Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-21 / 44. szám

§ Kellemes kis tornaverseny — kevés indulóval-mmmmmmmmmmmimmmmmm A hét végén rendezték meg a diákolimpia megyei torn'aversenyét a 2—3. kor­csoport (felső tagozatosok) számára Pásztón, a Dózsa György Általános Iskola termében. Jó színvonalú gyakorlato­kat mutattak be a fiatalok; nagy kár, hogy egyre keve­sebb iskola vesz részt újab­ban a vetélkedésben. A március közepén, Sze­geden sorra kerülő országos döntőn az egyéni győztes és a legjobb csapat vesz részt. Eredmények: leány egyé­ni: 1. Kulhavi Gabriella (St. Beszterce), 2. Papp Tünde (Pásztó Dózsa), 3. Angyal Enikő (Beszterce, versenyen kívül). Leánycsapat: 1. St. Beszterce, 2. Bátonyte­renye Bartók, 3. Pásztó Dó­zsa. Fiú egyéni: 1. Hegedűs János (Pásztó Dózsa), 2. Oravecz Gellért (St. Besz­terce), 3. Vincze Roland (Beszterce, versenyen kí­vül). Fiúcsapat: 1. St. Besz­terce, 2. Pásztó Dózsa, 3. Kisterenye Kossuth. Világklasszisok között a Tricotex-kupán Hegnyerte futamát ax SKSE fiúváltója A közelmúltban megrende­zett fedettpályás ifjúsági atlétikai ob-n elért sike­rek — amelyekről magunk is beszámoltunk — nem­csak érmeket és büszke cí­meket hoztak a konyhára az SKSE fiataljai számára; a kohászok fiú rövid távú váltója az ott elért 4. he­lyezésével kiérdemelte, hogy elinduljon a múlt hét vé­gén a Budapest Sportcsar­nokban tartott, világnagy­ságok nevével fémjelzett Tricotex-kupán. És ha már ott voltai?, megnyerték a 4x200-as váltót. De men­jünk sorjában. Mondom Herczeg Vincé­nek, az SKSE edzőjének, hogy ezt a Tricotex-kupát eddig inkább a nagymenők versenyének ismertük meg. Hogy kerültek hát abba a sztármezőnybe ezek az if­joncok? — örvendetes a kezdemé­nyezés, hogy lehetőséget ad­nak az indulásra a tehetsé­ges fiatalok számára — így az edző. Egy ehhez hasonló élmény óriási lökést adhat minden gyerek számára; a világ legjobbjai között me­legíthet be, látja őket em­berközelből. számos érde­kességet tud ellesni. Mond­ják sokan mostanában, hogy a fiatalok elé ma már ne'- héz példaképet állítani. Nos, bebizonyosodott, hogy hibás ez a feltételezés. Az SKSE legénysége a 3. pályán indult, a mintegy 70 fős tarjáni, s a félezres pásztói szurkolósereg biz­tatása közepette. A magyar bajnok Bp. Honvéd váltó­jával vívtak végig nagy küzdelmet a „sesés” fiata­lok, a többi induló nem nagyon tudott beleszólni az elsőségbe. Végül is a fiúk, ahogy edzőjük fogalmazott, erőn fölüli teljesítményt nyújtva — megnyerték a versenyt! — Kovács Dusán indítot­ta a váltót, s az első hely­ről adta át a botot — foly­tatta Herczeg Vince. A má­sodik ember, Simon Zsolt, s a harmadik, a többieknél lényegesen fiatalabb Koz­ma László tartotta a pozí­ciót. A befutó ember a na­gyon tehetséges Mester Lász­ló magabiztosan szakította át elsőként a célvonalat. Az­zal küldtem ki versenyzői­met, hogy a dobogón kell végeznünk. Hát, ott végez­tünk, mégpedig a legtete­jén. .. RÖPLABDA Magyar-kupa, nők: St. PSZF—Debreceni Biogal 0— 3 (—3, —5, —2). Salgótar­ján, Pénzügyi és Számviteli Főiskola. PSZF: Viczián, Juhász, Szilágyi, Pápista, Kóka, Tőzsér; csere: An­gyal, Muntyán. A kupa má­sodik fordulójába erőnyerő­ként bekerült főiskolások megilletődötten játszottak a három egykori NB I-es játékossal megerősített DU- SE-utód Biogal ellen. KOSÁRLABDA NB II., férfiak: SKSE— Külker SC 72—65 (34—28). Salgótarján, v.: Bukta, Job- bágv: SKSE: JUHÁSZ 25, MÉSZÁROS 15, Dániel 8 6, Balogh 6'3, Szabó 3., cse­re: Magyar 13/3, Soós 2, Tóth. Edző: Laczkó Sándor. A két csapat ebben a sze­zonban már harmadszor ta­lálkozott, s ezúttal is a Ko­hász bizonyult jobbnak. Ügy indult a mérkőzés, hogy a hazaiak nagyarányú győ­zelmet aratnak, de a 19—8- as előny 3—7 pontra csök­kent. kiegyenlített lett a játék, de a különbség végig megmaradt. NB II., nők: SKSE—Ganz Danubius 53—72 (19—36). Salgótarján, v.: Bukta, Job­bágy. SKSE: SIPOS 13, HÓ­VÁRI 10, Kurucz 9, Karaka­sev 4, Lövi; csere: Szántó 9 9, Lukács 10, Pénzes, Czuder 4, Szita. Edző: Szarvas József. Tizenhárom percig nyílt volt a küzde­lem; váltott vezetés mellett, felváltva estek a találatok. Az utolsó hét percben azonban elfelejtettek kosa­rat dobni a tarjáni lányok; helyzeteiket kihagyták, s a védekezésben is sok hibát követtek el. A magassági fölényben játszó vendégek a folytatásban magabizto­san kerekedtek felül. — omaszta — TEKE Az NB II. legutóbbi for­dulójában ötvenszázalékos eredményt értek el a nóg­rádi csapatok. A Síküveg- Somos legénysége a Sugár úti pályán fogadta a jó erőkből álló Hódgép együt­tesét; remek küzdelem ala­kult ki a mérkőzésen, amely végül is a hazaiak 20 fás győzelmével zárult. Nem sikerült ilyen jól a mátra- novákiak idegenbeli fellé­pése Tiszakécskén, pedig valamivel jobb koncentrá­lással a 18 fás vereség el­kerülhető lett volna. Síküveg-Somos—Hódgép 5—3 (2447—2427). Sík-So­mos: Jankuj 429, Kéri 422, Dávid 403, Németh 398, ifj. Mag 382, Jakus 413. Tiszakécske—Mátranovák' 5—3 (2283—2265). Mátrano­vák: Fodor 373, Berze 357, Kozma 386, Nagy 387, Ná- dasdi I. 409, Nádasdi J. 353. Az NB II. Keleti csoportjának állása: 1. Ózdi K. 17 14 1 2 90-46 29 2. Hódgép 17 11 - 6 73-63 22 3. Agria Bútor 17 10 1 6 76-60 21 4. Debr. MTE 17 9 2 6 74-62 20 5. Nyíregyháza 16 10 - 6 72-56 20 6. Bors. ÉVSC 17 9 1 7 75-61 19 7. Sík-Somos 16 9 - 7 74-54 18 8. Kinizsi sör 17 8 1 8 66-70 17 9. I.yukóbánya 17 8 - 9 73-63 16 10. Mátranovák 17 8 - 9 60-76 16 11. Tiszakécske 17 6 2 9 60-76 14 12. Chinoin 17 7 - 10 59-77 14 13. Gyula 17 4 - 13 49-87 8 14. Ózdi Spart. 17 1 1' 16 43-93 2 ☆ A Síküveggyár SE négy­sávos automata pályáin ren­dezték meg a közelmúltban Nógrád megye felnőtt-, ifjú­sági és serdülő férfi egyéni bajnokságát. A felnőttek mezőnyéből hatan, az ifjú­ságiaktól ketten kerültek a területi döntőre. A serdü­lők közül ketten jutottak to­vább, de ők egyből az or­szágos döntőben folytatják. Eredmények; felnőttek: 1. Jakus 867 fa, 2. Jankuj 866 fa, 3. Dávid Imre 859 fa, 4. Kéri 830 fa, 5. Dávid Ist­ván 823 fa, 6. Németh 822 fa (mindannyian a Sík-So­mos versenyzői); ifjúságiak: 1. ifj. Mag (Sík-Somos) 394 fa, 2. Gubán (Nádújfalu) 366 fa: serdülők: 1. Jancsár (Sík-Somos) 381 fa, 2. Kol­lár (Mátranovák) 359 fa. (balogh) jobb még mindig a bíráskodás, mint maga a futball... Előfordult tavaly nem is egyszer, hogy a játékve­zetők ittasan — olykor tökrészegen — jelentek meg a mérkőzéseken, mások pályára nem illő módon vi­selkedtek számos alkalom­mal. Aki azonban nem tud most már változtatni a ma­gatartásán, jobb ha nyom­ban leteszi a sípot, más­különben az elnökség veszi ki a szájából. Igen kemé­nyen bírál Mohácsi Lajos, az egykori élvonalbeli síp­mester, a megyei játékveze­tői testület elnöke, de csak így általában, nevek nélkül. Ne szaladjunk azonban ennyire előre. Első kötelező továbbképző összejövete­lén, s lényegében évindító szakmai értekezletén ül a megyei bajnokságokban közreműködő játékvezetők egyik fele Salgótarjánban; a „gyarmati rész” külön tartja máskor magának. Alig három héttel a baj­nokság tavaszi nyitánya előtt bizony nem csak a futballisták, hanem a síp­mesterek is készülnek. Hi­szen az első fütty felhar- sanásáig nekik túl kell esni még egy sikeres elméleti és fizikai teszten. Sütő Pál, aki ismét, sokad­szor — az oktatási albizottság vezetője lett, belevág azon­nal, nem szaporítja a szót. Ismerteti a bajnokság előt­ti menetrendet — a to­vábbit nem nagyon kell, hi­szen mindenki előtt ott fekszik már az asztalon a tavaszi sorsolás —, majd számos praktikus tudniva­lót ismertet a hallgatóság­gal. Hogy számolni kell a rajton a rossz pályákkal, s mondja máris, milyen alap­elvek szerint kell vizsgálni a játéktér alkalmasságát. S hozzáteszi azonnal, hogy a találkozó bírójának szí­ve joga határozni, csak ar­ra vigyázzon mindenki, hogy taktikai megfontolás­ból sehol ne vihessék át a meccset a salakra. Arról is szól később, hogy mikor „illik” lapot adni kezezé- sért: akkor, ha gólveszélyes a támadás. Hogy mikor gól­veszélyes egy támadás? Nos, arról nem szól a fáma. De már folytatja is Sütő, hogy meglátása szerint alaposan leült a megyei játékvezetői kar mostanában, s jó lenne, ha összeszednék minél előbb magukat az érintet­tek. Sokkal több van ugyan­is a társaságban, bár a je­len állapotban se gyengéb­bek, mint a megye futball­ja általában. (Most mond­juk azt, hogy nem kell hoz­zá nagy művészet?) Ezek után emelkedik szólni Mohácsi. S fog hozzá a fentebb említett korholó szavakhoz. Ám előtte még beszámol az országos jb- elnökségi ülésen elhang­zottakról ; felvázolja a minden játékvezetőtől el­várt, egységes, gyakorlati, ítélkezési alapelveket. S folytatja az ominózus érté­keléssel, hozzátéve, hogy a síposok többsége azért meg­felel az elvárásoknak. Mind szakmailag, mind emberileg. A „rendesebbje” között sincs meg az összetartás, a megfelelő kapcsolat. Hajla­mosak égetni egymást, ki­csinyes irigységtől hajtva, vagy isten tudja miért. Mások pedig félnek Héha- lomba menni mérkőzést ve­zetni. Aki megijed a saját árnyékától iratkozzon le időben, javasolja Mohácsi. S újfent ő is leszögezi, hogy a megyében még mindig jobb a bíráskodás, mint a fut­ball színvonala. Csak ren­det kellene tenni, vagy ha másképp nem megy, ak­kor „vágni”. Hiszen a sípo­sok csak saját maguk állít­hatják vissza a testület te­kintélyét. Nagy kár, hogy a régi elnökség eltűrte a „ki­lengéseket”. Ám ezentúl másképp lesz majd. Szólítja Mohácsi a többi­eket most már, beszéljenek bátran, bizonyára akad sérelmeznivalója egyesek­nek, akadnak okos javasla­tok, most mondják el, ne kint kezdjenek majd „mor­mogni” aztán. Kevesen szólnak, ám aki föláll, mondja erősen a magáét. Hogy fontos ugyan behozni a friss szemléletet, de fő a józan mértéktartás, hiszen társadalmi munkát végző emberekről van szó, még­is. Mindennek a kulcsa, mondják, hogy legyen fo­ganatja a kimondott szó­nak. Annyiban maradnak végül — minő bölcs igaz­ság —, hogy minden elmé­let annyit ér, amennyit abból megvalósítanak (nyil­ván értették a jelenlévők ezt a labdarúgás egyetemes szabályainak alkalmazásá­ra is). Mohácsi még hozzáte­szi, hogy az elnökség csak akkor tud jól működni, hogy ha az egész bírói tes­tület összefog. Hármas sípszó nincs, pe­dig éppen kilencven percig tart a „találkozó”. Kívül lassan szürkülni kezd... Balás Róbert A 8. heti szelvényen sze­replő mérkőzésekre Ho- léczi János, salgótarjáni sportrajongó tippel, aki nyugdíj mellett ma is az Agrofil fűtője. A 67 esz­tendős, forgács-bányate- lepi férfi, amióta van to­tó, azóta folyamatosan ját­szik, most éppen egy nyolc­tagú munkahelyi kollek­tívában. Ahogy mondja, legnagyobb húzása egy ti­zenkét találatos volt, ám ezzel se tett szert milliók­ra, talán majd most... Esélyleső (Az elmúlt héten Kuris Béla 7, a NÓGRAD 8 ta­lálatot ért el.) A 8. héten TOTÓSAROK olasz és nyugatnémet el­ső és másodosztályú ta­lálkozók szerepelnek. Nem könnyű a tippelés, hiszen a Karlsruhe—Leverkusen, a Frankfurt—Stuttgart, a Mönchengladbach—Bre­men és a Schalke—Wat­tenscheid mérkőzésen bár­milyen eredmény előfor­dulhat, nem is beszélve a Reggiana—Pisa rangadó­ról! Kevés telitalálat vár­ható. .. Nyertesek Az elmúlt heti pályáza­tunkra 336 darab szel­vényt küldtek be olvasó­ink. A két mérkőzés vég­eredménye: Leverkusen— Homburg 3—1, Napoli— Roma 3—1 volt. Telitalála­tot 3 fogadónk ért el, így 10—10 darab totót nyert Balogh István, Salgótar­ján, Malinovszkij út 55/a.. Pistyúr Attila, Érsekvad- kert, Rákóczi út 67., és Kecskés Béla, Nagybátonv. 1. Karlsruhe—Leverkusen 2 X X 1 2. Frankfurt—VfB Stuttgart 1 X X 3. Mönchengladbach—Bremen 2 X 2 4. Duisburg—Hertha BSC X 1 X 5. Schalke 04.—Wattenscheid X • 2 X 2 6. Meppen—Saarbrücken 1 X 7. Bayreuth—Darmstadt 1 X 1 8. Unterhaching—Aachen 2 X 2 9. Blau-Weiss 90—Braunschweig 1 1 10. Ascoli—Atalanta 2 X 11. Barletta—Torino X 2 12. Cosenza—Parma X X 13. Reggiana—Pisa 2 X 14. Roma—Milan X X Révai J. út 18. A 24 da­rab egytalálatos közül a következő fogadóink nyer­tek 5—5 darab totószel­vényt: Kovács József, Ka­zár, Kossuth út 75., Fiikor Vilmos, Szécsény, Fő út 47., Barta Sándor, Salgótar­ján, Gorkij krt. 72., Ursitz József, Etes, Ka- rancsaljai út 6. A nyere­ményeket az OTP Nógrád Megyei Igazgatósága aján­lotta fel. Góltotó 1. FRANKFURT—VFB STUTTGART végeredmény: 2. ROMA—MILAN végeredmény: NÉV: LAKCÍM:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom