Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)
1990-02-22 / 45. szám
\ MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 6.20: Pártok választási műsora. Haza Párt. 7.20: Pártok választási műsora. Magyar Liberális Párt 8.05: Hangszemle 8.20: Ez aktuális 8.50: Külpolitikád figyelő 9.00: Napközben (Élő) 11.05: Cigány népdalok 12.30: Pártok választást műsora. Kelet Népe Párt 12.50: Válaszolunk hallgatóinknak 13.00: Klasszikusok délidő- ben. 14.05: Együttesek és finálék operettekből. 15.00: Szóról szóra. Zenés irodalmi magazin 16.00: Tizenhat óra. 16.15: Dallamok nyomában 16.45: Labirintus 17.00: Cukorgyári keserédes 17.30: Népdalok 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk 18.30: Esti magazin 19.15: Pártok választási műsora. Üj Demokrata Párt, 1990. 19.20: Sportvilág 19.40: Rossa László féld.: Három Eger vidéki népdal. 20.00: ,,Mondd, te kit választanál?” 21.00: Beszélgetés Kovács Imre fuvolaművésszel. 22.00: Hírvilág 22.30: Maholnap 23.30: Hangszerkettősök PETŐFI RAOIÖ: 8.05: Rivaldafényben: Daryl Braithwalte Ausztráliából. 9.05: Dtesztendős a Budapest Kongresszusi Központ VI. 10.05: Hajszálgyökerek 10.20: Operaslágerek 10.50: Peres, poros iratok 11.05: Bioritmus. É'etmód. egészség, környezet. 11.25: Gramofonsztárok 12.10: Hallgatónóták 13.05: NosztaigiahuUám 14.00: Lelátó. Sportmagazin. 14.30: Albert Schweitzer. 15.05: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót (Élő) 15.20: A heavy metal kedvelőinek 16.00: Játék — tízezer forintért (Élő) 17.05: A mi utcánk... A Berda utca.. 17.30: Gordlusz 18.30: Popregiszter 19.05: Jut eszünkbe... 19.30: A Poptarisznya dalaiból. 20.20; Ha én lennék... 21.05: Szobotka Tibor novelláiból. 21.24: Dobsa Sándor szerzeményeiből. 22.00: Kabarécsütörtök 23.10: Sporthíradó 23.20: Könnyűzene BARTÓK RADIO: 10.00: Dvorzsák: C-dúr trió 10.20: Rádiószinház 10.43: Zenekari muzsika 12.34: A Magyar Néphadsereg Művészegyüttesének műsora. 16.05: Az I. István Gimnázium szimfonikus zenekarának hangversenye a Mátyás-templomban 17.28: Két kvartett. 18.30: In limba materna,. A Magyar Rádió román nyelvű nemzetiségi műsora szegedről. 19.05: MIKRO-fon. Mikroelektronika'— számítógépek— informatika. 19.35: Kapcsoljuk a Zeneakadémia nagytermét (Élő) Közben: Kb. 20.20: Az elbocsátott vad. Jánosy István novellája. Kb. 21.25: Operaáriák 22.12: Napjaink zenéje 23.00: Nevek ürügyén. Bach. MISKOLCI STÜDlO: 5.55: Műsorismertetés, hírek, időjárás. 6.15: Információk. 6.20: Észak-magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle (Kossuth). 7.30: Szóvá tették, megkérdeztük. 7.45: Gyarmati Béla jegyzete. Szerk.: Jakab Márta. 16.30—18.30: Kereskedelmi, információs, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 9.00: Képújság 9.05: Babilon örökösei. Osztrák ismeretterjesztő film (ism.) 10.05: A nyugdíjasnak sosincs ideje. . NSZK- tévéi 11 m soro zat. XIII’6. rész: A gipszkötés (ism.) (FF.) 10.30: Az angol ház. Angol dokumentumfilm- sorozat. IV/2. rész: Kényelem és ízlés (ism.) 10.55: Telis-tele video. A Televideo ajánlata (ism.) 11.05: Mozgató. Torna mozgáskorlátozottadnak. 11.15: Képújság 16.30: Képújság 16.40: Pannon krónika A pécsi körzeti stúdió híradóműsora. Dél-dunántúli hírek, információk, események 16.50: Vijesti. Hírek szerbhorvát nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora. 17.00: Hármas csatorna Lehetséges a lehetetlen. IV. rész: Különös erők, különös hatalmak. 17.45: A nevünk: Tilinkó együttes. 17.55: Kozmosz. Amerikai dók.-filmsorozat. XIII/3. rész: Világok harmóniája. 19.00: Reklám 19.05: Esti mese Linda mesél. Mese a legokosabb nyúlról. Magyar mesefilmsorozat. 19.15: Lottósorsolás. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Választási műsor. Szent Korona Társaság. Kereszténydemokraták Szövetsége. 20.55: Reklám 21.00: Hírháttér. 21.45: Képes nóták. Balázs Fecóról és a Korái együttesről. 22.15: Századunk tanúja: Habsburg Ottó. 23.40: Híradó 3. TV 2.: Sugár Ágnessel és Dombóvári Gáborral. 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám Riportok Időjárás Zene. 17.45: Kérdezz! Felelek. Egri János műsora. 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Az elsüllyedt világok. XXVT7. rész: Az élő kristály. Francia rajzfilmsorozat (ism.) 18.56: Tv 2. Benne: La Fontaine-mesék. A róka és a macska. NSZK—magyar rajzfilm. 20.30: Fejezetek az I. világháborúból. Amerikai dokumentumrfi'm- sorozat. XXVI Jr rész: Elveszett ábrándok (FF.) 20.54: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.45: Na pzárta 22.30: Mtchel. Francia film. 22.51: Tv 2. 22.55: Nézőpont. Beszélgetés az irodalomról. Kb. 23.25: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak! 9.35: Tv-sorozat (ism.) (FF.) 10.20: Orvosi tanácsok 10.30: Kék fény (ism.) 13.05: Ludas Matyi Magyar rajzfilm. 14.20: Zenés műsor. 16.40: A nap percei 16.55: Objektív, magazin. 17.30: Szórakoztató vetélkedő (ism.) 18.05: Autósok, motorosok magazinja. 18.45: A nyilvánosság stúdiója. 19.00: Esti mese. 19.30: Híradó 20.00: Dal a harmadik Rudolfnak. Zenés filmsorozat. (FF.) 21.10: Publicisztikai magazin 22.00: özvegyasszomyok. Angol sorozat. 2. MŰSOR: 16.20; Művelődési sorozat. 16.35: Az ég és a föld között. Francia dok.-film. 17.00: Stúdió. Ifjúsági műsor. 18.10: Nézetek és álláspontok. 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Az idény kezdete. Szlovák film. 21.15: Hall«lulah. Zenés film. 21.30: Híradó 22.00: Világhíradó 22.15: Szlovák dok.-filmek. MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4-től: Támadók a Marsról. Színes, szinkronizált amerikai sei-fi. Háromnegyed 6 és 8-tól: Harapás (116). Színes olasz horror.. — Kamara: Idegen test. Színes, szinkronizált angol filmvígjáték. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Vak- lárma. Színes, szinkronizált amerikai filmvigjáték. — Madách Kamara: • 9 és 1/2 hét. (16). Színes amerikai pszicho- delikus film. — Pásztó: A sárkány éve (16). Színes amerikai krimi. — Szécsény: Dobd ki anyut a vonatból'! Színes, szinkronizált amerikai film- vígjáték. — Jobbágyi: Dumbó. Színes, szinkronizált amerikai rajzfilm. WLioU '• • • 1 A standokon a Chip A Chip Számítógép Magazin magyar nyelvű kiadásának márciusi számának slágertémája a vírus. A gyógyulás lépései című sorozat első részéből hasznos ismereteket szerezhetnek a gépüket vírusmentesíteni akarók. A magyar vírusvilág című cikk a sajátos hazai „járványügyi helyzetet” mutatja be. Többek között megtudhatják belőle, hogy miben segít szükség esetén a vírusügyelet. A gépek iránt csak érdeklődőknek, talán a legérdemesebb cikk ebben a számban az lesz, amelyből megismerhetik, hogy a divattervezésbe is betört a komputer. A tervezők elkészítik a szabásmintát, majd ahelyett, hogy a különböző anyagokból megvarratnák a ruhát, s mindegyiket rápróbálnák egy manökenre, így keresve meg a legharmonikusabb anyag- fazon-kompozíciót, mindezt elvégezhetik egy képernyő előtt. Lehet, hogy a jövőben a manökenek is géprombolókká válnak? Egv másik cikk a zenével foglalkozók érdeklődését keltheti föl, ugyanis a legújabb digitális zenei komputertechnikáról szól. A tesztrovatban olvashatnak egy „ékszerplusz” nevű magyar szövegszerkesztő programról, a Digicell és az Artus képfeldolgozó rendszerről, s két számító- gépes tervezőrendszerről. Az első magyarországi népszavazásban már nagy szerepe volt a gépnek, hogy milyen programmal, milyen rendszerben, hogvan dolgoztak az adatgyűjtők, erről is ír a lap. Természetesen ebben a hónapban is sok érdekes hír szerepel a Chip Magazinban, jelentkeznek a szokásos rovatok: Chip-posta, piaci helyzetkép, tippek profiknak és amatőröknek egyaránt. A Chip márciusi száma ezekben a napokban kerül az újságárusokhoz. Az Európa Ház gangján vezetett végig bennünket az a műsor, amelyben tisztán a realitások érvényesültek, ha néha keserves volt is hallgatni a tényeket. Európa és a magyar tudomány címmel Egyed László szerkesztő-műsorvezető beszélgetett Tamás Pál tudományszociológussal és Vámos Tibor számítástechnikussal. Mindvégig a gangon arról folyt az értékelő vita — melyik hátsó traktusbeli szoba-kony- hás, félkomfortos lakást adja majd ki nekünk a „háziúr” (a piacgazdaság, tőzsde, tőke stb.). Már annak is örülhetünk, ha nem valamilyen hátsó lépcső melletti polos- kás albérleti szoba vagy pláne csak egy ágy jut nekünk. ////////////////////// Mit mondjak? A tervgazdálkodás és a szocialista piac összeomlott saját, irreális törvényei? szerint, renoválásával senki sem foglalkozik, mindenki az Európa Házba akar költözni, s mint a beszélgetésből kiszűrhető volt, például a cseheknek jobb esélyük van, mint nekünk. Más szóval nem is érdemes úgy tenni, mintha bármilyen más házba költözhetnénk; más szóval ez az egyetlen ház, ahol talán kaphatunk hajlékot; más szóval a pártszlogenek ma is hamisak. Mert nincs más választás, azért. Tehát nem egy vagy több párt orszá- got-népet boldogító, „egyedül üdvözítő” ügye ez a beköltözéssel ! Elkerülhetetlen, sőt most már elodázhatatlan is. Nincs hajlék a fejünk fölött — ehhez képest választási lehetőségünk sincs pártoktól függetlenül, de a szöveg most mégis erről szól fizetett alkalmakkor rádióban, televízióban... Mindenki a „Ház”-ról beszél. Mintha lenne más. Ami sokkal fontosabb — a tisztánlátás, a mérlegelés mindenféle újkori (vagy régi) önámítástól mentesen. Erről beszélt a két vendég és a szerkesztő Egyed László az elmúlt héten (ismétlésben). Soha sem voltunk — mondják — mi magyarok a tudomány oldaláról tekintve az európai szellemi-tudományos életet meghatározó helyzetben. Egye- deink lehettek és voltak is, akik „odakint a világban” minket is képviselve nyújtottak nagy teljesítményeket, de ez az ország egészére soha sem vonatkozott. Lehettek aztán és nyilván voltak is (Herz szalámi) olyan ipari produktumai az országnak, amik hírnévre tettek szert, de nem az egész volt ilyen! Tudomány és ipar tehát mindig is csak arra predesztinált bennünket, hogy valahol a ház hátsó traktusában meghúzódjunk. Elég kiábrándító ez amúgy, mert benne van a hőn áhított jövő. amelyben ugyancsak nincs semmi esélyünk (a hátrányos helyzet nem szűnik ugyanis a fejlődéssel sem) arra, hogy most majd rövidesen az utcai fronton a főlépcső mellett, lehetőleg az első emeleten egy három szoba összkomfort „összejöjjön”. ////.7////W///////// Jöttek aztán más házhasonlattal is a beszélgetőtársak — hogyha nem értenénk miről van szó —■, színházzal például, ahova nekünk nem az első, másod- osztályú páholyba szól majd a jegyünk, ha nem is a kakasülőre (bár ki tudja?). A lényeg valóban az, hogy az iparban valamiféle háttértermelésben vehetünk majd részt a tőke szigorúan vett öntörvénye és mások színvonala. hagyományos termelése stb. szerint. Amikor ide olyan, máshol már letűnőben lévő, nem feltétlen kör- nyezetbarát (azért tűnik le idejük eredeti helyükön a fejlett országokban) technológiák kerülhetnek majd és akkor jöhetnek a zöldek. .. A másik a szellemi tőke, amire méltán lehetünk büszkék, ha nagy tudósműszaki feltalálóinkra gondolunk. Vagy arra, hogy milyen sok jól képzett műszaki elmével vagyunk gazdagabbak, mint mások esetleg, akik ugyanúgy a beköltözésre várnak. A jövő mégis az, hogy egy új típusú? gyarmatosítás elé nézünk. A mérnöki munkaerő tehát „exporttermék” lesz és így is bekapcsolódunk a nemzetközi munkamegosztásba. A nagy technikai ugrásokat megtenni mindig kész mindenki. utcára nézők ugyanis bedolgozásra használhatják majd a magyar mérnök amúgy meglévő, de helyzetbe nem hozható kapacitását. .. Boldog jövő. Eddig is sejteni lehetett, hogy valójában hol a helyünk, de eddig egy másfajta díszletházat bámultunk és hittük, hogy valódi, ha ugyan hittük valaha is — a fejlett szocializmust. A Patyomkin falu- ról-házról már tudjuk, soha nem létezett. Ez a másik már ismerős, voltunk benne így vagy úgy, de soha sem háziúrként élve. Lehettünk akár viceházmesterek is egy időben és az már valóban szerep lett volna. P« feltehetően soha nem voltunk segéd-házfelügyelők sem. Soha nem voltunk? De legalább a kapun belülről ítélhettük meg saját helyzetünket. Erről van szó most is. A háziúr majd beírja címünk: harmadik emelet kilencven. T. Pataki László Filmszemle után (5.) Mily cm lesz a folytatás? Olyan nagymérvű, sőt gyökeres politikai-társadal- mi-gazdasági átalakulások időszakát éljük, hogy a folytatás lehetősége, milyensége igencsak homályosan látszik. A magyar film fulladozik a pénztelenség tengerében, az alkotók állandó szellemi, művészi megalkuvásra kényszerülnek, és nem is biztos, hogy túlzással ál" lítva: prostituálódni kényszerülnek. A pénz (szűke) tartja kordában a fantáziát, az alkotóérőt, az emberi, szakmai kapcsolatokat, s mint külső résztvevő érzékelhettem, ez tömöríti az egyes klikkeket is. A szenvedélyek főleg azért csapnak össze, hogy ki milyen szeletet képes levágni az egyre zsugorodó tortából. A nyolcvanas évek közepétől egy kivételével minden filmszemlén részt vettem, és mindig bizakodó hangulatban, két-három kiemelkedő művészi élménynyel a tarsolyomban tértem haza. A mostani az első, amikor oda a bizakodásom, és üres a tarsolyom is. Persze most is ért néhány erőteljes hatás, de olyan mély benyomás nem, hogy feltétel nélkül tudnám dicsérni bármelyik filmet, tudnék rajongani érte. Ezzel egy időben úgy érzem, hogy még mélyebb lett az amúgy sem kis szakadék a magyar film és a magyar közönség között. S nem látom a kivezető utat. A rutinos, tapasztalt rendezők ezen a szemlén nem jelentkeztek, csak elvétve (például Zolnay, Sára, Grun- walsky, Szomjas György, aki Könnyű vér című játékfilmjéért díjat kapott), a fiatal és elsőfilmesek pedig nem hengereltek, nem nyerték el sem a szakma, sem ■ a filmforgalmazók, sem a hétköznapi néző elismerését, rokonszenvét. Miközben a fiatalok robbantani igyekeztek a filmszakmát (jelezte ezt nemzetközi sajtótájékoztatójuk). Egyelőre sikertelenül, mert mintha pontosan maguk sem tudnák, hogyan lehetne előbbre lépni, csak azt, hogyan nem szabad tovább. Nyilván a hetek múlásával ők és mi, nézők is okosabbak leszünk. Talán nem kellene így fogalmaznom, ha a fesztivál záróünnepségén megengedi a közönség hangosabbik része is, hogy Kőhalmi Ferenc filmfőigazgató befejezze beszédét, és nem fütyülik ki, elhagyásra kényszerítve a színpadot. Jó, Kőhalmi szereti a nagyot- mondást, a szóvirágokat, az első mondataiban sem fukarkodott ezekkel, ám mégis illet volna meghallgatni, éppen a sokat hangoztatott tolerancia jegyében. Nem vagyok az elnémítás híve, mégha most azokat hallgattatják is el, akik ugyanezt tették másokkal korábban. Ez a módszer nem a demokráciáé. S az intolerancia, az „újdiktatúra” veszélyére még két példát említhetek. Egy szűk kis csoport hangadói kiáltották be Fehér György filmje után az alkotókat bemutatni szándékozó bemondónőnek: Ne jöjjenek ki! Berkes Zsuzsa erre okosan a mások iránti türelemre, mint a demokrácia egyik alapkövetelményére hivatkozott. így hajolhattak meg az alkotók, ugyanúgy, mint más produkciók készítői, és kaphattak, mintegy fájdalomdíjul nagyobb tapsot, mint amilyet máskülönben kaptak volna, és megérdemeltek. A józanul gondolkodó emberek ugyanis nem szeretik az „új-diktátoro- kat” sem, és komolyan veszik a demokráciát. A másik eset a zsűri nyilvános vitáján történt. Egy ifjú rendező hölgy Grun- walsky filmrendező eszme- futtatását olvasta fel hosz- szan a magyar fiatal filmesek helyzetéről, mit sem törődve azzal, hogy az írás pár nappal azelőtt megjelent a Filmkultúrában, és a tárna nem tartozott közvetlenül a témához. Olyan volt, mintha valaki a személygépkocsi-gyártásról rendezett szimpozionon a teherautógyártásról elmélkedett volna, félrelökve minden jó szándékú figyelmeztetést. Az ifjú hölgy is kellően erőszakos volt. Akit nem érdekel, menjen ki — hangoztatta minden belátást ösztönző kísérletre, s az fel sem vetődött a fejében, hogy netán ő is kimehetne, és a folyosón sétálók között kereshetne mondandójához hallgatókat. Hogy milyen lesz a filmszemlék folytatása — ismétlem —, mindmáig bizonytalan. Annyi biztos, hogy a gyártás szerkezete átalakul, amiként a filmfőigazgatóság is (vagy megszűnik). A mozihálózat a látott magyar filmekkel nem tud talpon maradni, így aligha érdekeltek a szemle további megrendezésében. Mégis csak a reménnyel zárhatom ezt a többrészes összefoglalót. Annak reményével, hogy még az idén rendeződnek közös nagy dolgaink, és a, magyar film feje fölül elszállnak a sötét fellegek. És ezt hinni is akarom, mert szeretem — még a kevésbé sikerűiteket is — a magyar filmeket; és tudom, jó filmeket csinálni csak munka közben lehet megtanulni. Ahogyan igazán jól egy szemlén lehet szétválasztani az értékeset és értéktelent. (Vége) Sulyok László
