Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-20 / 66. szám

1990. MÁRCIUS 20.. KEDD NO(íkAI) 3 Uj formájú repülőgépek A tervezők új elrendezé­sű repülőgép megalkotásán láradoznak, amelynél a légcsavaros hajtóművet hát­rahelyezték. Igv a zaj az utaskabin mögött marad, s a légcsavarról hátratere­lődő levegőáramlás is ki­sebb gondot o|coz, mint amikor a törzs körül áram­lik. Ekként növelhető a tolóerő, s csökken az üzemanyag-fogyasztás. De ha a hajtómű a gép végén van, a súlypont annyira hátrakerül, hogy a szokásos elrendezésű gép a farkát nem lenne ké­pes ffelemelni a földről. iHa meg ezt elkerülendő a szárnyát is egészen hátra­helyeznék, kicsi lenne a távolság a farokrész kor- ményfelületei és a szárny vonalában lévő súlypont között, így pedig a gép nem jól kormányozható. építenek, azok egyben ol­dalkormányként is haszno­síthatók, s ezáltal a külön oldalkormány légellenállá­sa is megtakarítható. A hajtómű akár dugattyús motor (kisebb gépeknél), akár gázturbina lehet, spe­ciális tolólégcsavarral. Pró­bálkoznak azzal is, hogy egy hajtóművet húzó lég­csavarral a gép orrába, egyet pedig tolólégcsavar­ral a végébe építsenek. Vagy például a £ép orrá­ban légcsavaros gázturbina, végében viszont könnyű és kicsi sugárhajtómű működ­het. Ennél felszálláskor mindkét hajtómű „dolgo­zik”, s a légcsavar segítsé­gével a gép hamar fel­gyorsul.. Az utazómagasság elérése után a légcsavaros gázturbinát leállítják, a légcsavar lapátjait élével előre, minimális légellen­állású helyzetbe forgat­Nincs mit tenni, fel kell forgatni a repülőgépet. 'Elöl lesz a „farka” a ma­gassági kormányfelületek­kel, azután az utastér, mö­götte a szárny, majd a hajtómű, és leghátul a lég­csavar. Az Ilyen elrende­zést „kacsának” nevezik, a vadkacsa után, amelynek alig lévén farktolla, mesz- sze előrenyújtott lapos fe- jét-csőrét használja ma­gassági kormányként. Mel­lesleg, ha a hátrakerült szárny végeire „füleket” ják, s csak a sugárhajtó­művel utaznak. Ha viszont tankolás nélkül minél na­gyobb távolság berepülése a cél, a sugárhajtóművet működtetik. Képünkön egv kis nyu­gatnémet gyártmányú ;,ka­csát” láthatunk, mely 1800 kilométer távolságra tud elrepülni, óránkénti 270 ki­lométeres maximális se- . bességgel, óránként mind­össze 22 liter üzemanyagot fogyasztva. «■MMMMBflm&J&l-t. ■/ *: Családi pótlék alanyi Jogon ■■■■■■BHBBHHBiHSSSSHR Az alanyi jogon járó csa­ládi pótlékról szóló törvény — az Országgyűlés február 27-i határozata alapján — 1990. április 1-jén hatályba lép. Eszerint azok, a háztar­tásukban gyermeket nevelő szülők részesülnek családi pótlékban, akik eddig mun­kaviszony, vagy egyéb bizto­sítással járó jogviszony hi­ányában erre nem szereztek jogot. Az új családipótlék-tör- vénv szerint 19-ről 20 évre módosult a családi pótlék folyósításának korhatára. Ez azok után jár, akik középfo­kú oktatási intézmény nap­pali, illetőleg a dolgozók ál­talános vagy középiskolájá­nak ifjúsági, fiatalkorú ta­gozatán folytatnak tanulmá­nyokat. A háztartásukban egv gyermeket nevelő szülők a gyermék 6. életévének be­töltését követően is jogosul­tak családi pótlékra. Ezért április 1-jétől 1600 forint jö­vedelempótlék helyett az egy gyermeket megillető 1770 fo­rint családi pótlékban része­sülnek. A kettő- és a több- gyermekes családok változat­lanul a januárban megálla­pított ellátást kapják. Így a családi pótlék összege a két­gyermekes családoknál 2070. a három- és többgyermekes családoknál 2200 forint gyer­mekenként. A családi pótlék jár azok után a tartósan beteg, ille­tőleg testi vagy értelmi fo­gyatékos személyek után is, akik rokkantsági járadékban, illetőleg rokkantsági nyugdíj­ban részesülnek. Az emelt összegű pótlék változatlanul 2550 forint. Az új törvény lehetővé te­szi, hogy a családi pótlékot bármelyik szülő igénybe ve­hesse. Ha az eddigiektől el­térően a másik szülő kíván­ja azt felvenni, akkor azt a szülőknek együttes nyilatko­zatban kell a családi pótlé­kot folyósító szerv' tudomá­sára hozniuk. Azok, akik már eddig is részesültek családi pótlékban, külön igény be­nyújtása nélkül változatlanul megkapják. Azok a személyek, akik az új törvény alapján lesznek jogosultak a családi pótlék­ra, igényüket az állandó la­kóhelyük szerint illetékes társadalombiztosítási igazga­tóságnál, illetve kirendeltség­nél március 22-e után sze­mélyesen nyújthatják be. A családi pótlék igénylésekor a személyi igazolvány mellett a háztartásban lévő gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát kell bemutatni. Amennyiben középiskolai ta­nuló után kérik a családi pót­lékot. mellékelni kell az is­kolalátogatási igazolást is. TÓTH SAMDOn Szolnokon születtem, 1939- ben, szüleim kisterenyeíek. Parasztsarjadék vagyok. Ál­talános iskolába Kisterenyén jártam, középiskolába az esz­tergomi ferenceseknél. Teo­lógiai tanulmányokat Eger­ben és Budapesten végeztem, diplomát az ELTE Bölcsé­szettudományi Karán szerez­tem. Húsz éve a katolikus saj­tónál dolgozom, az Új Ember című hetilap munkatársa vagyok. Nagy családom van: öt gyermekem, a feleségem otthon neveli őket. Tanulmányaim — különbö­ző lapokban, folyóiratokban, kötetben — elsősorban a csa­lád mai problémáival fog­lalkoznak, a keresztény csa­lád karakterével. Szépirodal­mi tevékenységem a költé­szet és műfordítás területét érinti.­Elkötelezettségem a ke­resztény világnézet mellett indított arra, hogy a felké­rést: legyek képviselőjelölt­je a Kereszténydemokrata Néppártnak, elfogadjam. Lel­kiismeretem parancsa köte­lezett erre. Ami a politikai gondolko­dásomat illeti: pártom alap­vető programjának keresz­tény erkölcsi alapállásából, eszmei tartalmából kiindul­va Kölcsey Ferenc fontos mondatát vallom, amit a Mohács emlékezetében ír: „Egy nemzet élete, mint egyes emberé.” Tehát min­denekelőtt a személy tiszte­letét, megbecsülését kell zászlónkra tűzni, az embert, aki test és lélek, akinek lel­ki és testi igényei vannak. Vallom: keresztény fölemel­kedés a magyar falu nélkül továbbra sem képzelhető el. Vissza kell tehát állítani a falu tekintélyét. A Kereszténydemokrata Néppárt történelmi párt. Ideológia-párt, a hagyomá­nyos zsidó-keresztény világ­nézet és erkölcs letétemé­nyese, de nem felekezeti párt. Nem osztály, vagy ré­tegek szószólója — min­denkihez szól, hiszen nép­párt. Programunk fő célja a tiszta közélet alapján ke­resztény erkölcsű nevelés az oktatáspolitikában — az egyéni képességek szabad kibontakoztatásának bizto­sítása — a magyar falu ön- kormányzatának visszaállí­tása — a falvak és kistele­pülések szellemi és gazda­sági erejének növelése. Párt- politikán felülálló kérdés­ként kezeljük a környezet- védelem, a piac, a politikai kultúra fejlesztésének prob­lémáit. Iicoimes GÁBORI Nagyorosziban születtem, 1932-ben. Apám itt volt ko­vácsmester. Itt kezdtem isko­láimat is, majd Balassagyar­maton a Balassi Bálint Gim­náziumban tanultam. 1950- ben érettségiztem. Fizika— matematika szakos tanári oklevelet szereztem az Eöt­vös Loránd Tudományegye­temen, 1954-ben. Egyetemi éveim után, visszakerültem régi iskolámba Balassagyar­matra. Itt tanítottam 1954- től 1962-ig, majd „népgazda­sági érdekből" a Szántó Ko­vács János Gimnáziumba helyeztek. 1966-tól 1989-ig ismét a Balassi Bálint Gim­náziumban dolgoztam. 1989- től pedig Szécsényben, a mezőgazdasági szakközépis­kolában tanítok. Számos ta­nítványom került egyetem­re és főiskolára, ezért több elismerésben részesültem. Párttag nem voltam. Fele­ségemmel 1956-ban kötöt­tünk házasságot, két gyer­mekünk van, Tünde és Eleo­nóra, mindketten főiskolát végeztek. A Keresztényde­mokrata Néppárt képviselő- jelölti megbízását elfogad­tam, mivel programjuk meg­felel keresztény felfogásom­nak. Gazdaságunk a nyomasz­tó adósság miatt is kény­szerpályára került. A kibon­takozás útja egyirányú, ezt az utat majdnem minden párt felismerte, így meg­van a remény, hogy nem különböző irányokba igye­keznek kimozdítani az or­szág kátyúba jutott szeke­rét, és hitelezőink is ügyel­nek, hogy a kivezető úton haladjunk. Társadalmi fej­lődésünk már több útvesz­tőt tartalmaz. Hitelesnek és követendőnek a keresztény világnézet alapján kimunkált utat tartom. Ez röviden: az emberi jogok biztosítása, gazdasági igazságosság, -a lelkiismeretes munka és az igazságos munkabér, a sze­gények felemelése, és legfő­képpen a családok anyagi és erkölcsi védelme. Az ál­lam feladata, hogy segítse a harmonikus, emberközpon­tú és környezetbarát fejlő­dést. Mert a béke új neve: fejlődés (VI. Pál pápa). Pe­dagógusként az ifjúság ke­resztény erkölcsű nevelését, a korszerű oktatás szerveze­ti, anyagi és személyi felté­teleinek megteremtését tű­zöm célomul. Annak érdekében, hogy Európához ismét felzárkóz­hassunk. mind tartalmában, mind szerkezetében meg kell újítani iskolarendszerünket. Meg kell szüntetni az eddig minden tárgyat alapvetően meghatározó úgynevezett ter­mészettudományos — ateis­ta — ideológia mindenhatósá­gát. A „tudományt” ne le­hessen felhasználni a jövő­ben olyan tételek bizonyítá­sára, amelyre az nem alkal­mas. Az egyháznak re csak jo- . ga, hanem lehetősége is legyen betölteni hivatását az élet minden területén, ne­velés, oktatás, betegek ápo­lása, szegények és öregek gondozása stb. Szükséges ez azért is, mert gazdasági, társadalmi fel- emelkedésünk nem valósul­hat meg erkölcsi megújulá­sunk nélkül. Az ateista Magyarország a sztálini Kelethez tartozott. A^óta azonban sok minden változott és változik, kivéve geopolitikai helyzetühket, ez elsősorban a szovjet vi­lághatalom szomszédságát jelenti. De jelenti az egyre erősödő, egyesülő Nyugat- Európát is. JUHÁSZ PÉTER Nevem Juhász Péter, 36 éves vagyok. A történelmi múltú nógrádi kisvárosban, Szécsényben láttam meg elő­ször a napvilágot. Itt töltöt­tem boldog gyermekkoromat, hiszen a hitét megvalló és gyakorló családi közösségben már ekkor lelkembe vésőd­tek a kereszténység értékei. Életem fontos állomásának tartom az esztergomi féren- ces gimnáziumot, ahol taná­rainkat nemcsak kiemelkedő szakmai tudásuk, a közös­ségért kifejtett munkájuk, hanem a keresztény életvi­telük miatt is példaképünk­nek tekintettük. Tanulmányaimat a Buda­pesti Műszaki Egyetemen folytattam, ahol 1978-ban védtem meg a villamosmér­nöki diplomám. Ezután, a családalapítás gvei következtek. Balassa’ gyarmaton telepedtünk le. Feleségem, Gajzinger Ágnes három gyermekünknek adott életet Jelenleg ä Számítástech­nikai és Ügyvitelszervező Vállalat balassagyarmati ügyfélszolgálati irodáját ve­zetem. Nagy megtiszteltetés szá­momra, hogy az első szabad választáson a Keresztény- demokrata Néppárt — önök által is támogatott — jelölt­je lehetek, amiért ezúton mondok köszönetét. Hazánkban az elmúlt idő­szak erkölcsi és gazdasági összeomláshoz vezetett. Szent meggyőződésem, hogy mind áz egyén, mind a társadalom talpra állásához nem elég csupán egy jó gazdasági program. Erkölcsi megúju­lás nélkül újból és újból el fogunk bukni. Szent István királyunk már ezer éve felismerte, hogy csak a keresztény Európá­hoz csatlakozva tudunk fenn­maradni. Az országnak ma is ilyen szilárd erkölcsi ala­pokon álló, gazdasági célki­tűzéseiben következetes és kitartó, nemcsak az emberek, hanem a TEREMTŐ előtti elszámolásra is kész állam­férfiakra van szüksége­Programunk középpontjá­ban tehát a keresztény esz­me áll. Minden kérdést, le­gyen az politikai, gazdasági, szociális és művelődésügyi, a keresztény erkölcsi elvek alapján akarunk megoldani. A közömbös Magyarország magára maradhat. Ez ■ á ve­szély akkor is fenyeget, ha feljesül sokunk álma, a sem­legesség. Ez azért célszerűt­len, mert korlátozná nemze­ti szuverenitásunkat, a fel­emelkedésünket lehetővé, tevő gazdasági szövetségek­hez való csatlakozásban. Egy kicsi és szegény ország semlegességét a hadak út­ján különben is csak béké­ben tisztelik. A kereszténységben meg­újuló Magyarországnak van esélye egyenjogú tagként Európa keresztény népeinek nagy családjához csatlakoz­ni. Szomszédainkkal is csak együtt boldogulhatunk. En­nek le kell végre vonni kon­zekvenciáit, úgy is, mint magyaroknak, úgy is, mint keresztényeknek. Kapcsola­tainkat immár hetven éve terheli az idegenbe szakadt magyarság sorsa. Érdekeik­nek képviseletét nem ad­hatjuk fel, ezt el kell fogad­tatnunk a jó viszony megte­remtésének feltételeként. Céljaink: tiszta demokrá­cia, jogállamiság, európaiság. A személyiség teljes kibon­takozásának feltételeit akar­juk megteremteni. Mind az iparban, mind a mezőgazdaságban a magán- tulajdonon alapuló kis- és középvállalkozások elsődle­gességét hirdetjük, amelyek a monopolhelyzet megszün­tetésével, és a piacgazdaság kiépítésével az infláció meg­fékezésének legfőbb biztosí­tékai. Többlettermelésre ösztön­ző bér- és adórendszert, méltányos nyugdíjat. min­denki számára emberhez méltó életet akarunk. A közigazgatásban népi önkormányzatot, amely le­töri a helybeli kiskirályok hatalmát. Erkölcsi felemelkedésünk alapvető feltétele, hogy az egyház visszakapja intéz/- ménvrendszerét mind az ok­tatás, mind a karitatív tevé­kenység területén. Biztosí­tanunk kell az egyház sze­mélyiség- és közösségformáló tevékenységét a magára ha­gyott ifjúság felemelkedése érdekében. Meg kell találnunk a mód­ját. hogy gyermekeinket új­ra a családi közösségek, az édesanyák neveljék, és ne a napközi otthonok, s az utca. Nincs egészséges társadalom rendezett családi háttér nél­kül! Teljes erőnkből a csa­ládi közösségeket veszélyez­tető ideológiák és divatirány­zatok ellen vagyunk Akiket programunk rész­letei is érdekelnek, sok sze­retettel várom március 21- én, 18 órakor a szécsényi művelődési házban tartandó nagygyűlésünkre.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom