Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-07 / 32. szám

NOGRAD Az Országgyűlés által ta­valy módosított földtörvény mintha egy kicsit megmoz­gatta volna a viszonylagos állóvizet a földforgalomban. Ettől függetlenül a földhiva­talos dolgozók korábban sem panaszkodtak arra, hogy nincs munkájuk. Tavaly 35 581 ügyet intéztek, mely­ből 17 ezret a tulajdonilap- másolatok kiadása képvisel, 6 ezerre tehető az építkezé­sekhez szükséges térképmá­solatok elkészítése. illetve kiadása. Panasszal 84-en for­dultak a hivatalhoz, melyből 11 esetben volt az ügyfél­nek igaza. A megyében 89 érdemi ügyintéző foglalko­zik a föld- és ingatlanforga­lommal. A tavaly kínálközó lehetőség viszont felgyorsí­totta a folyamatokat. Med­dig jutottunk, hol tartunk, mi történt a kétszer módo­sított földtörvény alkalma­zásában? A kérdésekre Bar- tos István, a megyei föld­hivatal vezetője válaszol. — Megyénkben mi jelle­mezte a módosított földtör­vényt megelőző időszakot? — A földvédelmi alapkon­cepció előírta, hogy lehető­ség szerint minden földterü­letet a gondos gazda módjá­ra műveljenek meg. Ennek jegyében végeztük a tavaszi határszemléket a megyei ta­nács mezőgazdasági osztálya, illetve a MÉM koordináló, főbb szakmai követelmé­nyeinek figyelembevételé­vel. Ebben az időben me­gyénket az jellemezte, hogy a mezőgazdasági nagyüze­mek eleget tettek művelési kötelezettségeiknek. Csupán esetenként fordult elő, hogy felszólítást küldtünk, amely­nek alapján maradéktalanul végrehajtották a feladatokat. Ennek kapcsán szükséges el­mondanom, hogy egyes régi gazdáknál a mai napig is félreértésre ad okot az, hogy amit ők annak idején szán­tónak ismertek, az ma lege­lő, vagy gyep. Ugyanis a gazdaságos termelés meg­követelte, hogy csak azokon a területeken termeljenek ga­bonát a termelőszövetkeze­tek, amelyeket szántóként kezelhetnek. Ez egyúttal vá­lasz arra is, hogy a parlag­területek miért nincsenek megművelve. A magántulaj­donban levő területek műve­léssel kapcsolatos előírásai­nak betartását közösen a ta­nácsokkal végeztük. A nem élethivatásszerűen foglalko­zók körében tapasztaltuk, 1988. év végéig, hogy éven­te 30—40 hektárt hagytak műveletlenül, ezért ezek a földek állami tulajdonba ke­rültek. Megjegyezni kívánom, hogy sok tulajdonos önként mondott le a föld művelésé­ről. Ezt az időszakot a föld- és ingatlanforgalom erőteljes törvényi behatárolása jelle­mezte. — Tudomásom szerint mégis ki tudták játszani. — Igen, mert az ingatlan­nyilvántartási rendszerünk nem volt alkalmas a vissza­élések kivédésére. — Folytassuk azzal, hogy milyen változások következ­tek be a földtörvény tavaly nyári módosítása után? — A korlátozás megszün­tetése révén a föld- és ingat­lanforgalom megyénkben 20 százalékkal növekedett. Elő­nyös változást jelent, hogy a korábbiakkal szemben az adásvételi szerződéshez nem kell nyilatkozatot kérni a tanácsoktól, hanem azt köz­vetlenül hozzánk kell eljut­tatni, s mi továbbítjuk az illetékes illetékhivatalhoz. Ez nekünk többletfeladatot je­lent, ugyanis a törvényes és egy időben jelentkező tenni­valókat a meglevő létszám­mal kell megoldani. — És sikerült? — A megyében igen, Sal­gótarjánban és környékén néhány esetben késedelmesen, — Konkrétan miben érzé­kelhető a föld adásvétele? — A termelőszövetkezetek által múlt évben eladott föld . elenyésző — csupán 134 hek­tár. A földvásárlók a váro­sok és az üdülőterületek kör­zetében jelentkeztek. Olyan földhöz jutottak, amelyek jó­részt nem alkalmasak nagy­üzemi szántóművelésre — legelőként és gyepként hasz­nosítják. Információm sze­rint a földforgalom lelassult, (Folytatás a 2. oldalon.) Q demokrácia egyik kritériuma a nyugodt élet Tegnap délután Salgótar­jánban, a Hazafias Népfront székházában mutatkozott be dr. Rozgonvi József, a Tán­csics Mihály Közgazdasági és Kereskedelmi Szakközépisko­la igazgatója, a Magyar Szo­cialista Párt Nógrád megyei I. számú választókörzetének most már hivatalos képvise­lőjelöltje, miután biztosan szerezte meg a jelöléséhez szükséges 750 ajánlócédulát. A jelöltet a párt salgótar­jáni alapszervezete koordi­nációs tanácsának a napok­ban egyhangú - szavazással megválasztott szóvivője, Bacskó Piroska mutatta be a megjelenteknek. Dr. Roz- gonyi József képviselő-jelöl- ti „szűzbeszédében'' meg­köszönte a bizalmat, s mint mondotta: a nemzetért ér­zett felelős cselekvés ma a legfontosabb teendő Erre most nagyon nagy szükség van, hiszen mostanában a felelőtlen, megalapozatlan ígérgetések korát éljük, fo­lyik a pozícióharc. Nagy gondnak érzi a tolerancia hiányát, és az egyik fő ve­szélyt, a múlt problémáinak felhánytorgatásában látja. Mint minden jelölt, törté­nelmi és személyes felelős­séget vállal, hiszen az em­berek többsége nem politizál­ni, hanem nyugodtan tanul­ni és dolgozni szeretne, s erre pillanatnyilag kevés le­hetőség' adatik meg. A de­mokrácia egyik kritériuma a nyugodt élet kell legyen, ma azonban félnek az em­berek. Az elesettek védelme egyik fő feladat lesz a jö­vőben. Visszautalva a társa­dalomban megfigyelhető bi­zalmatlanságra, Illyést idéz­te: „Azt, hogy a nép fia vagy, nem azzal kell igazolnod, honnan jössz, édes ecsém, ha­nem azzal, hogy hová mész...” A szabaddemokraták kampányának nyitánya Salgótarjánban A salgótarjáni szabadde­mokraták választási kampá­nyának nyitánya felnőttek­nek és gyerekeknek egya­ránt szórakozási lehetősé­get is kínált a politizálás mellett. A politikai beszélgetés tárgya: A RENDSZERVÁL­TÁS ISKOLÁJA volt, mely­ről Gusztos István, a sal­gótarjáni szabaddemokra­ták képviselőjelöltje, Ha­raszti Miklós iró, az SZDSZ Nógrád megyei listájának vezetője, dr. Samu István, ugyancsak listán induló képviselőjelölt és Scós ..Ká­roly Attila közgazdász, az SZDSZ gazdasági szakér­tője fejtették ki elképzelé­seiket. Meghívott vendégként dr. Novák László, az SZDSZ pásztói képviselőjelöltje, dr. Somogyi János jogtanácsos. Bilecz Endre tanár az est további í észében a képvise­lőjelöltekkel egvütt vála­szoltak az érdeklődők írás­ban. vagy szóban feltett kérdéseire. Többek között kifejtették, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége egy­értelműen hitet tesz a pol­gári demokrácia, a nyugat­európai típusú kapitaliz­mus mellett, elutasítva a harmadik út lehetőségét, és minden olyan kísérletezge­tést, mely a magyar nép számára beláthatatlan kö­vetkezményekkel járhat (lásd szocializmus, bármi­lyen jelzővel lássák is el azt). Az SZDSZ nem az üres ígérgetések pártja, a szabaddemokraták úgy gondolják, hogy régóta meglévő politikai-gazdasá­gi programjuk gyorsan meg­valósítható és rövid, belát­ható időn belül véget le­het vetni a Magyarorszá­gon kialakult válsághely­zetnek. A szónokok nyomatéko­san kihangsúlyozták: az MSZMP-vel és utódpártjai­val (például MSZP) a vá­lasztások után az SZDSZ semmilyen körülmények kö­zött nem hajlandó koalíció­ra lépni. LAPOZGATÓ aó'.'i WJ* ’’ A jó példa, Balassagyarmaton... Plakátetika, 1990 llhány ház, annyi szokás?! Arra, hogy ki, melyik párt­tal, vagy szervezettel szimpa­tizál, kinek kíséri megkülön­böztetett figyelemmel a prog­ramját, abból is lehet követ­keztetni: miként szemléli a választási hirdetőtáblákat? A honpolgárok joggal vár­ják el a járókelőket megál­lásra késztető, kulturált pro­pagandalehetőségeket. Ezál­tal ugyanis módjuk van össze­hasonlítani a különféle pártok célkitűzéseit, s így valóban választhatnak. .. Lapunkban korábban már szóvá tettünk olyan eseteket, amikor plakátszegezők és pla­kátragasztók elfeledkeztek a jó ízlésről. A falakra, kapuk­ra, kerítésekre a környezetet elcsúfító módon erősítették fel a propagandaanyagokat. Most jó példával hozako­dunk elő. Lám, lám, így is lehet a pártérdekeket, a vá­lasztási kampányt szolgálni, amint azt Balassagyarmaton láttuk! Salgótarjánban mindennek kiáltó ellentétét láthatják a járókelők. A napokban - mindannak ellenére, hogy bő­ven van erre a célra szolgáló Németh Miklós miniszter- elnök kedden hivatalában fogadta Paskai László bí­boros, prímás, esztergomi érseket, a Magyar Katoli­kus Püspöki Kar elnökét. Találkozójukon az alábbi megállapodást írták alá: „A Magyar Köztársaság Minisztertanácsa és a Ma­gyar Katolikus Püspöki Kar ... és Salgótarjánban ki ke­rekedik felül? hely - sorra tapasztalhattuk: egymás plakátjaira ragaszt- gatják rá a rivális párt hir­detményeit, ami homlokegye­nest ellentétes a választási etikával.- Elszomorítóak ezek a je­lenségek - kesergett Bodor Ferenc, a MAHIR megyei igazgatója. - Mi még tavaly októberben esélyegyenlősé­get hirdettünk a pártoknak, kihangsúlyozva, hogy mind­egyiküknek bőven jut hely a városban. Sőt, amennyiben nagyobb megrendelést ka­punk, még engedményt is ígértünk, húsz százalékot ami nem csekély. Egyesek azonban mások terhére a többi nyolc­van százalékot is igyekeznek megtakarítani. Mint a képek mutatják, minden eszközzel. A plakátok igazi helye pedig kong majd az ürességtől __ — figyeleriüsé- véve. hogy az Országgyűlés alkotmány- erejű törvényt alkotott a lelkiismereti és vallássza­badságról;- valamint rjz egy­házakról *— a Magyal- Nép- köztársaság kormány* és a Magyar Katolikus Püspöki Kar között Budapesten. 1950. augusztus 30-án létrejött megállapodást a mai nappal felbontja.” Németh Miklós és Paskai László találkozója Megalakult az Országos Műemléki Tanács A Magyar Építőművészek \ Szövetségének székházában kedden tartotta alakuló ülé­sét az Országos Műemléki Tanács, amely az ország épí­tészeti emlékéhez kapcsoló­dó műemléki, kulturális, művészeti, történeti és egyéb fontos kérdésekben a köz­lekedési, hírközlési és épí­tésügyi miniszter tanácsadó testületé. E szakterületek művelőinek kimagasló kép­viselői : akadémikusok, egye­temi tanárok. tudományos kutatók, továbbá az érintett minisztériumok és társadal­mi szervezetek küldöttei kaptak helyet a 45 tagú ta­nácsban. A testületet két elnök vezeti: Derzsi And­rás közlekedési, hírközlési és építésügyi, valamint Glatz Ferenc művelődési miniszter. Az ügyvezető el­nök Baráth Etele, a KÖHÉM államtitkára. A testület fel­adata a műemlékvédelmi és az ehhez kapcsolódó kultu­rális. művelődési és idegen- forgalmi témákban kidolgo­zott javaslatok, tervek meg­tárgyalása és véleményezése Az alakuló ülésen átte­kintették az Országos Mű­emléki Felügyelőség eddigi működéséről és szervezeti megújulásáról készített elő­terjesztést. A tanács végül állásfog­lalást fogadott el a magyar műemlékvédelem helyzeté­ről és jövőjéről. ) Jogtalan, törvénytelen földfoglalások Salgótarjánban Beszélgetés Bartes Istvánnal, a megyei földhivatal vezetőjével Sokan önként mondtak le műveléséről Mától a NÓGRÁD-ban: " » 15 N *■ A pártok választási programja Híradásunkból olva­sóink előtt ismert, hogy a választási kampány során egyenlő esélye­ket kívánunk terem­teni a pártoknak. En­nek szellemében — köz- jegyző jelenlétében — sorsolással állapítottuk meg a sorrendet: a választásokon induló pártok mikor adhatják közre lapunk hasábjai”, azonos terjedelemben, választási programju­kat. Tizenöt párt kö­zül elsőként a Keresz­ténydemokrata Néppár­té a lehetőség, a szer­kesztőségünk .rendelke­zésére bocsátott prog­ram a NÖGRÄD 3. ol­Halán nlvsiahatáí

Next

/
Oldalképek
Tartalom