Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-06 / 31. szám

NÓGRÁD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉV F., 31. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1990. FEBRUÁR 6., KEDD LAPO?CATi Medgyessy Péter Párizsban Hétfőn Párizsba érkezett Medgyessy Péter mi­niszterelnök-helyettes. Tárgyalásokat folytat Pierre Bérégovoy gazdasági államminiszterrel, előadást tart a politikai tudományok főiskoláján és találkozik szá­mos francia nagyvállalat vezetőivel. Medgyessy Péter előzőleg Davosban a világgazdasá­gi fórumon tartott előadást a magyar gazdaságról, a gazdasági átalakításról, a reformokról. Testületek tárgyaltak Váratlan fordulat a balassagyarmati KŰPORC-ban Salgótarjánban: tervek a takarékosság jegyében Május 1-től bezárják a gyáregységet Immáron egy hónapja folyik az ádáz alkudozás a KÖPORC balassagyarmati gyáregységében Somkúti Béla igazgató és a csaknem négyszáz dolgozó képvi­seletében fellépő munkástanács között. A tét: egy ta­valy év végi döntés értelmében április 15-től 109 em­bernek kellene elhagynia a gyáregységet. Ülésezett tegnap a Sal­gótarjáni Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága, me­lyet követően a kijelölt szó­vivők tájékoztatták a tö­megkommunikációs eszközök képviselőit. Amint azt megtudtuk, az első két napirendben a feb­ruár 14-én, 13 órától kez­dődő tanácsülést készítették elő. Utána a testület a múlt évi lakáselosztási terv végrehajtását és az idei la­káselosztási koncepciót tár­gyalta meg, dr. Petercsák Zsoltnak, a hatósági osztály vezetőjének az előkészíté­sében. Mint jómaga elmondta, a tavalyi terv 144 tanácsi lakás elosztását tartalmaz­ta, ám ettől tizenhéttel el­maradtak. OTP-lakásból 127-et szándékozott értéke­síteni a tanács, de csak 94-et adtak el. A lakosságot irritálja és kérdésként me­rült fel az ülésen: miért vannak üres lakások? Nos, dr. Petercsák Zsolt úgy fo­galmazott: az üresen álló állami lakások nem egy­értelműen utalhatók. Le­hetséges, hogy a kérdéses lakás valamely vállalat ren­delkezési körébe tartozik, esetleg felújítás alatt áll, netán csereként kívánja fel­használni a lakásügyi ható­ság, vagy hagyaték van ben­ne. Az idei lakáselosztási ter­vet két változatban készí­tették el, s vita után az „A” variációt fogadta el a végrehajtó bizottság. Ez azt jelenti: az idén nem lesz végleges névjegyzék, a ■tanács csak átmeneti elhe­lyezésre biztosít húsz la­kást. Kizárólag a meglévő ígéreteknek tesznek eleget, tehát azok kapnak lakást, akik rajta vannak a ko­rábbi névjegyzékeken. Tud­niillik még az 1988-as név­jegyzéken is szerepelnek olyanok, akik nem jutottak otthonihoz, az 1989-es név­jegyzék pedig úgyszólván érintetlen. Az új önkor­mányzat ugyanakkor már tiszta „képpel” találja szem­be magát. . . Megkezdődtek annak a törvénynek az előkészítő munkálatai, amely lehető­vé teszi, hogy a viszony­lag kis jövedelmű munka- vállalók is bekapcsolódhas­sanak a privatizációs folya­matba: Martonyi János kormánybiztos kezdeménye­zésére kidolgozták a mun­kavállalók részvényvásárlási programját. E munkában részt vettek a Magyar Tudo­mányos Akadémia Állam- és Jogtudományi Intézetének és Szociológiai Kutatóinté­zetének, a Magyar Nemzeti Bank, az Országos Tervhi­vatal, a Pénzügyminiszté­rium, a Pénzügykutató Rt. munkatársai. A szakértői csoport egyik tagja, Lukács János ipar- szociológus az MTI munka­társának elmondta: a ter­vezett program meg kí­vánja teremteni annak a lehetőségét, hogy a munka- vállalók részvénytulajdono­Övári Péter, a szervezé­si és jogi osztály veze­tője arról adott tájékozta­tást, hogy a vb a városi tanács és szervei 1990. évi nemzetközi testvérvárosi de- legációs és kulturális csere- kapcsolatával és az ezzel összefüggő pénzügyi tervvel is foglalkozott. Kényes té­máról van szó, a város lakossága körében ugyan­csak megoszlanak róla a vélemények. Az új szabá­lyozásnak megfelelően, mi­után már a helyi önkor­mányzat hivatott a döntés­re, továbbá a pénzügyi lehe­tőségek meglehetősen szű­kösek, ezért a testület úgy foglalt állást: felül kell vizsgálni miriden kapcsola­tot. Maradjanak meg a válla­lati együttműködések, mivel a cégek adják a pénzt, s ta­nácsi berkeken belül csak az ifjúsági kapcsolatok létez­zenek, de takarékos formá­ban. A besztercebányai cse­reüdültetésre igent mondott a testület,. hiszen a szak- szervezetek biztosítják hozzá a pénzt. A finnekkel való kapcsolatról az új önkor­mányzat hivatott dönteni. Dr. Lakatos Judit, a meis- osztály vezetője a sportegye­sületek idei céltámogatásá­ról szólt, illetve az azzal kapcsolatos vb-állásfoglalás- ról. Évek óta 1 millió 450 ezer forinton osztozott az SBTC és a Somoskőújfalui egyesület, ám az utóbbinak rendre csak 100 ezer forint maradt. Az eredmények alapján az előterjesztés úgy szólt: az SBTC és a Síküveg­A városi tanács ez évi munkaprogramjának megfe­lelően, a végrehajtó bizott­ság tegnapi ülésén két olyan napirendet is tárgyal­tak, amely a februári ta­nácsülést készítette elő. Az idei költségvetési javaslatot Gordos Árpád, a városiéj­sok legyenek vállalatuk­nál. A gazdaság jövőjének egyik kulcskérdése ugyanis az állami tulajdonlás le­bontása, a privatizálás. Eb­ben a folyamatban azonban jelenleg csak korlátozott mértékben lehet a lakosság vásárlóerejére alapozni, mert a munkavállalók nagy tö­megének nincs pénze rész­vények, vagy tulajdonré­szek vásárlására, s emiatt a jelenlegi privatizációs ked­vezményeket sem veheti igénybe. Mindez korlátozza a széles körű privatizálás le­hetőségét, a tőkeáramlás ki­bontakozását, az értékpapí­rok piacának gyors ki­épülését. A privatizáció most álta­lában a munkavállalók feje felett és többnyire tudta, részvétele nélkül zajlik — mondotta. A munkaválla­lók nem értik mi történik körülöttük, ezért gyanak­vást éreznek a változások­gyár SE egyaránt 500 ezer forintot kapjon, az SKSE 450 ezer, a Somoskőújfalui sportkör 100 ezer forintban részesüljön az idén. A testület nem fogadta el az előterjesztést, s többen is szóvá tették: a támoga­tást célszerűbb volna az is­koláknak adni. A döntés végezetül így hangzik: pá­lyázatot kell kiírni a céltá­mogatás elnyerésére! A végrehajtó bizottsági ülésen megtárgyalták még az ingatlankezelő és szol­gáltató vállalat 1989. évi kezelési feladatainak teljesí­tését és az idei kezelési ten­nivalókat is, amelyek ismer­tetésére visszatérünk. A testület felhatalmazta C. Becker Judit tanácselnö­köt, hogy négy témában forduljon az Országos ön- kormányzati Szövetséghez, melynek Salgótarján is tag­ja. Mégpedig azért, mert a tanács a népszavazásra köl­tött és megelőlegezett pénz­ből még nem kapott meg legalább 700 ezer forintot. Közelednek az országos vá­lasztások, erre a Pénzügy­minisztériumnak kellene biztosítani a pénzt, de ez is akadályokba ütközik. A ta­nács illetékesei igazságtalan­nak tartják, hogy az önkor­mányzatnak kell behajtania a lakáshiteleket és azok ka­matát, mivel az többletterhet jelent. Hasonlóképpen több­letmunkát jelentene annak elbírálása, ki mentesülhet szociális alapon a megemelt lakbérek alól. (kolaj) lesztési és -gazdálkodási osz­tály vezetője ismertette a testülettel. Utalt arra, hogy a mai kényszerhelyzetet tükröző költségvetés szigorú takaré­kosságot követel. Tudniillik, (Folytatás a 2. oldalon.) kai, így a tulajdonosváltással szemben is. Ez pedig súlyos konfliktusok veszélyét rejti magában, mihelyt felisme­rik, hogy a „nagy nemzeti osztozkodásból” kimaradnak, a gazdasági válság terheit viszonf cipelniük kell. Így különösen fontos, hogy a gazdasági társaságokká át­alakuló állami vállalatok részvényei ne csak a kül­földiek és a vagyonos bel­földi magánszemélyek, ha­nem az egyszerű munka­vállalók számára is megve- hetővé váljanak. Szükséges — hangsúlyoz­ta Lukács János —, hogy a munkavállalók kedvező kamatozású, úgynevezett, pri­vatizációs hiteleket vehes­senek igénybe. A munkavállalók részvény­vásárlási programja sze­rint a részvények legkeve­sebb 10 százalékának a dol­gozók tulajdonába kellene jutnia. A munkástanácsnak sike­rült némi haladékot szerez­ni a 109 nevet tartalmazó „feketelista” elkészítésére. Közben úgy tűnt, munkát is tudnak szerezni. Tegnap azonban Somkúti Béla teljesen váratlanul Ba­lassagyarmatra érkezett, s egy rögtönzött munkásgyű­lésen bejelentette: a vállala­ti tanács elé terjeszti a gyár­egység bezárásának javasla­tát! A döntést kérdésemre az­zal indokolta, hogy a rende­lésállomány rendkívüli mér­tékben lecsökkent. A gyár­egységvezető Gyimesi László­Megérkezett az iraki kőolaj az Adria távvezetéken Hétfőn reggel az Adria kőolajvezetéken Magyaror­szág területére érkezett» az első' jelentősebb közel-kele­ti olajszállítmány. A Gáz- és Olajszállító Vállalat sió­foki központjától szerzett ér­tesülés szerint az Irakban vásárolt kétszázezer tonna olaj tankhajón érkezett a jugoszláviai Omisalj kikötő­jébe, ahonnan a nemzetközi távvezetéken húsz nap alatt juttatják el a százhalombat­tai finomítóba. A nemzetközi távvezeté­ket tíz évvel ezelőtt közös jugoszláv, csehszlovák és magyar beruházással épí­tették. Magyarország költ­ségei mintegy kétmilliárd forintot tettek ki. Mivel a tervezés időszakában számí­tásba vett nemzetközi gaz­dasági viszonyok jelentősen megváltoztak, s a Szovjet­unió mindmáig képes volt kielégíteni hazánk importkő­olaj-szükségletét, az Adria vezeték ez ideig csaknem teljesen kihasználatlanul állt. Említésre méltó eddigi hasz­nosítása, mindössze három­millió tonna kőolaj Szovjet­unió—Jugoszlávia közötti tranzitszállítása volt, ennek bevételei azonban a fenntar­tási költséget sem fedezték. Emiatt vált az Adria kő- olajvezeték sokak szemében a meggondolatlan állami beru­házások egyik mintapéldájá­vá. A jelenlegi helyzetben — a szovjet szállítások csök­kenése folytán — Magyaror­szág kőolajellátásának bizton­ságát jelentheti ez az évi tízmillió tonna szállítókapa­citású távvezeték, amelyet Csehszlovákiával közösen használhatunk. tói megtudtam; papíron 8 milliós megrendelést tudhat­nak magukénak. Holott a gyáregység kapacitása éven­te 130 milliót feltételezne. Idei tervük egyébként 80 millió. Az első hónapban négy és fél millió értékű kondenzátort állítottak elő. Az igazgató szerint nem lát­szik más megoldás, csak a gyáregység bezárása. Ugyan­akkor arra a kérdésemre, hogy mi lesz az épületek, a telep sorsa, azt válaszolta: mindenképpen hasznosítani kell, ám ma ezzel kapcso­latban még semmilyen konk­rétumot nem tud mondani. A KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Válla­lat (SZÜV) egyezményt írt alá az Unisys Világkeres­kedelmi Részvénytársaság­gal, amely szerint a SZÜV értékesíti a nemzetközileg is ismert számítástechnikai cég termékeit Magyarországon. A feladat ellátására a magyar vállalat SZÜV— Sysland néven számítás- technikai, ügynöki és ta­nácsadó kft.'t hozott létre. Mint azt Parlagi Endre ügy­vezető igazgató elmondta: a kft. január yégétől az Uni­sys számítógépgyártó és -ér­tékesítő amerikai nagyvál­lalat ügynöki tevékenységét végzi Magyarországon, ki­zárólagos felhatalmazás alapján. Ez a munka ma­gában foglalja mind a rend­szereladásokat, mind a szer­Csehszlovákiában külön bankszámlát nyitottak, hogy a lakosság önkéntes pénzado­mányokkal járulhasson hoz­zá az új állami címer beve­zetésével járó költségekhez. Václáv Havel államfő a csehszlovák parlament janu­ár 23-i ülésén indítványozta, hogy az ország nevéből hagyják el a szocialista jel­zőt és térjenek vissza a Ja­gellók idejéből származó tör­ténelmi címerhez, amely a cseh és szlovák állami címe­ren kívül ábrázolná a Mor­vaországot jelképező sast is. A címer megváltoztatását még nem szavazta meg a csehszlovák törvényhozás. A vállalati tanács elé csak a megszüntetési javaslatot tehetik le, a megoldásét még nem... Határozottan nemmel vá­laszolt, amikor azt firtattam, ez volt-e az eredeti cél? Hiszen már az első munkás­gyűlésen több dolgozó is fel­vetette, hogy úgy érzi, a gyáregység megszűnését sze­retnék elérni a vezetők. Er­ről szó sincs, hangsúlyozta Somkúti Béla, de a kedve­zőtlen gazdasági folyamatok felgyorsultak, s helyzetüket rendkívüli módon megnehe­zítették. A bezárás tervét bejelen­tették a megyei tanácsnak, így azt — a vállalati ta­nács döntése után — május 1. tájban hajthatják végre. Közben a gyáregységből fo­lyamatosan szállingóznak el az emberek, a már említett 109 dolgozó közül, a még meglevők már megkapták az értesítést felmondásukról. <—h—) vízszolgáltatást, sőt konszig­nációs raktár működtetését is. Az, hogy az Unisys meg­jelent a magyarországi szá­mítástechnikai piacon, azért rendkívül fontos hazánk szá­mára, mert olyan általáno­san használt számítástech­nikai programrendszereket lehet tőlük beszerezni, mint a bank- vagy a pénzügyi szakmában használatos prog­ramcsomagok, az államigaz­gatásiban alkalmazott szá­mítástechnikai nagyrend­szerek, különféle egyéb köz­üzemi információs rend­szerek, illetve középkategó­riájú, nagy teljesítményű számítógépek. 1990-ben az Unisys-ter- mékak forgalma Magyaror­szágon várhatóan eléri az egymillió dollárt. A legnagyobb költséggel a személyigazolványok kicse­rélése járna, egyszeri teljes kicserélésük százmillió koro­nába kerülne. Ki kellene cserélni az útleveleket, az iskolai és más bizonyítvá­nyokat, anyakönyvi kivona­tokat, hivatali bélyegzőket, forgalmi engedélyeket, ok­mánybélyegeket, új fém- és papírpénzt kellene veretni, illetve nyomatni, körülbelül harmincezer középület hom­lokzatán. kellene kicserélni az állami címert. A legol­csóbb változat, amennyiben fokozatosan hajtanák végre a cserét, huszonnégymillió koronába kerülne. Munkavállalók részvényvásárlási programja Forráshiányos a költségvetés Szécsényben Számítástechnikai csúcstechnológia Amerikából Uj csehszlovák címer

Next

/
Oldalképek
Tartalom