét másra terelje, át­néz kicsit a szomszédba, ahol ismerős látvány fo­gadja: a ház asszonya épp’ a mosószert adagolja a gépbe... (m. j.) Tréfatarisznya A JÓINDULATÚ SZEMFÜLES Egy járókelő be akarja dobni levelét a (postaládá- ba. A szemközti házból ki­szalad egy kisfiú és odaki­áltja: — Bácsi, ne tegyél oda semmit, mert utána mindig jön egy másik bácsi és el­viszi. TALÁLÉKONYSÁG Egy beképzelt úr nehéz helyzetbe hozza a pincért, mert csupa olyan dolgot kér, amikről nem is hallott, nemhogy el tudná készíteni. Végül a vendég megpróbál valami egyszerűt )kérni: Por Űj porkohászati módszert dolgoztak ki az Egyesült Ál­lamokban szuperötvözetek előállítására. A fémolvadé­kot gyorsan forgó fémtár­csára öntik. Erről kis csep­pek formájában kisodródik a fém, amelyet azután a ke­mencébe befúvott héliumban — No, de Manhattan-kok- télt bizonyára tud mixelni? — Azt igen. Pár perc és hozom. öt perc múlva megjelenik a koktéllal, amelyben egy petrezselyemlevél úszkál. — Hát ez meg mi? — kérdi csodálkozva i<j vendég. — Kérem, ön Manhattan- koktélt rendelt. Ez itt a kö­zepén a Central-park. TÉVEDÉS NE ESSÉK. .. Hányszor mondtam már, hogy amikor dolgozol, nem szabad fütyülnöd! — dorgál­ja a mester a segédet. — De hisz’ én (nem dolgo­zom, hanem csak fütyöré- szek! fém nagyon gyorsan lehűtenek. Az új módszerrel szokatlan összetételű és rendkívül fi­nom szemcsézettségű fém­porokat állíthatnak elő. A fémporból készített alkatré­szeket nagy hőmérsékleten hőkezelik, ami megjavíthatja mechanikai tulajdonságai­kat. Sziget a sűrűben Parányi sziget a szárazföldön: erdei tisztás nyit ablakot a sűrűben. A tekintet körbejár, megakad a tavalyi gyümölcsét ringató csipkebokron, a fény felé nyújtózó ága­kon. S, ha még kicsit tovább időzik, azt is meglátja: a lombos fa oltalmat nyújt a csu­pasznak. • Fotó: Bábel L. „Emlékező" lemezjátszó A kompaktlemezeken a hang körkörös sávokon van felírva. Ezek a sávok nem­csak a felvételük sorrendjé­ben játszhatók le, hanem — a lemezjátszókon előre be­programozható módon — más sorrendben is. Ez azért lehetséges, mert a barázdák elejét az emberi fül által nem hallható jellel - jelölik meg. A programozást eddig minden egyes lejátszáskor újra el kellett végezni. A Philips cég új lemezjátszó­ján azonban olyan tár van, amely minden feltett lemez­nek feljegyzi a jellemzőit (a sávok számát, hosszát stb.), és a lemezhez egyszer már megadott lejátszási progra­mot. Ha ezután később is­mét ugyanaz a lemez kerül a korongra, azt a lemezját­szó a tárolt adatokból felis­meri, s a régebben beprog­ramozott sorrend szerint játssza le.

Next

/
Oldalképek
Tartalom