Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-22 / 68. szám

a. M 2 NÓGRÁD 1990. MÁRCIUS 22.. CSÜTÖRTÖK Tisztelt Választópolgár! 1990. március 25-én országgyűlési képvi­selőket, új parlamentet választ az ország. Ez az új testület fogja a Magyar Köztársaságot irányítani, törvényeit megalkotni, nem lehet tehát közömbös, hogy ki lesz az a 8 személy, aki Nógrád megyét az új Országgyűlésben képviseli. Nógrád megyében 4 egyéni választókerü­let van. Az 1. számú választókerület szék­helye Salgótarján és a következő 5 tanács tartozik területéhez: Bárna, Cered, Kazár, Nagybárkány, Vizslás. Ebben a választókerületben 11 egyéni je­lölt közül választhatnak az állampolgárok. A 2. számú választókerület székhelye Pász­tó és az alábbi tanácsok tartoznak a terü­letéhez: Bátonyterenye, Buják,' Ecseg, Job­bágyi, Kálló, Mátramindszent, Mátratere- nye, Mátraverebély, Nemti, Palotás, Szirák, Szurdokpüspöki, Tar, Vanyarc. Ebben a választókerületben 14 egyéni je­lölt közül választhatnak az' állampolgárok. A 3. számú választókerület székhelye Szé- csény és 20 tanács tartozik hozzá: Alsótold, Bércéi, Cserhátsurány, Endrefalva, Etes, Ka- rancskeszi, Karancslapujtő, Karancsság, Kis- hartyán, Litke, Ludányhalászi, Magyarnán- dor, Mihálygerge, Nagylóc, Nógrádkövesd, Nógrádmegyer, Órhalom, Rimóc, Szanda, Varsány. Ebben a választókerületben 14 egyéni je­lölt közül választhatnak az állampolgárok. A 4. számú választókerület székhelye Ba­lassagyarmat, a területéhez tartozó taná­csok: Dejtár, Diósjenő, Drégelypalánk, Ér- sekvadkert, Mohora, Nagyoroszi, Nézsa, Nógrád, Nőtincs, Rétság, Romhány, Szügy, Tereske. Ebben a választókerületben 10 egyéni je" löit közül választhatnak az állampolgárok. A megye egész területén 12 párt indított listát, így a választópolgár az alábbi 12 párt közül egyre adhatja le szavazatát: Ma­gyar Szociaiista Munkáspárt, Szabad De­mokraták Szövetsége, Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt, Magyar Szo­cialista Párt, Hazafias Választási Koalíció, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Ke­reszténydemokrata Néppárt, Fiatal Demok­raták Szövetsége, Nemzeti Kisgazda és Pol­gári Párt, Magyar Demokrata Fórum, Ag­rárszövetség, Vállalkozók Pártja. A jelölés 1990. február 23-án lezárult. Űj jelöltek állítására, ajánlószelvények gyűj­tésére tehát már nincs lehetőség. Aki ajáhlószelvényét nem használta fel az a helyi tanácson adja le, vagy semmisít­se meg! ' A kopogtatócédulát mindenki őrizze meg. mert a szavazatszámláló bizottság előtt elsősorban ezzel igazolhatja, hogy felvették a Szavazók névjegyzékébe, tehát szavazati joga van. Szavazati joga van minden magyar ál­lampolgárnak, aki 18. életévét a szavazás napjáig betöltötte, vagy házasságkötése so­rán nagykorúvá vált, állandó, illetve ideig­lenes lakóhellyel rendelkézik Magyarorszár gon, tehát vagy kopogtatócédulája, vagy tanácsi igazolása van. A választójogi törvény szerint nem sza­vazhat az, aki: — gondnokság alatt áll, — a közügyek gyakorlásától a bíróság el­tiltotta, — szabadságvesztés büntetését tölti, — intézeti kényszergyógykezelés alatt áll. Mit tehet az az állampolgár, aki nem ka­pott ' kopogtatócédulát, de a törvény szerint szavazhat? A helyi tanácson, a vbrtitkárnál kifogást tehet és személyi igazolványával igazolhat­ja, hogy ő az adott területen állandó lakos. A vb-titkár utólag felveszi a választásra jo­gosultak névjegyzékébe. Ha ezt a kérelmet a vb-titkár elutasítja, az állampolgár bíróság" hoz fordulhat, ahol ügyét 3 napon belül el­bírálják. Mit tehet az, aki a szavazásig állandó la­kóhelyet változtat? A választópolgárnak ebben az esetben a régi lakóhelye szerinti tanácstól igazolást kell kérnie, hogy ott törölték a választók névjegyzékéből. Ezzel az igazolással az új lakhelyén, új lakcímének bejelentésével egy időben kérheti a tanács vb-titkárát, hogy őt az új lakóhelyén vegyék fel a választási névsorba. Ha a vb-titkár kérésének eleget tesz, új lakóhelyén mind az egyéni jelöltre, mind a területi listára 'szavazhat. Mit kell tennie az állampolgárnak, hogy­ha a szavazás napján nem az állandó lak­helyén, hanem ideiglenes lakóhelyén, vagy ideiglenes tartózkodási helyén van és ott kíván szavazni? (Az ideiglenes tartózkodási hely lehet: sorkatonai szolgálat letöltésének helye, kórház, szanatórium, üdülő, rokoni látogatás stb.) f Az ebben a helyzetben lévő választópol­gároknak is kérniük kell az állandó lak­helyükön a tanácstól igazolást, hogy az ot­tani választói nyilvántartásból törölték. . Ezzel az igazolással 1990. március 24-én 16.00 óráig az ideiglenes lakhely, vagy tar­tózkodási hely tanácsánál felvetetheük ma­gukat a választói névjegyzékbe. Ha ezt már­cius 24-ig nem tudják megtenni, a szavazás napján a szavazóhelyiségben a szavazat- számláló bizottságnak kell igazolásukat be­nyújtaniuk és a bizottság veszi fel őket a névjegyzékbe, biztosítja szavazásukat. Aki az ideiglenes lakhelyén, vagy tartóz­kodási helyén kíván szavazni, csak a me­gyei pártlistákra szavazhat! Ez alól egyetlen esetben van kivétel, ha az állampolgár állandó lakóhelye és az ide­iglenes lakó- vagy tartózkodási helye ugyan­abban az egyéni választókerületben van. Például ha a szécsényi állandó lakos Ka- rancslapujtőn, Vizsláson, Kazáron stb. kí­ván szavazni. Igazolást minden helyi tanács vb-titkára a szavazást megelőző napon, tehát március 24-én 16.00 óráig adhat ki! Aki nem kapott kopogtatócédulát, iga­zolással nem réndélkezík, de személyi iga­zolványával igazolni tudja, hogy szavazásra jogosult, mert állandó lakhelye az adott te­lepülésen van, nyugodtan elmehet szavazni, mert a szavazatszámláló bizottság a szavazás napján is felveheti a választók névjegyzékébe. Szavazni csak személyesen lehet! Ezért aki mozgásában korlátozott, azt ké­résére a szavazatszámláló bizottság két tag­ja ún. mozgóurnával otthonában felkeresi, biztosítja a szavazat leadásának lehetőségét és ebben az esetben is garantálja a szava­zás titkosságát. Legjobb, ha ezt a kérést a választópolgár megbízottja, vagy családtag­ja már a választás előtt bejelenti a helyi tanács vb-titkáránál. Ugyanígy szavazhatnak a kórházban és gyógyintézetben fekvő mozgásképtelen és igazolással (lásd előbb) rendelkező betegek, akik ezt kérik. A betegek a kórházban rendelkezésre álló nyomtatványon kérhetik az állandó lakhe­lyük vb-titkárától, hogy postázza el részük­re az igazolást, ha a szavazás napjáig már nem mehetnek haza. A sorkatonák is általában igazolással sza­vaznak. Ha sorkatona az állandó lakhelyé­től az igazolást megkapla, de utólag mégis hazaengedik, akkor otthon szavazhat, mert ha leadja az igazolását, újra felveszik, a névjegyzékbe. Ez természetesen mindenkire vonatkozik, aki igazolást kért, de a szavazás napján még­is állandó lakhelyén tartózkodik. A szavazás napján a szavazóhelyiségeket 6.00 órakor nyitják és 18.00 órakor zárják be. A szavazóhelyiséget ez idő alatt nem lehet bezárni, a szavazás egyetlen percre sem szü­netel. A választópolgárok érkezésük sorrendjében szavazhatnak, és a szavazat leadása után a helyiséget el kell hagyniuk. A szavazóhelyiségbe belépő állampolgárnak kopogtatócédulával, ennek hiányában igazolás­sal, vagy személyi igazolvánnyal igazolnia kell, hogy választásra jogosult. Ezután a szavazatszámfáló bizottság tagja átad 2 darab szavazólapot annak a választó- polgárnak, aki állandó lakhelyén szavaz. Az egyik szavazólap az egyéni jelöltek név­sorát tartalmazza ábécésorrendben. Országgyűlési képviselő-választás 1990. március 85. SZAVAZÓLAP Nógrád megye X. számú egyéni választókerület Aaaaa Aaaaa Bbbbb Bbbbb Pppppp Ffffff Zzzzz Zzzzz Pppppp Az első oszlopban a jelöltek neve szerepel. A második oszlopban tüntetik fel azt, hogy a jelöltet mely párt-, vagy társadalmi szerve­zet indította, illetve hogy független a jelölt. A középen elhelyezkedő négyzetek közül egy­be (kizárólag egybe) a választópolgár által tá­mogatott jelölt neve mellé kell jelet ten­ni. A szavazólapon új nevet beírni, vagy több négyzetbe ,,-f” jelet tenni nem lehet, mert ez a szavazat érvénytelen lesz. A második szavazólapon a megyei (terüle­ti) listát állító pártokra lehet szavazni. A pártokra leadott szavazat azt jelenti, hogy a választójogi törvényben meghatározott sza­vazatszám elérése esetén a támogatott párt jelöltjei közül juthat be képviselő a parla­mentbe. Országgyűlési képviselő-választás S Z A V AZÓLAP Nógrád megyei területi választókerület 1990. március 25. í. 2. 3.............................. .....12. □ □ □ □ ppp pp Kkk Kk Uuu Uu Iiii Ii Jelötjei Jelöltjei Jelötjei Jelöltjei 1. 1. 1. 1. 2. 2. 2. 2. 3. 3. 3. 3. 4. 4. 4. 4. 5. 5. 5. 5. 6. 6. 6. 6. 7. 7. 7. 7. 8.­8. 8. Ezen a lapon csak pártokra lehet szavazni, a párt neve fölött elhelyezett négyzetbe tett „+” jelzéssel. A négyzetek közül csak egyetlenegybe le­het jelzést tenni, egyébként a szavazat ér­vénytelen ! Nem érinti a listás szavazólap érvényessé­gét, ha a listán belül a jelöltek sorrendjét megváltoztatják, új nevet írnak be, vagy vala­kit kihúznak. A lista ugyanis kötött, a pártok a nevek sorrendjét maguk döntik el. Az igazolással szavazó csak 1 db területi lis­tás szavazólapot kap, ha nem az egyéni vá­lasztókerületben van az állandó lakhelye. Ennek indoka, hogy az egyéni jelölt a vá­lasztókerületben lakó állampolgárok képvise­lője, a pártlistákon induló jelöltek viszont or­szágosan pártpolitikát, pártérdeket, a kam­pányokban kihirdetett programot képviselik. A szavazás titkossága garancia arra, hogy sem a tanácsi szervek, sem pártok nem vizs­gálhatják, hogy ki, kire, vagy mely pártra szavazott, vagy szavazott-e egyáltalán. A választópolgárt nem köti a jelölés, te­hát döntését a szavazólap urnába történő be­dobásáig megváltoztathatja, attól függetle­nül, hogy kinek adta az ajánlószelvényét. Érvénytelen a fentieken túl, minden olyan szavazat: — amit nem a hivatalos, lebélyegzett sza­vazólapon adtak le, — nem lehet megállapítani, hogy a válasz­tópolgár kire, illetőleg melyik pártra szava­zott, — amelyet nem választójogosult adott le, — aki igazolással egyéni jelöltre szavazott. Figyelem! A szavazás titkos, utólag senkitől nem kér­dezhető meg, hogy kire adta le szavazatát. Ezért, ha kiderül, hogy az urnába akár egyet­len jogosulatlantól származó szavazat került, az összes addigi szavazat abban az urnában érvénytelen. Ha a választópolgár a szavazólapot elron­totta, de még nem dobta be az urnába, a szavazatszámláló bizottság elnökétől új sza­vazólapot kap. Az urnába már bedobott sza­vazólapot kivenni, kicserélni már nem lehet. A szapazólap(ok)kal a választópolgár be­megy a szavazófülkébe és az ott rendelke­zésre álló tollal (vagy saját íróeszközzel) be­jelöli a kiválasztott jelölt, illetve párt feletti négyzetet. Nem érinti a szavazat érvényessé­gét, ha a „+” jel helyett „X” jelet tesz a vá­lasztópolgár. A kitöltött szavazólapot a szavazatszámláló bizottságtól kapott borítékban kell elhelyez­ni és a bizottság előtt az urnába dobni. A szavazatszámláló bizottság tagja a vá­lasztópolgár tájékozatlansága esetén helyben elmagyarázza a szavazás módját. Ez a magya­rázat nem tartalmazhat semmiféle agitációt a jelöltek, illetve a pártok ellen, vagy mel­lett. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, illetve testi fogyatékossága, vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár — ennek hiányában a szavazatszámláló bi­zottság két tagjának együttes — segítségét igénybe veheti. Az ismertetett módon a 49 egyéni jelölt közül 4 személyt, a 12 listáról másik 4 sze­mélyt juttathat be Nógrád megye az újonnan alakuló Országgyűlésbe. Nógrád megyei területi választási bizottság a

Next

/
Oldalképek
Tartalom