Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-26 / 71. szám
NOGRAD - HÉTFŐI MAGAZIN Zagyvái málna az NSZK-ba A Mátraterenyei Zagyvavölgye Termelőszövetkezet hűtőházából már második éve szállítanak mélyhűtött gyümölcsöket az NSZK-ba. Az idén harminc vagon málnára van megrendelésük, valamint fekete és piros ribizlire. Belföldi értékesítésre pedig zöldségféleségeket dolgoznak föl. Fotók: Tóth Veronika Jó hír strandolóknak! 1990 MÁRCIUS 26.. HÉTFŐ Ma végre büszke voltam arra, hogy gyarmati vagyok! Hallgatom a rádiót és az a menetrend szerinti strand és uszodai áremelésről tudósit. Az áremelés elkerülhetetlen, nyilatkozta az illetékes, mert a költségek begyűrűztek, a víz túl nedves, a napot sem kapjuk ingyen, az úszómester társadalombiztosítása a gyes szempontjából. . Szóval összejött minden. Akkor miért vagyok büszke városomra? Gyarmaton évek óta nem emelték a strandbelépőket. Itt változatlanok az árak, a világpiac minket hidegen hagy. Hát nem csodálatos? Itt a polgár annyiért mehet Amint belépek Romhány állomás forgalmi irodájába, nyomban feltűnik, mennyire átadja magát a munkának egy fiatalember. Észre sem veszi a „betolakodót”. Az íróasztal fölé hajol, s rója a sorokat. Akárha íróféle lenne, de éppenhogy nem az. Kőműves az eredeti szakmája. a vasutasruha azonban elárulja, hogy mostanság nem a téglákat rakja egymásra. — 1988 júniusában jöttem a vasúthoz dolgozni — mondja Petyánszky Béla. — Kitanultam a kőművesszakmát az ipari iskolában, s egy vállalatnál kezdtem el dolgozni. Ott nem éreztem jól magam, ráadásul a fizetésem is kevés volt. Hamar elegem lett az egészből. A döntő lökést az adta meg. a pályamódosításhoz, hogy az egyik barátom már itt dolgozott, s rábeszélt, jöjjek ide dolgozni. Romhányban lakom, helyben találtam munkát. Hát így kerültem a vasúthoz. Gondolhatnánk. húszon innen — hisz' akkor tizenkilenc éves volt — könnyelműén dönt az ember. Gondolhatnánk, t sz egv kanyart az ifjú. kip’ álja. milyen a munka > tol. Aztán később visszaír agy elmegy maszekn; rt bizony jó pénzt kere1 kőművesek. Igen ám. ánszky Béla közbér ette a vasutat. ne máshova. strandra az idén mint tavaly. vagv tavalyelőtt. vag\ akár öt éve. A gyarmati strand nem ismeri az inflációt. Igaz a vizet sem ismeri, mert az nincs évek óta. örökké zárva a strand, de ne legyünk telhetetlenek. Egyenlőre örüljünk annak, hogy a zsebünket kíméli a nyári fürdés. A türelmünket viszont egyre kevésbé. Mégis, ha azt a szót hallják a gyarmatiak, hogy strand idegesen rángatózni kezdenek. Pedig semmi okuk nincs, mert mint írtam, az árak ott az idén sem változnak. —soós— — Az első időben rengeteget kellett tanulnom — fűzi tovább a mondatokat a fiatal váltókezelő. — Hetente kétszer Balassagyarmaton oktattak. Idegen volt a vasúti nyelvezet, de lassan megszoktam. A közhiedelemmel ellentétben, a MÁV-nál sokat - kell tanulni. Szerencsére első nekifutásra sikerült a vizsgám. Néhány szolgálatban felügyelet alatt dolgoztam. aztán önállóan. Már csak mosolygok azon, menynyire izgultam az.. elején. Megszoktam, szeretem csinálni ezt a munkát. A pénz lehetne több is. de nem panaszkodom Petyánszky Bélának az alapfizetése fi ezer forint. Ez nem valami magas bér. A műszakpótlékkal és a túlóradíjakkal együtt sem lehet dicsekedni vele. Az egyenruha és a szabadjegy jó dolog, csakhogy mindketlő veszített népszerűségéből. Hiszen vasutasruhában bálba menni nem ajánlatos, a szabadjegy pedig nincs kihasználva. Sem idő. sem pénz nincs elegendő Európa bebarangolásához. — Kőművesként szabad időmben sem dolgozom — zárja mondandóját a váltókezelő. — Amit az ember megtanul, azt nem felejti el Igazából vasutas vagyok, jól érzem magam Romhányban. Mostanában azonban elővettem a köműveskanalat. mert építkezem. Falaztam, vakolMiről ir a Kistermelők Lapja márciusi száma? Kaphat-e külkereskedelmi jogot a kistermelő? S ha igen, mi ennek a hivatalos útja, hogyan kell elintézni? Ezt az egyre inkább időszerű kérdést boncolgatja a lapban Reuss Éva cikke. Tiszta, tej — több pénz — című írásában dr. Merényi Imre azokat a tennivalókat szedi csokorba, amelyekkel minden elérhető. \ Holstein Fr iz' Tényésrtok Egyesülete megalakulásáról, programjáról» a hazai booroola meri- nótenyésztés eredményeiről, s a villanypásztoros legeltetésről is olvashatnak az érdeklődők a Kistermelők Lapjának legfrissebb számában. lám. eszembe jutottak ;i tu- nulóévek. Különös, de nem voltam boldog munka közben Nem tudom, mit hoz a sors, most úgy érzem vasutasként megyek nyugdíjba. A vasúton nincs ünnep, nincs szombat, nincs vasárnap. Ha szólít a kötelesség, menni kell. Ez is riasztja a fiatalokat. Petyánszky Béla azt mondja, a családosokat különösebben nem zavarja a rendszeres szolgálat. O már családos, mindenki megszokta ezt a ritmust a környezetében. Egv dologgal nehezen azonosul a váltókezelő. Szerinte az állandó vizsgáztatásokra semmi szükség nincsen. Hiszen, ha új rendeletet bocsát ki az igazgatóság, azt úgyis megtanulja mindenki. Íme egy felelősséggel gondolkodó fiatalember, aki élethivatásul választotta a vasutat. Együtt él a fegyelemmel. az előítéletekkel. Vállalta. teszi a dolgát. Szépen, csendesen. (—dám) Fotó: Szilágyi Norbert Köpenyt kapok az üzletvezető hölgytől Garamvöl- gyiné Stróbl Ibolyától és máris a Borsodi Söröző konyhájában vagyok Han- czik László mesterszakács birodalmában. Ebédidő előtt vagyunk, a villanytűzhelyen nagv lábosokban húsok fortyognak. mártások illata száll, egv tálban töltött káposzták sorakoznak. Es perceken belül érzékelem: rettenetes a hőség. — Hány fok lehet? — kérdezem a 35 éves. bajszos. köténnyel a derekán, fakanállal a kezében bemutatkozó szakácsot, aki magyargéci születésű, két kislány édesapja, s 1985-től lakik Salgótarjánban. — Ügy 30—35 fok lehet, ám nyáron még több. — Hol tanult? — Salgótarjánban 1989 augusztusában lettem tanuló. Tanultam a Salgó- ban. átjártunk a Karancsba is. 1972-ben szabadultam. Végig a Nógrád Megyei Vendéglátóipari Vállalat volt a kenyéradóm. — Mit főzött először? — Az első év első felében nagyon sok burgonyafőzeléket. — Kiktől tanult a legtöbbet? — A Salgóban Boros Erzsi. Kakukk Piroska segített és Jakus Tibor szakács is. A Karancsban is sokat „ellestem" mint tanuló. — Jo étragyúak a tarjá- niak’’ — Igen. Szeretik . a hasukat. Egyre több vizsgálati eredmény számol be arról, hogy a metszési sebeken keresztül számos fertőződés jut a gyümölcsfákba. így kerülnek be a fák edénynyalábjaiba. — es terjednek onnan tovább — a baktériumos és gombás megbetegedések, amelyek különösen a csonthéjas gyümölcsfákon mézgásodást. ág- rákosodást és elhalást idéznek elő. A fertőződés veszélye annál nagyobb, minél hosz- szabb ideig tart a begyógyít — Mit esznek szívesen? — Mondhatom, változatos az étrendjük. Igen kedvelik a frissensülteket. — Főzött már valami különlegeset? — Nem emlékszem, csak az biztos, hogy a Salgóban és itt is szinte már mindent főztem, ami az étlapon olvasható. — Érződik a konyhában is, hogy nehezedik, drágul az élet? — Januárban érződött egy visszafogottság, de aztán maradt minden a régi kerékvágásban. — Kik a jobb szakácsok, a nők vagy a férfiak? — Ez nehéz kérdés. Kevés a jó szakács, sokan otthagyják a szakmát. A férfiszakácsok valahogy jobbak, óm a nőkre sem lehet panaszom. Itt nálunk is cserélik a tanulókat. Bozó Mariann. Tácsik Jácint dolgozik itt velem. Mit mondjak? Tehetségesek... — Mit tart a jó szakácsról? — A jó szakács ismeri az alapízeket és nem tesz különbséget étel és étel között. A pörköltbe ugyanúgy ..belead" mindent, mint a túrós csuszába vagy az Esz- terházy-rostélyosba. Fontos az ízesítés és az is, hogyan kerül a tányérra az étel, majd a tányér a vendég elé. . . — A mestervizsgára emlékszik? — Hogyne.: 1987 novemberében Budapesten a margitszigeti Nagyszállóban vizsgáztam. lás. Ezért ajánlatos, hogy a legveszélyeztetettebb kajszi- és őszibarackfákat ne a rügyfakadás előtt, hanem később, a virágzást közvetlenül megelőző időszakban metsszük meg. Ilyenkor ugyanis a nyílt sebek már gyorsan behegednek, hiszen az élénk nedvkeringés megkezdődött. Korai metszés esetén viszont még nincs nedváramlás, tehát a sebek sokáig nyitott kapuk a kórokozók számára. Különösen veszélyesek a 3 — Mit főzött? — Hugozsabu levest, töltött pulykamellet ünnepi módon, párolt gesztenyével. Egy másik menüben narancsos őzcombot, körtefarkú krokettel és kókuszbombát készítettem. A mesteri címet 13 szakács és 8 cukrász érdemelte ki, kapta meg. — Híres vendégek? — Amikor miniszterek, pártemberek érkeztek Tar- jánba, „kikölcsönöztek" a gyárak, intézmények. — A nemzetközi konyhát ismeri, figyeli? — Igen. Tagja vagyok a Gasztronómiai Társaságnak, otthon legalább húsz szakácskönyv sorakozik a polcomon, de azt tartom, a szakácsművészetet könyvből megtanulni nem lehet, ahhoz érzék, tehetség kell. — Mi a kedvenc étele? — A babot szeretem legjobban. Levesnek, főzeléknek egyaránt. — Otthon ki főz? — A feleségem, ám ha úgy adódik átveszem az otthoni konyha dirigálását is, bár bevallom nem szívesen, mert az asszony jól főz. . . Kép és szöveg: Szokács László fűrészelt, tehát roncsolt sebfelületek, amelyeken a sebzáró páraszövet növekedéséhez hosszabb időre van szükség. Ezért nagyon fontos, hogy — miként az régebben általános gyakorlat volt — a fűrészelt sebeket haladéktalanul faragjuk simára éles késsel. Kemény, hideg tél után, a fák törzsének déli oldalán gyakran jelentkeznek fagyrepedések. Ha ezeket nem kezeljük, akkor elhatalmasodnak, fagysebekké alakulnak át, amelyeken szúboga- rak, taplógombák telepszenek meg és egy idő múlva a la pusztulását okozzák. Ezért a fagyrepedéseket ki kell vágni az egészséges szövetig. A nagyobb metszett sebeket és a fagyrepedéseket is le kell zárni sebvédő anyaggal. Ez lehet világos színű olajfesték is. amely víz- és légmentesen lefedi a nyílt edénynyalábokat. Ennek csupán az a hátránya, hogy megszáradva a festékréteg megrepedezik. Használhatunk a sebek lezárására íasebkátránvt is. Ez ió védelmet nyújt, de a napsütés hatására megolvad, lefolyik, és ez a szövetek pusztulásához vezet. Az oltóviasz tökéletesen zárja a sebet, viszont drága, használata költséges. A metszési sebek kezelésére ma már többféle anyagot hoznak forgalomba (Cell- cid. Vulneron. Fabalzsam). Ezek vizet és levegőt át nem bocsátó réteget képeznek a friss seb felett. Többségük gombaölő és bioaktív anyagot is tartalmaz, tehát a fertőzést megelőzik és gyorsítják a sebek gyógyítását. Memento az utókornak Búcsúlevél „Nincs értelme tovább élnem. Felesleges vagyok a gyerekeimnek és a társadalomnak is. Elegem van az éhezésből, a szegénységből. Nem igy képzeltem el öreg napjaimat. Ezt a csúnya, véres halált azért választottam, mert már gyógyszerekre sem volt elég a pénzem Nem haragszom senkire, búcsúzom mindenkitől." A ,,megboldogult" idős asszony becsülettel felnevelt három gyermeket. Biztosan sok örömét lelte bennük, egészen addig, míg látogatták. Mert utóbb már hiába várta őket, még karácsonykor sem jöttek, pedig hogy Részűit rá. . . De nem csupán ezért keseredett úgy neki. Szűkölködött. Kevéske nyugdíjából alig futotta a legszükségesebbekre, pedig amit csak lehetett, pénzzé tett... Kenyér, tej, gyógyszer, minden napra kellett, s n.éha azért egy-egy tojást is elfogyasztott reggelire. Hús már több mint egy éve nem volt az asztalán. A tüzelörevalót nagy nehezen kuporgottá össze még igy is. Spórolt a villannyal, tévére, rádióra nem költött. Hatvanhat évesen az öngyilkosságot választotta. Cs. A. Romhány váltókezelője Mit keres egy kőműves a vasúton ? Kertészkedők figyelmébe ! A gyümölcsfák sebkezelése I : • • t í? ' i * ' i 1« t í ' v Izmester a Borsodi Sörözőből...
