Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-31 / 76. szám
1990. MÁRCIUS 31.. SZOMBAT 7 NO(ÍKÁI) Mátyás emlékezete feladatok álltak. Az Albert király (1438—1439) halála utáni belső harcokban felbomlott a rend, a királyi birtokok nagy része magánkézre került, külső és belső ellenség is veszélyeztette az országot. A Szent Koronát, Sopron városát, több nyugat-magyarországi várat Albert özvegye annak idején elzálogosította III. Frigyes császárnak, aki V. László rokonaként igényt tartott a trónra is. A Felvidék nagy részén cseh huszita zsoldosok tartották kezükben a hatalmat, és nem ismerték el Mátyás királyságát. Időközben a törökök, kiheverték a nándorfehérvári csatavesztést, és újra folytatni akarták északi hódításaikat. A huszita és a török veszély számos nagy hatalmú magyar urat a királyi politika támogatására késztetett. Mátyás mellett foglalt állást a pápa és a magyar püspöki kar is. így lassan sikerült helyreállítani a rendet és a királyi hatalmat. Mátyás 1459-ben leverte azokat a nagybirtokosokat, akik vele szemben III. Frigyes császárt választották meg. Hosszas harcok után 1462-ben kiegyezett Jan Giskrával, a felvidéki cseh zsoldosok vezetőjével is. A belső rendcsinálás miatt nem tudta megakadályozni a török balkáni térnyerését. 1459-ben II. Mehmed szultán Szerbiát, 1463- ban Boszniát foglalta el. Mátyás azonban — a török főerő elvonulása után — 1463 őszén vissza tudta foglalni Bosznia északi részét, és az ottani várakat. Mátyás pontosan látta, hogy Magyarország katonai ereje arra alkalmatlan, hogy a szultáni főerővel hosz- szabb ideig szembe tudjon szállni (II. Mehmed évi bevétele több mint kétszerese volt a Mátyás alatt megnövelt magyar királyi jövedelmeknek), ezért csak ritkán vezetett törökellenes hadjáratokat. Fő célja az egyes végvárak védelme volt. Mátyás állította fel ugyanis azt a magyar végvárrendszert, amely Mohácsig megvédte az országot. Visszaszerezte a Szent Koronát és Sopront is a császártól. Igaz, ennek fejében el kellett ismernie a Habsburgok örökösödési jogát. Ez viszont lehetővé tette, hogy 1464-ben megkoronáztassa magát, és ezzel megerősítse legitimitását. A koronázás után kormányzati reA papa es a császár keresere 1468-ban háborút indított a huszita cseh király, Podjebrád György ellen. Elfoglalta Morvaországot, Sziléziát és Lausitzot, sőt, a cseh királyi címet is felvette. A cseh háborút végül az 1479-ben ratifikált olmützi béke zárta le. Mátyás megtartotta hódításait és a cseh királyi címet. A császárral is megromlott a viszony. 1485-ben Mátyás elfoglalta Bécset, majd az egész Al- só-Ausztriát, és felvette az osztrák hercegi címet. Ezzel — kisebb területen — létrejött a későbbi Osztrák—Magyar Monarchia előképe, de magyar vezetéssel. Mátyás hatalmának kiterjesztésével — feltehetően — a törökkel szemben esélyesebben ellenállható államra is gondolt. A magyar király azonban nem csupán katonai babérokra áhítozott, hanem jelentős kulturális központot hozott létre Magyarországon. Az olasz humanizmus és a reneszánsz Közép-Európában először Mátyás udvarában vert gyökeret. Egykori nevelője, majd főkancellárja, Vitéz János érsek körül is humanista kör alakult. Vitéz unokaöccse volt Janus Pannonius pécsi püspök — különben királyi főkincstartó, szlavón bán stb. —, a XV. század legnagyobb latin nyelvű humanista költője. Udvarának dolgozott a természettudós Regiomontanus. Létrehozott továbbá a király a budai várban egy csodálatosan festett, kéziratokból álló nagy könyvtárt (Bibliotecha Corviniana). 1467-ben egyetem nyílik Pozsonyban. A király építkezései — főként Budán és Visegrádon — részben reneszánsz jellegűek. Joggal tartották egyik legnagyobb uralkodójának. (Az egykorú francia diplomata, Philippe de Commvnes XI. Lajos francia, IV. Edward angol, Mátyás magyar királyt és II. Mehmed szultánt sorolta közéjük.) 1458-tól 1490-ig tartó uralkodása országunk fényes korszaka volt. A kemény kezű, igazságos király alakja versekben, legendákban, a nép emlékezetében is tovább élt. Haditettei, a központi hatalmat megszilárdító ereje, és kultúrateremtő cselekedetei történelmünk legnagyobbjai közé emelik. Dr. Kubinyi András ÍAA pvvpl ezelőtt, 1490. április 6-án halt JUU CT tel meg Bécsben a talán legismertebb magyar uralkodó, Hunyadi Mátyás. A törökverő Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet fia 1443-ban Kolozsvárott született Apja még 1456-ban, nándorfehérvári győzelme után elhunyt, bátyját, Lászlót 1457- ben V. László király kivégeztette, a 14 éves Mátyást fogságra vetette. A király halála után, 1458. január 24-én, a magyar ország- gyűlés királlyá választotta az akkor prágai fogságában tartózkodó, 15 éves Mátyást, az ország legnagyobb birtokosát. E gazdagság és apja híre egyaránt hozzájárult megválasztásához. Az új király előtt szinte megoldhatatlan formokat léptetett életbe, szabályozta a kancelláriák és bíróságok működését, és ami még fontosabb, egységes pénzügy-igazgatási szervezetet hozott létre, ami megakadályozta a királyi bevételek szétforgácsolódását. Bevételei alapját az 1458 óta — a külső és belső veszélyek elhárítására — az Országgyűlések által rendszeresen megszavazott rendkívüli, gyakran évente kétszer is beszedett adó képezte. Ez a jobbágyságot sújtotta: egy jobbágygazdaság („porta”) egy aranyforint adót fizetett, ami ötszöröse volt a rendes adónak. (Egy ökör két forintba került.) A pénzügy-igazgatási reform és a magas adó lehetővé tette egy állandó hadsereg felállítását, amit viszont foglalkoztatni kellett. A Bibliotheca Corriniana Bibliotheca Corviniana, vagyis Mátyás király világhírű budai „hollós könyvtárának” nevét a Hunyadiak címerállata, a holló (corvus) adta. A kódexeket ugyanis a Hunyadiak címere díszítette amolyan XV. századi „ex libris”-ként. Mátyás, miután visszaszerezte Frigyes császártól a Szent Koronát, és 1464-ben megkoronázták, elkezdte fejleszteni azt a kódexgyűjteményt, amely a várnai csatában elesett, könyvkedvelő I. Ulászló király után maradt. Könyvgyűjtő szenvedélye Beatrixszal kötött házassága után öltött nagyobb méretet, amikor a budai királyi udvar az itáliai humanisták fő gyülekezőhelyévé vált. A király elsősorban a fényesen ékesített, szép betűkkel írt, XV. századi, reneszánsz szellemet árasztó kéziratokat kedvelte és vásárolta. De saját kódexmásoló műhelyt is 'tartott Budán. Ezt Felix Ragusanus vezette. Hozzávetőleg harmincán írták-festették itt a könyveket. Többek között itt készült a legszebben díszített corvina, az ún. Mátyás- graduálé. A külföldről származó corvinák egy részét Rómában, Bolognában, Firenzében és Nápolyban készítették a kor legkiválóbb másolói és mi- niátorai (illusztrátorai). Más részük egy Nápolyban dolgozó, francia miniátor műhelyéből került ki, ahonnan Mátyás apósa, Ferdinánd nápolyi király is szerezte könyveit. A rajzokkal, festményekkel és díszítőmotívumokkal tele kéziratokat bekötötték. A kötéstáblákat bársonnyal, aranyozott vörös, vagy fekete kecskebőrrel borították. A könyvkötésnek ez a módja a keleti könyvkötési technika első európai utánzása volt. Mátyás hétezer kötetnyi könyvtárát a vár délkeleti szárnyán, különteremben helyezte el. A kötetek zárt szekrényben, vagy nyitott polcokon feküdtek. A terem közepén állt a király heve4 király és a művészetek A király szobra Visegrádon. M átyás, a legendás hírű király a kor élenjáró szellemi, áramlatának a humanizmusnak Európa-szer- te nagyra értékelt alakja volt. Kiemelkedően művelt volt a reneszánsz nagyjaihoz, a vele állandóan vetélkedő firenzei fejedelemhez, Lorenzo Me- dicihez hasonlóan, aki Mátyás halálakor megkönnyebülten kiáltott fel: „Most már olcsóbbak lesznek a könyvek!" Udvarában a művészetek minden neme felvirágzott, de különösen büszke volt világhírű könyvtárára, amely újjáépített palotájának a Dunára néző szárnyában helyezkedett el. Udvartartásának reneszánsz uralkodóhoz méltó fényét leírták a történetírók és a Budán megfordult követek, elsősorban az alasz Bonfini, de szelleméről tanúskodnak palotáinak a törökdúlást átvészelt maradványai is. (Ezek részben visegrádi nyaralójában a helyszínen, részben a Magyar Nemzeti Galéria kőtárában és a Budapesti Történeti Múzeumban láthatók.) 1473 és 1490 között volt legaktívabb az uralkodó, ekkor erősödtek fel leginkább kulturális és politikai ambíciói, melyeket olasz felesége, a fejedelmi vérből származó Arragó- niai Beatrix is teljes lelkesedéssel támogatott. Mátyás ez időben gyűjtötte maga köré a haladó irodalom és művészet kiváló képviselőit Európából. Palotái építésére és berendezésére . művészeket és mesterembereket hozatott Itáliából. Udvarában — igazi reneszánsz fejedelemhez méltóan - a kultúra minden ága virágzott. Kincstára fényűző pompájától, amelyet Bonfini is csodálattal említ, már csak hírmondók maradtak. Igaz, ezek az európai ötvösség oly utolérhetetlen remekei, mint az esztergomi főszékesegyház színes zo- máncos, arany Mátyás-kálváriája, vagy a wienerneustadti Mátyás-serleg, bőkezű ajándékainak egyike. Azt is megírták, hogy esküvője alkalmával háromezernél több arany- és ezüstedény díszítette pohárszékeit, köztük több nagyméretű díszedény is. Ő karolta fel először Itá- lián kívül a majolikakészítőket, budai palotáinak padlózatát a faenzai Bettini-műhely mesterei készítették, akik asztalkészleteket is formáztak a királyi pár kettős címerével. Jlyen tányérok és tálak töredékei a budai királyi palota ásatásainál is napfényre kerültek, de a londoni Victoria and Albert múzeum is őriz belőlük teljesen ép példányokat, mint a reneszánsz művészet világraszóló remekeit. A majoliká- sok hazai segédei a mesterség fogásait elsajátítva színes mázas, alakos díszű kályhákat készítettek a királyi palota termeibe. Bár 0 török Mátyás uralkodása egész időszakán át veszélyeztette déli határainkat, a király az országos gondok közepette is tudott időt szakítani arra, hogy tudósaival könyvtártermében nagy disputákat rendezzen, és a külföldi követeknek lakomákat adjon, zenét hallgasson, vadászatokon vegyen részt, vagy olykor-olykor kedvenc tartózkodási helyére, a buda-szentlőrinci pálos kolostorba vonuljon vissza egy kis elmélkedésre. Kiváló haadvezér volt. Híres seregének fennmaradt fegyverzete ma a nagy fegyvertárak kincsei közé tartozik. A halála óta eltelt pusztító évszázadok megsemmisítették palotáit, a törökök elrabolták kincseit, könyvtárának híres köteteit széthordták, de szellemének ereje, fénye minden hozzá kapcsolódó emléken átsüt. Energikus, valóban királyi arcvonásait merész sasorró- val legméltóbban fehér márvány domborműve és a baut- zeni várkapu tornyán elhelyezett, egész alakos ülőszobra tolmácsolják. Még a kor divatjának megfelelően aranynyal átszőtt fejedelmi palástjai, ruhái, trónkárpitja is a vezető firenzei és velencei selyemszövő műhelyekből kerültek ki, és a legkiválóbb művészek tervezték. Hirtelen halála a legnagyobb - évszázadokra kiható - csapás volt, amely országunkat a fenyegető török veszélyben érhette, öröksége, a reneszánsz műveltség azonban mély gyökeret vert hazánkban. Az udvarához tartozó főurak, fölkapok, Báthory Miklós, Vetési Albert, Ernuszt Zsigmond, Váradi Péter, Ippolito D'Este, majd Bakócz Tamás, Geréb László, Kinizsi Pál, Báthory István építkezései az egész országban elterjesztették az új szellemet, melynek utóhatásai még a XVII. század elején is éltek, főleg a töröktől meg nem szállt Erdélyben. Breityánszky Ilona Kódex Mátyás corvináiból rője, jeléül annak, hogy az uralkodó gyakran vonult félre olvasni. Bár könyvtárát magánhasználatra állította össze (állítólag évente több mint 30 000 aranyat fordított bővítésére), nem zárta el --alattvalói elöl, amint ezt az egyik corvinában felfedezett, több kéztől eredő magyar nyelvű bejegyzések mutatják. Mátyás 1490. április 6-án bekövetkezett halála után az Országgyűlés a corvinákat nemzeti tulajdonba vette, ám II. Ulászló hanyagsága következtében — a könyvtár őre időközben meghalt —, megkezdődött a nagyszerű könyvtár kifosztása. Volt, aki kölcsönkért egy corvinát, aztán egyszerűen levakarta róla a hollós címert, és nem adta vissza, voltak, akik ajándékba kaptak egyegy corvinát, mert egyéb ajándékra a megcsappant királyi jövedelmekből nem futotta, mígnem Buda török kézre kerültével a Bibliotheca Corviniana sorsa végérvényesen megpecsételődött. A corvinkódexek így idővel csaknem minden nagyobb európai közkönyvtárba eljutottak. Közülük 129 példányt állít ki most az Országos Széchenyi Könyvtár. Ezek többségét külföldi könyvtárak bocsátották rendelkezésére, hiszen Magyar- országon napjainkban mindössze 53 példány van Mátyás király corvináiból, ezek is legnagyobb részt csak az utóbbi évszázadban jutottak vissza, cserével, vásárlással, vagy például Törökországból 1875-ben ajándékozással. Cs. K. Mátyás király hajóhada Mátyás király állandó hadseregének kiépítésekor nem feledkezett meg a vízen érkező törökökről. Folyami haderejét fokozatosan építette ki. A naszádosok létszámát először a török elől menekülő szerbekkel — a magyarok rácoknak nevezték őket — gyarapította, naszádokat pedig a már régebben működő hajóépítő telepeken készíttetett. A hajóhad kiépítésének tészleteiről keveset tudunk. Mátyás királynak a pápához 1475. november 3-án intézett levelében ez olvasható: „...s dunai hajóhad fölszereléséhez fogtam...” A hajóhad kiépítését és felszerelését 1476 tavaszára fejezték be. Erről a folyami flottáról fennmaradt egy kimutatás a firenzei levéltárban, amelynek alapján magunk előtt láthatjuk a hatalmas, 364 úszóegységből álló flottát: Közöttük 16 nagyméretű, negyvennégy evezősgálya és 34 naszád, valamint számtalan kiszolgáló és szállítóhajó, dereglye és más ki- sebb-nagyobb csónak volt. Egy-egy gályán 4 százfontos ágyú (bombarda) képviselte a tüzérséget. Egy gályára 300 lövészt hajóztak be, akik közül kétszázan a kézi ágyú (pisside manuali), a többiek a szakállas ágyú (cerbottana) kezelői voltak. A gályákon a hajósokkal együtt hozzávetőleg 5850 ember szolgált. A naszádot 18 evezővel hajtották. Orrában egy negyvenfontos vasgolyót kirepítő ágyú állt. A naszádon, az evezőslegénységen kívül még 18 puskás, vagy íjas katona is elfért. A gályák és naszádok ágyúin kívül a hajóhadnak még a következő tüzérségi felszerelése volt: 8 nagyméretű bombarda, ugyanennyi balliszta és 4 mozsár (magasra vető nagy bombarda), továbbá 20, dézsa alakú óriáságyú, amelyek 100 kilós gyújtóköveket lőttek ki. És ez még nem minden. Ugyanis: „...Midőn a hajóhad parthoz közeledik — írja Szentkláray Jenő, a téma múlt századi jeles kutatója —, módjában áll az e célra hozott póznákkal, rudakkal és láncokkal két óra alatt olyan várat állítani fel, mely hét-nyolc ezer harcost foglalhat magába, s a szá- • razföld felől az egész hajóhadat fedezi. E vár 40 bombardával, tarackokkal és csatakígyókkal szerelhető fel. A víz felől erősen felszerelt 16 hajó fedezi a hajóhadat...” Ezzel a felszereléssel a hadsereg átkelésének biztosítására az ellenséges parton erős hídfőállást lehetett létrehozni. Mátyás ilyen felkészülten indult el 1476-ban Szendrő alá, hogy ott a Temesvár környékéről temérdek zsákmánnyal és fogollyal érkező két szendrői béget, Alit és öccsét, Szkendert megbüntesse. Az összecsapásban Szkender bég elesett, és a török hajóhad is megsemmisült. Mátyás flottájáról Bonfini is megemlékezik: „A Dunán nagy hajóhadat építtet, hogy azzal a folyón lefelé szálljon alá. Különböző, sokféle hadigépezetet készíttet, továbbá eleségről, katonaságról és fegyverről gondoskodik... De még hatalmas fenyőgerendákkal erősített toronyszerű vesszőfonadékokat is szállíttatott le a Dunán; melyek sáncul, rögtönzött erődítésül, valamint palánkul és hadieszközül szolgálnak.” A hajóhad többször vett részt elkeseredett ütközetekben, és biztosította a csapatoknak a folyamon való átkelését, mint például 1480 őszén, amikor a török heves tüzelése ellenére 32 ezer katonát szállítottak át a Dunán. Szendrőnél. Mátyás fejedelmi díszhajót is építtetett, a Bucentaurust. Bonfini elragadtatással ecseteli a hajó nagyságát, tágas, kazettás mennyezetű helyiségeit, ebédlőjét, hálótermét. női lakosztályát. Amikor a nagy király Bécsben meghalt, holttestét díszesen felravatalozott hadihajó szállította Budára. A folyami gvászmen 50 fekete lepelbe burkoit hajóból állt. A királynaszádosok hajóhada így adott végtisztességet uralkodójának. Csonkaréti Károly
