Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

8 NOC» RAI) 1990. FEBRUÁR 24.. SZOMBAT Sajátos fegyver a kábítószer ellen Napi postánkból Halászol a MÄH: jogos wolf a panasz Hollandia a saját útját jár­ja a kábítószer elleni küz­delemben. A kocsmákban és kávéházakban szabad nyíltan hódolni a marihuana élve­zetének, az utcán büntetle­nül adható-vehető a hasis és a kokain. Ennek ellenére, aránylag sokkal kisebb prob­lémát okoznak a kábítósze­res szenvedélybetegségek, mint sok más nyugati or­szágban. A holland rendőröknek is megvan a törvény adta fel­hatalmazásuk a kábítószer­kereskedelem és -fogyasztás üldözésére, de az igazságügyi minisztérium arra utasította őket, hogy ezeket ne alkal­mazzák, mert csak azt ér­nék el, hogy az egészség- ügyi problémát bűnügyi kér­déssé változtatnák. Nincs alvilági maffia Hollandiában sokan ma­guk termesztik a marihuana alapanyagát adó indiai ken­dert, a cannabist. Az 1976- os „ópiumtörvény” betűje szerint ennek 30 grammnál kisebb mennyiségben való eladása nem súlyosabb sza­bálysértés, mint a tilosban parkolni, de a rendőri gya­korlat egészen ötven kilóra emeli ezt a határt. A mari­huánát jobbára a fiatalok fo­gyasztják,* s ezzel még egyi­kük sem kockáztatja, hogy kizárnák az egyetemről, vagy elbocsátanák munkahelyéről. A hasis grammja nem drá­gább 1,5 dollárnál, a kokaint a New York-i ár kétharma­dáért lehet kapni, s így vi­szonylag megfizethető —, akik hozzá akarnak jutni, nem kezdenek lopni emiatt. A hatóságok toleranciájának köszönhetően a quasi legális kábítószer-kereskedelem lát­ható és ellenőrizhető, nem kényszerül a föld alá, és nem alakult ki alvilági ká­bítószer-maffia — vallják Amsterdamban. Hollandiában dugig teltek a külön kijelölt raktárak ko­kainnal és heroinnal, s an­nak ellenére, hogy könnyen Minap osztották ki Los Angelesben a legrangosabb nemzetközi zenei díjakat, a Grammy-ket. az amerikai zeneakadémia 6000 tagjának szavazatai alapján. Az idén 32. alkalommal megrende­zésre kerülő ünnepség jó néhány meglepetést hozott: így például az év lemezé­nek díját az évek óta alig jelentkező Bonnie Raitt kapta, és a legjobb új fel­fedezettek díját annak a Milli—Vanilli duónak ítélték oda, amelyen a kritikusok eddig zömmel mosolyogtak... Raitt lett az év női éne­kese is. Rajta kívül ugyan­csak két aranyszobrot gyűj­tött be a fiatal Soul II Soul együttes is. Két Beatles-tag is haza­vihetett egy-egy Grammy-t: Paul McCartnev-t életmű­véért jutalmazták, 1 míg George Harrison a Travelin, elérhető, nem növekszik a fogyasztás. Amsterdam fel­nőttlakosainak mindössze 1,7 százaléka felelt egy fel­mérés során igennel arra a kérdésre, hogy az elmúlt egy év alatt fogyasztott-e koka­int, míg ugyanez New York­ban fél évre vonatkozóan is 6 százalék. Hivatalos adatok szerint a tizenkét éven fe­lüli amerikaiak 33 százaléka kóstolta meg legalább egy­szer a marihuánát, Amster­damban ehhez képest 24 szá­zalékuk. A heroint azok vásárolják, akik rendszeres fogyasztói s szolidan visszahúzódva él­nek szenvedélyüknek. A rend­őrség nem lép közbe, csak akkor, ha a kábítószeresek békés járókelőket molesztál­nak, vagy egyéb bűncse­lekményt követnek el. Leg­főbb gondjuk inkább az, hogy a szenvedélybetegeket a szociális gondozóhálózat felé tereljék. A legfontosabb, hogy életben és viszonylag egészségben maradjanak ad­dig, míg önként el nem szán­ják magukat, hogy gyógyitó- kúrán vegyenek részt. Ada­tok szerint — mint arról a londoni The Economist ri­portja beszámolt — a hol­land kábítószeresek három­negyede eljut addig, hogy saját elhatározásából gyó- gyíttassa magát. Realista hollandok Amsterdam 6000 kénysze­res heroinfogyasztója közül 2000 külföldi, akiket mind­addig megtűrnek, amíg nem követnek el bűncselekményt, vagy meg nem betegszenek, mert a holland egészségügy lehetőségei az ő gyógyításuk­ra már nem elégségesek. A külföldi narkósok közül, aki­ket emiatt kiutasítanak, ké­sőbb sokan visszaszivárog­nak. A hollandok realisták. Fel sem vetik, hogy felmondanák a kábítószer-fogyasztást és -kereskedelmet törvényen kí­vül helyező nemzetközi kon­Wilburv's szuperegyüttes tagjaként a legjobb voká­lis rockegyüttes díját ve­hette át. Szintén életműdíjat ka­pott Miles Davis, ám leg­újabb lemezéért, az „Aurá­ért” kapott két további dí­jával bizonyította, hogy ma is van mondanivalója. Az idén is nagy vitát vál­tott ki a jobb híján „hard- rock”-nak nevezett kategó­ria: ahogyan tavaly a vete­rán Jethro Tull, úgy az idén a fiatal, a Rolling Stones-szal turnézó Living Colour sem igen sorolható be ebbe a kemény zenébe. A hard-rock kislemezek kö­zött viszont már egy igazi kemény banda nyert: a Metallica. Ugyancsak kate­góriaproblémákat okozott Peter Gabriel a „Krisztus utolsó megkísértése” című film zenéjéért, végül a venciókat, de a gyakorlat­ban a saját fejük után men­nek. Maximálisan együttmű­ködnek azokkal a szomszé­dos országokkal, ahol a ká­bítószerezéssel szemben ke­vésbé liberális gyakorlatot követnek és feltartóztatják az exportra feladott kábítószer­küldeményeket, ez mégsem nyugtatja meg maradéktala­nul a többieket, hiszen az egységes nyugat-európai piac- létrejöttével vészesen közeleg a határok megnyitásának ide­je. Egy magas rangú holland rendőr, még azt is elárulta, hogy az amerikaiak nagy összegű támogatást helyeztek kilátásba, ha Hollandia át­venné a kábítószer elleni küzdelemben általuk alkal­mazott módszereket. Hágá­ban azonban lemondtak er­ről, mondván: nem állítják hogy a holland módszer kö­vetendő lehet az Egyesült Államokban, de biztosak ab­ban, hogy náluk bevált. Kevés a halálos áldozat S valóban, bizonyos szám­adatok Hollandiában kedve­zőbben alakulnak, mint szá­mos olyan országban, ahol a fogyasztás direkt megféke­zésére törekszenek. Felméré­sek szerint a halált okozó szenvedélyek között a kábí­tószerek hátul kullognak. Miközben egy évben 18 000 ember halála vezethető visz- sza a dohányzásra és 2000-é az alkoholra, ehhez képest eltörpül a legsúlyosabb ká­bítószer, a heroin 64 áldoza­ta. Hollandiában az engedé­kenység javára írják azt is, hogy a kábítószeres szen­vedélybetegek hosszabb éle­tűek és mind kevesebb a drog rabjává váló fiatalok száma. Hollandiában a 605 AIDS-betegnek csak 8 szá­zaléka kábítószeres, míg az Egyesült Államokban ugyan­ez az arány 26 százalékos. Mindez a liberális holland felfogást látszik igazolni. „New Age”-díjat kapta meg. A hagyományosan nagy Grammy-gyűjtő Jackson családból ezúttal Michael és Janet videoclipjeit ta­lálták kiemelkedőnek. Grammy-vel jutalmazták Jeff Becket, a 60-as évek egyik nagy „gitártekerőjét”. akinek „Guitar Shop” című albuma szintén többévi szünet után jelent meg. Je­lenlegi turnétársa, Stevie Ray Vaughan a kortársi Blues-ban aratott, míg a hagyományos Blues-díját a 71 éves John Lee Hooker nyerte el. Az idei díjkiosztás sem ért véget magyar siker nél­kül: Schiff András zongora- művészt Bach „Angol szvit­jének” előadásáért tüntet­ték ki, míg az Emerson vo­nósnégyes Bartók hat vonós­négyesének lemezfelvételével nyerte el a Grammyt. Az idei ünnepség két vesz­tese Phil Collins és Prince volt, akiket pedig több ka­tegóriában jelöltek: Collins üres kézzel tért haza, míg Prince csak a „Batman” fő­címzenéjéért kapott díjat. Cattani nem megy Afganisztánba Cattani felügyelő meghódí­totta Moszkvát. A Polip című népszerű filmsorozat hajlítha- tatlan főhőse nemcsak a höl­gyek szívébe férkőzött be azt követően, hogy a szovjet tele­vízió is bemutatta a szicíliai maffia nehéz munkájú és ál­dozatos szerelmű üldözőjének kalandjait, hanem „szerepet kapott" a Gorbacsov-látogatós olaszországi forgatókönyvé­ben is. A La Repubblica úgy tudja, hogy az elnök-főtitkár­ral együt érkezett kulturális delegáció filmes szakembere szerette volna megnyerni egy szovjet film főszerepére. Tör­ténetesen arra, hogy játssza el az' afgán háborúról szóló film főszerepét. A tárgyalások félsikerre vezettek. Az Inter- cons-lnternational consulting, amely a szovjet küldöttség és Michele Placiddo közti talál­kozót összehozta, megvette a még csak készülő film nyu­gati forgalmazási jogát, Pla­cido azonban határozottan el­utasította a felkínált szerepet. Mint kiderült, nemcsak most. hanem már néhány hónappal kprábban is, amikor is a film rendezője azért utazott Olasz­országba, hogy a népszerű színészt megnyerje ügyének. Michele Placido nem nyilat­kozott arról, hoqy miért nem óhajt 'részt venni az afgán háborúban - még játékfil­men sem. . . — Önök a válaszukban ki­fejtették, hogy csupán az önálló műsorok készítését kénytelenek korlátozni, s egy későbbi felhívásukban úgymond tálcán kínálták a lehetőséget a *pártoknak a , televíziós részvételrf. Há­nyán jelentkeztek es miben állapodtak meg? — A professzionális tech­nikára való .áttérés nem a választási domping elől való menekülés. Ez a nézők ér­dekeit szolgálja, hiszen ne­künk arra kell töreked­nünk, hogy minél jobban megközelítsük azt a színvo­nalat, amit a Magyar Tele­vízió 1957-től alakít, s folyar matosan fejleszt. Még „épp hogy csak létezünk", de egy perc késlekedést sena enged­hetünk meg magunknak. Egyébként, mindezt az a tíz párt, illetve független kép­viselőjelölt is tapasztalhatta, akik a felhívásunk nyomán január végén ellátogattak a szerkesztőségünkbe. A meg­beszélésen kívül bemutattuk nekik tárgyi-műszaki mun­kafeltételeinket is. A talál­kozón megegyeztünk velük, hogy négy különböző lehe-' tőséggel élhetnek a válasz­tási kampány során. A Vi- deoújságon keresztül tájékoz­tathatják a lakosságot a kü­lönböző akcióikról, gyűlése­ikről. Továbbá biztosítjuk reklámfilmjeik vetítését, va­lamint azok elkészítését is. Természetesen, ezt a máso­dik lehetőséget a költségek felszámolása ellenében. Már­cius elsején ingyenes bemu­„A NÓGRÁD 1989. de­cember hó 7-én megjelent számáBan a »-Kis teljesít­ményű mozdonnyal nem is kötelező a fűtés« című írásban jelzett panaszt megvizsgáltuk. A vasút komoly erőfe­szítéseket tesz a vonatok fűtése érdekében, sajnos, ennek ellenére előfordul, hogy a vonat fűtetlenül közlekedik. Ennek okai között említhető a szemé­lyi mulasztás is, de a fű- tetlenség fő okai a mozdo­nyaink és személykocsija­ink műszaki állapotára ve­zethetők vissza. A panaszban említett kocsinál problémát okoz az is, hogy Hatvan állo­máson vontatási és fűtési nem váltás is történik. Saj­nos, jegyvizsgálóink sem tudnak minden esetben megfelelő tájékoztatást ad­tatkozási lehetőséget kapnak a televízióban, végül pedig március 22-én, az első élő­adás során, a nézők által már jól ismert Fórum-szerű műsor keretében válaszol­hatnak a nézők leveleire, telefonjaira azok a képvise­lőjelöltek, akik megszerezték a szükséges 750 darab aján­lási szelvényt. — Inkább jogos, mint ok- vetetlenkedö a kérdés: ‘pár­tokról szóló műsort, illetve reklámfilmeket, miként lehet elfogulatlanul készíteni? A Salgótarjáni Városi Te­levízió valamennyi munka­társa pártonkívüli. Így hát mindenki semlegesként nyúl­hat a toll, avagy a kamera után. Ez is adhat egyfajta garanciát. Ami a reklámfil­meket illeti, ezeknél — de más jellegű anyagoknál is — szövegszerkesztést, forgató- könvvírást egyáltalán nem vállalhatnak szerkesztő-ri­portereink. Mi csakis a fil­mek műszaki megvalósításá­ban segédkezünk. Az elv, a tartalom, a mondanivaló, és így a felelősség is azoké, akik készíttetnek. — S ha valamelyikük párttag lenne? — Párttagkollégánk nem vehetne részt a kampány­irányú műsorok készítésé­ben. illetve tevékenységét csakis fizetetlen szabadságon fejthetné ki. — Bár már a vízcsapból is választási műsor folyik, feltehetően, helyi jellege miatt, sokakat érdekel majd a március elsejei pártbemu­ni a fűtetlenség műszaki okáról az utasok részére. Utasaink megfelelő tá­jékoztatására jegy vizsgáló­ink figyelmét nyomatéko­san felhívtuk. A november hó 30-án közlekedett 551. sz. vonat­nál a fűtési fővezeték ösz- szekapcsolását elmulasztó dolgozónkat a hatvani von­tatási főnökség felelősség­re vonta. Dr. Gajzágó Ala­dár észrevételeit jogosnak tartjuk, a továbbiakban igyekszünk mindent meg­tenni annak érdekében, hogy hasonló gondok ne forduljanak elő. Jobbító szándékú észre­vételét köszönjük, az oko­zott kellemetlenségért szí­ves elnézést kérünk. Gál Sándor igazgatóhelyettes tatkozó. Kaphatunk erről va­lami előzetest? — A 18.30-tól 19.30-ig tar­tó választási magazin Ütkö­ző címmel kerül a képer­nyőre. Ebben a képviselő- jelöltek egyaránt három percben mondhatják el programjukat, érvelhetnek mellette, avagy láttathatják — ugyanis többen éltek stú­dión kívüli lehetőségekkel is. A bemutatkozásokat ri­portok kötik össze, mintegy oldásként, amelyek a salgó­tarjáni „utca emberével”, különböző foglalkozásúak- kal, idősekkel, fiatalokkal, a városban lakókkal készültek. Ettől többet azonban már nem árulhatok el, talán még annyit, hogy a műsort Zen­gő Árpád, az ismert rádió­riporter szerkeszti és vezeti. Az adásnapról talán még annyit, hagy az Ütköző előtt szezon eleji beszélgetést lát­hatnak városunk labdarú­gócsapataink edzőivel, s ott lesz kameránk a párt- focibajnokságon, este pedig Alain Delon főszereplésével A. cigány című videofilmét vetítjük. — A városi televízió mun­katársait — mintegy alátá­masztásaként az ön iáital el­mondottaknak — igen gyak­ran láthatjuk Salaótarján légkülönbözőbb pontjain fel­bukkanni. Hogy bírja len­dülettel ez a ,.finomgépesí­tett” hadosztály? — Nem hazabeszélés, ha­nem tény, hogy kiváló szak­emberek kezelik az értékes technikát, s bizony gyakran 10—14 órás munkanapjaink is vannak. Megállás azon­ban nincs, hiszen a március elsejei Ütköző, a március 22-i Fórum után, a március 25-i választás salgótarjáni eseménveiről riportban szá­molunk be, s ezek mellett természetesen más jellegű műsorokat is kell készíte­nünk. valamint most zajlik az STV szervezeti, gazdasá­gi, műszaki rendjének a .ki­alakítása. De erről majd ké=őbb bővebben is tájékoz­tatjuk nézőinket — mondot­ta végezetül dr. Tanka László, a Salgótarjáni Vá­rosi Televízió főszerkesztője. — öm — Szűcs D. Gábor Grammy-dijak Tessék választani— Kampánymíisorok a Salgótarjáni Városi Televízióban A Magyar Televízióban kampánykavalkáddal kö­szöntik a pártok és jelöltjeik a tv-nézőket, a válasz­tásra jogosult állampolgárokat. Akarva-akaratlanul, mindenki részesévé válik a választási előkészületek­nek. Ha másképp nem — hát szem- és fültanúként. Az év elején a pártok salgótarjáni képviseleteinek részéről js igény merült fel. nevezetesen azt kérték, hogy a Salgótarjáni Városi Televízió az új, maga­sabb fokú műszaki technikára való átállás mellett is biztosítsa, adjon teret a választási kampánynak. A NÓGRÁD-ban megjelent kérésre gyors válasz érke­zett a szerkesztőségtől. Hogy mi történt azóta? Er­ről nyilatkozik dr. Tanka László, a Salgótarjáni Vá­rosi Televízió főszerkesztője.

Next

/
Oldalképek
Tartalom