Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-14 / 38. szám
MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: €.20: Pártok választási műsora 7.20: Pártok választási műsora •.05: Hangszemle 8.20: Eco-mix. 8.50: Külpolitikái figyelő 9.00: Napközben 11.05: Népdal'körök és citera zenek árok 11.37: kék öböl. John Steinbeck regénye folytatásokban 12.30: Pártok választási műsora 12.50: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok déLidőben 14.05: Beszélni nehéz 14.15: Harminckét éve. Valentin Ágnes versei 14.33: Dzsesszmelódiák 15.00: Zengjen a muzsika 16.00: Tizenhat óra. Hírmagazin 16.15: Éneklő ifjúság 16.25: Kenguru. Sportműsor gyerekeknek 17.00: Védtelenül? 17.30: Kamarazene 17.55: Ipargazdák 18.05: Láttuk, hallottuk. olvastuk. Müvészet- és művelődéskritika 18.30: Esti magazin 19.15: Pártok választási műsora 19.20: Sportvilág 19.40: Sepsiszentgyörgyi cigánydalok és -táncok 19.50: Gong. 20.00: ,>Iondd. Te kit választanál!?” 21.00: Londoni közjáték 22.00: Hírvilág 22.30: Történelmi ' párhuzamok 22.40: Vallások világhíradója 23.10: Gidon Kremer hegedül 8.05 9.05 10.05 10.20 11.05 11.35 11.40 12.10 13.05 14.00 15.05: 16.00: 17.05 17.30 18.30 19.05 19.35 20.10 21.05 22.00 23.10 23.20 PETŐFI RÁDIÓ: Rivaldafényben: Victor Máté Szórakoztató an:ÍA várium ; Hajszáleyökerek : Slágerről slágerre 1 Családi tükör : Rólunk van szó! : Jöjj ki. napocska. 3. Az óvodások műsora : Nótamuzsika : A tegnap slágereiből Képzelődés. A Pozsonyi Rádió és a Magyar Rádió közös, szórakoztató műsora Popla-bor • Tartóshullám. Könnyűzenei magazin : Kölyökrádió ■ ötödik sebesség : Popregiszter Garázs 1 Nyugvópont^?) r Albumajánlat : Közkívánatra! : Vers és dal a várban • Sporthíradó : Lehár operettjeiből 9.15 10.01 10.30 10.45 11.04 12.05 13.00 14.03 14.22 15.48 16.05 17.31 17.51 18.30 19.05 19.20 19.35: 22.05 22.42 23.17 BARTÓK RÁDIÓ: Bécsi muzsika A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel A Magyar nyelv századai Mindenki, másként Cid Zenekari muzsika Végzetes tojások Hollós Lajos fúvós műveiből Herbert von Karaja vezényli a Berlini Filharmonikus Zene Fiatalok muzsikálni Schubertiada 1989. Bányászok zenéje Debussy-művek V materinskom jaz: A Magyar Rádió s; nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről Törd a fejed! : Bioszféra-expedíció Verdi: Simon Boccanegra. Három felvonásom opera előjátékkal Barokk muzsika Zenei panoráma ördög a ..Kis ínyenc” bisztróban MISKOLCI STÜDIÖ: 5.55: Műsorismertetés, híre időjárás. 6.15: Információ 6.20: Észak-magyarországi kr nika. 6.30: Hírek, lapszem (Kossuth). 6.45 Gazdaságköze ben. 7.30: Szóvá tették, me kérdeztük. Ablak az országr 7.55: Napi összefoglaló és másnapi műsor ismertetés Szerk.: Szemes István. 16.30 18.30: Kereskédelmi, .inform ciós, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 16.30: Nonstop nonszensz. Didi első téli üdülése. NSZK-fi lm. (Feliratos) 17.10: Európai kisebbségek. Koprodukciós rövidfilm- sorozat. Franciák az Aosta-völgyben. Macedón—olasz film. 17.46: A ,,Petőfi-kaland” A Stúdió ’90. különkiadása 18.30: Tájak, városok, emberek. . . 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. A találékony unoka A vízi bicikli Lengyel rajzfilm 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Választási műsor — Hazafias Választási Koalíció — Szabadságpárt 20.15: Színházi este. Beszélgetés a kaposvári Csíky Gergely Színházban. Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő című darabjáról 20.35: Választási műsor — Baloldali Revízió Pártja — Magyar Szocialista Párt 20.45: Színiházi este Gombrowicz: Yvonne, burgundi hercegnő. Színmű 3 részben, a kaposvári Csíky Gergely Színház előadásában. I. felvonás 21.45: Szünetben: Beszélgetések a darabról és az előadásról 22.05: Színházi este. II. felvonás 23.25: Beszélgetések a darabról és az előadásról 23.40: Híradó 3. TV 2.: Rád vány i Dorottyával és Antal Imrével 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám, Riportok, Időjárás. Zene 17.45: Mozaik Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 1. Én és a kutyám. Bolhacirkusz Csehszlovák kisfiLm 2. Rosszcsontok. Francia rajzfilmsorozat (ism.) 3. Népek meséi. A körtefa Olasz rajzfilm 18.45: Tv 2. ________..... ..v.u vi»a^ct. Á lba de Cespedes, Magyarországon. ..Lányok” címmel 1999-ben megjelent, regénye alapján kész, olasz—Iranicia'—magyar filmsorozat, IV/3. 30.32: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Napzárta 22.15: Fegyvertelenül. . A vásárhelyi leventék kálváriája 23.00: Felkínálom 23.15: Tv 2. 9.00 9.20 10.10 11.15 13.05 14.45 15.30 15.50 16.00 16.40 16.55 18.00 18.45 19.00 19.30 20.00 20.30 21.55 22.15 BESZTERCEBÁNYA: 1. MOSOK: Iskolások műsora Angol tv-sorozat (ism Zenés szórakoztató műsor Senior-klub. Magazin Az inkák kincse Bolgár film' Miroslav Zbirka és a ..Limit” együttes műsorából : Süketek tv-klubja 1 Jegyzetfüzet : Kék fény A nap percei : Az állatok világa. Tv-játék, 1. rész : Nézetek és állásponto : A polgári fórum műsora : Esti mese : Híradó 1 Dok.-film. a mongol pásztorokról : Útvesztő. Tv-játék Dok.-film ! Cirkomuslca. Zenés műsor: Paolo Carvalo 2. MŰSOR: 16.40: Fiatalok magazinja 17.25: Doki—film fiatalokról 18.30: Metronóm stúdlóia' 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Találkozás M. Hornicekkel. M. Lasicaval és J. Satinskvvel 23.05: A szerelem története. Baléit 8.25: Képújság 8.30: A világ leghosszabb árka. NSZK dokumentumfilm' (Ism.) 9.15: Foglalkozása operatőr. Vittorio Storaro. Angol dokumentum- film (ism.) 9.40: Hármas ..csatorna” III'1. rész: A játék (ism.) 10.25: Stúdió ’90. A televízió kulturális hetilapja, (ism.) 11.10: Képújság 16.05: Képújság 16.15: Déli videoújság. A szegedi körzeti stúdió műsora 16.25: Správy. Hírek szlovák nyelven-. A szegedi körzeti stúdió műsora MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: A Sárkánv éve (16) Színes amerikai krimi. — Kamara: Kopaszkutya. (16) Színes, zenés magvar fűm. — Balassagyarmati Madách: Fél 4. háromnegyed R és 8: Meghalni a szerelemért. Szines. szinkronizált amerikai film. — Kamara: Hagvlátok Robinsont! Szines magyar fümvígiáték. — Bátonvterenyel Bánvász: A denevérember — Batman. Szines. szinkronizált amerikai sc!-ft knlondfilm. — Petőfi: Mélvtengprt «zörnveteg. (16) Színe* amerikai fantasztikus kalandfi'm. — Pásztó; Tutajo- sok I—II. '16' Színes magyar-francia film. Hangszóró mellett Petrovics, az indián Zenés álmodozás öt gyertyát látok lelki szemeimmel a Nógrád Megyei Koncert Fúvószenekar képzeletbeli tortáján, miután májusban lesz ötéves... S a babos tortáról asszociálva továbbcikázik gondolatom: Ó, ez a kép már a régi Tarján! (Bár akármelyik magyar kisvóroska is lehetne). A fúvószenekar katonásan lépdel az utcán; vidám zene adja az ütemet. Körülötte sok gyerek, vígan ugrándoznak. S a menet csak nő és növekszik, szívük is egyszerre dobban. A gyerekcsapat kilométereken kíséri a zenekart ők a leghűségesebb közönség... S ma? - villan belém a kérdés. Felderülhet a lélek, ha o közeljövő zenei programiad böngésszük. Az egyikre február 17-én este - a Nógrád Megyei Koncert Fúvószenekar invitál a salgótarjáni József Attila Művelődési Központ színháztermébe farsangi hangversenyre. Az ,,alapízt” a szakácsmesterségéről is híres Rossini nyitánya adja meg, melyet egy trombitakettős követ (Tóth Miklós és Tóth Tamás). Aztán elénk kavarog „Az élet karneválja” . . . Felhangzik egy zenei paródia (Rossini születésnapjára), egy bajor polka (Kapi Gyula harsonaszólójóval); világsikerek és Kálmán Imre operettdallamai is felcsendülnek. Érdeklődtem, de Becze Lajos karnagy nem tervez semmi farsangi hókuszpókuszt! A zene önmagáért beszél. S ez a zenés „móka-bóka" (ahogy Antal Imre nevezné) várja most a kikapcsolódni vágyókat. Zenerajongók, fúvószenét kedvelők, vagy vidámságra áhítozók, vagy csupán jótékonykodni kívánók (a bevételt a rendezők a romániai rászorulók megsegítésére szánják)!! Ott a helyünk szombaton, este 6 órakor a koncerten. Boros Ágnes Ez a rovat nem kritikai rovat. Benne van a címében — „Hangszóró mellett”. A címet hosszú évekkel ezelőtt először jóemlékű Barna Tibor kollégám írta le a, NÓGRÁD-ban. Tőle örököltem, az ő szellemében viszem, talán kicsit az ő emlékezetére. Becsületbeli ügy tehát. Valaki beírt a szerkesztőnek, hogy legyen rö- videbb(?l) a rádiójegyzet. Ha kritikát, műelemzést írnék meg kellene fontolni, amit mond. Nekem ez a rovat pusztán ági. Alkalom bizonyos közérdekű, társadalmi, többségében politikai ügyek taglalására. A véleményem szabad elmondására. A szabadgondolkodásra. A rádiót tehát agarának, népgyűlésnek tekintem (nem vagyok egyedül), ahol ná- lamnál hosszabb véleménymondókkal is lehet találkozni. Különösen manapság. Tanultam ugyan rádióesztétikát, dramaturgiát, de ha csak! kritikát lehetne írnom — abbahagynám. így sem biztos, hogy nem vetek véget az egésznek. Az esztetizálást ugyanis unalmasnak tartom. Egy jegyzet (publicisztika) ezeken a hasábokon pontosan kilenc perc.. . Mennyi a rádió műsorideje egy héten? Az, hogy valami rövid — egyáltalán nem biztos, hogy jó is. Aki a rövidet szereti, olvasson aforizmát, vagy vicceket. Bár, azokban is akad hosszabb. A fő tehát a gondolat, s lehetőleg egyénített. Amit érdemes még tovább is gondolni. Amilyen például az a műsor volt Petrovics Emillel (Helyettem írták sorozat) az elmúlt héten, amikor indulásáról, nevelésének gyökereiről beszélt. Arra gondoltam, miközben hallgattam — vajon mi őrizte meg a bukástól? Csak néhány hónapja, hogy valamiféle szakszervezeti ügyben né- hányan rátámadtak az Operában. Egy fabatkát nem adtam volna az igazgatói székéért és lám, nem bukott meg! Szinte hihetetlen. Ma elég kikezdeni valakit és már szedheti a sátorfáját. A Helyettem írták. .. jó rovat. Nagy ötlet, amit csak folytatni kell. Közismert személyiségek (akik amúgy maguk is írtak, alkottak, interpretáltak nem sekély dolgokat) elmondják: mi az az irodalmi mű, ami az életükbe épült, ami a szellemüket meghatározta, vagy segített kialakítani _ önmagukat. Amit valaki megírt, de amit írhattak volna ők is. Mert azonosulni tudnak vele (a művel). Gyakorta meglepő ügyeket hall így az ember. Hogy ki mindenki szereti ezt vagy azt az írót, valamelyik művét. És miért! Van egy emlékem Petrovics Emilről a zeneszerzőről (bölcsésznek készült eredetileg, az Eötvös kollégisták leépítésének egyik áldozata). Valamikor az ötvenes évek végén az akkori Irodalmi Színpadon dolgoztunk együtt egy műsorban. ö a zenét „hozta”, jómagam a közreműködő pantomimegyüttes tagjaként, titkára és ügyelőjeként sü- rögtem Berek Kati, Mádi Szabó és mások prózai-művészi megnyilvánulásai között. Volt valami kirobbanó a levegőben egy éjszakai próbán. Akkor láttam Petrovics azóta sokat megfigyelt be- fejé idegeskedését. Néhány szót mondott nagyon csendesen. Minden visszazökkent a kerékvágásba, a munka jól haladt, csak Mádi Szabó állt le az irodalmi szöveggel anélkül, hogy abbahagyta volna a beszédet. .. „és az Istennek sem )ut semmi az eszembe...” ötvenhetet írtunk, naponta öt-hat előadás volt akkoriban (talán) Szécsi Feri rendezésében. Ez a „valami”, amit Petrovics mondott belső erővel, ez a valami derengett végig a rádiós beszélgetésben. Ez a valami határozza meg az embert, ez a valami ismerős. .. Ismerős mindazok' nak, akik maguk is voltak indiánok (nem mindenki volt), aki mint Petrovics navajo volt egy törzsben, és vérszerződést kötött a társaival. Ez a valami a másik megértése; a másik segítése, a harag, a gyilkos vagy a sanda-csendes indulat önmagunkból kiégetése, ennek a képessége. Amit lehet, mint Petrovics a zenész és az ember örökké komolyan venni. Akkor is (sőt!), amikor nem ez a divatos viselkedési forma. Talán ez a „múlt” mentette meg őt akkor az Operában, amikor mai önjelölt potentátok nekiestek nyilvánosan, televízió előtt és mindenhol a pesti sajtóban... Mi ez az indianizmus? Azt mondja Petrovics Emil erről „nekem mindig örö~ met okozott, ha másokért tehetek valamit”. Miből áll az ember? Egy szerzetes tanár vagy egy jó munkás, akitől tartást, örök erkölcsöt tanul jóidőben, idejekorán olyan természetesen, ahogy levegőt vész. A munkás és a szerzetes tanár erkölcse azonos. Amiként tanulhat tartást, másokért kiállást May Károlytól, s később a most négy ven valahány évvel az első élmény után újraolvasott (Petrovics) Martin du Gard-tól, aki az Egy lélek történetét (francia címe Jean Barois, 1913) írta a szabadgondolkodás belső küzdelméről és a megtérésről. Mondhattam volna mindezt persze röviden is. (T. Pataki) Zagyvapálfalvai alkotó kiállítása a salgótarjáni fotógalériában Környci Gyula tárlata Nógrád megye fotóéletének közismert alakja, Kör- nyei Gyula, a Nógrád megyei fotóklub alapító tagja. Most közel 35 éves alkotómunkájáról ad számot a salgótarjáni fotógaléria 187. kiállítójaként a József Attila Városi-Megyei Művelődési Központ földszinti fotógalériájában. A 67 éves, nyugdíjas síküveggyári munkás nehéz fizikai munkája mellett öntevékenyen sajátította el a fotográfia alapjait. 1957-től fotózik, 1965-ben kapcsolódott be a megye fotóéletébe, a Nógrád megyei fotóklub alapító tagjaként. Több megyei, majd országos, végül az NDK- beli Wolfenben végzett tanfolyam után fotóművészeti oktatói képesítést szerzett. Ezt követően megszervezte az országos elismerésben is részesült síküveggyári Peti Építkezés fotószakkört. Sajnos, 1965- ben ezt az eredményes művelődő, alkotó közösséget is megszüntették gazdaságitechnikai nehézségek miatt. Környei Gyula műveivel az 1960-as évek elejétől jelentkezik megyei és országos pályázatokon, kiállításokon. Hazai sikerei után műveivel megjelenik a nemzetközi pályázatokon. * Sikeresen állja a megmérettetést. Művei megjelentek Jugoszlávia, Franciaország, NDK, Csehszlovákia, Argentína és Angila fotótárlatainak falain. Képeinek sikerét számos országos és nemzetközi díj, elismerés jelzi. Első önálló kiállítása 1974-ben a salgótarjáni fotógalériában volt. Ezt követte a kórházi, síküveggyári, Budapesti úti általános iskolai kiállítás. Mostani, február végéig látható tárlata igazolja igényes, mélységesen humánus látásmódját, szándékát. Legsikeresebb művei a nógrádi táj magas hőfokú ábrázolásai. Mesteri tájképei mellett alkotói palettáján méltó helyet foglal el az emberábrázolás, az alkotó munka fo- tografálása is. Elmélyült, meditáló művek mellett keresi a mozgalmas eseményeket, meghitt pillanatokat is. Kiállítási képei a fekete-fehér tónusok alkalmazásával, a tónusszűkítéssel emelik ki a látványból a lényeget. Közel a 70. életévéhez, ma is igen aktív. További tervei közt kiállításának, műveinek budapesti bemutatása, különleges üvegtechnikával készülő művek létrehozása, valamint az elhunyt fotótárs, Répás István életművének számbavétele, feldolgozása, kiállításon való bemutatása szerepel. — Veres Mihály —
