Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)
1990-03-14 / 63. szám
1990. MÁRCIUS 14.. SZERDA NOCRAI) 3 Vezetőképzés — új tematika A szakértők szerint hazánkban, a vállalatok vezetői nem eléggé felkészültek, sem a cégek napi irányítására, sem az ehhez szorosan kapcsolódó, egyre nagyobb hatékonyságot kívánó piaci munkára. Ezért határoztak úgy a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaságban, hogy idén lényegesen több energiát fordítanak a vezetők gyakorlati munkájában hatékonyan alkalmazható ismeretek terjesztésére. A társaságba tömörült tagvállalatok szakemberei segítséget kaphatnak az 1992-ben esedékes európai integrációra való felkészüléshez is. Ez utóbbi program részeként kerül sor március 19-e és 22-e között Esztergomban arra a 4 napos szemináriumra, melyet a magyar vezetők számára tartanak „az egyesült Európáról”. A szemináriumot az SZVT, a .nyugatnémet RKW (Német Gazdaság Racionalizálási Választmánya) szervezettel közösen rendezi. Az előadás- sorozat témakörei felölelik az európai belső piac megváltozott keretfeltételeinek bemutatását, az alkalmazható alternatív stratégiákat, valamint azokat a tervezett konkrét intézkedéseket, melyek befolyásolhatják a magyar vállalatok piacra jutási esélyeit. Ugyancsak a hazai vezetők ismereteinek bővítését szolgálja az a kezdeményezés, amelynek' keretében a Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság több más intézménnyel és szervezettel együtt vállalkozóképző és üzleti tanácsadó kft.-t alakított. Ebben az angol nyitott egyetemi oktatási módszereket alkalmazzák a vezetők továbbképzésére. Az első tanfolyam, amely a menedzsertevékenység hatékonyságának fokozását tűzte ki célul, várhatóan már a jövő hónapban megkezdődik. A vezetőképzés eredményesebbé tételét szolgálták azok a tárgyalások is, amelyeket a napokban folytatott a társaság azokkal a hazánkban tartózkodó osztrák szakértőkkel, akik azt mérték fel, hogy milyen segítséget nyújthatnának nyugati jyjomszédaink a vezetési kultúra színvonalának emeléséhez. MEDOSZ-alapítvány munkanélkülieknek A munkanélkülieket támogató alapítvány létreho" . zását kezdeményezte a Környezetvédelmi és Vízgazdái" kodási Dolgozók Szakszervezete (KVDSZ). A szervezet javaslatára a Mezőgazdasági, Erdészeti és Vízgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezeti Szövetsége (MEDOSZ) eddig 1 millió forintot különített el, s létrehozta az alapítványt kezelő kuratóriumot. Az ala-. pítvány kamatából legkorábban idén májusban tudnak támogatást nyújtani az erre átmenetileg rászorulóknak. Rózsa József, a KVDSZ titkára, a kuratórium elnöke az MTI-nek elmondotta: a vízgazdálkodási és környezetvédelmi ágazatban mintegy 3,5—4 ezer embert veszélyeztet közvetlenül munkahelyének elvesztése, s a múlt év decembere óta csaknem 600-an kapták meg a munkakönyvüket. A MEDOSZ szakszervezeti szövetséghez tartozó többi szakszervezet tagságát is fenyegeti a munkanélküliség, ha nem is ilyen mértékben. A szövetség azért karolta föl a KVDSZ kezdeményezését. Abban reménykednek, hogy az alap összegét legalább 40—50 millió forintra tudják növelni. Az ágazatban működő gazdaságok, vállalatok közül legalább 80—90 egyenként 1—5 millió forint közötti összeget tud elhelyezni a MEDOSZ a munkanélküliek alapítványába. Ez jelenti a nagyobb részt, a szövetséghez tartozó, mintegy 1300 alapszervezet felét képesnek tartják arra, hogy tovább? kisebb összegekkel gyarapítsa az alapítványt. Európai színvonalú a magyar önkormányzati törvény tervezete A februárban társadalmi vitára bocsátott önkormányzati törvény koncepciója az Európai önkormányzati Szövetség chartája követelményeinek is megfelel — állapították meg az Európa Tanács múlt heti ülésén. Verebélyi Imre belügyminiszter-helyettes részt vett a tanácskozáson, s ezt követően elmondta az MTI munkatársának, hogy az Európa Tanács szakértőkkel, valamint pénzügyileg is támogatni kívánja a magyar helyi önkormányzati rendszer kiépítését és a működéséhez szükséges szabályok kidolgozását. Emellett segítséget nyújtanak azzal is, hogy felkészítik a magyar közigazgatási szakembereket az ön- kormányzati működésre. Az Európa Tanács ülésén egyébként azt a véleményt tá-* mogatták, hogy erre csak a helyhatósági választások után. kerüljön sor. Ugyanis a tanács országai csak az Európai önkormányzati Szövetség chartájának megfelelő önkormányzati törvény - nyel és önkormányzati rendszerrel rendelkező országokat támogatnak. Verebélyi Imre szerint számunkra kedvezőbb lenne, ha a Magyarországnak szánt segélyek elbírálása előtt közvetlenül kikérnék véleményünket a tervezett fel- használásról. 750-esek klubja A Vállalkozók Pártja egyéni képviselőjelöltjei ERKIJÓZSEF . Pásztón születtem, 1950- ben. Nős vagyok, három gyermekünk .van. Főiskolát levelezőként végeztem Győrben 1983-ban. Bátonytere- nyén élek. Foglalkozásom: vállalkozó. Az embereket általában a múlt, jelen és jövő érdekli, így ezt a sorrendet kívánom tartani én is. Múlt: csak az utóbbi tíz évről szeretnék szólni röviden, mint egy vállalkozó a sok közül. Az 1980-as évektől kezdődően megváltozott az én dolgozom neked — te fizetsz nekem, ő dolgozik nekem — én fizetek neki módszer és átalakult én dolgozom neked — te tartozol nekem, ő dolgozik nekem — én tartozók neki láncolattá. Ez a helyzet sok vállalat, de főleg kisvállalkozó ellehetetlenülését okozta. Mondták, tudtuk, ha ez így megy tovább, baj lesz. Baj? Baj akkor van — szokták mondani falun — ha megdöglik a tehén. Jelen: A baj megtörtént. Ezt — a tehén kivételével — egyaránt érzi az őt eddig fejő vállalat, költségvetési szerv, és az őt etető állami vállalat, vállalkozó. Jövő: Gyakori kérdések felém: Milyen ez a párt? Mi a programja? Mit akar? 1. Létszámunk nőni fog, hiszen a munkanélküliek az újrakezdési hitellel előbb- utóbb közénk tartoznak. Nekik főleg elkél a segítség, hiszen csak a pénz egy vállalkozáshoz nem elég. 2. Pártunknak megvan a programja vállalkozások élénkítéséről, a szociálpolitika, a társadalombiztosítás, adózás, oktatáspolitika ' reformjáról, azonban ezekről helv hiány miatt most nem esik szó. 3. A jelenlegi adósságállomány nem egy párt, de egy nemzet akaratát is meghatározza. Ezért: — A Vállalkozók Pártja elsősorban „jó gazdát" akar az országnak. A még rendelkezésre álló erőforrások — 1960-ban születtem Budapesten. Három gyermekem van: öt-, három, és másfél évesek. Feleségem szülésznő, de most otthon van a gyerekek mellett. — Honnan, milyen környezetből érkezett? — Édesapám dr. Frenkl Róbert orvos, egyetemi tanár, az éppen útjára indult nemzeti egészségvédelmi program egyik kidolgozója. Közéleti szerepvállalásra mindig kész volt, de a párt- politikától következetesen távol maradt. Nemrégiben választották meg az evangélikus egyház országos felügyelőjévé. Édesanyám nyugdíjas szemészorvos. A Test- nevelési Főiskolán végeztem. Mindig vonzott a termőföld közelsége, a mezőgazdaságban rejlő lehetőségek, no meg a gépkocsivezetés. Nem véletlen hát, hogy vidéki lányt választottam éfettársamul, s miután összeházasodtunk, feleségem szülőhelyén, Szécsényben telepedtünk le. Néhány kisebb mezőgazdasági kísérlet mellett, vállalkozóként a teherfuvarozásnál kötöttem ki. S hadd tegyem hozzá: akkor, ésszerű (elhasználását. Az elosztó, pénzfaló, bürokratikus intézmények megszüntetését, mert úgy tapasztaljuk, hogy a társadalmi javak elosztására több a jelentkező, mint azok megteremtésére. — Vállalkozóbarát ígérgetéseken túl, vállalkozóbarát törvényeket akar. Visz- sza kell adni a vállalkozók bizalmát, az embereknek a vállalkozásokban való hitét. Ez csak úgy lehetséges, hogy a magántulajdon és állami tulajdon egyenrangú, azonos elbírálás alá esik. Pártom, valamint jómagam kérése a tisztelt választópolgárokhoz az, hogy minden szavazóképes állampolgár menjen el szavazni. Két okból is: 1. Nemzeti egység, célirányos vezetés csak akkor képzelhető el, ha egy, a döntő többséget maga mögött tudó Országgyűlés által elfogadott kormány van hatalmon. 2. Senki, az ország sorsáért felelősséget érző egyén nem engedheti meg magának azt, hogy nem szavaz. Ha nem megy el szavazni, attól az adósságot még rendezni kell. A szavazatától pedig nagymértékben függ, hogy melyik réteg, milyen mértékben fizet. A Vállalkozók Pártja nem tud, nem akar kormányzó párt lenni, de igenis bele akar szólni abba, ki kormányozzon. Nem értenénk egyet azzal, hogy megint ők (Országgyűlés, kormány) ott fent mondják meg, hogy hogyan képzeljük el mi (vállalkozók) itt lent. amikor a/ még meglehetősen nagy kockázattal járt, amikor nem szerették, jó esetben csak gyanakodva szemlélték a vállalkozókedvű embert. — Egy vállalkozás beindítása, működtetése mellett, hogy tudott időt szakítani a közéleti szerepvállalásra? — Annyi bizonyos, olyan környezetben nőttem fel, amelyben a példa erejének a révén természetessé vált a számomra, hogy az embernek felelősséget kell éreznie azért a közösségért, amelyben él, tennie kell érte, s ebben a munkában nem a szavaké, a tetteké a főszerep. Szécsényben az a megtiszteltetés ért, hogv az evangélikus gyülekezet felügyelőjévé választottak. — Miként jutott el a Vállalkozók Pártjába? Vállalkozóként az ember sokat és gyorsan tanul. Nemcsak sikereiből, kudarcaiból is olyan tanulságokat von le, amelyeket a közösség érdekében képes hasznosítani. Meggyőződésem, hogy a politikai szerepre vállalkozó egyik elvi, ha nem a legfontosabb feladata az, hogy az erkölcsi világrend helyreállításán munkálkodjék ebben a korrupcióval, jogtalan előnyökkel, egyszóval igazságtalanságokkal át- meg átszőtt országban. — Ez jól hangzik, de programnak kevésnek tűnik. — Egy ilyen beszélgetés keretében pártprogramot ismertetni aligha lehetséges. Most az erkölcsi világrend helyreállítása mellett, vagy éppen ennek a keretében a legsürgetőbb az or32 éves vagyok. 1981 óta élek és dolgozom Salgótarjánban, mint fényképész kisiparos. Nős vagyok, feleségem pedagógus. Lányom, Eszter 4 éves múlt. Korábban semmilyen pártnak nem voltam tagja, de már kamaszkoromban megfogalmazódott bennem a kérdés: az egy évszázadon ót prosperáló, tradicionálisan agrár-ipari országot miért kellett a vas és acél országává alakítani? Nem értettem azt sem, hogy a forint árfolyama, a környező szocialista országok pénzeihez viszonyítva, miért ilyen alacsony, holott az árukínálat ezen országokban sem meny- nyiségben, sem pedig minőségben meg sem közelíti a miénket. De még számtalan kérdés volt és van ma is bennem, amelyek egy részére már választ adtak a közelmúlt történései. De most, felnőtt fejjel értettem meg igazán, hogy a 70-es évek látszatcsillogása idején ettük meg az aranytojást tojó tyúkot. Érettségi után fényképésztanuló lettem az egri TECHNOLUX Szolgáltató Szövetkezetnél. Itt fix fizetésem egyáltalán nem volt, így idejekorán megértettem, hogy csakis a teljesítménynek van létjogosultsága. Ha többet akarok keresni, jobban akarok élni — többet kell dolgozni. 1981-ben költöztem Salgótarjánba, s itt lettem kisiparos is. Szinte kizárólag lakossági szolgáltatást végzek. Mint a KIOSZ aktivistája és vezetőségi tagja, naponta találkozom azokkal a gondokkal, melyek a vállalkozókat érintik. Még a többpártrendszer kialakulása sem ösztönzött aktív politizálásra, mégis örömmel kapcsolódtam be ez év januárjában a Vállalkozók Pártjának munkájába, mivel ez az első párt, amely a programjában a gazdaság fellendítését, az értékteremtő, alkotómunkát helyezi első helyre. Pártunk megyei csoportjának egyik alapító tagja vagyok s jelenleg a megyei intézőbizottság elnöke. A magyar vállalkozó 40 éven át kénytelen volt „másodosztályú” állampolgárszág gazdasági csődjének a felszámolása. Tudom, szinte minden politikai erő a zászlajára tűzte az infláció megfékezésének, a munkanélküliség felszámolásának, az- egészséges struktúraváltásnak, a józan és igazságos szociálpolitika bevezetésének a szándékát. Kár lenne hát az ismételgetés. Nekem az a meggyőződésem, hogy a Vállalkozók Pártja az egyetlen, amely rendelkezik azokkal a gyakorlati tapasztalatokkal, amelyeknek a birtokában meg is valósíthatóak, garantálhatóak az említett célok, azok valóra váltása. Mi a saját bőrünkön, a személyes kockázatvállalás iskolájában tanultuk meg azt, hogy mikor, mit kell tenni, s döntéseink határozottságán múlt személyes sorsunk, sikerünk. Ebben a valóban nehéz helyzetben népünk nem mondhat le a tapasztalatainkban rejlő erővel, hiszen mi nemcsak ígérjük a kibontakozást, a felemelkedést, de tudjuk is, hogy azt miként érjük el. \ / • ként, emberi méltóságát megalázva élni. Igaz, nemzeti össztermelésünk csupán néhány százalékát adták -eddig a kisvállalkozások, ám a szolgáltatások területén ez az átlag 80 százalék. A kistelepüléseken sok helyütt szinte csak nekik köszönhető, hogy egyáltalán még van valamilyen ellátás. Nem szeretem a durva szélsőségeket. Ügy gondolom, minden higgadt, józan véleményt meg kell hallgatnunk, ha érződik benne a jobbító szándék. A Vállalkozók Pártja nem ígér Önöknek derűs jövőt, felhőtlen boldogságot. Úgy véljük, aki ilyet ígér, hazudik, aki pedig mindezt elhiszi, önmagát ámítja. Nem hiszem, hogy jövőnk alapja lehetne más, mint a munka. Mi ehhez értünk — bebizonyította az elmúlt 40 év —, mi ezzel akarunk politizálni. Ez a 40 év csak szólamaiban volt vállalkozásbarát. Ennek ellenére talpon maradtunk, sőt néhányan közülünk képesek voltak — a támogatott állami szektornak is — követendő példát mutatni (pl. Morvái, Pintér, Petrenkó, Rubik Ernő, Kovács Ádám). A társadalmi problémák többségének megoldására határozott elképzeléseim vannak. Ezeket választási gyűléseimen ismertettem, illetve ismertetem Önökkel. Törekvésünk nem öncélú, hanem Önökért van. Szeretnénk, ha — mint minden fejlett országban — a gazdaság irányítaná a politikát. Mindenki számára látható, hová vezet, amikor a farka csóválja a kutyát. RREHIKL GÁBOR HORVÁTH JÓZSEF
