Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-10 / 35. szám
NOGRAD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF., 35. SZÁM ARA: 5,30 FORINT 1990. FEBRUÁR 10., SZOMBAT ÓRÁI -ÉBREDÉ Látogatóba jött hozzánk a tavasz. Ajándékot is hozott a nagy gavallér: melegével megsimogatott, s, hogy jobb kedvre derítsen, előcsalogatta a bimbókat, rügyeket. Játszadozott, tett-vett, s elégedetten nézte müvét, a kipirult arcokat, a tekintetek mélyén felsejlő apró lángokat. Maradna még... súgja, de elszólítja az ősi törvény. így hát kényszeredetten szedelődzködik, de mielőtt búcsút int, cinkosan ránk kacsint... lisztes nyereséggel zárt a kazári termelőszövetkezet A szövetkezést az elért eredmények megvédik Pénteken tartotta elmúlt évi zárszámadó közgyűlését a kazári termelőszövetkezet. A megjelenteket és a meghívottakat Krájer Vilmos elnökhelyettes köszöntötte, majd Dudás László elnök élvezetes, fordulatokban gazdag gondolatokkal tolmácsolta a vezetőség beszámolóját az elmúlt évi gazdálkodásról. Azzal kezdte, hogy szövetkezetük ebben az évben 30 éves. A jelen viszonyok között nem illiik, nem divat ilyen évfordulót ünnepelni. Egy olyan szervezet fennállásának évfordulóját, amelyet mostanság mindenki bírál, mindenki szid. Megemlékezni mégis kell, mert az alapítás, a szervezés keserves, megalázó körülményeit nem lehet figyelmen kívül hagyni. Azokról az alapítókról van szó, akiknek két keze munkája nyomán és eredményeként alakulhatott ki a kazári szövetkezet mai arculata és struktúrája, amely 200 embernek biztosít megélhetést és munkalehetőséget. Később így folytatta: — a mezőgazdaságot és a mezőgazdasági szövetkezést az elért eredményei megvédik. Ezeket a legádázabb ellenségei sem tudják elvitatni tőle. Másfél magyarország- nvi embernek biztosít alapvető élelmiszert. Mindezt olyan körülmények között, amikor évenként’ jelentősen nőttek a terhek. Ez a mezőgazdaság ~ma már fuldok- lik a ránehezedő gazdasági és egyre nagyobb politikai nyomás alatt, egyre inkább az ellehetetlenülés veszélye fenyegeti. A mezőgazdaságban betöltött szerepének, súlyának megfelelő bánásmódért kell felemelni szavunkat és garanciát követelni a termelés jövedelmezőségének emeléséhez. Ezután ismertette, hogy a termelőágazatok közül melyik, milyen mértékben járóit, illetve nem járult az elért nyereséghez. Végeredményben a nagyüzem ismét eredményesen zárta az elmúlt esztendőt. Nyeresége 4 millió 555 ezer forint. Év közben a bruttó bér 5, a bérszínvonal 4,5 százalékkal nőtt, az elért eredmény függvényében 5 százalékos tagi és 2 százalékos alkalmazotti részesedés kifizetésére került sor. Jutalomként 800 ezer forint került a tagsághoz. A hiányosságok érzékletes felsorolása után, rátérve az idei feladatokra elmondta, hogy 91 millió forint árbevétel mellett 3 millió forint nyereség elérésével számolnak. Princz Ferenc ellenőrző bizottság elnökének beszámolója után kérdésekre és felszólalásokra került sor. Kovács Bélánó megkérdezte, milyen stádiumban van a salakfeldalgozó korszerűsítése, mi lesz a tekercselő- üzem beindításával, voltak-e jelentkezők földért? Kovács János gépkocsivezető kevesellte a napidíjat, az alkatrészellátás szervezettségét szorgalmazta. Szilágyi Gábor, a megyei tanács termelés-ellátási főosztály munkatársa közölte, hogy a megye termelőszövetkezetei 1989-ben 14 milliárd forint árbevételt értek el. Ez is mutatja meghatározó szerepüket. Percze József, a bá- tonyterenyei termelőszövetkezet elnöke az agrárszövetség céljait ismertette, és a jelenlévők támogatását kérte. Simon István, a cere- di termelőszövetkezet elnöke, aki korábban Kazáron hét esztendőn át irányította a gazdaságot, mint elnök meleg szavakkal emlékezett az itt töltött időre. A tagság által szerzett tapasztalatokat jól hasznosította Cereden, ahol a Zárszámadás Érsekvadkerten Az Érsekvadkerti Magyar—Csehszlovák Barátság Mgtsz-ben is tegnap tartották a zárszámadó közgyűlést. A szövetkezet — így értékelte az elnök beszámolójában — tavalyi legnagyobb eredménye, hogy talpon bírt maradni! Mielőtt azonban túl borúlátóvá válna a kép, tegyük hozzá: 1989-ben megközelítően negyvenmiliót költöttek beruházásokra, fejlesztésre. Igaz, ebből a pénzből korábban megkezdett beruházásaikat fejezték be. így a szakosított szarvasmarhatelep kialakítását, s megvalósult a konzervüzem második ,,lépcsője” is. Utóbbihoz tartozik' az a szomorú tény, hogy a tavalyi szezonban nem tudtak megfelelő mennyiségű zöldségalapanyagot biztosítani a működéshez. Az alaptevékenység 151 milliós árbevételt hozott, s növénytermesztésben, állat- tenyésztésben jelentősen sikerült növelniük a jövedelmezőséget, említésre méltó a takarmánygazdálkodásban bevezetett szervezeti változtatás, miszerint az állattenyésztés irányítja azt. Tavaly ebben a formában önmaguk termelték ki a szükséges silókukorica-menytagság bizalmából immár hetedik éve látja el az elnöki beosztással járó feladatokat. A tagság a beszámolót, az elnöki választ és a határozati javaslatokat elfogadta, majd az elnök a nyugdíjasoknak és az alapító tagoknak emlékplakettet nyújtott át. nyiséget, hektáronként 33 tonnás hozammal. A szarvasmarha-hizlalás is eredményes volt, a tejhasznú állatokra szakosodott gazdaságban — hogy csak egyetlen adatot említsünk — 170 bikát szállítottak tőkés exportra. Az alaptevékenységre jellemző kiegyensúlyozottság, már nem jellemző az ipari működésre. A népgazdasági változások hatására kapacitásukat nem tudták lefedezni. Végül is a mérlegben 9 millió 109 ezer forintos eredményt könyvelhettek el. Az alaptevékenységben dolgozók 15 százalékos béremelést kaptak, sajnos viszont az ipari ágazat alkalmazottainak fizetése majdhogynem változatlan. A tegnapi zárszámadó közgyűlésen, 23 dolgozó vehette át a Szövetkezet Kiváló Dolgozója kitüntetést. Az elnök azt is bejelentette február 1-től a fizikai állományúak 15 százalékos béremelést kaptak. Tette mindezt a csehszlovák nagy- követség és az ipolyszaká- lasi testvérszövetkezet képviselőinek jelenlétében. Ugyanakkor a föld- és a szövetkezeti törvény adta lehetőségekről is természetesen szó esett „A legnagyobb eredmény, hogy talpon maradtunk” Felszámolják o Nógrádi Szénbányákat Meghozta határozatit a Fővárosi Bíróság, a végzés megjelent már a Magyar Közlönyben; megkezdődött a Nógrádi Szénbányák (elszámolása. Az eljárás részleteiről keddi lapszámunkban számolunk be. * , , V ............................................ ... ......................-...................—............................ M agyarország egyoldalúan felmondta a megállapodást A Külügyminisztérium közleményben tudatta az MTI-vel, hogy Havasi Béla illetékes miniszterhelyettes pénteken jegyzéket adott át a budapesti román ügyvivőnek, amelyben a Magyar Köztársaság 1990. február 10- el hatállyal felmondja a kettős állampolgárság eseteinek megoldásáról és megelőzéséről 1979. július 13- án aláírt magyar—román államközi megállapodást. Erre a jogszerű lépésre az egyezmény megfelelő cikkelye adott lehetőséget. A közlemény indokolása szerint a felmondást a Magyarországon tartózkodó több ezer romániai menekült rendezetlen helyzete, illetve a közös megoldásra tett magyar kezdeményezések előli román elzárkózás tette szükségessé. A Magyar Köztársaság e lépése annak a törekvésének a megvalósítását szolgálja, hogy az emberi jogokat, így az állampolgársághoz való jogot is a nemzetközi normákkal, valamint sokoldalú egyezményes kötelezettségeivel összhangban kezelje. A magyar fél a jegyzékben azt is bejelentette, hogy kész a román féllel haladéktalanul tárgyalásokat kezdeni az állampolgárságot érintő kérdések mielőbbi rendezéséről. Mindezekkel összefüggésben a Belügyminisztérium is közleményt adott ki. Eszerint: a kettős állampolgárságról kötött egyezményben annak idején a szerződő felek kötelezettséget vállaltak arra, hogy csak abban az esetben adják meg az álA japán export—import bank 5 milliárd jen (kb. 34 millió dollár) bankközi hitelt nyújt a Magyar Nemzeti Banknak. Az erről szóló megállapodást aláírták — jelentette pénteken a KYODO. Az Eximbank és japán kereskedelmi bankok által lampolgárságot a másik szerződő fél állampolgárának, ha ez a személy okirattal bizonyítja, hogy másik állam- polgársága megszűnt. Az egyezmény felmondásával megnyílik a lehetőség arra, hogy a Magyarországon élő román állampolgárok magyar állampolgárságot szerezzenek, román állampolgárságuk megmaradása mellett. A Romániában élő magyarok érdeke azt kívánja, hogy szülőföldjükön gyakorolhassák az egyént és a kisebbségeket megillető emberi jogokat. Várható, hogy a Romániából érkezett, jelenleg Magyarországon élő sok ezer menekült mihamarabb visszatér, szülőföldjére. Ugyanakkor a magyar kormány nem zárkózik el attól, hogy a Belügyminisztérium útján az ideiglenes köztársasági elnöknél kezdeményezze: azok a magyar nemzetiségű menekültek, akik Magyarországon élnek, s beilleszkedtek a társadalomba, kérelmükre (az érvényes jogszabályok alapján) magyar állampolgárságot kapjanak. Ennek megfelelően e személyeknek a magvar állam- nolaársás megszerzése iránti kérelmükkel a lakóhelyük szerint illetékes anvakönvv- vpzetőhőz keli foróu'niuk. A kérelemhez alapvető czemé- lvi okmányaikat kell csatolniuk éq az állampolgárságról szóló 1957, évi V törvényben előírt adatokat igazolniuk. E törvénv alánján az honosítható, aki a kérelmet megelőző hár^m év alatt megszakítás nélkül Ma(Folytatás a 2. oldalon) nyújtott hitel annak a 400 millió dolláros kereskedelembiztosítási keretösszegnek a része, amel.yet Kaifu Tosiki miniszterelnök jelentett be, január közepén tett magyarországi látogatása alkalmával. Az új hitelt az MNB japán beruházási javak vásárlására fordítja majd. Eltávolították a vörös csillagot Megnyílt a pásztói SZDSZ-iroda A pásztói SZDSZ-csoport pénteken délután három órakor a helyi pártbizottság épületének homlokzatáról eltávolította a vörös csillagot és megnyitotta irodáját az egykori MSZMP-székházban. 5 milliard jen Hitel hazánknak Könnyebb a magyaruk munkavállalása az NSZK-ban Jelentősen könnyítették az NSZK-ban a magyarok munkavállalását. Erről írtak alá megállapodást az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal, valamint az NSZK Szövetségi Munka- és Szociálisügyi Minisztériumának képviselői — mondta el Marton Tamás, az ÁBMH nemzetközi főosztályának vezetője az MTI munkatársának. A korábbi évenkénti 2500- ról 3500-ra emelték azok keretszámát, akik a magyar és az NSZK-beli cégek közötti szerződéssel az NSZK-ban vállalhatnak munkát. A magyar vállalatok nem vendég- munkásokat küldenek német partnereikhez, hanem konkrét munkák kivitelezését vállalják el, például különféle építési és szerelési feladatokat — meghatározott vállalkozási összegért. Ebből a díjból fizetik az adókat, a dolgozóknak forintban a munkabért, s márkában bizonyos ellátmányt.
