Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-31 / 76. szám

4 NÓGRÁD - HÉTFŐI MAGAZIN 1990. ÁPRILIS 2.. HÉTFŐ MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.05: Hangszemle (.20: Hétindítő kulturális magazin. 3.05: Napközben (Élő). 11.10: Hagyományápolók ll.jo: Őseink kertje, Erdély. Részletek Cseres Tibor regényéből, folytatá­sokban. T. rész: Porta Orientális. A Keleti kapu. 12.45: Házunk tája. A Falurádió műsora. 13.0$: Klasszikusok délidő­ben. Magyar előadó- művészek albuma. 14.05: Tó a hegyek között. Babits Mihály novel­lája. 14.13: Filmzene 15.05; Kóruspódium. 15.30: Zenei tükör Kérdések, feleletek, újdonságok, érdekes­ségek. 13.00: Tizenhat óra. Hírmagazin. 13.15: Miska bácsi negyed­órája. 13.30: Nyitnikék. Kisiskolások műsora. 11.05: Eco-mlx. Gazdasági magazin. 17.30: László Margit operett­felvételeiből 13.00: Esti magazin 18.30: Háttér. 13.05: Sportvilág 13.15: Láttuk, hallottuk, ol­vastuk. Művészet- és müvelődéskritika. 13.41: Végvári Dezső feldol­gozásai. 13.50: Gong 30.10: Rádiókabaré. 31.35: Nóták. 33.00: Hírvilág Hírek, tudósítások, kommentárok, sport. *2.30: Benjamlno Gigli leg­szebb felvételeiből. VI/3. rész. 23.05: Balettzene PETŐFI RÁDIÓ: 7.35: Sportreggel 3.05: Rivaldafényben: a Gibb fivérek. 3.03: Irodalmi világjárás. Ciprus. 3.33: A Magyar Honvédség központi zenekara ját­szik. Ilii. rész. 10.03: Countrymuzsika. 10.45: Magyarán szólva. 11.03: Hogy tetszik lenni* Nyugdíjasok műsora. 11.35: Sanzonok 13.00: Nóták 13.03: Slágermúzeum 14.00: Kettőtől ötig... (Elő) A Rádió kívánságmű­sora. 17.03: Ötödik sebesség. Ifjúság, politika, kul­túra. 18.00; Kölyökrádíó 18.30: Popregiszter. 13.03: Vissza... Válogatás Ifjúsági műsorokból. 13.35: Nagy nevettetők. Brachfeld Siegfried. *0.03: Mese, ez, gyermek... A két világjáró. *1.03: Közvetítés a Magyaror­szág—Románia jégko­rong-világbajnoki mérkőzésről. 21.15: Kander zenés játékai­ból. 1. Kabaré. *2.05: Rockújság, VII. évfo­lyam. 7. szám. Hírek, zenék a függet­len kiadók világából. *3.10: A dzsessz története. A 80/63. rész mellék­lete. BARTÓK RÁDIÓ: 3.00: Muzsikáló reggel 3.10: Barokk zene 10.00: Claudio Abbado opera- felvételeiből. 10.30: A hét zeoeműve. Prokofjev: II. szimfó­nia. 11.00: Kamarazene. 13.05: Zenekari muzsika 13.00: Kilátó. A Rádió világirodalmi hetilapja. 13.45: Éneklő ifjúság 13.55: Kamarazene korabeli hangszereken 14.18: Gounod: Rómeó és Júlia, ötfelvonásos opera. 17.10: Mozart: B-dúr dlvertl- mentó. K. 287; 17.50: Magyar zeneszerzők 18.30: Állatok — nálatok! Játékok, tanácsok, rejtvények gyerekek­nek! 13.05: Follow me! Angol társalgás kez­dőknek! 13.30: Kommt mit! Alapfokú német tár­salgás. 13.35: Kapcsoljuk a zeneaka­démia nagytermét (Élő) Kb. 21.40: Operarészletek 23.00: Felejthetetlen hang­versenyek. Oleg Kagan hegedű­estje a zeneakadémia nagytermében. 33.30: A hét zenemüve. Prokofjev: II. szim­fónia. 33.00: Felhang. Zenepolitikái magazin. MISKOLCI STÜDIO: 3.35: Műsorismertetés, hírek. Időjárás. 6.20: Észak-magyar­országi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 7.30: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.55: Napi ösz- szefoglaló és a másnapi- mű­sor ismertetése. Szerkesztő: Csonka László. 16.30—18.30: Kereskedelmi. Információs, ze­nés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV l.í 3.00: Képújság 3.05: Tévétoma nyugdíja­soknak 3.10: Fogat fogért. NDK-tévéfilmsorozat. VII/1. rész: Üjra ott­hon. 10.10: A HÉT (lsm.) 11.10: Delta. Tudományos híradó (lsm.) 11.35: Képújság 16.40: Képújság 16.50: Déli videoújság A szegedi körzeti stú­dió műsora. 17.00: Stíri. Hírek román nyelven. A szegedi körzeti stú­dió műsora. 17.05: Hónapsoroló. 17.45: Számadás. Gazdasági negyedóra. 16.00: Egy szó, mint száz. Nyelvi fejtörő játék Egri János műsora. 18.50: Esti mese. Az én kis állatkertem. A kirándulás. NDK-gyurmaftlm. 13.00: Cimbora. Schiller: Teli Vilmos. 13.30: Reklám 13.30: Híradó *0.00: Reklám *0.05: Fehér kócsagok, tévéfilm. Kb. *1.35: Reklám *1.30: Szemtől szemben. Kb. 32.20: Kőpanoptikum. Holdas György kiállí­tása a szentendrei kép­tárban. *8.40: Híradó 3. TV *.: Berkes Zsuzsával és Dombóvári Gáborral. 17.00: Képújság 17.13: Tv 3. Benne: Reklám Riportok Időjárás Zene 17.45: Torpedó. Telefonos játék. 18.00: Hétfőn, hatkor. • 18.25: Gyerekeknek! Praclifalva lakói. Amerikai rajzfilm­sorozat. Termeszkedés (ísm.) 18.46: Tv 3. 13.00: Szimfónia. Francia tévéfilmsoro­zat. XVIII/13. rész. 13.53: Tv 3. 20.00: Körzeti tévéstúdiók műsora. Budapest Pécs Szeged. *0.55: Tv 2. *1.00: Híradó 3. *1.20: Tv 3. 21.30: Telesport. Benne: Kapcsolás a Budapest Sportcsarnokba, a jég- korong-vb, C csoport, Magyarország—Romé - nia mérkőzésre. Kb. *3.15: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 17.15: A nap percei 17.30: Pozsonyi magazin 18.00: Sorozat a dohányzásról 18.30: Vitamüsor 13.00: Esti mese 13.30: Híradó 30.00: Családi portré 1856-ból. Tv-játék.* *1.10: Arcok és álláspontok 21.30: A párbeszéd stúdiója 22.10; San Remo, 1900. Felvételről. 2. MŰSOR: \ 16.30: Betyárfarsang. Tv-játék. 17.05: A pozsonyi Líra műso­rából. 17.30: Az önfejű. NSZK-tv-sorozat be­fejező része. 18.00: Esti mese. 18.10: A szlovák nyelvről. 18.25: Hírmagazin. 13.10: Torna 13.30: Híradó 30.00: Sportvisszhangok *1.00: Emberek és a törté­nelem. Magazin. *1.30: Híradó 33.00: Világhíradó 23.15: Szlovák dok.-fllm. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi; Túl a csúcson. Színes, szink­ronizált amerikai kalandfilm. — Apolló Kamara: A kirá­lyok anyja. Színes, szinkroni­zált lengyel film. — Kohász: A Sárkány éve (16). Színe9 amerikai krimi. — Salgóvár étterem: Törvényszéki héják. Színes, szinkronizált USA-kri- mivígjáték. — Balassagyarmati Kamara: Éljen soká az úrnő! Színes, olasz film. — Bátony- terenyei Petőfi: Egyik kopó. másik eb. Színes, szinkroni­zált amerikai filmvígjáték. — Pásztói Mátra: 1/2 6-tól: A fehér szörny búvóhelye (18). Színes, látványos angol hor­ror. — Filmklub: I Love You. — Szécsény: Harlemi éjsza­kák. Színes. szinkronizált amerikai krimi. — Érsek vad­kert: Amerikai nindzsa 2. Színes, szinkronizált amerikai akctóftlm. — Rétság: Kemény- fejű. Színes. szinkronizált olasz kalandfilm. Akik másodszor is megszialeiick Ax amarillimz virágoxiaiása A hagymás növények élet­ciklusában nagy jelentősége van a pihenési időszak­nak. így van ez a mostaná­ban egyre népszerűbbé váló virágunknál, az amarillisz­nél is. Attól a hagymától lehet virágot várni, amelyik a vi- rágoztatás előtti nyáron leg* alább öt levelet fejlesztett. Annak elősegítésére, hogy a hagyma erőteljesen fej­lődjék és feltöltődjék táp­anyagokkal, májusban ültes­sük ki a hagymákat a kert napos részébe, gondosan elő­készített, trágyázott, mélyen felásott földbe és ,a nyár fo- lyámán öntözzük, lombtrá­gyázzuk őket. Szeptember második felé­ben szedjük fel a hagymákat és száraz, szellős helyen, le­fektetve pihentessük öt-hat hétig. Ezalatt leveleik le­száradnak, és a gyökerek egy része is lehullik. November elején ültessük cserépbe oly’ módon, hogy legalább a felük a talaj fel­színe felett legyen. Egyszer alaposan nedvesítsük át a földjüket, majd állítsuk a cserepeket meleg helyre Fényre ilyenkor még nincs szükségük, sőt, fekete pa­pírból vagy fóliából készült süveggel sötétítsük be a hagymákat. Néhány hét múlva tapasz­talhatjuk, hogy a csúcsa mellett zömök hajtás jelent­kezik, ez rejti a virágbim­bókat. A levelek — valami­vel később — a hagyma közepéből nőnek ki. Egy jól előkészített hagymából két. néha három virágszár nő ki. Egy-egy száron kettő-négy tölcsér alakú, piros, rózsa­szín, fehér vagy cirmos vi­rág nyílik ki. Amikor a virághajtás megjelenik, kezdjük el a cserép talajának bőséges öntözését, de a védősüveget mindaddig hagyjuk a növé­nyen, amíg a virágszár 15—20 cm hosszú lesz. Ek­kor vegyük le, a növényt állítsuk napos, meLeg hely­re, öntözzük rendszeresen, sőt hetenként egyszer mű- trágyás oldattal is segítsük elő a fejlődését. A virágzás befejezése után továbbra is bőségesen ön­tözni kell az amarilliszt mindaddig, amíg májusban — a fagyok elmúlta után — kiültethetjük a szabad föld­be. Mindig úgy képzeltem, hogy szívinfarktust akkor kap valaki, ha borzasztóan sokat idegeskedik, vagy va­lami olyan hatá9 éri, hogy nem bírja el szíve a meg­terhelést. Lehet, hogy ez a kényszerképzet azért élt bennem, mert egyszer a kórházban beszélgettem egy idős bácsival, aki elmesélte; először akkor kapott szívin­farktust, amikor a foci-világ­bajnokságon a magyarok 6—0-ra kikaptak a szovjet csapattól. Másodszor pedig azért, mert szörnyen felide­gesítette magát azzal, hogy kifizette a drága, 30 mázsa szenet, és a fele kő volt. Nos, van, akinek az Ilyes­mi is megárt. Olyan fiatal­emberekkel is találkoztam, akik már túlvannak az első infarktuson. Nő alig akad köztük, de persze, kivételek vannak, * — Nem könnyű erről be­szélni annak, aki már átél­te a borzalmakat — mondja a 34 éves nő. — Ha vissza­gondolok, szinte újra átélem az egészet, holott inkább fe­lejteni szeretném. Tudom, ez nem szégyen, de akkor -is nagyon nehéz beszélni róla. Soha nem voltam még előt­te táppénzen. Igaz, tíz éve átestem mélyvénás trombó­zison, de akkor gyesen vol­tam. Most is azzal kezdődött, nagyon fájt a lába. Elment hát a körzeti orvoshoz, aki trombózisra gyanakodott. — Betegállományba ke­rültem. Körülbelül egy hó­napig feküdtem, csak a WC-re jártam ki. Aztán egy szombat reggel ébredés után keltem volna fel az ágyból, hogy kimenjek a fürdőszo­bába, de hirtelen rosszul let­tem. Nem tudtam, mire vélni. A kezemről és a lá­bamról csöpögött a víz. Majd megfulladtam. Elsöté­tült előttem minden, kap­kodtam a levegő után. Nagy nehezen tudtam szólni a férjemnek, rohanjon orvo­sért, mert lehet, hogy meg­halok... Másra nem is tudott gon­dolni..., — Szerencsémre (vagy sem?) nem vesztettem el az eszméletemet, és masszíroz­tam a szívem tájékát. Bár akkor még nem tudtam, hogy egyáltalán jót teszek-e ezzel. Forgott velem a vi­lág. Mikor megérkezett a körzeti orvos és megvizsgált, azt mondta a férjemnek, hogy szerinte tüdőembóliát kaptam. Azonnal adott egy injekciót, és rögtön vittek is a kórházba. Szörnyű volt... Most, hogy emlegetem, szinte újra kapkodnom kell a levegőt. Borzasztó volt!... A betegfelvételi irodán or­vosi konzíliumot hívtak ösz- sze, ahol megállapították a diagnózist: szívinfarktus! — Aztán jöttek a kezelé­sek, majd az itthoni fek­vés. Nyolc hónapig bírtam, azután kiírattam magamat a saját felelősségemre. Most aránylag jójl vagyok. Nem tudom, mi lehetett a beteg­ségemnek az oka, mert én soha életemben nem ideges­kedtem. A családi ügyeim is rendezettek. Tehát ilyesmi­ből sem adódhatott a baj. Az orvosok arra gyanak­szanak, hogy nagyon sűrű a vérem, és talán ezért követ­kezett be a betegség. Meg kellene tanulni félelem nél­kül élni, de állandóan ret­tegek, hogy mikor jön a má­sodik. Az elsőt se jelezte semmi... * Már a negyvenhez köze­lít, de még harmincöt sem volt, amikor szívinfarktust kapott. A férfi így meséli el, miként lett rosszul. — Most, hogy az évek múlnak, könnyebben tudok beszélni róla. Pár éve mo­ziból jöttünk hazafelé, s megálltunk nézelődni egy lakodalmas háznál. Persze, megkínáltak, ahogy ez már lenni szokott, de nem sokat ittam. Másnap mégis na­gyon beteg lettem. Ilyen még sosem történt velem. Hétfőn kénytelen voltam kimenni a körzeti orvoshoz, és mondtam neki, mi történt velem. A gyomrom majd kiszakadt a fájdalomtól. Elküldték gyomorrönt­genre az SZTK-ba. — ' Ott, ahogy mentem fel > a második emeletre, teljesen rosszul lettem. Leizzadtam, alig bírtam lépni. Mondtam a doktornőnek, hogy sze­retnék egy EKG-t is készít­tetni, de ebbe nem akart be­leegyezni, mondván, nem ezért küldtek ide. Erősköd- tem, végre nagy nehezen megírta a papírt. Később az eredmények láttán a dok­tornő nagyon meglepődött. Tüzetesen megvizsgálták, majd tapintatosan közölték: „Fiatalember, ne ijedjen meg, de magának szívin­farktusa van.” — Akkor lettem csak iga­zán beteg! Apám is. ebbe halt bele, 56 évesen. Rög­tön azt gondoltam, hogy nekem is végem. Teljesen kikészültem. Azonnal be kellett feküdnöm a kórház­ba, a családomnak úgy üzentem haza. Egy teljes na­pig mozdulatlanul kellett feküdnöm. Kivizsgálások következ­tek, majd terhelési próbált. Mindentől eltiltották. — Szenvedélyem a sízés, de nem adtam fel azt sem. Gondoltam: vagy megmara­dok, vagy nem. Később kértem, hogy dolgozhassak. Ám a gyógyszeres kezeléstől úgy éreztem, nem javulok eléggé. Szerettem volna, ha újra alaposan megvizsgál­nak. Pesten, az Országos Kardiológiai Intézetben ezt el is végezték. Katéterezés után megállapították, hogy a szívemben három főérben is ötvenszázalékos az elzá­ródás. Kinyugdíjazták. Eléldegél, de az erősebb fizikai mun­kát kerülnie kell. — A szívem úgy dolgozik, mint másé, a kisebb fizi­kai terhelésre. Többféle gyógyszert kapok, s, ha va­lami nincs rendben, a kis motor rögtön bejelez. Ak­kor aztán abba kell hagy­nom mindent. * Egy 36 éves íiatalembec lett volna ezután soron a beszélgetésben, de őt már hiába kerestem otthon a megbeszélt időben. A bal- sors közbeszólt. A szomszé­doktól tudtam meg, hogy előző este szállították be a kórházba. A második szív­infarktus már nem volt kegyes hoz^á... Cserhalmi Adél r avasz van. Napfényes-virágos, illatos, szemvidító. Mégis, a csupasz fákat kémlelem. Kö­zülük is a legmegindítóbbakat, a megsebzetteket, a ...haldoklókat Es­deklőn nyújtják meztelen megcsú­fított ágaikat, feltárják fatörzstes- tükön éktelenkedő szépséghibáikat Elesettek, szánnivalók és kiszol­gáltatottak. S mégis: utolsó lehe­letükig — csonkán, nyomorékan is — csak állnak, állnak... Rendíthetet­lenül hűségesek: gyökerük finom hálója —, ha a testtől el Is válasz- tátik — el nem engedné a földet. — Szeressétek a fákat! Bábel László felvételei

Next

/
Oldalképek
Tartalom