Nógrád, 1990. március (46. évfolyam, 51-76. szám)

1990-03-01 / 51. szám

2 NOC.RAD 1990. MÁRCIUS 1., CSÜTÖRTÖK Kárpáti Ferenc bukaresti tárgyalásai Sevardnadze a német egyesítésről * A román és a magyar had­sereg további együttműkö­désének javítása érdekében fejlesztik a kölcsönös biza­lom, az őszinteség és a tisz­tesség légkörét. A hadseregek sajátos lehetőségeikkel ked­vező irányban befolyásolhat­ják a két nép új baráti kap­csolatainak fejlődését — hangsúlyozta az a közös köz­lemény, amelyet a román— magyar katonai tárgyalások­ról szerdán este adtak ki Bukarestben. Victor Atanasie Stancules- cu vezérezredes, román nem­zetvédelmi miniszter meghí­vására katonai küldöttség élén Kárpáti Ferenc honvé­delmi miniszter — több ma­gas rangú magyar katonai vezető társaságában — szer­dán két alkalommal folyta­tott tárgyalást a román part­nerekkel. A katonai megbeszélése­ken kifejezték, hogy támo­gatják a két honvédelmi mi­A magyar könyvek bevi­telének romániai korláto­zása volt a fő téma azon a sajtótájékoztatón, ame­lyet csütörtökön tartottak Bécsben, a nemzetközi és az osztrák PEN Club ott ren­dezett kétnapos európai író­tanácskozásáról. A sajtóértekezlet beve­zető részében Alexandre Blokh, a nemzetközi író­szervezet főtitkára foglalta össze az előző nap több mint 30 kelet- és nyugat-euró­pai író részvételével kez­dődött, „A ma és a holnap szabadsága” című konferen­cia céljait és témaköreit, to­vábbá a földrész demokrati­kus fejlődésének további tennivalóiról elhangzott főbb megállapításait. Ezután a tanácskozás szá­mos résztvevője fejtette ki álláspontját az újságírók­nak a bécsi eszmecserén tár­gyalt kérdésekről. A bécsi írótalálkozó vitá­jában a zárónapon felszó­lalt Hubay Miklós, a magyar PEN Club ügyvezető elnöke is. Többek között arról beszélt, nisztérium között meglevő információs kapcsolatok fenntartását és a két hadsereg különböző szintű vezetőinek szakmai találkozóit. Megál­lapodtak abban, hogy bőví­tik a felsőfokú katonai tan­intézetek közötti cserét, és a katonai sajtószervek közötti kapcsolatokat. A két minisz­ter megállapodott abban, hogy közös katonai törté­nész bizottságot alakítanak. Az évente összeülő testület­nek az lenne a feladata, tisztázza a különböző törté­nelmi vonatkozású értékelé­sekből adódó félreértéseket. Elhatározták: támogatják a történelmi emlékhelyek, em­lékművek gondozására irá­nyuló törekvéseket. Kárpáti Ferencet fogadta Petre Roman miniszterelnök, aki elismeréssel szólt a ma­gyar hadsereg segítségéről és szolidaritásáról, amely a magyar nép segítségével hogy Európában napjaink nagy és örvendetes demok­ratikus változásait szoron­gások kísérik, amelyeket az emberekben valós veszélyek, a kultúra jövője, a maguk és a világ sorsa miatt érzett aggodalmak táplálnak, s az írók sokat tehetnek azért, hogy enyhítsék a népek félel­mét. Konrád György a kedd— szerdai nemzetközi íróta- nácskozísról az MTI bécsi tudósítójának nyilatkozva elmondta: e találkozó jó al­kalmat nyújtott az európai írók képviselőinek, hogy a rendezvény nyilvános vitái­ban és magánérintkezések­ben megismerjék egymás nézőpontját, és tisztázzanak igen sok félreértést is. A nyugati résztvevők nagy jó­zanságról tettek bizony­ságot, amikor óva intettek attól, hogy társadalmaik va­lamiféle diadalittassá vál­janak a közép- és kelet- európai fejlemények miatt — mondta nyilatkozatában az író. együtt hozzájárult a romá­niai forradalom győzelméhez. Elutazása előtt Kárpáti Fe­renc román partnerével együtt, Szűts Pál nagykövet társaságában, a magyar nagykövetség épületében saj­tótájékoztatón ismertette a magyar—román katonai tár­gyalások eredményeit. Kér­désekre válaszolva elmond­ta: „Magyarországnak nincs szándékában kilépni a Var­sói Szerződésből, de szüksé­gesnek tartja, hogy a szer­vezetben olyan változtatá­sokra kerüljön sor, amelyek jobban megfelelnek a mai idők követelményeinek. Ez­zel az állásponttal nem el­lentétes Magyarországnak az a törekvése, hogy belátható időn belül ne legyenek ka­tonai védelmi tömbök. Kárpáti Ferenc vezetésé­vel, a magyar delegáció az esti órákban elutazott Buda­pestre. Sandinista tűzszünet Daniel Ortega nicaraguai államfő, akinek sandinista mozgalma vereséget szenve­dett a polgári ellenzéktől, a vasárnapi választásokon, szerdán azonnali tűzszüne­tet hirdetett a „kontrákkal” vívott harcban. „Az elnök a mai naptól elrendelte a hadműveletek egyoldalú beszüntetését, az­zal a céllal, hogy azonnal le­fegyverezzék az ellenforra­dalmi erőket” — olvasták fel a rádióban Ortega hiva­talának közleményét. A ma- naguai sandinista kormány egyidejűleg felszólította az Egyesült Államokat a láza­dók támogatásának beszün­tetésére, a hondurasi veze­tést pedig a lázadók támasz­pontjainak felszámolására. A sandinisták a „kont­rák” lefegyverzését szabták a békés hatalomátadás feltéte­léül. A választások győztese, a Violeta Chamorro vezette ellenzék ugyancsak a lázadó fegyveres csoportok leszere­lését szorgalmazta a békés átmenet érdekében. H í R RÖVIDEN — Az elnöki hatalom be­vezetését a törvényhozói és a végrehajtói hatalom egyen­súlyának megteremtése, az­az az állam normális mű­ködésének biztosítása indo­kolja — hangsúlyozta Nyiko- laj Rizskov szovjet minisz­terelnök, a Szovjetszkaja Rosszijában megjelent nyi­latkozatában. — A Bolgár Földműves Népi Szövetség (BFNSZ) kongresszusán, szerdán, be­jelentették, hogy az ellen­zékhez tartozó másik föld­művesszövetséggel történő egyesülésről tárgyaló kon­taktus csoport megállapodás­ra jutott egy új közös veze­tőség megválasztásának és az azonos nevű két parasztpárt egyesülésének legfontosabb részletkérdéseiről. — Az NSZK kormánya kész arra, hogy a bonni szö­vetségi gyűlés, a Bundestag tavaly november 9-i határo­zatát Lengyelország nyugati határára vonatkozóan újra megerősíttesse a bonni és kelet-berlini törvényhozás hasonló tartalmú nyilatkoza­ta által, az NDK-ban márci­us 19-re kitűzött szabad vá­lasztások után. — Többszöri halasztás után, szerdán, a Cape Cana- veral-i kísérleti támaszpont­ról felbocsátották az Atlantis amerikai űrhajót. Fedélze­tén öt katonatiszt tartózko­dik, a többi között azzal a feladattal, hogy titkos kato­nai adatokat észlelő mester­séges holdat helyezzenek föld körüli pályára. — Nem hiszem, hogy Ro­mániában ma, fennállna a katonai államcsíny, vagy bármiféle diktatúra megte­remtésének veszélye. Ehhez csak a teljes káosz és az anarchia nyújtana lehetősé­get — jelentette ki Ion Iliescu, az Ideiglenes Nem­zeti Egységtanács elnöke, a Le Monde című lapnak adott terjedelmes interjújában. — Horvátországban a leg­utóbbi hónapokban, a kom­munista szövetség mellé ti­zennyolc új, ellenzéki de­mokratikus párt alakult, amelyek mindegyike jelölte­ket szándékozik állítani a három hét múlva (március 22—23-án) sorra kerülő hely- hatósági, köztársasági és a szövetségi képviselőházi vá­lasztásokon. Az NDK külügyminiszté­riumának emlékiratát adta át szerdán Eduard Sevard- nadze szovjet külügyminisz­ternek Gerd König, az NDK moszkvai nagykövete. A do­kumentum arról szól, hogyan kapcsolható be az összeuró­pai folyamatba Németország egyesítése. Sevardnadze ugyancsak szerdáh fogadta a nyugatnémet Szociáldemok­rata Párt Egon Bahr vezet­te háromtagú küldöttségét. A szovjet politikus üdvö­zölte az NDK kezdeménye­zését. Sevardnadze, miután megismerkedett az emlékirat tartalmával, elmondta, hogy kedvezőnek tartja a német egység többszakaszos megte­remtésének elvét, s azt, hogy azt időzítésében összhangba hozzák az összeurópai folya­mattal, az európai biztonság kialakuló új szerkezetével. A szovjet miniszter ennek kap­csán hangoztatta, hogy a Szovjetunió nagyon komo­lyan veszi a német ügyek­ben érintett négy hatalom jogait és felelősségét, s fon­tosnak tartja, hogy a német kérdés békés rendezésekor figyelembe vegyék mind Né­metország szomszédainak, mind Európa és a világ más országainak törvényes ér­dekeit. Hirdetmény A Nógrád megyei 2. számú egyéni országgyűlé­si választókerület választási bizottsága, közzéteszi a 2. számú egyéni országgyűlési választókerület képviselőjelöltjeinek névsorát. Jelölt neve: Jelöltet állító párt: 1. Berkes Vida István Magyar Szocialista Párt 2. Csemer Elemér Magyarországi Cigányok Szociáldemokrata Pártja 3. Erki József Vállalkozók Pártja 4. Faludi Sándor Nemzeti Kisgazda­és Polgári Párt 5. Kádárkúti József Magyar Demokrata Fórum 6. Kovács Ferenc Hazafias Választási Koalíció 7. Dr. Kövesiné dr. Bolyky Melinda Hazafias Választási Koalíció 8. Letovai Ildikó Hazafias Választási Koalíció 9. Máté László független jelölt 10. Dr. Novák László Szabad Demokraták Szövetsége 11. Petreczky Tibor független jelölt 12. Sándor Gábor független jelölt 13. Somogyi Jenő Magyar Szocialista Munkáspárt 14. Tóth Sándor Kereszténydemokrata Néppárt Választási bizottság (Politikai hirdetés) Bécsi nemzetközi írótanácskozás Ki az akiben ma nem bujkál szorongás? Ma ki az, aki nem tart a váratlantól, a kiszámíthatatlantól ? Biztosan vannak ilyenek is, de akkor ró­luk nyugodtan elmondhatjuk, az evangé­lium igéjével, hogy övék a mennyek or­szága. Legtöbbünk félelmei nem is fogal­mazhatók meg pontosan. Ottmaradnak az ismeretlenség sebesen örvénylő birodalmá­ban. Ha lenne műszer, amely kimutatná, mi zajlik ma a lelkekben, leborulnék a tu­domány előtt. Ennek híján maradok ma­gam — a kétségeim szorításában. Oldandó szorongásomat — figyelem mások azon jel­zéseit, amelyek az enyémével megegyező lélekállapotról hoznak halovány hírt. Erdős István örvendetesen megújult publicisztiká­ját ilyen lelki-politikai hírhozónak tartom. (Általában is fontosnak vélem a helyi saj­tónyilvánosságnak azt a jelenségét, hogy a nem hivatásos toliforgatók köréből egyre többen rendszeresen, illetve alkalomtól füg­gően hallatják hangjukat.) Nem elég a nyomtatott betű, Erdőssel még személyesen is rendszeresen megtárgyaljuk sorait. Minap írásával is ez esett meg. Ab­ban a „Grósz-verést” (népi bonmot) és egy MDF rétegtalálkozót hoz fel példaként. Mélységesen nem értettem vele egyet. Mi­re azt a baráti felszólítást kaptam (kö­szönöm Pistám!), írjam meg véleményemet, mert a dolog innen már nem csupán ket­tőnkre tartozik. Hát jó... — álltam rá a magam szelíd módján. Kezdem is az első tanulsággal. A lap­pangó félelem nem tartozik az okos tanács­adók közé. A szorongásnak az az egyik jellemzetessége, hogy kapva kap az első alkalmon, amiben tárgyiasíthatja önmagát. Hiszen ez a szabadulás záloga. Mint tudjuk, a politika pedig olyan, hogy futószalagon, szállítja az ürügyeket. Erdős Istvánnak, mint publicistának ilyen alkalom volt a „le- ninvárosi” Grósz-ügy és az MDF nagygyű­lése a műszaki értelmiségiek részvételével. DUKKOZnS A két esetet ki így, ki úgy ismeri. Tárgyi­lagos tudósításból feltűnően kevesen. Mi­ként soraiból kitűnt, Erdős István sem. Jött azonban kaotikus látomása, amint Grószé után az ő kocsiját is püfölik. Szin­te látom, amint fölpattogzik a dukkózás, az­tán pedig egyre több a horpadás az ócska kelet-európai kocsiszekrényen. Mély és őszinte vallomás ez, némi nyárspolgári szí­nezettel. A tudomány nem létező műszerei híján íme egy pontos adat! Bennem is rezonál minden lehetséges következtetése. Csakhát nem tudok egyetérteni az írás egészével. Főként azért nem, mert az ese­tek leírásában nélkülözi a pontosságot. En­nek következtében a szövegkörnyezet su­gallata elmarad a függetlenként (pártoktól független) beállított publicista magatartás kritériumaitól. Végső következményeiben ha­mis beállításban mutatja be a Magyar De­mokrata Fórum politikai elveit és gyakor­latát. Mert miről is volt szó előbb az egyik, majd a másik esetben? Az adott településen valóban szervezett tüntetést az MDF helyi tagsága Grósz Ká­roly ellen. Mi volt az indító ok? Nevezett politikus a térség első számú vezetője volt, hosszú időn keresztül. Az MDF helyi szer­vezetének felfogása szerint felelősség ter­helheti azért, mert Borsod-Abaúj-Zemplén visszacsúszott a válságövezetek szintjére. Mi­vel eddig nem tapasztalhatták, hogy volt vezetőjük politikai felfogása komoly for­dulatot vett volna, joggal vélték úgy, hogy ki kell nyilvánítani egyet nem értésüket. Eh­hez a törvények értelmében, még ebben a felemásan működő demokráciában is joguk van. Tiltakozásuknak kulturált keretet ta­láltak. Demonstrációjukat meghatározott ideig tervezték. Befejezését a helyszínen is tudomására hozták az összegyűlt helyi lako­soknak. Többször és ismételten közölték a tüntetés végét. A nép azonban — vagy leg­alábbis egy töredéke, de semmiképpen sem az MDF helyi szervezete — közvetlenül az inkriminált politikusnak is szemébe akarta mondani, mit gondol róla. Érkezéséről az MDF nélkül is tudtak. A véleménynyilvá­nításnak azonban más szintjét választot­ták, mint a szervezet. Volt-e ebben elter­vezett provokáció vagy nem, igazából nem tudhatjuk. Láthattuk azonban a képer­nyőn, ahogyan az MDF aktivistái megvédik a megtámadott politikust. Eljárás nem is az MDF, hanem a rendőrség felelősségének megállapítására indult. Ki hibázott? Eredendően a szóban forgó politikus és társai. Hibáik évtizedesek. Pályatársaik a legtöbb kelet-európai országban lekerültek a politikai palettáról. Sokan önként, belátással. Honi politikusaink makacs ragaszkodása a hatalomhoz érthető, de a nép által aligha támogatott. Pártdemokráciát sem tudtak te­remteni, miért hinnénk hát el, hogy egy egész nemzetnek nyújtják át a demokrá­cia áldásait? Mindemellett kívánhatjuk-e, hogy politi­kusaink kocsijai tömegesen tönkremenjenek. Aligha épeszű, aki ezt akarja. De hát nem kellene-e meggondolnia jó néhány régi ágá- lónak, hogy megmarad inkább átlag ma­gyar kocsitulajdonosnak, mint a magyar közélet szereplőjének? Közbiztonságunkat ismerve még így is lesz alkalma a feljelen­tésre, ha letörik az antennáját, elcsavarják a tükrét, bezúzzák a szélvédőjét. Nem mint politikusét — csak mint garázs nélküli ko­csitulajdonosét. Aztán itt van Erdős István másik példá­ja a műszaki értelmiségiekkel kapcsolat­ban. Állítólag az MDF valamiféle hűség- nyilatkozatot várna el... Miként Antall Jó­zsef, az MDF elnöke többször cáfolta, ez nem igaz. A saját véleményem: szemen- szedett hazugság, rágalom. Másképpen: tisztességtelen választási fogás. Az MDF elleni hangulatkeltésre irányul. Hiszen mi sem idegenebb a Magyar Demokrata Fórum szellemiségétől, mint a B-listázás elve. Be­széltem olyanokkal, akik jelen voltak. Nem értették mit kérdezek. Viszont várták a vá­laszomat. El tudom-e képzelni, hogy a zsú­folásig megtelt (valóban így volt, láthattuk a tévében, komoly értelmiségiek még a lép­csőkön is ültek), hatalmas előadóban akár ketten is maradnak, ha ilyen elhangzik? Va­lójában mindenki kivárta a végét. És vára­koztak azok is, akik rendkívül nagy szám­ban kiszorultak a folyosókra és az előtérbe. Egyöntetű volt a vélemény: jó hangulatú, jövőnkre irányuló, optimista eszmecsere ré­szesei voltak. Előítéletek nélkül zajlott le a rétegtalálkozó. De történhetett volna-e másként? Hiszen a szélesebb közvélemény éppen annak lehetett tanúja, mindig, hogy az MDF önmérséklet­re és nyugodtságra hívott fel, és ezt a napi gyakorlatban is igazolta. Ez az alapállás is­mert jelszóvá is vált. Sajnálatos, hogy sötét erők a választási siker érdekében semmitől sem riadnak vissza. A lejáratás alantasabb módszereitől sem. Vagyis a szóban forgó tárgykörben Erdős Istvánnal csak a szorongásaimat tudom kö­zösnek. Megtéveszteni azonban nem hagyom magam. ítélőképességemet igyekszem kar­bantartani. Erre mindig szükség volt. Tör­ténelmi időkben különösen. Most ilyen idő­ket élünk. Pál József

Next

/
Oldalképek
Tartalom