Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-27 / 49. szám

2 NOGRAI) 1990. FEBRUAR 27., KEDD Elkészült a nógrádi választási lista (Folytatás az 1. oldalról.) választási bizottságban való képviseletre. Tájékoztatta a jelenlevőket a választójogi törvény azon fejezeteiről, amely a területi választási listán induló pártok sorrend­jének a megállapítására vo­natkozik. A területi választási bi­zottság tagjai Romasz Adolf, a Nógrád Megyei Tanácsel­nökhelyettese előtt letették az esküt az alkotmány és a választási törvény betartá­sára. Az eskütevők aláírá­sukkal is hitelesítették az erről szóló okmányt. A választás időszakában 16 taggal működik a terü­leti választási bizottság, amelynek tagjai újra Wisin- ger Jánost választották meg elnöknek. A titkár Petik László lett. Valamennyi bi­zottsági tag átvette a meg­bízólevelét, majd ezt köve­tően a megyei tanács nagy­termébe vonultak, ahol a területi választási lista ösz- szeállításával — sorhúzás­sal — folytatódott az ese­mény. Az urnába 12 párt neve került. Azoké, ame­lyek listáját törvényesnek minősítették, tehát a terüle­ti választási bizottság elfo­gadta. Miután a bizottság tagjai kellően megkeverték a cédulákat László Ervin 6 éves kisfiú egyenként húzta ki a pártok nevét rögzítő cédulákat, a pártok delegált tagjai előtt, a választójogi törvény vonatkozó előírásai­nak megfelelően. A március 25-i választáso­kon Nógrád megyében a listás szavazólapon, az 1-es sorszámmal a Magyar Szo­cialista Munkáspárt indul. További sorrend: 2-es: Sza­bad Demokraták Szövetsége, 3-as: Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt. 4-es: Magyar Szocialis­ta Párt, 5-ös: Hazafias Vá­lasztási Koalíció, 6-os: Ma­gyarországi Szociáldemokra­ta Párt. 7-es: Keresztényde­mokrata Néppárt, 8-as: Fia­tal Demokraták Szövetsége, 9-es: Nemzeti Kisgazda- és Polgári Párt, 10-es: Magyar Demokrata Fórum, lies: Agrárszövetség. 12-es Vállal­kozók Pártja. (A NÓGRÁD szerdai számában közöljük valamennyi Nógrád megyei egyéni választókerület és a pártlisták képviselőjelöltjei névsorát.) Rácz András Kedden este sorsoljak az országos listákat Az Országos Választási Bizottság az országos listát állító 12 párt jelöltjeinek nyilvántartásba vételét kö­vetően kedden este kisor­solja az országos listákat. Ennek a sorsolásnak, az or­szágos listán megszerezhető mandátumok elosztásakor lesz igazán jelentősége. Mivel a választási rend­szer elemei egymásra épül­nek, az országos listára is érvényes: egy párt mind az eg>«éni választókerületben, mind a területi listán, mind pedig az országos listán in­díthatja ugyanazt a jelöltet. Ám ha jelöltje „befut” az egyéni választókerületben, akkor a területi listáról is és az országos listáról is töröl­ni kell a nevét. Ugyancsak törölni kell az országos lis­táról a nevét, ha a területi listán szerzett mandátumot. Az Országos Választási Bizottság február 28-án köz­zéteszi az országos listák je­löltjeinek nevét. Miután 12 párt állított országos listát, a választójogi törvény értel­mében ezek a pártok dele­gálják egy-egy képviselőjü­ket az Országos Választási Bizottságba. Így a parlament által megválasztott öt taggal együtt, az OVB 17 tagú lesz. A pártok delegáltjai — ugyancsak a törvény előírá­sa szerint — esküt tesznek az Országgyűlés elnöke — jelen esetben megbízott el­nöke — előtt. (MTI) Nem reszket Bekor (Folytatás az 1. oldalról.) Az ügyben lefolytatott nyomozás során a katonai ügyészség azt állapította meg, hogy Bokor Imre köny­vében alaptalanul, ellenőri­zetlenül valótlan dolgokat állított Elkán Károly ve­zérőrnagyról, Komáromi István vezérőrnagyról és Reményi Gyula nyugállomá­nyú altábornagyról. Bokor Imre tehát az említett há­rom katonai vezető sé­relmére elkövette a nagy nyilvánosság előtti rágalma­zás vétségét. A Budapesti Katonai Ügyészség a tényállás tisz­tázásra, a valóság bizonyí­tása után a nyomozást meg­szüntette. Bokor Imrét — figyelembe véve katonai pá­lyafutását, cselekménye in­dítékait — megrovásban részesítette. A határozat ellen a nyug­állományú ezredes panaszt jelentett be. ☆ A Katonai Főügyészség befejezte a nyomozást, az úgynevezett belső biztonság! szolgálat tevékenységével kapcsolatban. A Katonai Főügyészség megállapította: a belső biz­tonsági szolgálat vezetőit, Pallagi Ferenc nyugállomá­nyú rendőr vezérőrnagyot, volt belügyminiszter-helyet­test, és dr. Horváth József nyugállományú rendőr ve­zérőrnagyot, volt csoportfő­nököt büntetőjogi felelős­ség terheli azért, mert nem intézkedtek az általuk veze­tett szervezet — az alkot­mány múlt év október 23- án hatályba lépett módosí­tása folytán — részben tör­vénysértővé vált tevékeny­ségének megszüntetésére. Ez a mulasztás a szolgálat szá­mára jelentős hátrányt oko­zott, így. elkövették az elöl­járói intézkedés elmulasztá­sának bűntettét. Az elkö­vetés körülményeire fi­gyelemmel a két nyugállo­mányú vezérőrnagyot a ka­tonai főügyészség megrovás­ban részesítette, s a nyo­mozást megszüntette. Bűncselekmény Hiányá­ban szüntették meg a nyo­mozást Lovas Zoltánnal, a Fekete Doboz munkatársá­val és Kőszeg Ferenccel, az SZDSZ ügyvivőjével szem­ben, mivel az általuk film­re vett, illetve átvett okmá­nyok — a szakértő vélemé­nye szerint — tartalmilag nem képeznek államtitkot. Végvári József rendőr őr­nagy esetében az államtitok­sértés és a „kötelességszegés szolgálatban” bűntettét ál­lapították meg. Az ő ügyé­ben sem emeltek vádat: megrovásban részesítették, s a nyomozást megszüntették ellene. Ha vei Gorbacsovnál Hétfőn délután Moszkvá­ban megkezdte ' tárgyalásait Mihail Gorbacsov és Václav Havel. A Kremlben kezdő­dött eszmecsere két közpon­ti kérdése a szovjet csapa­tok kivonása Csehszlovákiá­ból, valamint a szovjet- csehszlovák kapcsolatok jö­vője. Václav Havel hétfőn dél­előtt érkezett a szovjet fő­városba hivatalos munkalá­togatásra. A csehszlovák ál­lamfő látogatásával egyide­jűleg kezdődött meg az 1968 óta Csehszlovákiában állo­másozó 73 ezer fős szovjet hadseregcsoport kivonása. Az erről szóló — múlt héten parafáit — kormányközi megállapodást várhatóan Václav Havel moszkvai út­ja idején írják alá. Az államfői megbeszélé­sekkel párhuzamosan a két ország külügyminiszterei is megkezdték tárgyalásaikat. Lapzártakor érkozott Ölest tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról.) minisztérium és az igazság­ügyi tárca szakemberei fe­lülvizsgálták 1945-től napja­inkig az állampolgárságtól megfosztó határozatokat. 1947. és 1953. között mintegy 1500, 1957. és 1981. között pedig 200 külföldre távozott személy ellen hoztak ilyen döntést, összesen mintegy 1700 személyről van szó, sok ismert művészről, tudósról, kutatóról, vagy más szakte­rület kitűnő művelőjéről. A felülvizsgálat során megálla­pították: ezek az ítéletek nem feleltek meg a hatályos törvények- előírásainak. s még kevésbé a jelenlegi jog­elveknek. A Minisztertanács úgy határozott: törvényja­vaslatban indítványozni fog­ja ezeknek az ítéleteknek a megsemmisítését. Az érintett személyeknek — amennyi­ben igényt tartanak a ma­gyar állampolgárságra — er­ről szándéknyilatkozatban értesíteniük kell a köztár­saság ideiglenes elnökét. A szándéknyilatkozat kézhez­vételének pillanatától kezd­ve, az érintettek visszakap­ják magyar állampolgársá­gukat. Az ülésen a kormány át­tekintette bizonyos élelmi­szerek kivitelére vonatkozó tiltó határozata végrehajtá­sának eddigi tapasztalatait. Mint ismeretes, a múlt év­ben megtiltották a külföldi turistáknak a Magyarorszá­gon vásárolt tőkehús, hús- készítmények, étolaj, mar­garin. cukor, rizs, paradi­csompüré, fűszerpaprika kül­földre vitelét. Mivel jelen­leg még nem lehet pontosan felmérni, miként alakul az. idén. a bevásárlóturizmus, ezért a kormány úgv döntött: a tiltó határozatot június 1- jéig mindenképpen érvény­ben tartja. Ugyanakkor le­hetővé tette, hogy az illeté­kes tárca vezetője a turis­ta-, illetve H kereskedelmi forgalom alakulásának meg­felelően a helyzethez iga­zodva. rugalmasan intézked­jen, adott esetben a tiltás szigorát enyhítse. A Minisztertanács foglal­kozott az. ügyészségi nyomo­zás feltételrendszerének ja­vításával is. Az ügyészségi szervezetekre ugyanis a ko­rábbinál több feladat hárul, olyan nyomozói teendőket is el kell látniuk, amelyek az­előtt a katonai ügyészség apparátusára hárultak. Ezért a legfőbb ügyész indítvá­nyozta, hogy öt városban — Budapesten. Debrecenben, Győrben. Kaposvárott és Szegeden — helyi nyomozó- hivatalokat állítsanak föl. A többletköltségek finanszíro­zására a költségvetésből 30 millió forintot kapnak az ügyészségek. Foglalkozott a kormány a Kossuth- és Széchenvi-díjak adományozásával is. A leg­magasabb állami kitünteté­sek átadására a március 15- ei nemzeti ünnep napján, vagy előestéjén kerül sor. összesen 19 egyéni Kos­suth-. illetve Széchenyi-díj odaítélését javasolja a kor­mány. Emellett két kollektí­va kap az. elképzelések sze­rint megosztott Széchenyi- díjat, és ezúttal posztumusz­díjakat is adományoznak. A javaslat szerint posztumusz Kossuth-díjat 15-en, Széche- nvi-díjat pedig 12-en kap­nak. A kitüntetésre java­soltak között van Latino- vfts Zoltán. Kodolánvi Já­nos, Huszárik Zoltán, Márai Sándor. Ugyancsak döntés született azzal kapcsolatban, hogy a lakáscélú állami kölcsönök utáni adófizetési kötelezett­séggel kapcsolatos jövede­lemigazolást miként kell el­készíteniük az állampolgá­roknak. Mint ismeretes, több képviselő a parlamentben javasolta: az egy főre jutó jövedelem megállapításába ne számítsanak bele a kü­lönböző társadalmi juttatá­sok. Ezt a javaslatot pénzügyi kormányzat elfo­gadta. s ennek megfelelően a Minisztertanács is az. ál­lampolgárok számára kedve­zően döntött. Így nem kell figyelembe venni a jövede­lemigazolás elkészítésénél a családi pótlékot, az árva­ellátást. a szociális támoga­tást. a gyermekgondozási se­gélyt és a gyermektartási díjat. A külügyi tárca képvise­lője arról tájékoztatta a Minisztertanácsot, hogy a szovjet csapatkivonásról fo­lyó tárgyalások jól halad­nak, s előreláthatólag már­cius 10-én aláírják az erre vonatkozó megállapodást. Ezután Bercsényi Botond kormánybiztos adott tájé­koztatást az. MSZP. illetve jogelődje, az MSZMP va­gyonának hasznosításával kapcsolatos állami felada­tokról. Bercsényi Botond röviden szólt arról is. hogy a kor­mány kezdeményezte az MSZMP által alapított kft.-k helyzetének felülvizsgála­tát. Tudomásuk van arról, hogy ez a munka megkez­dődött, s egyes kft.-k meg­szüntetése folyamatban van, amit üdvözöl a Miniszterta­nács. Vendégünk a brit külügyminiszter Kedden érkezik első hiva­talos magyarországi látoga" tására Douglas Hurd kül­ügyminiszter, aki alig négy hónapja vette át a brit dip­lomácia irányítását. Douglas Richard Hurd 1930-ban született. Apja, lord Líurd, főrendi rangra emelése előtt húsz éven át volt alsóházi képviselő. Nagyapja, sir Percy Hurd, ugyancsak két évtizeden át képviselte választókerületét a parlamentben. Volt munkájuk reggeltől estig a tűzoltóknak Égett a dohánypajta — Felelőtlenül is kihívták eket A száraz, meleg időjárás és az emberi felelőtlenség, hétfőn, sok munkát adott a megyei tűzoltóknak. Reggel nyolctól a késő esti órákig számos tűzesethez riasztot­ták őket. Csesztvén, a Kossuth utca végén, a délelőtti órákban lángra kapott egy nyolcszor huszonöt és egy nyolcszor harmincöt méteres dohánypaj­ta a bennük tárolt lucerna­szénával. A balassagyarmati tűzoltók nagy erőkkel vo­nultak ki és rövid idő alatt sikerült eloltaniuk a tüzet. A becsült kár így is mint­egy 135 ezer forint. A tűz okait szakértők vizsgálják. Borsosberényben, 2 hek" tár száraz fű égett. Mizser- fán 7 hektár nádasba kapott bele a vöröskakas. Sámson- házán 15 hektárnyi 5—10 éves akácosba kaptak bele a lángok, s meggyulladt 15 hektárnyi száraz fű is. A kivonuló tűzoltók munkáját megnehezítette az erős szél. A kár értéke mintegy 50 ezer forint. Kotroczó-pusz­tára is riasztották a tűzoltó­kat. Égett egy hatszor tizen­öt méteres régi raktárépü­let teljes tetőszerkezete. A tűzoltóknak viszonylag rö­vid idő alatt sikerült elol­tani a lángokat. Á keletke­zett kár 35 ezer forint. . Volt aki embertelen mó­don, felelőtlenül játszott a tűzzel. Hétfőn délelőtt Sal­gótarjánban, a Zöldfa utcá­ból riasztották a tűzoltókat erdőtűzhöz. A riasztás vak­lármának bizonyult, félre­vezették a tűzoltókat. hírek röviden — Táviratban üdvözölte vasárnap Václav Havel csehszlovák köztársasági el­nök a szlovákiai Független Magyar Kezdeményezés mozgalom első kongresszu­sát. — A társadalmi rendszer- váltás során a nemzeti szu­verenitásra épülő, teljes de­mokráciába való eljutás a cél. Ennek keretei között a nép jogosult arra, hogy meg­határozza a kormányzás fő irányvonalát — hangzott el azon a hétfői sajtótájékoz­tatón, amelyet az egy hete hazánkban tartózkodó spa­nyol választási szakemberek tartottak Budapesten. — Krzysztof Skubiszewski lengyel külügyminiszter fo­gadta hétfőn délelőtt, a varsói repülőtéren, Mosé Arensz izraeli külügyminisz­tert, aki a két ország kö­zött, 1967 júniusában, len­gyel döntésre ‘ megszakadt diplomáciai újrafelvétele céljából érkezett hivatalos látogatásra a lengyel fővá­rosba. — A szombati választások eredménye alapján, már nyilvánvaló: Litvánia Füg­getlen Kommunista Pártja, a jövőben csak a köztársaság többi pártjával koalícióban kormányozhat — jelentette ki Vitautas Landsbergis, a peresztrojka támogatására alakult litván népfrontmoz­galom, a Sajudis elnöke, a választások előzetes ered­ményéről tartott vilniusi sajtóértekezleten, amelyről a hétfői Pravda számolt be. — Részvéttávirat. Szűrös Mátyás, a Magyar Köztár­saság ideiglenes elnöke Alessandro Pertini, az Olasz Köztársaság volt elnöke el­hunyta alkalmából távirat­ban fejezte ki részvétét Francesco Cossiga köztársa­sági elnöknek. — James Baker amerikai külügyminiszter, hétfőn üd­vözölte a nicaraguai ellen­zék győzelmét a választáso­kon és felszólította a sandi­nista kormányt: rendeljen el tűzszünetet a kontrákkal folyó harcokban, s adja át rendben a polgári és katonai vezetést (április végén) a győztes ellenzéknek. — Nézeteltérés. Anélkül, hogy megemlítette volna a brit miniszterelnök-asszony nevét, Hans-Dietrich Gen­scher külügyminiszter, hét­főn, határozott hangú állás- foglalásban szállt szembe Margaret Thatchernek azzal a tételével, miszerint nem lehet szó az NDK automa­tikus tagságáról az Európai Közösségekben. Hivatalos nyilatkozatában Genscher megerősítette az NSZK kor­mányának azt a jogi állás­pontját, hogy az NDK-t, a német egyesülés folyamatá­ban szerződésmódosítás nél­kül fel lehet venni az Eu­rópai Közösségekbe, vagyis a német egyesítés révén a mai NDK is az EK tagjává válik. — Horvátországnak a jugoszláv szövetségből ,való kiválási jogát és a tagköz­társaság alkotmányának en­nek megfelelő módosítását követelte hét végi zágrábi alapító kongresszusán, a Horvát Demokratikus Szö­vetség.

Next

/
Oldalképek
Tartalom