Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-03 / 53. szám

NÓGRÁD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF., 53. SZÁM ARA: 5,30 FORINT 1990. MÁRCIUS 3.. SZOMBAT tó V „ XV Á tiél áldoiatai Kidöntött fák, megrongált tetőszerkezetek áramkimaradások Befejeződött az Országgyűlés sssaasamaassmmmmaamaasamsmsamaatsaammeammmmssmsmssasssmsasmssssmmsmsm februárban magkezdSdSft ülésszaka Pénteken reggel foly­tatta munkáját az Or­szággyűlés februárban megkezdődött üléssza­ka. Az elnöklő Horváth Lajos bejelentette, hogy Tallóssy Frigyes írás­ban is benyújtotta le­mondását képviselői mandátumáról. Ezt a parlament tudomásul vette. __________________ A plénum ezt követően Sztrapák Ferenc (Bács-Kis- kun m., 5. vk.) önálló indít­ványát tűzte napirendjére. A képviselő az Országgyűlés társadalombiztosítási, terv- és költségvetési, valamint szociális és egészségügyi bizottságának együttes ál­lásfoglalásával megtámo­gatva szükségesnek tartot­ta a nyugdíjak, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási díj összegének további eme­lését. Sztrapák Ferenc fel­hívta a törvényhozás fi­gyelmét arra, hogy az idei infláció az előzetesen kal­kulált 15 százalékot jelen­tősen meghaladja, ami ho­vatovább rendkívüli terhe­ket ró a nyugdíjból, nyug­ellátásból élőkre, illetve a gyermeküket nevelő szü­lőkre. A képviselő megrá­zó példákat sorolva bizonyí­totta, hogy az áremelések immár a kisnyugdíjasok puszta megélhetését is ve­szélyeztetik. Sztrapák Fe­renc — a három országgyűlé­si bizottság támogatását is megszerezve — felkérte a kormányt, hogy a juttatások emelésének mértékéről, módjáról, időpontjáról dol­gozzon ki alternatívákat, és azt még az Országgyűlés márciusi ülésszakáig nyújt­sa be. Javasolta azt is, hogy a kompenzáció forrásául a társadalombiztosítási alap­ban meghatározottakon tűi a költségvetés is szolgáljon. Békési László, pénzügy- miniszter drámai hangon reagált a képviselői indít­ványra, hangsúlyozva: szí­ve és kormánya legjobb szándékai szerint eayetértő választ adna a feltevés­Németh Miklós és Csehák Judit. Utoljára így együtt? re; azt, hogy vállalják és meg tudják teremteni a fe­dezetét. Ezt azonban nem teheti meg — mondotta —, ezért a kormány végleges álláspontjának ismertetése előtt néhány, a témához kapcsolódó információt bo­csátott a képviselők ren­delkezésére. Elismerte, hogy az 1990-re jóváhagyott költ­ségvetésben és a társada­lombiztosítás pénzalapjai­ból biztosított konpenzáció sok tekintetben nem fede­zi az áremelkedéseket. Utalt arra, hogy a parla­ment már decemberben is számolt azzal, hogy a kom­penzáció kérdésére vissza kell térni, de nem március elején. hanem májusban, ugyanis a gazdasági folya­matokat még nem lehet megfelelően látni. A miniszter a továbbiak­ban a terheket elemezve kifejtette: a családi pótlék­nál és a gyermekellátási formáknál indítványozott 300—400 forintos azonnali növelés, illetve a nyugdí­jak minimálisan 5200 fo­rintra emelése 28—29 mil­liárd forint terhet jelente­ne. A képviselők emlékeze­tébe idézte, hogy az Or­szággyűlés — a kormány javaslatára — a kompen­záció csökkentett mértéke miatt döntött úgy, hogy 4 milliárd forintot bocsát a tanácsok rendelkezésére a legrosszabb helyzetben lé­vők gondjainak enyhítésé­re: ez az összeg a helyi ta­nácsok rendelkezésére áll. A racionalitások alapján a kormány azt kéri, hogy a parlament ne változtassa meg a decemberi döntést, mivel valódi, érdemi dön­tési alternatívát május előtt felelősen nem tud a kép­viselők elé terjeszteni. Bé­kési László kijelentette: az űj Országgyűlés és az új kormány egyik első felada­ta lesz, hogy áttekintse az 1990-es államháztartást és költségvetést, s döntsön a legfontosabb ügyekben, kö­zöttük a kompenzációban s más feszítő kérdésekben. Az indítványt tevő Sztrapák Ferenc kijelentette: nem lát­ja be. hogy két hét nem lenne elegendő egy reáli­sabb javaslat benyújtására, önálló indítványát tovább­ra is fenntartotta. Az el­nöklő Horváth Lajos ezért vitára bocsátotta azt. A képviselői indítványhoz il­leszkedően a társadalom- biztosítási, a terv- és költ­ségvetési, valamint a szo­ciális és egészségügyi bi­zottság állásfoglalás-terve­zetet nyújtott be. A ter­vezettel Sztrapák Ferenc azonosult, a kormány vi­szont azzal nem értett egyet. Miután a vitában senki nem kívánt részt venni, határozathozatal követke­zett. Az Országgyűlés a tervezetet 189 egyetértő, 18 ellenző és 55 tartózkodó szavazat mellett elfogadta. (Folytatás a 3. oldalon.) Betörtek: a pataki postahivatalba Ismerkedés a balassagyarmati rendőrök munkájával Nyitott napot tartottak pénteken a balassagyarmati rendőrkapitányságon, amely­re a városban működő poli­tikai pártok kaptak meghí­vót. A találkozón, az MSZP, az MSZMP, az SZDSZ, az MDF és a NODISZ képvise­lői jelentek meg. A program reggel fél nyolckor, szolgálatváltás­kor kezdődött. Ezen épp úgy, mint a későbbi osztályveze­tői és a kapitányságvezetői operatív megbeszélésen, je­len lehettek a vendégek. Ezután László Sándor őr­nagy, a kapitányság vezetője adott tájékoztatást a megye és Balassagyarmat bűnügyi helyzetéről. Szólt az egyre erősödő tendenciákról, a va­gyon elleni bűncselekmények szaporodásáról, valamint a város meglehetősen kedve- jzőtléh (orgalomszervezési adottságairól. A tájékoztató után, a pár­tok képviselői részleteseb­ben megismerkedhettek a kapitányság osztályainak munkájával, míg ebéd után, a látottak és hallottak nyo­mán felmerült kérdéseket vitatták meg. Délután fél négytől egy közbiztonsági akción vehettek részt a pár­tok képviselői. A nap krónikájához tar­tozik, hogy péntekre virradó éjszaka betörtek a pataki postahivatalba. Erről részle­tesebben hétfői lapszámunk­ban adunk tájékoztatást. Bezárt egy környezetet szennyező üzemrész Korszerűbb pácolási technológia az SKÜ-ben A salgótarjániak jól tud­ják — de a megyében sem ismeretlen —, hogy a Salgó­tarjáni Kohászati Üzemek jelentős környezetszennyező üzem. Pontosabban szólva, egyre inkább csak múlt idő­ben mondhatjuk ezt, hiszen a vállalat hosszú ideje nagy erőfeszítéseket tesz szűkebb és tágabb környezetének vé­delme érdekében. Tegnap jelentős forduló­ponthoz jutott el a kohászati üzemek: bezárták azt az üzemrészt, ahol az egyik leg- környezetszennyezőbb tech­nológiát alkalmazták, a kén­savas rúdvaspácolást. Az 1972 óta működő üzemrész bezárását döntően környe­zetvédelmi szempontok mi­att határozták el, de a dön­tést termelési, gazdaságos- sági, piaci tényezők is mo­tiválták. Bakacsi György üzemve­zető így beszél a pácolóról: . — Mi felkészülten fogad­tuk ezt a tényt, hiszen a vál­lalat vezérigazgatója egy esztendővel ezelőtt bejelen­tette, hogy milyen változá­sokra számíthatunk a rúd- vasgyártásban. Lényegében csak a szálban készülő vas- tagrúd-gyártást állítottuk le. Ehhez tartozott a kénsavas pácoló, amit most megszün­tettünk. Ez csupán kilenc embert érint, azonban min­denkinek megvan a jövőbe­ni helye, a huzalmű más üzemeiben. Az alapanyag­ellátás lehetőségeinek, s a termékek piaci igényeinek megfelelően azonban foly­tatjuk az értékesebb vékony­termékek gyártását. Puffá Sándor energia­főosztályvezető. a környe­zetvédelem vállalati gazdá­ja így vélekedik: (Folytatás « 2. oldalon.) A kellemes, tavaszias időt kisöpörte „portánkról” az el­múlt napokban érkezett hí­vatlan vendég, a szél, mely szűkebb hazánkat is viharos gyorsasággal járta be. Bele­kapaszkodott a tetőszerkeze­tekbe, s ahol könnyebb dol­ga volt, alapos munkát vég­zett. Útját egyéb nyomok is jelezték: az utcákat szemét­hordalékkal szórta be, és faáldozatokat is követelt. Salgótarjánban, a baglyas- aljai általános iskola — sze­rencsére néptelen — udva­rán fenyőfát döntött le. Ba­lassagyarmaton utat torla­szolt el a kitépett fa. Az Állami Biztosító fiók­jaihoz sok káresetet jelen­tettek be. Péntek délutánig Pásztóról 250-et, Balassa­gyarmatról 150-et, Bátony- terenyéről 80-at jeleztek, de más települések is felzár­kóztak a sorba. A biztosító szakemberei szombaton és vasárnap is végzik a kár­rendezéseket. A hét rendkívüli időjárási körülményei az ÉMÁSZ kis- és középfeszültségű hálóza­tán több esetben okoztak a különböző berendezések meghibásodását, sérülését. Ennek következtében Nóg- rád megye különböző terü­letein voltak áramkimara­dások. A változékony időjárás és a széllökések következtében, a középfeszültségű hálózaton nagyszámú szigetelő hibá.so- dott meg, valamint - több esetben döntött fákat a ve­zetékekre a szél, vezeték­szakadások és oszlopkitöré­sek több esetben előfordul­tak. Az ÉMÁSZ dolgozói és a kirendeltségek szerelői, va­lamint az elhárítást végző személyzet a lehetőségekhez képest maximális erőbevetés­sel dolgoztak a hibák meg­szüntetésén, hogy a fo­gyasztók villamosenergia­ellátása mielőbb ismét za­vartalan legyen. A február 26-ai és március 1-je közöt­ti időben 41 üzemzavart há­rítottak el, amely a válla­latnak 120 ezer forintjába került, nem számítva a kü­lönböző üzemeknél bekövet­kezett villamosenergia-ki- esést. Megyénk villamos- energia-ellátása pillanatnyi­lag zavartalan. Fotó: Rigó A közlemény kapcsán, a | Nógrád Megyei Tűzoltópa- | rancsnokság parancsnoka, | Bállá Géza tűzoltó alezredes, | az alábbiak megjelentését | kéri: — „Nem a hollókői I falumúzeum égett le, amint | erről a tűzoltóság megyei I ügyeletese tévesen tájékoz- 1 tatta a sajtót, hanem a Nóg- I rád Megyei Idegenforgalmi | Hivatal községben levő egyik | raktárépülete.” Mikor fotós kollégámmal I elindultunk Hollókőbe, még Ha igaz a mondás, hogy akinek holt hírét költik, nem ismertük a fenti közle- az hosszú életű lesz, akkor a hollókői falumúzeum most ményt. Fábián Istvánnéval, már az idők végeztéig fogadhatja a látogatókat. Pénte- a falumúzeum vezetőjével, a ken közölt híradásunkkal ellentétben ugyanis nem égett le... (Folytatás a 2. oldalon) Nincs ok országos aggodalomra A HOLLÓKŐI FALUMÚZEUM VÁRJA VENDÉGEIT Tévedett a tüzoltó- ügyeletes

Next

/
Oldalképek
Tartalom