Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-20 / 43. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RÁDIÓ: 6.20: Pártok választást műsora. Magyar Veteránok Pártja 7.20: pártok választási műsora. Magyarországi Szövetkezeti és Agrárpárt 8.05: Hangszemle 8.20: Szonda. Tudományos magazin 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Napközben 11.05: Nemzetiségeink zenéjéből 11.39: Kék-öböl. John Steinbeck regénye folytatásokban 12.30: Pártok választási műsora. Szabadságpárt 12.50: Intermikrofon 13.00; Klasszikusok délidőben 14.05: PAF-műsor 14.35: Dzsesszmelódiák 15.00: Ezredforduló 15.54: Rólunk van szó! 16.00: Tizenhat óra 16.15: Muzsikáló természet 16.20: Kérhetek valamit? 17.00: Zseni ..neveltetik” 18.05: Láttuk, hallottuk. olvastuk a zenéről 18.30: Esti magazin 19.15: Pártok választási műsora­Magyar Október Párt 19.20: Sportvilág 19.45: Nagy Olivér: Szabolcs- szatmári szőttes népdalkantáta 20.00: Sokszemközt az egészségről. Kísérletek embrión 20.30: Hallgassuk együtt. Brahms-művek 21.05: Tanakodó 22.00: Hírvilág 22.30: Kapcsoljuk a 22-es stúdiót. (Elő.) 23.30: Olasz madrigálok PETŐFI RÁDIÓ: 8.05: Rivaldafényben. Rosita Serrano és Fred Asteire 9.05: Társalgó helyett: MERCURIUS 10.05: Operettkedvelőknek 11.05: He'ykereső 11.20: Apró-cseprő, gyerekekről 11.40: Ki kopog? A Gyer- mekrádió műsora 12.10: Asztali muzsika 13.05: Popzene sztereóban 14.00; iránytű a világ­kiállításról 15.05: Csúcsforgalom. (Elő.) 17.05: Tárcsázz! 17.30: Helykereső. Esélyekről, lehetőségekről) fiataloknak 18.30: Popregiszter 19.05: Táncházi muzsika 19 30: Daráló. Folytatásos ifjúsági történet 20.00: pop-rock műhely 211.30: Bemutatjuk Johnny Cash: Az otthoni kutak vize c. lemezét 21.05: Innen, onnan 21.15: Rólunk van szó! 21.20: Nótakedvelőknek 22.20: Vándormotivumok az irodalomban: A csalódás 23.10: Sporthíradó 23.20: Dzsessz a 80-as években BARTÓK RÁDIÓ: 9.15: Évszázadok mesterművei 9.58: Olaszmuzsika 10.30: Az ellopott levél 11.02: Versenyművek 12.05: Castor és Pollux. Részletek Rameau operájából 13.00: Rádiószínház. Rozsdás víz 13.55: Fúvó-együttesek felvételeiből 14.13: Tánc. zene. művészet 14.43: Labirintus 14.58: Schub=rtiada. 1989. X*5. rész 16.55: Liszt-művek 17.50: Üj kamarazenei felvételeinkből 18.30: Na maternjem jeziku. A Magyar Rádió szerb- horvát nyelvű nemzeti­ségi műsora. Pécsről 19.05: In der Muttersprache. A Magyar Rádió német nyelvű nemzetiségi műsora. Pécsről .19.35: Operatörténeti érde­kességek. VI'6.. befejező rész Közben: 20.50: Kések közt remény. Saigó Szabolcs versei 22.27: A Rákfogó és a Siesta dzsessz­együttesek stúdió­felvételeiből 22.40: A magyarországi cigányok népzenéje 23.05: ..A haza bennünk él....” Illyés-ünnepségek # Beregszászon MISKOLCI STÜDIÓ: 5.55: Műsorismertetés, hírek, Időjárás. 6.15: Információk. 6 20: Észak-magyarországi kró­nika. 6.30: Hírek, lapszemle (Kossuth). 6.45: Tájak, sorsok, életképek. 7.30: Szóvá tették, megkérdeztük. Kiss László jegyzete. Szerk.: Beély Kata­lin. 16.3(6—18.30: Kereskedelmi, információs, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 9.1*0: Képújság 9.05: Fehér mazurka. Lengyel—szovjet film. (1978.) IIT. rész 10.10: Panoráma. Világpolitika percről percre (Ism.) 10.55: Mozgató. Torna mozgáskorlá­tozottaknak 11.05: Képújság 17.15: Képújság 17.25: Pannon krónika. A pécsi körzeti stúdió hfradőműsora. Dél- dunéntűll hírek, infor­mációk. események 17.35: Nachrichten. Hirek német nyelven. A pécsi körzeti stúdió műsora 17.40: Nasa obrazovka. A szegedi körzeti stúdió szlovák nyelvű nem­zetiségi magazinja 18.10: Számadás. Gazdasági negyedóra 18.25: A rövidfilmstúdiók műhelyéből. 1. Mire lehullanak a levelek. 2. Cselédek és családok 19.05: Reklám 19.10: Esti mese. Frakk. A betegápoló. Magyar rajzfilm. 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00; Reklám 20.05: Választási műsor — Agrárszövetség — Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt 20.15: Klinika. NS ZK-té véf il ms o ro za t XI/9. rész: A hazatérés 21.00: Választási műsor — Magyar Függetlenségi Párt — Pártonkívüliek Pártja 21.10: Reklám 21.15: stúdió. ’90 A Televízió kulturális hetilapja 22.00: VISK. ,.Oldott kéve vagyunk...” 22.15: Híradó 3. TV 2. Radványi Dorottyával és Dömsödl Gáborral 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám, Riportok, Időjárás, Zene Teledoktor Orvosi tanácsok Óvodáskorú gyerekek beszédhiba-javítása 17.45: Kérdezz! Felelek. Egri János műsora 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! Atomhangya. Amerikai rajzfilm­sorozat. 1. őslények és hős lények. 2. Pillangók és jómadarak 3. Nyilazz úgy, mint Robin Hood 18.46: Tv 2. 19.00: Kolman-ügy. Csehszlovák társadalmi dráma 19.55: Tv 2. Benne: Célkoncert, az Erdélyből áttelepült fiatalok megsegítéséért R-GO együttes 20.30: Fejezetek az első világháborúból Amerikai dokumentum- film-sorozat. XXVI/Í'5. rész: Oroszország forradalma (FF) 20.54: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Videovilág. Videonarkó (ism.) 22.04: Tv 2. 22.15: Napzárta 23.05 : Tv 2. 23.05: Gondolkodó. A Televízió tudományos folyóirata. 23.50: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 9.00: Iskolásoknak 9.20: Tv-film (ism.) 10.50: Sportvisszhangok (ism.) 12.00: Tv-börze 13.05: Elveszett az elefánt. Szovjet film 14.20: A ..Lojzo” együttes műsorából 15.35: A gyermekotthon igazgatónője. Szovjet tv-film 17.20: A nap percei 17.40: Jótékonysági koncert 18.00: A vejminky doktor. Tv-játék 18.45: A nyilvánosság stúdiója 19.00; Esti mese 19.30: Híradó 20.00: A fekete torony. Aneol tv-sorozát 20.50: A párbeszéd stúdiója 21.30: A babicel eset. Dók.-műsor 22.10: Koncert 2. MŰSOR: 16.20: Művelődési sorozat 16.35: Fiataloknak 16.55: Az Ordob zsákja. Mesefl'm 18.10: Nézetek és álláspontok 19.10: Torna 19-30: Fiatalok tv-kiubja 21.30: Híradó 22.00: Világhlradő 22.15: Jéekorongmérközés. (Felvétel!) MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.: Fél 4. háromnegyed 6 és 8-tó!: Vaklárma. Színes. szinkroni­zált amerikai filmvígjáték. — Kamara: 3 és 6 órától: Sophie választása, I—II. Színes ameri­kai film. — Balassagyarmati Madách: 3 órától: íutajosok. I—II. (16). Színes magyar- francia film. Háromnegyed 6 és 8-tól: A szerelem tengeré­ben. színes, szinkronizált ame­rikai film. — Madách Kama­ra: 5 és 7 órától: Moziklip Színes magyar film. — Bá- tonyterenyei Bányász: A sár­kány éve (16). Színes ameri­kai krimi, — Pásztó: Krisztus utolsó meék(sér*ése, I—n. Szí­nes amerikai film. — Rétság: Rémálom az Elm utcában (16) Szfnes. szinkronizált amerikai horrorfilm. NÓGRÁDI TÁJA Visszatérve a mostani bu­lira elmondja: ismét szíve­sen tettek eleget a meghí­vásnak, igaz, a legutóbbi salgótarjáni fellépésükre a sportcsarnokban csak há­romszázan voltak kíváncsi­ak. A mérsékelt érdeklődést azonban a rossz propagan­dának tudják be, hiszen ma itt 800 eladott jegyről beszél­nek. Most már viszont tény­leg be kell fejeznünk... Rövid próba után kezdő­dik a koncert. Ha jól látom, nem vagyunk nyolcszázan, de az ittlévők mindannyian jól érezzük magunkat. Sőt, vannak, akik túlzottan jól! Az előadást is félbe kell szakítani a túlzott jókedv­ből „szülte” verekedés mi­att. Ezzel ismét sikerül „jó hírünket” öregbíteni. A fiúk szerencsére nem sokat törődnek a-z incidens­sel, fantasztikus hangulatot teremtenek. A műsoron a két nagylemez legjobb da­lai. .. Egyszóval jól érezzük ma­gunkat, a koncert szuper. Igaz, a százforintos jegyek a koncert után diszkóra is szólnak, ami azonban vala­hogy „elfelejtődik”. Ezt vi­szont már mi megszoktuk, az örömbe „kell” egy kis üröm. Mégis köszöntük a koncer­tet Pál tanár úr! Reméljük, lesz még miért köszönetét mondanunk. . . (Patti) R. Tóth Sándor felvételei Salgótarján, Stromfeld Au­rél Gépészeti Szakközépisko­la, 1990. február 16., péntek. Egy órával a kezdés előtt kísérletet teszek egy rövid interjú elkészítésére. Az együttes énekesével, Sípos F. Tamással beszélve megtu­dom: a csapat alakításának ötlete Tabár Istvántól (szin­tetizátor) származik, aki má­ig is az együttes „agya”. El­mondja azt is, hogy 1986-ban a salgótarjáni József Attila Megyei Művelődési Központ színpadáról indultak el a „világhír” felé. Ekkor viharzik be az öl­tözőbe Vilmányi Gábor, az Exotic gitárosa és Csík Pál, a dobos, akik véget vetnek a megszokott keretek közt folydogáló eszmecserének. Adják magukat, sziporkáz­nak, s az újságírósdit fel­váltja egy kötetlen társal­gás. összetételek a kisdobos szü­leményei, s az ő kérésére közlöm.) Ezt követően érkezik az öltözőbe Tabár István, a fő­nök és öccse Tabár Zoltán, aki az együttes basszusgi­tárosa. István készségesen áll a rendelkezésemre. Meséli, leges forma kialakításában mindannyian részt vesznek. A menedzserről kérdezve érzem, kényes pontot érin­tek, az Exotic többi tagja is kitér a válasz elől, s a főnök sem hajlandó nyilat­kozni. Szó esik az új nagylemez­ről, amely országszerte nagy sikernek örvend. Igaz, a tar­jám könyvesboltban nem sokan voltak dedikáltatni — ebben talán a szervezők is hibásak —, de ez szeren­csére nem törte le a fiúk lelkesedését. Hasonlóképpen szóba kerül a legújabb vi- deoklipp is (címe: Trabant), aminek forgatókönyvét ma­guk írták, s erre nagyon büszkék. Ennyit sikerül kihámoz­nom a több mint negyed­órás öltözői showjukból, melyben elhangzik a niko­tincsigától a zsíroroszlánig minden. (Ezek a kedves szó­hogy a G. T.-beli fellépések Pál István tanár úr közre­működésének köszönhetők, aki e beszélgetés alatt is fel-feltűnik a szobában. Az idő már szorít, kezdeni kell a próbát, István azonban kitartóan válaszol kérdése­imre. Az együttesről kiderül: a dalokat is ő írja, illetve in­dítja útjukra, mivel a vég­EXOTIC A G. T.-ßEN * Filmszemle után (3.) Meg itan elszámol nival ónk! Lassan már egy évtizede, hogy a dokumentumműfaj­ban születnek a legígérete­sebb filmes vállalkozások, s legalább öt esztendeje, hogy ezekre az alkotásokra megkülönböztetett figyel­met fordít a szakma és a kritika. Sajnálatos, hogy ezeket a műveket a közön­ség főleg csak akkor veszi észre, ha a televízió verhe­tetlen nyilvánossága előtt is lejátszódnak. Nem is olyan régen így történt pél­dául Kása Ferenc Az utol­só szó jogán című kétré­szes filmjével, amely a mo­zikban alig vonzott érdek­lődést, míg a tévébemutató után olyan lázba hozta az embereket, hogy rövid időn belül hiánycikké váltak a Béres-cseppek és a C-vita- min. Vagyis úgy tűnik, a dokumentumfilmek igazi te­repe a televízió lenne, egye­lőre ezt azonban nem na­gyon akarják — a tévések?, a filmforgalmazók?, a gyár­tók? — elfogadni. Az idei magyar filmszem­le legjobb produkciói is do­kumentumalkotások vol­tak, még akkor is, ha a legnagyobb bukások is ebbe a műfajba sorolhatók. Per­sze ezen aligha lehet cso­dálkozni, ha tudjuk, 27 mun­ka tartozik ebbe a kategó­riába, s ennyi között férc­művek is előfordulhatnak. Korábban szinte kizáró­lag a közelmúltunkkal fog­lalkozó produkciók keltet­tek érdeklődést, illetve ka­vartak vihart. Ez most any- nyiban módosult észrevéte­lem szerint, hogy nagyon oda kell figyelnünk több napjainkkal szembesítő al­kotásra is. Vagyis nemcsak a múlt tartogat meglepeté­seket, szellemi-lelki izgal­makat, hanem a jelen is. És maradjunk meg egyelő­re ez utóbbi produkciók­nál. A legfelkavaróbb, sőt leg- felzaklatóbb hatást — a döbbent csendből ítélve, minden bizonnyal a szemle más nézőire is — Zolnay Pál Védtelenek című film­je váltotta ki. A hozzánk is elérkezett ADIS-ről, ko­runk pestiséről készült ez a drámai, sőt tragikus látle­let. Négy beteg ember be­szél életéről, a fájdalmas felismerésről, a hozzá veze­tő útról. Külön történet mindegyiküké, eltérő a sze­mélyes felelősségük — sor­suk, szerencsétlenségük vi­szont azonos. Iszonyatos nézni a legutolsó riport­alanyt, a lassú halálra ítélt férfit, aki korábban fess volt és erős, a forgatáskor pedig már testi-lelki roncs — ő véradással fertőződött. Kínos látvány. Valószínű­leg a zsűri ezen sem tudta túltenni magát, s úgy érté­kelte, a film hatásvadász, művészkedő, és nem díjaz­ta Zolnay munkáját. Ennek ellenére ajánlatos megnézni mindenkinek. Magyar József Lovasün­nep című műve szintén ki­emelkedik a mezőnyből, no­ha ugyancsak díj nélkül maradt. Az apajpusztai kör­nyezetszennyezés a téma; ez ad lehetőséget a rendező­nek, hogy a létező szocializ­mus erkölcsi, politikai visz- szásságaira rámutasson és feltárja a kisemberek ki* szolgáltatottságát, félelme­it; láttasson egy halálba futó életutat, s elgondolkod­tasson : hogyan történhetett mindez, megismétlődhet-e rendszerváltás nélkül? Dúló Károly Erős karok­kal fogjatok le szépen című filmje az öngyilkos­ságokról, az egyéni hajla­mokról és a családi-társa­dalmi „késztetésekről” nem mondott többet az eddig ismertnél, feldolgozásmód­ja is felületes. Még heve- nyészettebb Czencz József nagy érdeklődéssel várt Parafenomén című munká­ja a zsidó—magyar Uhri Gellerről, aki természet- feletti csodákra képes. Egye­dül ezekért érdemes meg­nézni a szerkesztetlen, szét­eső művet. Káldor Elemér — Dűlő­höz, Czenczhez hasonlóan — először jelentkezett egész estés filmmel. Ez a harc lesz a végső? című alkotá­sa az új MSZMP megala­kulásának körülményeit, kongresszusát örökíti meg — okosan, helyenként mű­vészi erővel. Kár, hogy ugyanakkor végig érezhet­jük a prekoncepciót, a min­denáron való leleplezés szándékát — a hangeffek­tusokkal, a képi megjele­nítésben. A halál villamosa a bu­dapesti rendőrgyilkosságról szól. Tele van játékfilmes elemekkel, gegekkel. mind­végig élvezhető munka. Dí­jat is kapott, bizonyára az említett erényeiért. Egészé­ben azonban olyan érzése van a nézőnek, hogy nem több ez a mű puszta pub­licisztikánál, miközben za­varba jön a végkicsengés­től is; tényleg nem érde­mel olyan súlyos ítéletet a tizenéves gyilkos fiú, tény­leg szabadon randalírozha­tunk a normális emberek rémisztésére?. . . A Védtelenek mellett szá­momra a legérdekesebb je­lenkorról szóló dokumen­tumfilm Paulus Alajos Fél­revert harangok című er- délyLmagyar filmje volt. Hőse hozzánk áttelepült szé­kely — leánnyal érkezik, itt házasodik —, aki nyíl­tan vállalja közöttünk is magyarságát, mit sem sejt­ve, hogy ez pár évvel- hónappal ezelőtt nem is volt olyan jó ajánlólevél. Nem tudhatta, hogy aki itt magyarságát hangoztatta, az gyorsan kiállíttatta magá­ról a nacionalista bizonyít­ványt. A film főszereplője is megkapja ezt a titulust, és nem érti, okkal miért megy konokul a maga esze után. Vissza is tér, Ceau- sescuék bukása után, élete párjával szülőföldjére, hogy újra ott vállalja ' önmagát, ahol élete nagyobb részé­ben tette. A főhős megszívlelendő „rögeszméje”: Erdélyt nem tudta kormányozni se ma­gyar, se román, mert Transzszilvánia három nem­zet — magyar, román, szász — egysége, s ezt az egységet nem kellene a vi­lágnak elfelejtenie. Hiszen hajdan így virágzott a tá­jék, így beszélhetünk Er­dély aranykoráról. (Folytatjuk) 4 Sulyok László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom