Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-21 / 67. szám
4 NOÍÍR AI) 1990. MÁRCIUS 21.. SZERDA MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 8.05: Hangszemle 8.20: Eco-mix. Gazdasági magazin 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben (Élő) 11.05: Népdalkörök énekelnek 11.30: Cseres Tibor: őseink kertje, Erdély. 12.50: Törvénykönyv Forduljon bírósághoz!? 13.00: Klasszikusok délidőben Nagy mesterek, világhírű előadóművészek. 14.05: Üj május felé... Irodalmi összeállítás a Magyar Tanácsköztársaság évfordulójára 14.33: így láttam Kodályt 15.06: Népzenei Hangos Újság 15.46: Filmzene a London Starlight Orchestra előadásában 16.00: Tizenhat óra. 16.15: Az én újságom. Bukfenc. Jó Pajtás. Dokumentumműsor a Tanácsköztársaság ideje ala^t megjelenő gyermeklapokból. 17.00: A doktor bácsi. Kosztolányi Dezső versei. 17.05: Poggyász. Tudnivalók utazóknak. 17.30: Reinitz Béla Ady-da- laiból 17.55: Ipargazdák 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk. Művészet- és művelődéskritika. 18.30: Esti magazin 19.20: Sportvilág 19.40: Népdalok 19.50: Gong 20.00: A külpolitikai rovat műsora 20.30: Legenda és valóság. Száz éve született Benjamino Gigli XII/1. 21.04: Világrengésben. Egy polgárlány naplójából. 21.54: Radioton-korongokról! 22.00: Hírvilág 22.30: Történelmi párhuzamok 22.40: Portré korhű keretben 23.10: Zenekari muzsika 23.20: Brahms: B-dúr szextett PETŐFI RÁDIÓ: 3.35: Vendégünk az Aeroca- ritas 9.05: Tavaszi sürgés-forgás. Otthon és a kertben. 12.10: Milyen ebédhez szól a nóta? 13.05: Zenekanál, a fűszerekről 14.03: Tavasz van — gyönyörű ! 17.05: Randevú 3—7-ig 19.05: Este van. este van... Vendégek a stúdióban: Katona Klári, Réz András, Sólyom-Nagy Sándor, Bálint György, Medgyessy Péter és Ráday Mihály. Kb. 21.05: Híres musicalok szövegírója: Stephen Sondheim. Kb. 21.45: ..Kezdődjék a játék’*. Kb. 22.30: Heti pop-rock újdonságok Londonban és Budapesten. Kb. 23.10: Születésnapi köszöntő. Az ünnepelt: Johann Sebastian Bach. BARTÓK RÁDIÓ: 9.15: Schubertiada. 1989. 10.30: A magyar nyelv századai 10.45: Disznótor. Móricz Zsigmond elbeszélése. 11.00: Zenekari muzsika 12.05: Puccini operáiból 13.00: Nevek ürügyén: Bach. 14.00: Dohnán.vi Ernő és Bartók Béla müveiből. 15.07: Egy muzsikus emlékezései a ..szép korszakból”. Jules Massenet. IV 4. rész. 16.05: Barokk zene 17.01: Felejthetetlen hangversenyek 18.30: V materinskom jazyku. A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről. 19.05: Por favor. Spanyol nyelvlecke kezdőknek. 19.20: Follow Through. Angol társalgás középhaladóknak. 19.35: Budapesti tavaszi fesztivál (Élő) Közben: Kb. 20.20: Élő világirodalom Kb. 21.2.7: Operarészletek 21.4.7: Zenetörténeti értéktár. 22.11: Napjaink zenéje 23.01: Egy per hordalékai. Dokumentumok Déry Tibor 1958. utáni életéből. MISKOLCI STÚDIÓ: •5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 8.15: Információk. 6.20: És/ak-magvarországi krónika. 6 30: Hírek, lapszemle. 6.45: Cnzdaságközelben. 7.30: Szóvá i-tték. megkérdeztük. Berkes Dezső jegyzete. 7.55: Napi ösz- s/efoglaló és a másnapi mű- s >r ismertetése. Szerk.: Tolnai Villa. 16 30—18.30: Kereskedőiéi; információs, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 9.00: Képújság 9.05: Tévétorna nyugdíjasoknak. 9.10: Ma itt. holnap Corvón. Portugál dokumentumfilm. 10.00: Hármas ..csatorna”. Múlt századi magyar arcképcsarnok. Névtelen hősök, elfelejtett vértanúk (ism.) 10.45: Stúdió ’90. A Televízió kulturális hetilapja (ism.) 11.50: Képújság 16.50: Képújság 17.00: Déli videoújság A szegedi körzeti stúdió műsora. 17.10: Správy. Hírek szlovák nyelven. A szegedi körzeti stúdió műsora. 17.15: Európai kisebbségek. Koprodukciós rövidfilmsorozat. Magyarország, kis Bábel. Katalán—magyar film. (Feliratos!) 17.40: Sorstársak. A pécsi körzeti stúdió rehabilitációs magazinja. 18.00: Újabb történetek a kiskertekről. NDK-tévé- filmsorozat. VII/5. rész: Következmények. 19.05: Reklám 19.10: Esti mese Tündér Amálka. A csodakövecske. Csehszlovák rajzfilm. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Budapesti tavaszi fesztivál, 1990. A fesztivál- zenekar koncertje a Budapest Kongresszusi Központban. Kb. 21.30: Reklám 21.35: Választási vitamüsor 22.35: Híradó 3. TV 2.: Berkes Zsuzsával és Antal Imrével 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám Riportok Időjárás Zene. 17.45: Kérdezz! Felelek. Egri János műsora. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 1. Emma és a nagypapa. Január. Angol kisfilm. 2. Rosszcsontok. Francia rajzfilmsorozat. 3. Vrungel kapitány kalandjai. XIII/l. rész. Szovjet rajz, filmsorozat. 18.47: Tv 2. 19.00: Agitátorok. Magyar film (1969.) (FF.) 20.10: Tv 2. Benne: Popkorong 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Visszaúton. Dokumentumfilm. Kb. 22.35: Tv 2. Napzárta. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak 9.25: Tv-film (ism.) 10.40: Csak nőknek! (ism.) 16.10: Kék fény 16.50: A nap percei 17.05: Sorstársak. Ausztrál tv-film 18.00: Nézetek és álláspontok 18.45: A polgári fórum műsora. 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Föld als^ti szépségek Dók.-film. 20.20: A haza atyjának élvezetei. Cseh film (FF.) 22.05: Portréfilm (Eduard Haken) (FF.) 2. MŰSOR: 16.55: Gyerekek magazinja 17.45: Dók.-film egy gyermek- együttesről. 18.00: Esti mese 18.10: Iskolásoknak 18.35: Folklórműsor 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Publicisztikai est 21.30: Híradó 22.00: Viláehíradó 22.15: Publicisztikai est. Folytatásos. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni Apolló Mozi: Fél 4-től: Kém, aki szeretett engem. Színes angol kémkomédia. Háromnegyed 6-tól: Szarvasvadász I—II. (16). — Apolló Kamara: Hlbiszkusz háza. Színes kínai film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tól: Rémálom az Elm utcában 2. (16). Színes, szinkronizált amerikai horror. — Madách Kamara: 5 és 7 órától: Ismeri a Szandi Mandit? Színes magyar film. — Bátony térén vei Bányász: Harlemi éjszakák. Színes, szinkronizált amerikai krimi. — Bátonyterenyei Petőfi: Rendőrakadémia 4. Civilek őrjáraton. Színes. szinkronizált amerikai filmvígiáték. — pásztó: Dolgozó lány. Színes, szinkronizált amerikai film. A régi prés mögött az ütközet emlékmúzeuma. Kőasztal a magaslaton, la vidék térképével. Montecuccoli helyett most egy kalocsai kislány, Szilvia tanulmányozza a csata czinhe- lyét a tavaszi napsütésben. Burgenlandi kirándulás A Schöss/bergen Mogersdorf (Nagyfalva) Szentgotthárd szomszédságában, a Rába északi oldalán fekszik. Határában zajlott le 1664. augusztus elsején a szentgotthárdi csata. Ar egyesített keresztény hadakat (német, francia, magyar) Montecuccoli vitte győzelemre a török csapatok ellen. Ezt követte a magyarok számára hátrányos vasvári béke. Az osztrák-magyar határ közelében emelkedő magaslatot, a Schösslbergent sok magyar turista keresi föl, hogy megtekintse a történelmi emlékhelyet. A csata 300. évfordulóján, 1964-ben a Mogersdorfer Schlösslve- rein a burgenlandi tartományi kormányzóság támogatásával nemzetközi történészszimpoziont rendezett az érdekelt országok történészeinek részvételével. A mogersdorfi találkozó tudományos és politikai jelentősége azóta széles körben vált tudatossá, 1970-től a szimpozionok nemzetközi egyezmény keretében állandó szervezetet nyertek. • Felvételeink a történelmi magaslaton készültek. Kép és szöveg: R. Tóth Sándor A szentgotthárdi-mogersdorfi csata 300. évfordulóján emlékművet és kápolnát emeltek a Schösslbergen 1964-ben. Bolyais diákok sikere Hatvani-díj Debrecenből GONDOLKOZZON) Ha igaz az. hogy a vállalkozásoké a jövő, akkor igaz az is, hogy a jövő a vállalkozóké. DÖNTSÖN! Szavazzon a VÁLLALKOZÓK PÁRTJÁRA! NE SZAVAZZON BÁRKIRE, SZAVAZZON ERKIRE! (Politikai hirdetés!) Az egyiptomiak cementje A régi egyiptomiak épületei még mindig állnak a felhasznált habarcsnak (cementnek) köszönhetően, a modern épületeken pedig már rövid idő elteltével cementkárok jelentkeznek. A régi cement állóképessége titkának szegődött a nyomába a floridai egyetem egyik régésze. Különböző korábbi cementfajtákat állított elő alu- míniumszilikát-bázison, vagyis agyagból és nem mészkőből, mint a mai portlandce- ment. Megállapította: az egyiptomiak cementje azért volt tartósabb, mert a vegyi reakció révén gyorsan és tökéletesen száradt. A modern cementnek a fokozatos száradás és a visszamaradó nedvesség a gyengéje. A Magyar Tudományos Akadémia Debreceni Atommag-kutató Intézete a szokásokhoz hűen az idén is március első hetében rendezte meg a fizikusnapokat. Miként az hagyomány, ebből az alkalomból pályázatot írtak ki középiskolások számára. * A salgótarjáni Bolyai János Gimnázium hat harmadik osztályos tanulója is elkészítette és elküldte pályaművét, melynek címe: Hogyan ismertetném meg társaimmal a hangtan elméletét és modern alkalmazásának lehetőségeit? A dolgozat kiérdemelte a Hatvani Istvánról, a XVIII. században élt híres orvosról, fizikusról, kémikusról és filozófusról elnevezett díj első helyezését és az ezzel járó pénzjutalmat. Folytatódott tehát a bo- lyaisok debreceni sikersorozata, Antal József, Boda Zoltán, Géczy Éva, Juhász Edit, Kurinka János és Tóth Krisztina tovább öregbítették iskolájuk jó hírnevét. Sokat köszönhetnek felkészítő tanáruknak, dr. Guba Gábor- nénak. A bolyaisok munkáját segítette a Salgótarjáni Kohászati Üzemek, ahol zajszintet mértek. Hasonlóképpen része van a sikerben a salgótarjáni üveggvapot-rt.-nek, ahol kipróbálták az itt gyártott korszerű hangszigetelő anyagokat. Lehet-e európai az ember a gyarmatokon ? Szülővárosom kész életmintákat adott nevelésemhez. A parasztot és a polgárt kaptam mintaként Jó példák, mélyen az európai és a honi hagyományban, életerősek. Ám mindezt magyarként, 1947-ben megszületve kaptam, egy vesztett háború után térdre lökött országban. Ere kellett volna, ami megtart a példák mellett. erő pedig éppen a példák ellen munkált. Miben fogódzhatna meg, aki kívülreked a rendeken? Mi más esélye lehet, mint a büszke kívülállás? Kamaszkorom egén tündöklő fények a költő szavai: „El kell indulni minden útra, az embert minden úton várják. ..” A fészekmelegből így hamar útra keltem körülszimatolni Európát. Féltékeny szerető volt az ország. nehezen eresztett, de én türelmes voltam hozzá, úgy néztem őt, mint bolondos lányszeretőt, nem bántam, hogy felnőve másnak kedvezett. Vívódtam. mielőtt indultam. Álltam a vasúti sínek fölött a hídon, néztem az eldöcögő gőzmozdonyok szikráit. Elmentem és hazatértem a kaland kétéves ízével a számban, és elmentem újra, és elmentem megint és mindig visszatértem. Meglehet, az lett volna a dolgom, hogy nagyapám falujában a törött vasúti talpfákból készült járdát járjam. Én piszkos kikötőket és márványlépcsőket jártam. Az itthon megejthető jó szavak helyett nyelvek töredékein kommunikáltam. Ügy mondom ezt most is, mintha gyónnék, mindig kísért a bűntudat. Mindig féltettem az én féltékeny szeretőmet, az otthonmaradót, nehogy nagyon elszomorodjon, bánatosodjék, kurvul- jon nélkülem. Szép testén nem tudtam megnyugodni, mindig úton voltam itthon is, hogy ne járjanak az estékben szikrát bogárzó vonatok üresen. Rég volt már, kihaltak a gőzmozdonyok azóta. Együtt öregedtünk a változatlan viszonyokkal. Nem nyújtott vigaszt, hogy a földrész kapuiban: Gdanszk- ban, Amszterdamban. Bor- deaux-ban, Marseille-ben, Brindisiben, Pireausban a miénkhez hasonló nyugtalan szívvel él az emberiség. Nem hittem a tévtanok- ban. á minden sarkon hallható változatlan szavakban, hogy aki a kertbe megy. annak paraszti gondja támad, aki a kövezett utcát járja, annak az ország dolgaitól fáj a feje, az úton , lévő pedig kí- vülrekedt csavargó. Egy- gyökerű a mi létünk ezen a földdarabon, akár bezártság, akár kivetettség az osztályrész. Vállalom ebből a rámesett részt, a csavargó gondjait, azt, hog.v Kelet felé nem nyugalmas hullámzó vizekkel, de hullámzó indulatokkal ér véget Európa — arrafelé nem is jutottam messzebb a Csi- ki-havasoknál. és ott sem éreztem úgy, hogy az ölében tartott volna Európa anyánk. Aztán itt van a mindenkori visszatérés gondja. Hazajön az ember fáradtan. boldogan, nézi azokat a törött vasúti talpfákat a sáros falusi utcán. igen nehezen tudja elképzelni, hogy hová is vezetnek. Este. amikor már a hegy felől, az elhagyott szőlők felől jövünk, az égen és a lelkűnkön felhő. leverjük cipőnkről a sarat. akkor dereng fel a fáradt gondolat: ez a sárban kanyargó törött utacska köt össze minket a világgal. Csak azt vihetem magammal, ami itt lett az enyém és ide hoztam vissza mindent. Semmit el nem té- kozoltam. Bár mindannyian együtt mondhatnánk ezt tiszta szívvel. Boldizsár Péter
