Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-09 / 34. szám

XILVI. ÉVF., 34. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1990. FEBRUAR 9., PÉNTEK ——————■ '■■iiii —— Testületek tárgyalták a költségvetést Ezekben a napokban, hetekben fogadják e! városi, nagyközségi és községi tanácsaink az éves költségveté­sűket. Tegnap Bátonyterenyén tanácsülésen, Rétságon vb-ülésen tárgyalták a zsebremenő témát. Bátonyterenye: tartani a tavalyi ellátási szintet! Rétság: takarékos, átgondolt gazdálkodást! A kibontakozó önkormány­zati elemeket tartalmazó előterjesztésből kitűnt, hogy Bátonyterenyén is megszűnt az állami támogatás kiadá­si szintig történő bevétel­kiegészítő funkciója. A ta­nács az idén 294,1 millió fo­rint bevétellel számol, s ezen belül személyi jövede­lemadóból várhatóan 101,3 millió forint „jön be”. La­kossági adóból 1,6, a taná­csi intézmények működésé­ből 9,5 milliós bevétellel szá­molnak. További jelentős összeget jelentenek az úgyne­vezett forgalmi és hozzájáru­lási befizetések. Az állami támogatás az összbevétel 41,9 százaléka. Társadalombiztosítási finan­szírozás címen 15,4 millió fo­rint folyik be a kasszába, míg a hiányzó 8 millió fo­rintot hitelből biztosítják. Az intézmények kiadásai­ra 203 millió forint fordítha­tó, de ez csupán a működő- képesség fenntartásához elég. A költségvetésből kitűnik, hogy a pénzek 25,7 százalé­ka szolgál fejlesztési célokra. Ebből fedezik az OTP-laká- sok építését, a Molnár Sán­dor Üti Általános Iskola ki­alakítását, valamint a keres­kedelmi hálózat fejlesztését, valamint az apróbb beruhá­zásokat. Vissza kell fizetni a ko­rábban iskolavásárláshoz kapott állami támogatás tör­lesztésének esedékes részét. Sor kerül a villany- és a gáz­hálózat kisebb mértékű bő­vítésére, parkoló építésére, a víz- és a csatornahálózat fej­lesztésére, parkosításra. Ter­vezik 25 OTP-lakás és 35 hagyományos családi ház át­adását. A városi tanács tagjai ez évre szigorú pénzügyi mun­kát határoztak el. A testület kötelezte az önállóan gazdál­kodó intézményeket a részle­tes költségvetés elkészítésére. Utasította a végrehajtó bi­zottságot, hogy a nem bá- tonyterenyei lakosok ellátá­sával kapcsolatos megálla­podásokat egészítsék ki, s azt az érintett tanácsokkal kös­sék meg. A normatív finanszírozás bevezetésével Rétság Város Tanácsának is csökkent az anyagi lehetősége. Ez a ko­rábban megfogalmazott és ütemezett célok újragondo­lására, a feladatoknak a le­hetőségekhez való igazítá­sára és rangsorolására kész­tette a városi tanács vég­rehajtó bizottságát. További gond, hogy az árak és a bérek növekedé­sét figyelembe vevő összes forrásérték jóval a bázis­szint alatt marad. A testü­let legfontosabb feladatként az alapellátási körbe tarto­zó közoktatás, egészségügy, szociális ellátás működési feltételeinek a biztosítása mellett döntött. Az éves költségvetési elő­irányzat 117,3 millió forint, s ennek 48,3 százaléka a sa­ját bevétel. A személyi jö­vedelemadó 30 millió forin­tot tesz ki. A tanácsi in­tézmények működéséből 3,4, az út- és közműfejlesztési hozzájárulásból 10, a lakás- és telekforgalmazásból 5,2 milliós bevétel származik. Az állami támogatás 41,7 millió forint. Fejlesztésre 36,2 milliót szánnak Rétságon. Ebből a felvett közműhitel kamata és törlesztésrészlet „elvisz” 30 millió forintot. A kommunális ellátást az elmúlt évi szinten tudják biztosítani. A testület ja­vaslata: a volt pártházat is­kolai célra hasznosítják. Nagyjából 5 millió forint kellene utak és hidak épí­tésére, vízrendezésre, de az összegnek csak a fele áll rendelkezésre. Fejlesztik a közvilágítást, a körzeti egészségügyi, fog­orvosi és gyermekorvosi szolgáltatást. Közel 4 millió forint jut szociális ellátás­ra, míg kulturális jellegű szolgáltatásra 7,6, oktatási feladatokra 28,5 millió fo­rintot terveznek. A végrehajtó bizottság úgy ítélte meg a költségve­tési gazdálkodás jelenlegi helyzetét, hogy az csak szin­tet tartó fedezetet teremt. A szakigazgatástól takaré­kos, átgondolt gazdálkodást, a belső tartalékok feltárá­sát, a társadalmi összefo­gásban rejlő lehetőségek teljesebb kihasználását kérte. (R. A.) gsz C' 1 A legnagyobb lépés Ni MSZP nyilatkozata A Magyar Szocialista Párt gyökeres fordulatként érté­keli és üdvözli a Szovjet­unió Kommunista Pártjának eltökéltségét a szovjet tár­sadalom forradalmi megújí­tására. A szovjet párt Köz­ponti Bizottságának februári plénumán lezajlott viták, az elfogadott határozatok azt bizonyítják, hogy az SZKP legújabb kori történelmének legnagyobb lépését készül megtenni a párt társadalmi szerepének újrafogalmazá­sával, a szövetségi viszonyok új alapokra helyezésével, a politikai véleményszabadság érvényesítésének biztosítá­sával és a Kelet-Európábán végbemenő forradalmi vál­tozások elfogadásával, illetve támogatásával. Az MSZP meggyőződéssel vallja, hogy az európai, ben­ne a kelet-európai folyama­tok pozitív alakulásának egyik elindítója, egyben mindvégig jelentős tényező­je a gorbacsovi politika. En­nek sikere közvetlen hatás­sal lehet a világhelyzet ala­kulására, így a magyar de­mokrácia sorsára is. A magyar szocialisták őszintén támogatják a szov­jet haladó erők törekvéseit a demokrácia további kibon­takoztatására, a Szovjetunió­ban élő népek teljes egyen­jogúságon alapuló szövetsé­gének megerősítésére, a szovjet gazdaság talpraállí- tására. Kárpáti Ferenc honvédel­mi miniszter csütörtökön a Honvédelmi Minisztérium­ba kérette a szovjet déli hadseregcsoport parancsno­kát. Tájékoztatást kért tőle arról, hogy milyen gyakorla­tokat terveznek február, március és április hónapok­ban Magyarország területén. A szovjet déli hadseregcso­port parancsnoka elmondta: ebben az időben nagyobb gyakorlatot egyáltalán nem terveztek, csak a kiképzés során végrehajtandó — al­egységszintű — vezetési, lövészeti gyakorlatokat tel­jesítenének. A honvédelmi miniszter felszólította a szovjet pa­rancsnokot, hogy a február­tól április közepéig terjedő időszakban semmilyen olyan gyakorlatot, illetve lövésze­tet ne hajtsanak végre, amely a csapatok helyőrsé­gének elhagyásával járna — tájékoztatta a Magyar Táv­irati Irodát Tikos László al­ezredes, a HM sajtófőosztá­lyának helyettes vezetője. A Gránitban hallottuk Húszszázalékos béremelés — vegyes vállalati terv Főleg megyénkben ritka manapság az olyan gyár­egység, leányvállalat, amely nem küzd megrendelés­hiánnyal, nem tervezik be­zárását. Az utóbbi hetek­ben nyolcszáz ember mun­kahelye vált bizonytalan­ná, a 10 ezer ingázót ma­gáénak valló Nyugat-Nógrád- ban. A Gránit Csiszolókorong- és Kőedénygyár romhányi Vi- denta gyáregységét viszont úgy tűnik elkerülik az előb­bi jelenségek. Növeli a dol­gozók biztonságérzetét, hogy az I. negyedévre 40 milliós megrendelésük van. A to­vábbi tárgyalások is azzal biztatnak, hogy az év végéig folyamatosan lesz munká­juk. A szocialista exportstop sem okozott túl nagy trau­mát, mert néhány évvel ez­előtt hozzákezdtek csökken­téséhez. A felszabaduló ka­pacitás lekötése céljából az importkiváltásra tértek át. Az előbbiek azt is jelentik, hogy számukra a keleti piac ma már nem túl jelen­tős, hogy nincsenek nagyobb gondjaik, s a jövőbeni biza­kodásra ad okot az, hogy 18—20 százalékos béreme­lést terveznek. A jövőt szolgáló elképze­léseik között szerepel egy nyugati céggel vegyes vál­lalat alakítása. Amennyi­ben sikerül elképzelésüket tető alá hozni, akkor fog­lalkoznak azzal a gondolat­tal, hogy az áfész volt sü­tőüzemét bérbe veszik, ahol nagyméretű vágókorongok készülnének. Az új üzem, amelynek ügyében folynak a tárgyalások, 30—40 új munkahelyet teremtene, s évi 100 millió forint érté­kű termelést produkálna. A végleges megállapodás egy­két hónapon belül várható. Az utolsó pontosítások A képviselők és a szak­emberek az utolsó pontosí­tásokat végzik az Ország- gyűlés ügyrendjén. A mó­dosítás célja nem csupán az, hogy az alkotmány rendel­kezései alapján kiigazítsák a működési szabályokat, ha­nem az is, hogy az újonnan megválasztandó parlament egyáltalán elkezdhesse mun­káját. Az Országgyűlés ügy­rendi bizottsága szakértők és a pártok képviselőinek bevonásával folyamatosan dolgozik az ügyrend módo­sításán — csütörtöki ülésén már csak kisebb szövegkor­rekciókról tanácskozott. Az alkotmányhoz kapcso­lódó módosítások egyébként arra vonatkoznak, hogy megváltozott az államfor­ma, megszűnt az Elnöki Ta­nács, ennek megfelelően megváltoztak az Ország- gyűlés alakuló ülésére vo­natkozó szabályok is, s eze­ket az ügyrendben is rög­zíteni kell. •ma be r ol nen it a rvel ?me dia ja ; arái bibliotékában a műve lődni szándékozókai Felvételeink az elmúl évben átadott 996 négy zctméter alapterületi könyvtárban készültek. — Rigó Tibor felvételei —

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom