Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-28 / 73. szám

NO(iRAI) 1990. MÁRCIUS 28., SZERDA MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO; 8.05: Hangszemle 8.20: Eco-mix. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben (Élő) 11.05: Népdalkörök és citera- zenekarok 11.30: Cseres Tibor: őseink kertje. Erdély. 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délidő­ben. 14.05: Beszélni nehéz (ism.) 14.15: Pogány apokalipszis. Grendel Lajos novel­lája. 14.38: Hangszer és zene a ma; gyar népmesében. 14.58: Zengjen a muzsika! 15.28: Magyar zeneművészek a nagyvilágban. 16.00: Tizenhat óra 16.14: Éneklő ifjúság 16.25: A Fekete kéz visszavág. 17.00: Olvastam valahol. 17.20: Adi néni századik szü­letésnapján. Emlékezés a legendás hírű ének­tanárnőre, Sztojanovits Adrienne-re (ism.) 17.55: Ipargazdák 18.05: Láttuk, hallottuk, ol­vastuk. Művészet- és művelődéskritika. 19.41: Fábián Éva moldvai és bukovinai népdalokat énekel. 19.50: Gong. 20.00: A külpolitikai rovat műsora. 20.30: Emlékek szárnyain. Sebestyén János mű­sora. 21.19: Az Ifjúsági Rádió be­mutatója. A visszaszálló kard. Rigó Béla rádiójátéka. 22.00: Hírvilág 22.30: Az évszázadok vissza­beszélnek. 22.40: Fiatalok stúdiója. 23.10: Operaest. PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben: George Gershwin. 9.05: Böngészde a zenei an­tikváriumban. 10.05: Hajszálgyökerek. Zsolnay és zsolnai. 10.20: Slágerről slágerre Külföldi újdonságok 11.05: Családi tükör (ism.) 11.35: Rólunk van szó! 11.40: Csigabiga, told ki szarvadat! Óvodások műsora. 12.10: Nótamuzsika 13.05: A tegnap slágereiből. 14.00: Boldog születésnapot! 14.30: Nemes György-portré 15.05: Pihenőidő (Élő) Zenés délután nyugdí­jasoknak. 17.05: Kölyökrádió 17.30: ötödik sebesség 18.00: Közvetítés a Magyaror­szág—Franciaország válogatott labdarúgó- mérkőzésről és a Ma­gyarország— Be1 gium jégkorong világbajnoki mérkőzésről. 19.05: Garázs 19.35: ..Lapát és szakajtó”. Tóth Kálmánnal, a 90 éves pékmesterrel be­szélget Kővár Gyula. 20.05: Albumajánlat 21.05: Közkívánatra! 22.00: Szórakoztató bestiári- um. 23.10: Sporthíradó 23.20: A dzsessz története. 80 63. rész. A Modern Jazz Quar­tett. 24.00: Virágénekek BARTÓK RADIO: 9.15: Zenekari muzsika 10.28: A magyar nyelv száza­dai. Koháry István költészete. 10.43: Bújdosó emlékek. Herczeg Ferenc novel­lája. 10.54: Csalog Gábor zongora­hangversenye a régi zeneakadémián. 12.05: A Nyugat lánya. Részletek Puccini ope­rájából. 13.00: A napok hordaléka. Monológ, több hangra. 13.58: A belga kamarazenekar hangversenye a belga rádióban. 15.20: A kamarazene kedve­lőinek. 16.05: Lortzing: A fegyverko­vács. Háromfelvonásos opera. Közben. 16.54: Versek a gyerekszobá­ból. Szabó Lőrinc versei (ism.) 17.04: Az operaközvetítés folytatása. 18.08: Magyar szerzők kama­razenéjéből. 18.30: V materinskom jazyku A Magyar Rádió szlo­vák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről. 19.05: Törd a fejed! (ism.) 19.20: Bioszféra-expedíció. Amazonok folyója. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneaka­démia nagytermét (Élő). A Magyar Rá­dió és Televízió szim­fonikus zenekarának hangversenye. Közben: Kb. 20.20: Fényben. Veszély Ernővel beszél­get Martos Rita. Kb. 20.40: A hangverseny-közvetí­tés folytatás^. 21.25: Opereaáriák 21.50: Szvjatoszlav Richter zongorázik. XXV/2. rész. 22.50: Kamarazene fúvós­hangszerekkel. 23.10: Mérték. Művészeti ma­gazin. MISKOLCI STÜDIÖ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Információk. 6.20: Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek. lap­szemle. 6.45: Gazdaságközei­ben. 7.30: Szóvá tették, meg­kérdeztük — Ablak az or­szágra. Fodor László jegyze­te. 7.55: Napi összefoglaló és a másnapi műsor ismertetése. Szerk.: Szemes István. 16.30— 18.30: Kereskedelmi, informá­ciós, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV l.: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasok­nak. 9.10: Barenboim Beethoven­ről. Angol filmsorozat. Két évszázad múltán (icm.) 9.35: ZOOM. Your English Magazin. Today From Köln (ism.) 10.05: U. K. Today. Angol nyelvlecke. 10.20: A hitelkártya rabja. Kanadai tévéfilm (ism.) 11.15: Képújság 17.15: Képújság 17.25: Déli videoújság A szegedi körzeti stúdió műsora. 17.35: Správi. Hírek szlovák nyelven. 17.40: Alpok-Adria magazin. 18.00: Üjabb történetek a kis­kertekről. NDK-tévé- filmsorozat. VII 6.. rész: Jegyesek. 19.05: Reklám 19.10: Esti mese 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Felejthetetlen melódiák elfelejtett operettekből. 21.30: Reklám 21.35: Üj világ 22.20: Jégkorong-világbaj­nokság. C csoport. Magyarország—Belgium mérkőzés. Közvetítés a Budapest Sportcsarnok­ból. felvételről. 23.20: Híradó 3. TV 2.: 16.10 16.25 17.45: 18.50 19.00 19.55: Kudlik Júliával és Dömsödi Gáborral. Képújság Tv 2. Benne: Reklám Riportok Időjárás Zene 16.50: Magyarország—Fran­ciaország. Válogatott labdarúgó-mérkőzés. Közvetítés a Népstadi­onból. A szünetben: Kb. Bumm!!! Telefonos játék. Gyerekeknek! Kisfilmek a nagyvilág­ból : Csimpánzcsalád. Holland ismeretter­jesztő rövidfilm. Egy igazi zseni. Angol dokumentumfilm. A férfi, aki boldoggá tette a nőket! 20.23: Tv 2.-klub. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Napzárta 22.15: Nijinsky, a Gólem. Nonfiktion dokumen­tumjáték. 22.55: Felkínálom! Kb. 23.40: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.30: Ausztrál tévéfilm­sorozat. 10.25: Helyszíni közvetítés a nemzetgyűlés tanácskozásáról. 17.45: Sorozat a dohányzásról. 18.45: A polgári fórum műsora. 19.30: Híradó 20.00: Gombasek. (dók.-film) 20.20: A világ nyolcadik csodája. (Tévéjáték) 22.15: A nemzetgyűlés tanácskozása. f. MŰSOR: 18.00: Esti mese" 18.10: Fiataloknak 19.30: Híradó 20.00: Megnevezés nélkül. . . 22.00: Világhíradó. 22.15: Megnevezés nélkül. . . (folytatás) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: Egyik kopó. másik eb. Szí­nes, szinkr. amerikai film­vígjáték. — Apolló Kamara: Könrtyű testi sértés. Színes magyar film. — Balassagyar­mati Madách: Fél 4. három­negyed 6 és 8-tól: Dolgozó lány. Színes. szinkronizált amerikai film. — Madách Ka­mara: A lovakat lelövik, ugye? Színes amerikai film. — Bátonyterenyei Bányász: A szerelem tengere. Színes, szinkronizált amerikai film. — Bátonyterepyi Petőfi: Rém­álom az Elm ^utcában. 2. (16) Színes, szinkronizált amerikai horror. — Pásztó: Shirley Valentine. Színes. szinkroni­zált amerikai filmvígjáték. Szeretetszolgálat - nyelvvel „Az eszperantó a demokrácia laSinja" — szóit az egyik keresztrejtvény fő sora (Jean Jaures aforizmája). Gondoltam, megkérek egy avatottabb embert: fejtse meg számomra ezt a tömör állítást. Választásom Futó Antalné Tamás Katalinra esett, aki még nyugdíjasként is tanít: délelőtt a zagyvarónai általános iskolában, délután a dol­gozóknak matematikát és kémiát. Tudtam róla: pártolója a muzsikának, énekelt kórus­ban, foglalkozott népi tánc­cal, mozgásigényét terrné- szetjárással elégítette ki. S tudtam: A Magyar Eszpe­rantó Szövetség Nógrád Me­gyei Bizottságának tagja. — Mióta is? — Közel tíz éve. — S hogyan került kap­csolatba az eszperantóval? — Kicsit messzebbről indít­ja történetét: — Négygyermekes mun­káscsaládból származom, ahol természetes volt a kul­túra iránti igény, de az anyagiak ezt nem tették le­hetővé. Tízévesen egyszer megkérdeztem édesanyámat: — Anyu! Mit tennél, ha gazdag lennél? — Utaznék — szólt az elgondolkodó vá­lasz a mosófazék mellől. S az utazás nekem is mindig elérhetetlen vágy volt, egy tündérálom. — 1956-ban jutottam ki először külföldre — 3 évig gyűjtöttem rá. A szovjet­unióbeli kiruccanást lengyel, csehszlovák, NDK-s és dán út követte. Sajnos itt bebi­zonyosodott, hogy a nyolc­éves német és a 4 éves orösztanulás nemzetközi szinten nem volt elegendő. Kellett egy kapaszkodó, egy olyan alap, mint a „fő­zésben a rántás”. S akkor az egykori titkár,. Halász Ró­za az eszperantisták nagy családjába invitált: „Hidd el, nem fogsz csalódni!” S valóban, megtaláltam azt a hobbit, amit egy sze­mélyben család nélkül is le­het űzni, ami új területet, új feladatot jelent, ami se­gít az utazásban... — Nem gondolja, hogy az angol és más élő nyelvek gondolom, mindenki fe- —1* jében megfordult már, milyen lesz a jövő század iskolája, oktatási módszere, milyen szokások uralkod­nak majd a diákok között. Erről a témáról kérdeztem meg néhány tanulót és ta­nárt. — Az biztos — mondta egyikük —, hogy kocsival vagy motorral járnak suli­ba a „szuperdiákok”. A jo­gosítvány nem lesz gond. .. Nem lesznek tanárok, ro­botok fogják leadni az anyagot. Ezt úgy képzelem el, hogy lesz egy hatalmas képernyő, amelyen beszéd közben megjelennek a té­mával kapcsolatos tájak, tárgyak, iAz is elképzelhető, térhódításával az eszperan­tó végképp háttérbe szorul? — Valóban, kicsit többet reméltem. A Basik meg­jelenésekor azt mondták, hogy az eszperantó lesz a nyelve... Sokan ugródeszká­nak használják fel a Zamen- hof alkotását, de nem baj. Érdemes tanulni, mert utána már könnyebb a többi. Kü­lönösen a kis és elszigetelt nemzeteknek lenne fontos a közvetítő nyelv. Ügy tudom: Űj-Zélandon, Izlandon köte­lező, nagy népszerűségnek örvend Japánban, Kínában, Bulgáriában és Lengyelor­szágban. — Merre járt az eszperan­tó segítségével? — Belföldön — többek kö­zött — Szombathelyen, Oros­házán, Szentendrén, Gyulán. Külföldön Antwerpenben, az augsburgi, a varsói, majd a brightoni (Anglia) világ- kongresszusokon. Meghatározó volt a bel­giumi élmény! A „mélyvi­zet” pedig a budapesti ta­lálkozó jelentette, ahol mint helpanto azaz segítő, a lengyel résztvevők kalauzo­lását kaptam feladatul. — Ez az évenkénti sok kongresszus! Nem l’art pour l’art dolog? Ahogy szokták mondani: „beszélnek a be­szédért” ? — Nagyon szeretem a kongresszusokat! Mindig van valamiféle központi téma a világproblémákról. S noha vajmi keveset tudok érte-el- lene tenni, mégis átérzem a világ bajait. Egy alkalom­mal például azt vitattuk meg. hogy érdemes-e az ifjúságot megtanítani bármely dolog­ra — akarata ellenére is. Mi abban egyeztünk meg: igen. „szent kötelességünk”! A jövő iskolája ! hogy egy hónap suliba já­rás után egy hónap szünet következik. Naponta lesz egy hosszú cigarettaszünet, is és önkiszolgáló büfé. Ahol kártyával lehet vásá­rolni (itt lyukkártyarend­szerre gondolok). Termé­szetesen nem ilyen kemény székeken kell majd ülni, hanem kényelmes fotelek­ben. Tornaórán futószőnye­gen kell majd edzeni, és a menzán megrendelés szerint mindenki azt eszik, amit akar. A beszélgetéseken túl cé­lunk a nemzetek megisme­rése. Ezért a szekcióüléséken kívül nemzeti és nemzetközi estekre kerül sor, ahol min­denki eldicsekedhet folklór­jával ; egyéb rendezvénye­ken, filmvetítéseken bemu­tathatja szertartásait. Szá­momra nagyon vonzó az azo­nos gondolkodás, a humaniz­mus, és az, hogy nemes cé­lokért szállnak síkra mind­annyian. — Tehát az eszperantó nemcsak nyelv, de mozga­lom is? — Ügy van! Az eszperan- . tisták „eszmetárs”-nak hív­ják egymást. „Az egész föld­golyó a miénk!” hirdetik, de nem rabló szándékkal. A fő cél a nemzeti értékek, tá- gabban a világ megisme­rése. Ezért az eszperantista nem vásárol, hanem megné­zi a múzeumokat és más nevezetességeket. Tartalmas életre, egymás megbecsülé­sére nevel. Erkölcsi kötelességének ér­zi a segítségadást. Az utazó eszperantistákat szinte „kéz­ről kézre” adják: napról napra szállást, étkezést biz­tosítanak, vagy ingyen, vagy minimális pénzösszegekért. Igazi szeretetszolgálat ez — nyelvvel! — Csodálatos ez az össze­tartozás! Milyen emberek hát az eszperantisták? — Idealisták. Vélik: ha majd nem lesznek határok, jobbak lesznek az emberek, közelítenek egymáshoz. Saj-. nos, megváltani azonban nem tudjuk a világot. — Hátha éppen mostaná­ban kezdünk egymáshoz kö­zelíteni? — tűnődöm el-; De kérdésem már „költői”: nem vár választ, csak reményke­dik. S miközben búcsúzom, úgy érzem: már jobban ér­tem a francia filozófus gon­dolatát. Köszönöm, Katika! saluti! Boros Ágnes A következő megkérde­zeti tanár volt: — Matekból programo­zott oktatás lesz, ha a gye­rek megtanul százig szá­molni, felsőbb kategóriába léphet. A földrajzoktatás a helyszínen fog zajlani. Egy másik diák a tanítási módszereket így képzelte el: — Házi feladat nem lesz. Otthon nem kell majd tanul­ni a diákoknak. Könyveket egyáltalán nem hordanak. Olyan napok is lesznek, amikor mindenki azt csi­nál, amit akar, kötetlen programokkal. Még ez az iskola várat magára, „sajnos”, de barát­kozzunk a gondolattal, hogy egyszer lesz ilyen suli. Varga Tímea Kőkori csilla<fm vizsgáló Ha a dél-angliai Salis- buryt övező síkságon ke­resztül nyugat felé vezet az utunk, pár kilométerrel Amesburyt elhagyva ritka látványra leszünk figyelme­sek. Az országúttól. balra a síkság enyhe horpadásában durván megmunkált, hatal­mas kőtömbökből összera­kott, kapura emlékeztető trilithonok állnak. A leg­szembetűnőbb közülük az országút felőli oldalon álló hármas kőkapu. Nem le­hetetlen, hogy az idegenveze­tő ezt a párját ritkító lé­tesítményt, a Stonehenge-t a druidák, a kelta papok rej­télyes vallási szertartásai színhelyének mondja. Pe­dig a kelták számára, akik az i. e. első évezredben ural­ták Angliát, Stonehenge már éppúgy ősi volt, mint szá­munkra, és kevésbé ér­tették jelentőségét, még ha történetesen használták is vallási szertartásokon. A Stonehenge látványos ré­szei valószínűleg a ha­rang alakú edények kultú­rájához tartozó nép alko­tásai. A Stonehenge mintegy 100 méter átmérőjű kör, amelynek kerületén árkot ástak, és mintegy 2 méter magas Ráncot emeltek. A körön kívül északkeletre áll egy magányosan álló szik­la, a Heelstone, amely nem emberi alkotás, eredetileg is itt volt a síkságon. Ám' félreérthetetlenül a léte­sítményhez tartozik: nem a Heelstone-t vitték a Stone- henge-hez, hanem az utób­bit építették úgy, hogy a Heelstone-t használni tud­ják. De mire? Egyfajta kalendárium volt. Már régóta ismert, hogy a kör közepéről nézve a nyá­ri napfordulón a Nap a Heelstone mögött kel. Egyet­len irány kitűzése termé­szetesen igen megbízhatat­lan módja a nyárközép meghatározásának: mi lesz, ha pont akkor esik az eső? Erre a Stonehenge építői is gondoltak: erre utal szám­talan lyuk a földben a Heelstone déli oldalán. Ezek­be valószínűleg póznát tűz­tek, így elég volt azt meg­figyelni, hogy észak felé haladtában mikor kelt a Nap egy megadott pózna mögött, s visszafelé jövet mikor kelt ismét ott. A két időpont között félidőben ta­láljuk a nyári napfordulót Ugyanezt az elvet alkal­mazták akkor is, mikor a Stonehenge-t holdnaptár­nak is használták, bár ez nehezebb feladat volt, hi­szen a Hold látszólagos mozgása bonyolultabb a Napénál. Szenl-Györgyi Albert- alapítvány Szent-Györgyi Albert ne­vével fémjelzett alapítványt hozott létre a Magyar— Szovjet Baráti Társaság kezdeményezésére és rész­vételével néhány jelentős hazai iparvállalat, így az ALUTRÖSZT, a Tiszai Ve­gyi Kombinát és a Dunai Vasmű. Az MSZBT alapító díszelnökéről elnevezett ala­pítvány célja: a műszaki és természettudományokat művelő fiatalok szakmai munkájának támogatása, a magyar—szovjet tudományos együttműködés és a két or­szág tudósai közötti kap­csolatok pénzügyi finanszí­rozása, tapasztalatcserék, tanulmányutak költségei*- nek fedezése. Az alapítvány nyílt, ah­hoz bárki, jogi és magán- személy csatlakozhat, ha egyetért céljával, és meg­valósulását támogatni akar­ja. Szántó Tibor grafikusművész kiállítása látható a Sziráki Kastélyszálló galériájában, melyet az érdeklődők április 11-ig tekinthetnek meg.- Rigó — 1 *

Next

/
Oldalképek
Tartalom