Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-22 / 45. szám

2 NÓGRÁD — 1990- február 22.. csütörtök Mazowiecki az egységes Németországról Lengyelország változat­lanul fenntartja követelését, hogy részt vehessen a Né­metország jövőjéről tar­tandó 4+2 konferencián, és szerdán levélben fordult ez ügyben mind a négy nagy­hatalom kormányához. A levélben foglaltak szerint a jelenlegi nemzetközi kapcso­latok normái megcsúfolá­sa lenne, ha a nagyhatalmak és a két német állam a len­gyelek jelenléte nélkül dön­tenének a Lengyelországot is érintő kérdésekben. Mind­ezt Mazowiecki lengyel kormányfő közölte azon a szerdai nemzetközi sajtó- értekezleten, amelyet kizá­rólag a német kérdés té­májában hívott össze Var­sóban. Mazowiecki szerint a mai NDK területén a német egyesülés után is szovjet, vagy Varsói Szerződés­haderőket kell állomásoztat- ni. Ügy fogalmazott, hogy a jelenlegi nemzetközi hely­zetben, a német egyesülés és országa nyugati hatá­rai kétértelmű bonni meg­ítélése miatt nem időszerű a Lengyelországban állomá­sozó szovjet csapatok kivo­nását napirendre tűzni, to­vábbá országa nem tervezi a katonai kiadások csökkerí- tését. Nem volt hajlandó kommentálni Lech Wale­sának a szovjet csapatok ki­vonulását szorgalmazó ko­rábbi kijelentését, de érzékel­tette: neki mint kormány­főnek akár a közvélemény ellenében is a lengyel biz­tonsági érdekeket kell kép­viselnie. A kormányfő — a koráb­bi lengyel álláspontot meg­változtatva — országa haj­landóságát hangsúlyozta egy békeszerződés megkö­tésére az egységes Német­országgal, amely tartalmaz­ná Lengyelország nyugati határainak végleges elis­merését is. Azzal, hogy még a német egyesülés előtt sze­retne külön Bonn-nal és Ber­linnel egy békeszerződést kötni, és a határokat ga­rantáltatni. A szerződést a majdani egységes német kor­mány csak jóváhagyná. (Je­lenleg Lengyelországnak Bonn-nal és Berlinnel külön érvényes szerződése van, határai elismeréséről, de ezek nem békeszerződések.) Stasi-maradványok akcióban ? Bizonyos jelek arra utal­nak, hogy az NDK egykori állambiztonsági minisztériu­mának alkalmazottai „illega­litásban” tovább végzik meg­szokott tevékenységüket — olvasható a Berliner Zeitung szerdai számában. A cikkíró a kerékasztal- tárgyalásokon létrehozott bel­biztonsági munkacsoport szo­ciáldemokrata tagját idézi, aki szerint a hatóságok és az állampolgári bizottságok szétverték ugyan a Stasi lát­ható struktúráit, ám feltehe­tő, hogy „bizonyos osztályok, egységek, vagy csoportok, amelyekről talán még tudo­másuk sincsen, tovább dol­goznak a föld alatt”. A hatóságok változatlanul nem ismerik a Stasi-ügynö- kök konspirációs találkozó- helyeinek tényleges számát és címét, mivel azok teljes lis­tája a hozzáférhető elektro­nikus adattárolók egyikében sem lelhető fel. A berlini Stasi-számítóközpont pél­dául Lipcse városára vonat­kozóan egy száz találkahe­lyet tartalmazó konspirációs listát adott ki, ám a helyi polgári bizottság eddig 514 ilyen helyre bukkant, első­sorban lakossági bejelentés alapján... A felfedett találkozóhelyek többsége egyszobás lakás, ga­rázs, vagy raktárhelyiség, valamennyit az állambizton­sági minisztérium megbízá­sából bérelték. Akadt azon­ban a találkahelyek sorában több kávéház is, amelyeknek tulajdonosa mit sem sejtett egynémely törzsvendége üzel- meiről. Hírek a nagyvilágból — A Jomiuri Simbun cí­mű japán lap szerint figye­lemre méltó, hogy Horn Gyula külügyminiszter Ma­gyarországnak a NATO po­litikai szervezeteiben való esetleges tagságával kapcso­latos kijelentése akkor hang­zott el, amikor a szovjet csapatok kivonulnak az or­szágból. — Tádzsikisztán terüle­tén megerősítették a ha­tárőrséget a szovjet—afga­nisztáni határon, s a KGB kötelékébe tartozó határ­őrök fokozott éberséggel lát­ják el szolgálatukat — je­lentette ki a TASZSZ-nak nyilatkozva Alekszandr Martovickij vezérőrnagy, a közép-ázsiai katonai körzet parancsnokának helyette­se. — Megértik a lengyelek aggodalmait, de a csehszlo­vákokat nem nyugtalanítja a német újraegyesülés. Az egy­ség előbb-utóbb megvaló­sul, mégpedig olyan for­mában, amely elfogadható lesz Németország valameny- nyi szomszédja számára. Erről beszélt kedd esti tévé- nyilatkozatában Václav Ha­vel. — Helmut Kohl nyugat­német kancellár is bekap­csolódott kedden az NDK­ban zajló választási kam­pányba. A Szövetség Né­metországért elnevezésű konzervatív választási ko­alíció erfurti nagygyűlésén a kancellárt, aki egyben a nyugatnémet Keresztény- demokrata Unió (CDŰ) el­nöke, nagy ünneplésben ré­szesítették. — Tábornokot választot­tak a kubai parlament élé­re kedden, négy nappal az után, hogy a párt Központi Bizottsága elhatározta ai államigazgatási testületek és a politikai szervezetek /akti­vizálását. Juan Escalona Reguera 59 éves. Legutóbb az igazságügyi minisztéri­um élén állt, előzőleg pe­dig magas beosztásokat töl­tött be a fegyveres erők pa­rancsnokságában. Tavaly nyáron ő volt az ügyész a kábítószer-csempészettel vá­dolt tisztek perében. 1989. vízválasztó volt az emberi jogok történetében: Európában Albánia maradt az egyetlen totalitáriánus ál­lam — hangoztatja az ame­rikai külügyminisztérium szerdán kiadott éves jelen­tése. Az 1500 oldalas kötet, amely évente elemzi az em­beri jogok helyzetét a vi­lág ' valamennyi országá­ban, kiemeli a kelet-euró­pai forradalmi fejleménye­ket, köztük azt, hogy Ma­gyarországon „az alkotmá­nyos változások révén 1990- ben a lakosság támogatását élvező kormány kerül ha­talomra”. A jelentés Magyarország­gal foglalkozó fejezete egyéb­ként „történelmi átmenet­ről” ír, emlékeztet a sok új párt, valamint független szakszervezetek megalakulá­sára, a nagyszabású hala­dásra az emberi jogok te­rületén mind a jogalkotás­ban, mind a gyakorlat­ban, a vasfüggöny leszere­lésére, az állambiztonsági apparátus nyilvános ellen­őrzésére, a sajtószabadság­ra, és ez utóbbi keretében a független lapokra, rádió­ra és tévéa'dóra, valamint a SZER első kelet-európai irodájára Budapesten. A külügyminisztérium a kongresszus elé kerülő je­lentésében elismeri a hala­dást az emberi jogok terü­letén a Szovjetunióban, az­zal, hogy „sokat kell még tenni”, amíg az ország ma­radéktalanul megfelel a hel­sinki ajánlásoknak. Súlyosan elmarasztalja a jelentés Kínát, amellyel az amerikai kormány szoros kapcsolatokat ápol. Az em­beri jogok helyzete Kíná­ban tavaly „drámaian meg­romlott”. A júniusi pekingi vérfürdőnek legalább né­hány száz, de talán néi hány ezer áldozata is volt. Azt követően országszerte hadjáratot indítottak az em­beri jogokat igénylők ellen, a sok ezer letartóztatott kö­zül számosat kivégeztek, so­kukat titokban. A Romániával foglalkozó fejezet túlnyomórészt az év végén lezárult Ceausescu- uralom tényeit összegzi, ezen belül kitér a nemzeti­ségek, elsősorban a ma- magyarság fokozódó jog- fosztottságára, a beolvasz­tási törekvésekre. A jelen­tés utal a diktatúra meg­döntése nyomán a nemze­ti megmentési frontnak a demokráciára, a szabadság- jogokra, a választásokra vo­natkozó ígéreteire, hozzá­téve: az év végén kétséges volt, hogy más politikai csoportok tudnak-e haté­kony ellenzékként fellépni azokkal a reformkommu­nistákkal és Ceausescu régi rendszerének ellenzőivel szemben, akik a frontot ve­zetik. Szovjet tüntetések A baltikumi köztársaságok után, Ukrajnában is hadse­regellenes tüntetések voltak. A szerdai Krasznaja Zvezda beszámolója szerint Lvovban a tüntetők a helyi katonai parancsnokság előtt követel­ték, hogy a köztársaság te­rületén tölthessék le katonai szolgálatukat. Az ukrán fegyveres erők létrehozására alakult nem hivatalos szervezet által meg­hirdetett tüntetés résztvevői transzparenseiken adták tud- tul: nem kívánnak „meg­szálló hadseregben” szol­gálni. A köztársaság terüle­tén letöltendő sorkatonai szolgálat mellett, követelték azt is, hogy ne hozzanak az ország más részéből katoná­kat Ukrajnába. A lap beszá­molója szerint egymást érik a területi pártvezetés le­mondását követelő nagygyű­lések is a városban. Többezres tüntetésen kö­vetelték a hét végén Perm- ben is a helyi pártvezetés lemondását. A Rabocsaja Tribuna szerdai beszámolója szerint a területi párttitkár­nak sikerült leszerelni az elégedetlenséget: nyílt pár­beszédet kezdett a tömeggel és végül sikerült az embe­rek bizalmát megnyernie programjával. A Ceausescu-diktatúra hír­hedt titkosrendőrségének több mint 3 ezer volt al­kalmazottját nyugdíjazták, sok volt tisztjét pedig őri­zetbe vették — közölte a bu­karesti rádióban kedden es­te ismertetett nyilatkozatá­ban Victor Stanculescu, ro­mán nemzetvédelmi minisz­ter. Stanculescu emlékeztetett arra, hogy december 22-én a Securitatét a hadsereg el­lenőrzése alá helyezték, de­cember 30-án pedig az ál­lambiztonsági szervezetet, an­nak minden központi és területi egységével együtt feloszlatták. A múlt pénteken kineve­zett új nemzetvédelmi mi­niszter nem közölte az őri­zetbe vett szekusok számát, csak annyit mondott, hogy az egykori állambiztonsági szer­vezet legtöbb hivatásos al­kalmazottja „lejáratta magát a nép és a forradalom előtt”. Stanculescu hangsúlyozta, hogy december 22-én meg­szüntették a lehallgatószol­gálat tevékenységét, s Ro­mániában ma egyetlen ál­lampolgárt, pártot, politikai, vagy társadalmi szervezetet sem tartanak megfigyelés alatt. A Securitate alkalmazottai közül csak azok a techniku­sok maradtak szolgálatban, akik a feloszlatott szervezet országos telefonhálózatát tart­ják üzemben. A miniszter bejelentette, hogy jelenleg folyik az új állambiztonsági szervezet ki­alakítása. Ez független lesz valamennyi politikai párttól, s a szervezetben a hivatali szolgálatot csak katonatisz­tek fogják ellátni. A BM Országos Rendőr­főkapitányság február 23-án, pénteken 5 órás időtartamra fokozott közúti ellenőrzést rendelt, el az ország vala­mennyi megyéjében és a fővárosban. A tapasztalatok szerint ugyanis sok jármű­vezető közlekedik nem mű­ködő, vagy rosszul bekötött lámpákkal, lekopott és ezért balesetveszélyes gumiabron­csokkal — így az ellenőrzés során különös figyelmet for­dítanak majd a gépjármű­vek világítóberendezéseire, a gumiabroncsok állapotára, valamint a szabályellenesen használt, a hátsó ablakot takaró függönnyel, illetve a rendszámtábla nélkül közle­kedő gépjárművekre. Az el­lenőrzés természetszerűen kiterjed a közlekedési sza­bálysértők. az ittasan veze­tők felderítésére, továbbá a személyi és áruszállítás sza­bályainak megtartására, a különböző engedélyek érvé­nyességére is. Baker a kábítószerről A kábítószer-kereskedelem és a kábítószer-fogyasztás a globális biztonságot veszé­lyezteti, ezért a B.ush-kor- mányzat legfontosabb fel­adatai között tartja számon a harcot ellenük — mondta James Baker amerikai kül­ügyminiszter kedden New Yorkban, az ENSZ közgyű­lésének a kábítószer-kereske­delem elleni küzdelem kér­déseivel foglalkozó rendkí­vüli ülésszakán. Az amerikai külügyminisz­ter hangsúlyozta, hogy meg­győződése szerint a világszer­vezetnek a jövőben az eddi­gieknél nagyobb szerepet kell játszania a kábítószerek rák­fenéje ellen vívott nemzet­közi küzdelemben. FJodorov budapesti tárgyalásai Szokai Imre külügyminisz­ter-helyettes szerdán fogad­ta Rafael Fjodorovot, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága nemzetközi osztálya vezető­jének első helyettesét. Esz­mecserét folytattak a nem­zetközi helyzet legújabb fej­leményeiről, a magyar— szovjet kapcsolatok időszerű kérdéseiről, köztük a szov­jet csapatok magyarországi ideiglenes tartózkodásának történelmi előzményeiről, ér­tékeléséről, az ezzel kapcso­latos lehetséges lépésekről. Hangsúlyozták: fontosnak tartják a kölcsönös érdekek­nek megfelelő baráti, jó­szomszédi kapcsolatok érté­keinek megőrzését és gyara­pítását. Tabajdi Csaba, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Kollé­gium titkárságának vezetője ugyancsak eszmecserét foly­tatott Rafael Fjodorovval. A nemzeti-nemzetiségi prob­lémákról szólva kölcsönö­sen egyetértettek abban, hogy a közös európai ház megvalósíthatatlan a kisebb­ségi kérdések újszerű keze­lése, a kollektív jogok bizto­sítása nélkül. (MTI) „Ha Európához akarunk tartozni, a nyugati normatívákat kell betartani...’ (Folytatás az 1. oldalról.) Dr. Adonyi Zoltán, a Bu­dapesti Műszaki Egyetem. kémiai-technológia tanszé­kének docense arra figyel­meztetett többek között, hogy a . környezetvédelmi problémák gyorsabban nő­nek, mint a megoldásuk le­hetőségei. Nagyra értékeli az egyesülés erőfeszítéseit, s azt tanácsolta, hogy fo­kozzák az információcserét, az igényfelméréseket,' mert ez az alapja a konkrét, te­vékenységnek. összefoglalásként megálla­píthatjuk, hogy a másfél év­vel ezelőtt létrejött egyesü­lés sikerrel teljesíti külde­tését, ámde még nagy lehe­tőségek előtt áll. Ezek a le­hetőségek azonban fenyege- tőek, a környezet egyre van­dálabb szennyezése és pusz­títása. Annyi bizonyos, hogy ez ellen a harc csakis össze­fogással, az anyagi erők koncentrálásával lehet ered­ményes — úgy, ahogyan az Észak-magyarországi Kör­nyezetvédelmi Egyesülés csi­nálja. Pádár András A Verpeléti „DÖZSA” Mgtsz értesíti a nagyüzemi és egyéni juhtartókat, hogy a bárányfelvásárlást megkezdte. Átvétel minden héten szerdán 7—13 óráig a Horto- bágy-tanyán lesz. Átvételi súly: 14—28 kg. Átvételi ár: mindenkori exportár. 50 db fölötti té­telért a helyszínre megyünk. Fizetés: az Állatforgalmi és Húsipari Vállalaton keresztül a helyszínen történik. Érdeklődni lehet: Alakszai Béla főállattenyésztőnél. Telefon: 06-36-59-033. Telex: 63 486.

Next

/
Oldalképek
Tartalom