Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-09 / 34. szám
JL MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.20: Tudomány és gyakorlat. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben (Kló) 11.05: Népdalok, néptáncok 11.32: Beszélgetés T- VasziUJ Suksin elbeszélése. 12.45: A föld, amelyen élünk 13.00: Klasszikusok délidében 14.05: Erről beszéltünk A Magyar Rádió körzeti stúdióinak műsoraiból. 14.35: Daloló, muzsikáló tájak 15.00: Magyar írás. A Rádió irodalmi hetilapja. 15.S0: Isten törött csellója, hallgatok — Tóth Árpád versei. lt.00: Tizenhat óra 16.15: Hangoló 11.00: Orvosi tanácsok 17.05: A társadalom' peremén 17.30: Filmzene 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk — az irodalomról. 18.20; Levelekre röviden. 18.30: Esti magazin 19.15: Sportvilág 19.40: Zoborvidéki népdalok 19.50: Gong 20.00: Tudósok a közéletben 20.30: Régi. híres énekesek műsorából 21.00: Kilátó — a Rádió' világirodalmi hetilapja 21.45: Hajszálgyökerek 22.00: Hírvilág 22.30: Mérleg PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Az izraelita felekezet negyedórája 8.20: Rivaldafényben 9.05: Tea hármasban lO.oO: Kertbarátok műsora 10.05: Idősebbek hullámhosz- szán 11.05: ..Ö. ó, ó. nagymami...” 12.10: Nóták 12.53: Édes anyanyelvűnk 13.05: Pop'hullám 14.00: Péntektől péntekig (Élő) 17.05: Kölyökrádló 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Garázs 19.35: Zenés hallomások és vallomások (Elő) 21.05: Újdonságainkból 21.30: Cigányfélóra 22.00: Népdalkörök pódiuma 22.30: ..Ahogy mi zenélünk” 23.10; Sporthíradó 23.20: Késő esti könnyűzene BARTÓK RADIO: 9.15: Mahler: VI. (Tragikus) szimfónia 10.31: Zengjen a muzsika 11.01: Zenekari operarészletek 12.05: Scheidt: Szvit battaglia1 (Csata-szvit). 12.15: Szegedi énekkarok Bárdos Lajos-kórusmű- veket énekelnek 13.00: Hallgassuk újra! 14.00: Andres Segovia gitározik 14.23: Mozart: Don Giovanni. Kétfelvonásos opera. 16.05: Ojrao'vasva 17.44: Ballada. Borisz Paszternák versei. 17.49: Peirovics Emii müveiből 18.30: A Gordiusztól kérdezték... 19.05: Dallamok nyomában 19.35: Zenekari muzsika 20.30: Rádióit an gversenyekrfil 21.00: Felejthetetlen hangversenyek 22.32: Barokk muzsika 23.27: Zenei panoráma MISKOLCI STÚDIÓ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: információk. 6.20: Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 6.45: Tükörkép, szolgáltatásokról. 7.30: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Válaszolunk hallgatóink leveleire. Szerk.: Mács Ildikó, 16.30—18.30: Kereskedelmi. információs, zenés műsor. MAGVAK TELEVÍZIÓ: TV 1.: 9.00: Képújság 9.05: Foglalkozása: operatőr. Giuseppe Rotunno. Angol film (ism.) 9.35: Az isztambuli vonat. Olasz—magyar filmsorozat. IV,'4. rész (ism.) 10.35: Képújság 16.50: Képújság 17.00: Péntek délután 17.00: Évgyűrűk. Nyugdíjasok műsora. 17.30: Téka. Közhasznú információk 17.40: Riportfilm 17.55: Reklám 18.00: Ablak, Közéleti szolgáltató műsor. 19.05: Reklám 19.10: Esti mese A lóvátett adószedők. Szovjet rajzfilm 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Választási műsor. Pártonkívüliek Pártja. Baloldali Revízió Pártja. 20.15: Egy este az örökzöld klubban. 20.45: Választási műsor. Szociáldemokrata Párt Kereszténydemokraták Szövetsége 20.55: Reklám 21.00: Hivatásból elégtelen. Kanadai tévéfilm 21.50: Vers mindenkinek Francois Villon: Ellentétek. 21.55: XX. századi portrék. Külföldi televíziók műhelyéből. Az ember a filmek között. Alfred Hitehcook. Amerikai dokumentumaim. 22.50: Híradó 3. TV 2.: Kudllk Júliával' és Rózsa Péterrel. 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám * Riportok Időjárás Zene. 17.45: Torpedó. Telefonos Játék. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Tom és Jerry. Amerikát rajzfilmsorozat (ism.) 1. Jerry a nagyvárosban. 2. Kacsakötöző 3. Búbánatos szerelem. 18.46: Tv 2. 19.00: Senki nem tér vissza. Álba de Cespedes — Magyarországon ..Lányok” cimme) 1939-ben megjelent — regénye alapján készült olasz- francia—magyar filmsorozat. IV'T. rész. 20.35: Tv 2. Benne: Mesél a filmhíradó. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Napzárta 22.15: Fred Zinnemann-soro- z.at. Délidő. Amerikai westernfilm. (1952.) (FF.) Kb. 23.40: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 7 1. MŰSOR: 9.20: Kicsinyek műsora 9.40: Publicisztikai magazin (ism.) 10.20: Vetélkedő . 11.05: Cseh film (ism.) 15.05: Nemzetközi publicisztikai műsor. 15.45: Mezőgazdasági magazin 16.25: a nap percei 16.40: a régiségkereskedő üzlete. Tv-játék befejező része. 18.00: Nézetek és álláspontok 18.45: A polgári fórum műsora. 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Japán természetfilm 20.25: Széllel a zsebben. Cseh film. 21.40: Dokumentumfilm 21.50: Vetélkedő 22.40: Uszítás. Amerikai film 2. MŰSOR: 16.30: A kovács bölcsessége. Orosz mesefilm. 17.00: Kelet-szlovákiai magazin. 17.30: a második szerelem. Tv-játék. 18.50: Chorea amore. Balett. 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: CHZ Litvinov—TJ Vit- kovice jégkorongmérkőzés. felvételről (a második szünetben: Híradó). 21.50: Híradó 22.05; Világhíradó 22.20: A párbeszéd stúdiója. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: 2 órától: Tutajosok, I—II. (16). Színes magyar—francia film. Háromnegyed 6 és 8-tól: A sárkány éve (16). Színes amerikai krimi. — Kamara: Metró. Színes francia filmt — Balassagyarmati Madách: Háromnegyed 6 és 8-tól: A ke- ményfejü. Színes, szinkronizált olasz kalandfilm, — Madách Kamara: Call Girl ötszázért — Hibbantak (16). Színes, szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Pásztó: Pénzmánia. Színes, szinkronizált amerikai film- vígjáték. — Szécsény: Szellemirtók II. Színes, szinkron!-, zált amerikai filmvígjáték. — Karancslapujtö: Mélytengeri szörnyeteg (16). Színes amerikai fantasztikus kalandfilm. — Érsekvadkert: Pink Floyd, a fal. Színes. zenés angol film. — Rétsig: A magányos zsaru. Színes, szinkronizált francia krimi. J NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen érkezett. Derű. ború. irónia (Szilágyi Imre grafikái) Szilágyi Imre grafikusművész jóvoltából néhány hétre megint megelevenednek á Bolyai Gimnázium Derko- vits Galériájának falai. Itt látható rézkarcait, linómetszeteit, egyedi rajzait nézegetve groteszk történeteknek, mókás meséknek, színes látomásoknak lehetünk megélő részesei. Mesélni tehát — amint e lapok példázzák — képekkel is lehet. S, Szilágyi Imre nagy mesélő. Kimeríthetetlen képzelete folytán csak úgy áradnak belőle a szemet vonzó, szívet-lelket megindító, egyszerre szórakoztató és elgondolkodtató képtörténetek. vándorútra, hogy még egyszer lássa „Ország”-a nemrég majdnem pusztításra ítélt falvait, székelykapuit Aztán meg ledér hölgyek billegetik töltöttgalamb-for- máikat, vagy szemérmeskedve kacérkodnak velünk. Másutt balga bábok, rissz- rossz ruházatú madárijesztők veszik birtokukba szerepük színhelyét. „Volt egyszer egy- • • ” meséi múlthoz forduló látomások, melyeken letűnt korok jellegzetes alakjai, roskatag házai, düledező templomtornyai, kerítés- és bútortöredékek, népi díszítmények imbolyognak a gravitációjukat veszített képterekben, Egyiken molett királyné kelleti magát álmatag tekintetű királya kíséretében. A másikon meg fanyar vigyo- rú bohócok hajlongnak a mesék színpadán. Emezen cifra óriáskerék forog, hogy önfeledt mámorba ringassa letűnt idők különc öltözékű társaságát, amazon meg Ábel kél újra az elmúlást hozó időtől sodorva. S, mindenhol buján burjánzó növények, borzas baglyok, csapzott, nagyfejű verebek, vézna macskák, kóbor korcs ebek, meg ki tudja hányféle limlom a kiteljesítő mellékszereplője e kitalált történeteknek. „Boldog békeidők” eseményeit, szép és rút, esendő és erényes alakjait, természetes, emberléptékű vidékek atmoszféráját idézve szól tehát ellentmondásos korunk emberéről emberéhez. Hol elismerően, hol meg figyelmeztetően, a groteszk jelenségek karikírozásának, a tipikus helyzetek hangsúlyozásának eszközeivel. S, mi fogékonyak vagyunk e „szó”-ra, mert bennünk is lappanganak hasonló hajlamok, léteznek hasonló képzetek, ha mégoly bizonytalan jellemvonások, emlék- és álomképek, menedéket remélő vágyak formájában is. E sajátos hangulatú, formanyelvű, egyéni képi világ minden bizonnyal Szilágyi elvágyódó és iróniára hajlamos alkatából eredeztethető, bolondozó, játékos emberi lénye lényegéből fakad. ötven felé haladva is képes megőrizni gyereki kíváncsiságát, derűjét, hitét. Jellem- és helyzetteremtő képessége, kedve is ezekből, s élettapasztalatai érlelte bölcsességéből táplálkozik. Elképzelt alakjai, helyzetei attól is eredetiek és hitelesek, mert valahol azonosak vele, vagy, mert megélései révén azonosulni képes azokkal. Megjelenítésükhöz elemi — tehát rá és témáira szabott — képi, műfaji, technikai kifejezőeszközöket talált, s dolgozott ki az évek során. A grafika „ősi” megrajzoló és metszett válfajait műveli. Az így megformált képelemek — az aránytalanságok, formai túlzások, valószerűtlennek látszó helyzetek ellenére is — tárgyszerűek. így a belőlük szerveződő képi viszonylatok — szokatlan- ságukkal, különösségükkel együtt is — a valóságot asz- szociálják. Képei tehát szándékosan nem merész képzettársításokra lehetőséget adó alkotások — nem akar a szó avantgárd értelmében modernkedni — mégis szuggesztíven magukkal ragadnak. Éppen a belőlük áradó titokzatosság, mély emberség és a megfejtés bizonyossága teszi ezeket átélhetőekké. Érdekességüket a részletek rendkívüli gazdagsága is fokozza. Szilágyi ugyanis igazi grafikustalentumra valló találékonysággal képes egy- egv motívumot részletezni, kifinomult fakturális érzékkel textúrálni a felületeket. Ügy, hogy a kompozíció egésze mégis egységes marad. Mindezt a rézkarc és a többszínű linómetszés technikai kívánalmainak és lehetőségeinek megfelelően, magas fokú szakmai biztonsággal teszi. Ä szemlélet- és a formaadás tiszta összhangja, a fantázia- és formagazdagság, a megbízható ízlés, az emberi lét lényegét részvéttel és derűvel megközelítő szándék és a teremtő, műgonddal megformáló szeretet az, amitől Szilágyi Imre grafikái mindenki számára élménvszerűekké válnak. Alapítványi szövetség alakult Cs eh ov-ent lékév A kulturális, egészségügyi és oktatási alapítványok képviselői megalakították a Magyar Alapítványok Szövetségét. Mint Bernáth István választmányi elnök az MTI munkatársának elmondta, az alapítványok szövetsége politikai céltól és ideológiai tartalomtól függetlenül segíteni szeretné az alapítványok érdekeinek közös védelmét, képviseletét, hazai és külföldi kapcsolataik kialakítását. A szövetség székhelyén (Budapest VII., Rottenbiller u. 16—22. Telefon; 121-4825) van lehetőség a csatlakozásra. kan nem szeretik a verseket, ezért csak kétsorosakkal merek előállni. Mindkettő az Istenről szól, akiben hiszünk vagy nem hiszünk. Az első verset egy hatéves kisfiú írta — helyesebben mondva kitalálta —, mert még írni sem tudott. Szabó Lőrinc klasszikus költőnk gyermekéről, Lóriról van szó, aki Isten címmel remekművet alkotott. „Az életet csak adja, adja, A szövetséghez tartozó 31 alapítvány, amelyek létrehozásában a társadalmi szervezeteken kívül magánemberek is közreműködnek, becslések szerint mintegy 200 millió forintos alaptőkével segíti a részben állami feladatok ellátását. Az alapítványi szövetség tárgyalásokat kezdett az egyesült államokbeli John Hopkins egyetem képviselőivel, akik anyagi támogatást ígértek, amennyiben a szövetség megszervezi az alapítványi szakértők képzését hazánkban. abbahagyja.” Ugye, ez az élet? A két sorban lényegében minden benne van. A másik költemény Zelk Zoltán egyik legszebb verse: „Szélfútta levél a világ. De hol az ág, de ki az ág?" Íme egyetlen költői képben benne van a hányatott sorsú emberiség, és a gyötrődő, Istent kereső költő. Nagy Zoltán 1990-et az UNESCO Csehov- emlékévnek nyilvánította. Ekkor ünnepli a világ a nagy orosz író születésének 130. évfordulóját. A Csehov-év első jelentős eseménye a Moszkvában megrendezésre váró nemzetközi konferencia. Résztvevői között ott találjuk azokat a cseh, amerikai, japán, angol, kanadai, francia, nyugatnémet, jugoszláv és magyar írókat, rendezőket, színészeket, művészettörténészeket és irodalmárokat, akik Csehov művészetével foglalkoznak. A Moszkvai Művész Színház, amely meghívást kapott a Japánban rendezendő Csehov-fesztiválra, darabjaival végig kívánja járni ugyanazt az utat, amelyet száz évvel ezelőtt a nagy író tett meg. A moszkvai konferenciát a Szovjet Tudományos Akadémia mellett működő, két évvel ezelőtt alakult Cse- hov-bizottság szervezi az Állami Irodalmi Múzeummal, az Országos Tudományos-Művészeti Kutatóintézettel, a Szovjet írószövetséggel, a Szovjet Filmművészek Szövetségével, a Szovjetunió és az OSZSZSZK Színházi Dolgozóinak Szövetségével közösen. A konferencia résztvevői és vendégei megvitatják, hogyan hatott a világirodalomra, a színház- és filmművészetre Csehov munkássága, felkeresik Anton Csehov MosZkva-körnvéki melihovl birtokát, ahol megtekintik az író emlékmúzeumát. Februárban az Oroszország központi részén található Lipeckben megkezdődik a Csehov-darabokban játszó színészek fesztiválja. A helyszín nem véletlen. A helyi színház ugyanis az egyetlen, amelyben Csehov valamennyi darabját játszották. Áprilisban az ünnepségek színhelye Jalta lesz, ahol az író életének utolsó éveit élte. Itt „Csehov Jaltában” címmel rendeznek nemzetközi színházi fesztivált, majd „Csehov és a világszínház” elnevezéssel szimpóziumot tartanak. Májusban a Csehov-ün- nepségek Csehov szülőföldjén, Taganrogban folytatódnak, végül a megemlékezések ősszel Szahalinban fejeződnek be. A Csehov-emlékév, az író műveinek bemutatása kiemelkedő helyet kap a rádió és televízió műsoraiban is. Ekkor jelennek meg a „Csehoviána” első számai, a Szovjet Tudományos Akadémia Csehov-bizott- ságának kiadásában. Ezekben teszik közzé az irodalomtörténészek kutatómunkájának eredményeit, valamint a Csehov-konferencia anyagait. ISTENRŐL Tudom, hogy nagyon so- Egyszerre csak
