Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-21 / 67. szám

POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF.. 67. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1990; MÁRCIUS 21.. SZERDA A dolgozók egyetlen esélye az erős szakszervezet Dr. Nagy Sándor és dr. Sándor Lászlá Salgótarjánban Salgótarjánban vendéges­kedett tegnap a közelmúlt­ban megalakult Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnöke és alelnöke. Dr. Nagy Sán­dornak új tisztségében ez volt a bemutatkozó látoga­tása, míg dr. Sándor Lász­ló a választóival is talál­kozott, hiszen független képviselőjelölt. » A. .vendégek első útja a BRG Rádiótechnikai Rt.- ba vezetett, ahol a gyár műszaki vezetőivel és szak- szervezeti aktivistáival foly­tattak eszmecserét. Juhász József szb-titkár és Klug Nándor igazgató arról adott tájékoztatást, hogy a rubelelszámolású kivitel stopja rendkívül súlyos helyzetbe hozta a kilenc- száz főnyi kollektívát. gú tőkés cégének. Ám nem­csak a műszaki színvonalat kellene emelni, hanem új, korszerű gyártmányok­ra is szükség van. Merő­ben más irányt venne a munkásközösség élete, ha sikerülne megállapodásra jutni valamelyik érdeklő­dő tőkésgyárral. Gyakran elhangzik a kér­dés: ki a felelős a mostani helyzetért?! Mennyiben hi­báztatható a szakszerve­zet azért, hogy a tönk szé­lére jutott az ország és egyre több vállalat szegé­nyedik el, esetleg kényte­len csődöt jelenteni? Nos, dr. Nagy Sándor kijelentette: a szakszerve­zet felelőssége messze el­marad a kormányétól, hi­szen az utóbbi rendelke­zik olyan információs és Adott térségben elsősorban az önkormányzat feladata a foglalkoztatás megoldása, persze, a szakszervezetek­nek is kötelességük segíte­ni. Vannak az országban olyan erők, amelyek legszí­vesebben szétzavarnák a szakszervezeteket — közölte dr. Nagy Sándor —, hogy utána „szabad legyen szá­mukra a gazda," hatósági eszközökkel is felléphesse­nek. A dolgozók számára az erős szakszervezetek jelen­tik az egyetlen esélyt, így Délután 5 órától választási fórumot tartottak' a József Attila Művelődési Központ­ban. A Düvő együttes adta meg játékával az alaphangot, majd színre léptek a fősze­replők. Dr. Sándor László köszöntötte a jelenlévőket, ahogyan ő nevezte a földi­jeit, majd javaslatára néma felállással adóztunk az ózdi üzemi tragédia tizenkét ál­dozata emlékének. Ezt köve­tően felkérte dr. Nagy Sán­dort beszédének megtartásá­ra. A Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének elnö­Szükséges volt visszafogni a termelést, s ez idáig már 220 embert kellett elbocsá­tani. A kenyerüket elvesz­tők segéd-, vagy betaní­tott munkások voltak, szak- képzettséggel nem rendel­keznek. A gyártott termékek a tíz évvel ezelőtti világszínvo­nalat képviselik, tehát nyu­gati piacon nincs irántuk kereslet. A Szovjetunió­ban viszont igény volna rájuk, sőt az eddiginél több is vevőre találna, ha lehet­ne szállítani. Megoldást je­lenthetne barterüzletek lét­rehozása, illetve a terve­zett dollárelszámolásra va­ló áttérés. Egyelőre azon­ban nagy a tanácstalan­ság. hiszen nincsenek alá­írt szerződések. A múlt évben önállósod- a vállalat termelőegy- i, s így jött létre a tarjáni részvénytársa- Némi nyugati tőke ’jn’.ott. de lényegé­változott a ter- a gazdálkodás. <nység például sljebb az egy- .asonló nagysár gazdasági bázissal. hogy érdemi lépéseket tehetett volna a baj elkerülésére. A kormány tisztában vblt az­zal, hogy növekszik aktí­vumunk a rubelelszámolá­sú piacon, de a szükséges intézkedés megtétele egy­re késett. Helytelen döntés egyik napról a másikra kész té­nyek elé állítani vállalato­kat. Az is elítélendő, ha a dolgozó ma tudja meg, hogy holnap már kéz­hez kapja a munkakönyvét. Kellő rátartással illene ■ kö­zölni a változást a mun­kavállalóval, akit aztán át­képezhetnének valamelyik rokonszakmára. Csakhogy nálunk az oktatáspolitiká­val is komoly gondok van­nak, hiányzanak a kép­zés, átképzés, továbbkép­zés feltételei. Napjainkban csaknem há­rom munkahely jut minden munkanélkülire. A lehetősé­gek és az igények ugyanak­kor nem akarnak találkoz­ni. Mind nagyobb az igény a képzett szakemberekre, ez­zel szemben a képzetlenek­ből többszörös a túlkínálat. védhetik meg az érdekeiket. A szakszervezetek legfőbb feladatuknak tekintik, hogy a választások után létrejöj­jön az érdekegyeztetési tör­vény: papíron legyenek le­fektetve a jogok és a köte­lezettségek. Addig is össze­fogásra, egymás segítésére van szükség, s emberekre lebontva keresni kell az eg­zisztenciális megoldási lehe­tőségeket. Kérdésre válaszolva dr. Sándor László elmondta: a szakszervezetek támogatják a többféle tulajdont, ám az esélyegyenlőséget <neg kell teremteni. A monolit állami tulajdon lebontása azonban folyamat, vétek értékeinket áron alul; egyszeriben ki­árusítani. A cél: a kollektí­vák, ezen belül az egyes em­berek legyenek tulajdonosai a gyáruknak, váltsanak pél­dául részjegyet. Jó hírrel is szolgált: Bátonyterenyét fog­lalkoztatás szempontjából kritikus övezetté, míg az ipar elavult struktúráját te­kintve Nógrád megyét hát­rányos helyzetűvé nyilvání­tották. Az ezzel járó elő­nyöket ki kell használni, azokkal tudni kell élni. ke sok mindent megismé­telt a BRG-nél elhangzottak­ból. így mondandójánakcsak új kitételeit közöljük. Azzal kezdte, hogy a ha­marosan sorra kerülő vá­lasztásokon az ország és sa­ját sorsunkról döntünk, s ezt követően új időszámítás kezdődik hazánkban. Min­denkinek jól felfogott érdeke szavazni, s szívünk joga, kit választunk. Mindenesetre a szakszervezet szövetségé­nek színeiben harmincán in­dulnak, reális, jól átgondolt programmal. Nem is olyan nagyon ré­gen a pártok még szociális demagógiával vádolták a szakszervezeteket, ám mos­tanra programjaikba átve­szik a SZOT-os követelése­ket. Átfogó gazdasági és szo­ciális intézkedésekre van szükség, különben még sú­lyosabb helyzetbe kerülnek az emberek. A szakszervezet igenis támogatja a gazdaság­talan tevékenységek felszá­molását, ám az emberek szá­mára biztosítani kell a jö­vőt. A szénbányászoknak például tudniuk kell, hogy mennyi szenet termeljenek, s ha nincs szükség a szénre, akkor másutt kereshessék a kenyerüket. A vegyes tulajdonú piac- gazdasággal egyetért a szak- szervezet, de nyilvánosan, társadalmi kontrollal, ■ a dol­gozóknak a tulajdonba való bevonásával kell végbemen­nie. A földtulajdon reform­jára is szükség van, de a föld nem válhat a spekulá­ció eszközévé. Az inflációt meg kell fékezni, mert szét­zilálja a gazdaságot és nem ösztönöz a tőke befektetésé­re. Sokan megvádolták a szakszervezeteket, amikor felvetette a béralku-mecha­nizmust, ám egyre több párt beveszi a programjába. He­lyesen, hiszen a piaci viszo­nyok között az emberi tu­dásnak, az elvégzett munká­nak is meg kell fizetni a reális árát. (kolaj) „„LAPOZGATÓ „ Veres esemenyek Marosvásárhelyen Sütő András a pogrom sebesültjei között Ion Iliescu, az Ideiglenes Nemzeti Egységtanács el­nöke a Marosvásárhelyen kialakult helyzet miatt keddre virradóra televí­ziós beszédet intézett az ország népéhez, Erdély la­kosságához. Marosvásár­helyen — mondotta — sú­lyossá váltak az esemé­nyek és román állampolgá­rok „az előző eseményeket felmérve, értékelve, sajná­latos cselekedetekre ra­gadtatták magukat”. A tün­tetők pártszékházakat dúl­tak fel, közöttük az RMDSZ székházát. A Magyar De­mokrata Szövetség több tagját, közöttük Sütő And­rás írót megsebesítették. Iliescu nem tett emlí­tést a Vatra Romaneasca na­cionalista szervezetéről, csu­pán ezt mondotta: — A kialakult helyzet meg­oldásáért mindent meg kell tenni, mivel a feszült­ségek, a gyanúsítgatások nem szolgálják sem a ro­mánok, sem pedig a ma­gyarok érdekeit. A józan észre kell apellálnunk, nagy önmérsékletről kell bizony­ságot tennünk, jobban meg kell értenünk egymás ál­láspontját, türelmet kell tanúsítanunk. — Szólt ar­ról, hogy Romániában most kezdődik a választási idő­szak, ami fokozhatja a fe­szültségeket. Űj terminoló­giát alkalmazott: „az alap- lakosság" -ot említette, azt, amelynek a nemzetiségek­hez fűződő viszonya érde­kében a felelős tényezők­nek mindent meg kell ten­niük a jobb megértésért. Sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy a helyi szer­vek nem tudták megfékez­ni a szélsőséges elemeket. Hozzátette: — Nemzeti ér­dek, hogy a szélsőséges ak­ciók ne terjedjenek át más (Folytatás a 2. oldalon.) Balassagyarmaton megalakult a (MAS FORTISSIMO Kör Megalakítási szándékkal 32-en gyűltek egybe március 14-én Balassagyarmaton azok, akiket a városért va­lamit tenni kész szándék ho­zott össze. A megalakítandó egyesület hovatartozásra, pártállásra, korra való tekintet nélkül mindazokat magában kíván­ja tömöríteni, azokat, akik segítő, jó szándékkal akarnak tagságukkal Balassagyar­matért gondolkodni és tenni, valamint a város hagyomá­nyait ápolni. Kamarás József, a Civitas Fortissima (a legbátrabb vá­ros) gondolat egyik lelkes élesztője és ébren tartója, is­mertette a jelenlévőkkel a gondolat létrejöttének törté­netét, hangsúlyozva a ha­gyományápolás további fon­tosságát. Vázolta a kör előtt álló és a tagság összefogá­sával megvalósítandó fel­adatokat, kérve ehhez a se­gítséget és a további javas­latokat. A kétórás igen aktív hoz­zászólásokkal tarkított kö­tetlen beszélgetésen szó esett többek között az önbecsülés visszaszerzéséről, a város tisztaságáról, köztéri alkotá­sok és utcanevek megbecsü­léséről, hasznos együttműkö­désről és még igen sok, a közvéleményt érdeklő gondo­latokról. Jelenlévők megállapodtak, hogy legközelebbi összejö- vetelűkei április 25-én (szer­dán), 18 órakor tartják ugyanott. Addigi legfonto­sabb feladatként jelölték meg a megalakítási szándék nyilvánosságra hozatalát, a hivatalos bírósági bejegy­zést, valamint a tagok vál­lalásának teljesítését, mely a további tagok szervezésének és bevonásának gondolatát, illetve akaratát váltja valóra. Reiter Salgótarján — városközpont Tűz az építkezésen Gomolygó fekete füst keltett ijedtséget tegnap délelőtt Salgótarjánban. Az épülő ÉVI II. tetőszigetelése és egy bi­tumenmelegítő kapott lángra, de — a tűzoltók gyors be­avatkozásának köszönhetően — szerencsére nagyobb kár nem esett. A tűz keletkezésének körülményeit szakértők vizsgálják.

Next

/
Oldalképek
Tartalom