Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-24 / 47. szám

XLVI. ÉVF., 47. SZÁM ÁRA: 5,30 FORINT 1990. FEBRUÁR 24.. SZOMBAT A közgyűlés résztvevői dr. Sümegi Sándor tsz-elnököt hallgatják Dr. Witter Csaba miniszter a szécsényi zárszámadó közgyűlésen Csaknem 45 milliós nyereséggel zártak Nincs szükség lelügyeiő- hizottságokra! A MUOSZ Elnöksége üdvözli ugyan, hogy az MSZP fel kívánja adni a megyei napilapok fölötti politikai felügyeletét, más vonatkozásban azonban nem ért egyet a párt ja­vaslataival. Nem tartja elfogadhatónak éielyi fel­ügyelőbizottságok létre­hozását, ezért azokban nem hajlandó részt ven­ni, hiszen így egypórti helyett többpárti irányí­tás jönne létre, ugyanaz a lehetetlen állapot, ami a rádió- és a televízióku­ratóriummal kapcsolatban kialakult. A MUOSZ meg­erősíti korábbi álláspont­ját: a megyei napilapok - a nemzeti tájékozta­tási intézményrendszer részeként - pártoktól független, önálló szellemi műhelyként működjenek, kiadóik pedig önálló álla­mi, vagy állam által fel­ügyelt vállalatok legye­nek. A Magyar Újságirók Országos Szövetségének Elnöksége ÜSSMhíWtáH0^ T Ö oi OrszöggyüGés márciusi ülésszaküt Fodor István, az Országgyűlés megbízott elnöke az alkotmány 22. paragrafusának (2) bekezdése alap­ján március 14-én, szerdán 10 órára összehívta az Országgyűlés márciusi ülésszakát. A testület várható­an megtárgyalja az 1945 és 1963 közötti törvénysértő elítélések semmissé nyilvánításáról, valamint a ma­gyar állampolgárságtól megfosztó határozatok hatá­lyon kívül helyezéséről szóló törvényjavaslatokat. A törvényalkotási munkát követően az Országgyű­lés ünnepélyes megemlékezést tart 1848. március 15- éről. Országos MHSZ-kiildöttgyűlés Ma Budapesten rendezik meg az MHSZ országos küldöttgyűlését, amelyen me­gyénk szervezeteinek, klub­jainak, szakosztályainak kép­viselői is részt vesznek. A küldöttgyűlés egyik - részt­vevője Csuka Gábor. El­utazás előtt arra kértünk választ, hogy milyen gon­dolatokkal utazik Budapest­re: — Képviselek, így nem csupán saját gondolataimat, javaslataimat viszem. Ügy véljük, hogy az országos küldöttgyűlésen a társadal­mi változásoknak, a mai va­lóságnak megfelelően kell az új vezetőséget megválaszta­ni. az eddig végzett hon­védelmi munka értékeit megtartani. Most nem csak a szervezeti. strukturális kérdések tisztázása a tét, hanem az egész szövetség múltjának értékelése, jövő­jének meghatározása. — Ha szót kap, hogyan foglal állást? — Egyértelmű, hogy szö­vetségünket mindattól, ami méltatlan hozzá, meg kell tisztítani, de nem úgy, hogy eddigi munkánk értékét semmissé nyilvánítsák. El­mondom, hogy mi a jövőre vonatkozóan milyennek kép­zeljük el a szervezet éle­tét. Ügy érezzük, hogy az MHSZ-szervezetek tevékeny­ségét nem kellően ismerik, például azt, hogy milyen tár­sadalmi, gazdasági érdeke­ket szolgál és szolgálhat a jövőben az eddigieknél is jobban. Ugyanakkor lebe­csülik azt a lehetőséget, hogy egyéni érdeklődést is kielé­gít. Ezért folytatunk sok­rétű szakági tevékenysé­get. .. Háromszoros taps köszöntötte dr. Hütter Csabát, a termelőszövetkezet korábbi elnökét, a mezőgazdasági és élelmezésügyi minisztert, a Szécsényi II. Rákóczi Termelőszövetkezet elmúlt évet értékelő és az idei termelési és pénzügyi tervet tárgyaló zárszámadó közgyűlésen, amelyet a városi művelődési házban ren­deztek meg. Először, amikor az elnökségben helyet foglalt, másodszor amikor Zsédely Lajos, általános elnökhelyettes köszöntötte a közgyűlés résztvevőivel együtt, harmadszor amikor befejezte felszólalását. A vezetőség beszámolóját dr. Sümegi Sándor, a terme­lőszövetkezet elnöke tolmá­csolta'. Az elmúlt évet csak­nem 45 milliós nyereség­gel zárták. A három alap­vető ágazat közül a legtöbb nyereséget az igen széles körű ipari tevékenység hoz­ta. Ugyancsak nyereség­gel zárt a gazdaság másik erőssége, az állattenyésztési ágazat. A növénytermesztés a kedvezőtlen időjárás, az ipari alapanyagok, köztük a műtrágya jelentős áremel­kedése miatt nyereség he­lyett veszteséget termelt. Nemcsak a termelő-gaz­dálkodó tevékenység jelen­tett sikerélményt a kudar­cok mellett, hanem a jelen­tős beruházás-fejlesztés. A múlt évre több mint 70 mil­liót terveztek beruházások­ra, fejlesztésekre. Ez 12 mil­lióval több, mint 1988-ban. A megemelt összeget még 9 millióval megtoldottak, ez­zel kedvezőbb feltételeket teremtettek az idei felada­tok sikeres elvégzéséhez. A tavaly elért nyereség lehetővé tette, hogy 17 szá­zalékkal — az országos átlagnál nagyobb mérték­ben — növekedjék a közös­ből származó jövedelem. Emellett osztalékként, rész­jegyekre 79 ezer, prémiu­mokra pedig 1 millió 200 ezer forintot fizettek ki. A gazdálkodás biztonsá­ga, kiegyensúlyozottsága ér­dekében havonta értékelik a gazdálkodói munkát majd a tapasztaltakhoz igazítják a követelményeket, növe­lik az önállóságot. (Folytatás a 2. oldalon.) Sajátos magyar csőlátás Az elkapkodott döntésért ki tartja a hátát? Csináljanak már valamit, mert elvisznek minden mozdíthatott — Csináljanak már valamit, visznek a volt munkásőrségi : ják átadni az iskolának? Vagy A kétségbeesett jelzést szerkesztőségünk kapta. Folytatásául mindannak, ami a székház tervezett iskolai célú hasznosítása ügyében már hónapok óta folyik. A salgótarjáni Petőfi is­kolának jelenleg is működik egy osztálya a házban, gye­rekek. pedagógusok tehát bejáratosak oda. — Valóban fogy a beren­dezés az épületben? — kér­dezzük Czene Gyula iskola- igazgatót. — Nekem egy ott tanító pedagógusnő szólt, hogy a mert minden mozdíthatót el- ■.zékházból! Kipucolva akar- már nem is akarják? bizományi emberei már fel­értékelték a berendezést. Asztalokat, székeket, függö­nyöket, szóval minden ingó­ságot. Megnéztem magam is, így igaz, kis cédulákat tűz- ködtek mindenre. — Kinek lehet joga eladni a holmikat? — Fogalmam sincs. Mint ahogyan arról sem, mi értel­me van elkótyavetyélni min­dent, csak azért, hogy ne­künk aztán drágán kelljen bevásárolni a bútorzatot. Nincs is pénzünk rá! A bizományi dolgozói nyil­ván nem saját ötletüknek engedve értékelgetnek. A „ki rendelte meg a mun­kát?” kérdésre a salgótar­jáni Bizományi Áruházból dr. Halász Sándorhoz, a Bi­zományi Áruház Vállalat iparcikk-főosztályának veze­tőjéhez igazítanak. — Ki bízta meg önöket a bútorzat értékesítésével? — A Pénzügyminisztéri­um — válaszol a főosztály­vezető. — Van valami prob­léma talán a munkánkkal'’ — Csak annyi, hogy az épület várományosa, (az is­kola kisemmizettnek érzi magát. — Kérem, ha az iskola (Folytatás a 2. oldalon) Az egyetakarás és egybekovácsolódás nagyszerű jelképe Igen rangos nemzetközi zsűri döntött arról, hogy az exportálók 13., nemzetközi tanácskozásán, az exportálók nemzetközi díját (trófea és oklevél), a nemcsak Ma­gyarországon, hanem a nyu­gati tőkés országokban is termékei által jól ismert és elismert Romhányi Építési és Kerámiagyár kollektívájá­nak adományozza. A díj alapítói a kiadóhi­vatal és annak nemzetközi kereskedelmi újságjai: Mer­cado Mundial, African Revi­ew és The East Trade/Arab market. A díjjal és az oklevéllel a zsűri az exporttevékenysé­get folytatók — köztük a romhánviak — igaz érdeme­it, kemény munkájukat és je­lentős teljesítményüket is­merték el. A gyár dolgozói­nak életében ez a követke­zőket jelenti: az 1982-es év­ben nulláról induló tőkés exportjuk az elmúlt eszten­dőben már a termelés 30 százalékát tette ki. A nemzetközi elismerés nemcsak itthon, hanem kül­földön is tovább növeli a kollektíva — vezetők és be­osztottak — ázsióját, az ed­diginél még jobban odafi­gyelnek sikeres tevékenysé­gükre, olyan partnerként tartják számon őket, amely igen keveseknek jut osztály­részül. A trófea —, amely bronz­ból és márványból készült — az oklevéllel együtt újabb belépőt jelent a további si­kerekhez, az ismertség kiter­jesztéséhez, ugyanakkor hozzájárul ahhoz is, hogy a nemzetközi kereskedelem fó­kuszába kerüljenek a rom­Tht> President of Editorial OPiCE certifies that the firtn cwimc mam of *0**#« has beat elected to receive the kTEPN ATM»f At A WARP FOR EXfOR T LEAÜE . , K-■ hányi igényes termékgyár­tók. A díjat évenként ítélik oda. Viselése olyan előnnyel' jár, hogy az alapítók által szerkesztett kiadványokban, két éven át, a gyár rend­szeresen bemutatkozhat, is­mertetheti tevékenységét. A kitüntetés viselése továbbá feljogosítja a gyárat, hogy bármilyen kiadványában: prospektus, katalógus, szóró­lap, levélpapír, boríték, cso­magolóanyag, hirdetés, emb­léma stb. tetszés szerint fel­használhassa a trófeát. Jogo­sult még a Trade Leades- klubban való részvételre, amelynek célja a kereskedel­mi csere fellendítése és a vállalatok üzletembereinek a megismertetése. Az ünnepi átadást megelő­ző tanácskozáson a világ kü­lönböző részeiből érkezők megtárgyalták, milyen nélkü­lözhetetlenné és elkerülhetet­lenné vált a jelen vállalko­zások szükséglete: az ex­port. A rendelkezésre álló adatok, a precíz részletek (Folytatás a 2. oldalon.) *

Next

/
Oldalképek
Tartalom