Nógrád, 1990. február (46. évfolyam, 27-50. szám)

1990-02-17 / 41. szám

1990. FEBRUAR 17., SZOMBAT

N()(; RAI)

3

Kétszer ekkora juhállományt is ellátnának a legelők

Az ország juhállománya jelenleg csaknem 30 százalékkal kisebb, mint tíz évvel ezelőtt. Azóta csaknem minden évben csökkenés következett be. A Központi Statisztikai Hivatal kimu" tatása szerint a juhlétszám 1989. december 31-én 2 millió 69 ezer volt, 147 ezerrel kisebb, mint egy évvel korábban.

Az állami gazdaságok és a mezőgazdasági kombinátok az év végén 139 ezer juhot tartottak, 12 százalékkal kevesebbet, mint tavaly. Egy év alatt az állomány ötödét, 29 ezer juhot a kistermelőkhöz „helyezték ki”. A termelőszövetkezetekben van a juhok több mint 60 százaléka, ám a jószágok csaknem egynegyedét a kisvállalkozóknak adják bérbe.

1989. december végén 1

millió 396 ezer anyajuhot számoltak össze, 46 ezerrel, 3,2 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Figyelemre méltó adatsor: az állami szektor üzemeiben egy év alatt 13,2 százalékkal, a szövetkezetekben 7,2 százalékkal csökkent az anyajuhok száma, ugyanakkor a kistermelőknél több mint 8 százalékkal növekedett.

Az állatfaj ilyen mértékű visszaesésének legfőbb oka a megfelelő öntözés hiánya, pontosabban az, hogy — a gyors exportértékesítés reményében — a fiatal állatokat, a bárányokat az elválasztás után azonnal hizlalásra fogják a gazdaságok. A 800 forintos támogatás sem bizonyul elég hatékonynak: anyának való állatot is mind kevesebbet nevelnek. A szaporításra tovább

tartott állatokból ugyanis legkorábban két év elteltével származik csak kézzel fogható haszon. Ezt az időt a legtöbb nagyüzemben túlságosan hosszúnak találják, s a jelenlegi takarmányárak mellett költségesnek tartják.

1990 elejétől a gyapjú árának „felszabadításával” minden juhászati termék szabadáras lett, ez némi reményt nyújt az állattartóknak. A gyapjútermelési támogatás és a vágójuhok utáni árkiegészítés viszont megszűnt.

Az ország legelőterülete alkalmas a jelenleginél legalább kétszer több juh tartására. A kisvállalkozók tartanának is több állatot, ám a magánszektor számára a nagyüzemek nem szívesen biztosítanak nagyobb legelőt.

Sok álmatlan éjszakát „szerzett” már Markó Antalnak, a Szügyi Községi Közös Tanács elnökének a falu szép, új általános iskolája. A megépítésével kapcsolatos pénzügyi bonyodalmak elcsitulóban vannak, de legalábbis kedvezőbb fordulatot vettek.

A Thoma Emőke tervei alapján készült impozáns épület fehér falai vakítanak a tél végi verőfényben. A sugarak épp’ szemből érik: a sokak által irigyelt „gyermekbirodalom” hóm* lokzata keletre és az ódon hangulatot árasztó, rom- kertre néz. Így akár a múlt védőbástyájának is nevezhető.

Büszkesége a falunak, de még inkább a tanácselnöknek a csupa fény, jól felszerelt iskola. Ha egy új kezdeményezés sikert arat vagyis pénzt hoz, akkor a vártnál is eredményesebb „befektetésnek” bizonyulhat. ..

Történt ugyanis, hogy a tanács — a cseppet sem titkolt pénzszerzés kényszerétől hajtva — a nem kellően kihasznált épületeket frappáns, ésszerű, új funkcióval kívánja „felruházni”. S szinte mindjárt kínálta magát az iskola sportcsarnoka alatt húzódó tekintélyes nagyságú — mintegy 600 négyzetméter területű

— több helyiségből álló pince. <

Kitűnően megfelelne raktárnak — jött az ötlet, tehát már csak a „gazda” hiányzott. Ám nem kellett sokáig keresni azt sem, mert a Felsőbabádi Állami Gazdaság szeszes és szeszmentes italainak tárolására megfelelőnek tartotta a pincét, illetve egyelőre csak egy részét. A „beköltözés”, a feltöltés már megkezdődött.

A tanács az ötletének kivitelezéséhez létrehozta kereskedelmi szervezetét, mely lehetőséget nyújt a különféle palackozott italok forgalmazására. Raktárosról, fuvarozókról gondoskodik, a haszon fejében, mely a legszerényebb becslés szerint idén félmillió forintot hoz a konyhára. A megyében csaknem valamennyi áfésznak szállítanak, s az sem titok, hogy az eladásra szánt áruféleségek ára az „elfogadható” kategóriába tartozik. A szügyi tanács vállalkozásának nagyon is fontos mellékszereplői mi, fogyasztók vagyunk. A felsőbabádi gazdaság termékei között ugyanis ott vannak a „Kincs” fantázianévvel ellátott üdítők, melyek például bodzaízesítéssel készülnek, s talán jobban ízlenek majd, mint a már megszokottak.

— Mihalik —

Részközgyűlések

futószalagon

Megyénk általános fogyasztási és értékesítési szövetkezetei ezekben a hetekben tartják a részközgyűléseiket. A pásztói áfész működési területén 28 településen kerül sor ilyen fórumra, amely a szövetkezeti tagság számára fontos esemény.

Pásztón, a város öt körzetében is a helyi intézőbizottság számol be arról, miként fejlődött a lakosság kereskedelmi ellátása, milyen eredményeket értek el a felvásárlás területén, mit tartalmaznak az ez évre vonatkozó szövetkezeti és üzletpolitikai célkitűzések. A tagság megválasztja azokat a képviselőket is, akik a küldöttértekezleten véleményezik az áfész tevékenységét és megerősítik a szövetkezeti munka irányait.

Az előző évekhez hasonlóan a részközgyűlések hangulatos záróeseménye lesz a tombolasorsolás.

Jt nogylöcí öntödében

A főnök nem szégyellj a munkaruhát

A főnök urat keresem a Szécsényi II. Rákóczi Ferenc Termelőszövetkezet nagylóci öntödéjében, s amikor útba igazítanak, némi meglepetéssel veszem tudomásul, hogy nem fehér inges és nyakkendős, hanem munkaruhában lévő munkahelyi vezető fogad.

Lénárt László, aki 1989 novemberétől dolgozik ön- tödevezetőkérit — korábban négy éven át művezetői beosztásban tevékenykedett — sietve jegyzi meg:

— Ne csodálkozzon a munkaruha viseletén! Mi egy kis üzem vagyunk, nálunk kialakult gyakorlat, hogy az első számú vezető gyakran bekapcsolódik a termelő- munkába, még ha nem is ő húzza a termelés „szekerét”.

A kohászatban immár 34 esztendeje serénykedő 50 éves férfi a Dunai Vasműben ismerkedett meg a szakma ábécéjével, majd negyed- százados ottléte után az Alföldi Kőolajipari Gépgyáron keresztül vezetett Szé- csénybe útja.

— Jól érzem itt magam — vallja. — Szép családi házban élünk feleségemmel és két leánygyermekemmel. Az öntödében úgy vélem megbecsülnek, s munkatársaim körében asszonyi támaszra is találok, mert feleségem is itt dolgozik.

A mindössze negyven embert foglalkoztató öntöde a tsz nyereséges ágazatai közé tartozik. Tavalyi árbevételük 34 millió forint volt, bár 5,7 millió forintos eredményük a korábbi évektől elmaradt. Ám nincs panasz, nincs szomorkodás, az öntödevezető már előre tekint.

— Idén átgondoltabban tervezünk, bekalkuláltuk a várható alapanyagár-emel- kedéseket. 1989-ben épp ennek a hiánya rontott némileg mérlegünkön. Jöttek, jöttek az áremelkedések,

ezek felborították az előzetes kalkulációkat.

Megrendelőben, partnerben nincs hiányuk. A tsz öntödéje akár egy-két darabos megrendeléseket is vállal, magánszemélynek és közületnek is. Ám vannak évek óta állandó vásárlóik: az Ózdi Kohászati Üzemek például évi mintegy hétmillió, az Ajkai Hőerőmű Vállalat pedig közel hatmillió forint értékű árut visz el tőlük.

— összesen 1240 féle terméket állítottunk elő 1989- ben — mondja Lénárt László. — Ez egyben jelzi, hogy nem specializálódtunk egy termék gyártására sem, hanem szinte minden kis számú igényt is kielégítettünk. Azt hiszem, ez a folyamat segít bennünket abban, hogy a piacon versenyképesek vagyunk, s remélem azok is maradunk.

(vaskor)

A pártoké a sxó

*

fl Független Kisgazda-, Földmunkás és Polgári Párt választási programja

Sort, Búzát, Békességet!

Társadalmunkban a politikai, gazdasági és erkölcsi válság első láncszemében a változás felülről jött, így korlátozott is maradt. Pártunk 1930-ban, 1945-ben is bizonyított. 1990- ben is rendelkezik a nemzetet megmentő, nemzeti újjászületési programmal.

GAZDASÁGI RENDSZERÜNK ALAPELVEI:

— a jelenlegi központi irányítású gazdaságot fel kell cserélni egy piacgazdasággal, ahol döntő tényező a magántulajdon, s a teljes vállalkozási szabadság;

— megfelelő adó- és hitelpolitikával a beruházások támogatása. Az új munkahelyteremtés, a műszaki fejlődés, a környezetkímélő fejlesztés, a gazdaságélénkítés érdekében a beruházások adómentessége elengedhetetlen;

— az állam gazdasági szabályozó szerepét alapvetően meg kell változtatni. Feladata a monetáris szabályozásra, költségvetésre terjedhet ki;

— fel kell számolni az állam külkereskedelmi monopóliumát, minden vállalkozó alanyi joga legyen az export-import tevékenység folytatása. Ehhez meg kell teremteni a konvertibilis nemzeti valutát;

— elő kell segíteni a farmergazdaságok kialakulását, erősíteni a gazdaszemléletet.

Az előbbiek fontos előfeltétele: jogállamiság, demokratikus alkotmány, független ön- kormányzat. A közélet tisztasága, korrupció megszüntetése, az álönkormányzatok felszámolása. Az államháztartás kiadásainak erőteljes csökkentése, nemzeti érdekek szerinti átcsoportosítása. Az önigazgatási létszám csökkentése, előjogok megszüntetése, nyugdíjak felülvizsgálata, maximálása, értékállóságának megőrzése. A gazdasági bajainkat okozók elszámoltatása, a közpénzzel gazdálkodni tudókkal történő felváltása. A torzító ár- és értékarányok megszüntetése, értéktörvény, érvényesülése.

LEGFONTOSABB NEMZETI KINCSÜNK, A FÖLD.

Az 1945-ben kiosztott földeken anyagi és technikai segítség nélkül indult be a termelés. A virágzásnak indult életet a minden jogot mellőző szövetkezeti szervezés szétverte. A Független Kisgazdapárt történelmi kötelessége a megalázott, természetes életterüktől megfosztott 650 ezres magyar parasztság rehabilitása. A parasztoktól elvett földet neki, illetve törvényes örököseinek — amennyiben azt igénylik — vissza kell adni, és erről törvényt kell alkotni.

A TULAJDONJOG NEVESÍTÉSE ELKERÜLHETETLEN!

lajdonosi formának, mert az nem önkéntes, hanem erőszakos úton jött létre!

A tulajdonátmentések, földkiárusítások megyénkben is, jelenleg is folynak. A Független Kisgazdapárt Nógrád megyei testületé ezúton is tudatja a földet jogcím nélkül eladókkal, valamint új birtokot szerzőkkel, 1989. szeptember 1-től nem ismeri el az eddigi jogügyleteket, s az Állami Számvevő- széknél jogorvoslatot kezdeményez! Minden földvásárlást érvénytelennek, az eladókat rosszhiszeműeknek tekintjük, viszont a vásárlókat nem tudjuk megtévesztett vevőként elfogadni.

KÜLGAZDASÁG:

Magyarországot történelme, gazdasága, kultúrája, vallása, szellemvilága — az utóbbi 40 évet kivéve — elsősorban Nyugat-Euró- pához kötötte. Történelmének majdnem minden sikeres periódusa nyugati és majd minden katasztrófája keleti kötődésű, beleértve az ebben a században már harmadik elvesztett háborút (a 3. hidegháborút). Így mára valószínűleg a nemzeti lét vagy nemlét kérdésévé vált gazdaságilag is a visszatérés a demokratikus világhoz, Nyugat-Európához. Csak két választásunk van: vagy parlamenti demokrácián alapuló szabad piacvállalkozás, a társadalom erejéhez mért, a munkavállalást ösztönző szociális hálóval, vagy harmadik világbeli tartós állapot, kivándorlás, teljes elsorvadás.

Hazánk és a Közös Piac, hazánk és a KGST kapcsolatrendszereinek újragondolása szükséges.

A működő tőke becsalogatása, az új vezetők mielőbbi nyugaton történő kiképzése a gazdaság forradalmi átalakításának kiemelt feladatai.

INFORMÁCIÓK TELJES NYILVÁNOSSÁGA:

a) Minden statisztikai, pénzügyi, gazdasági, tudományos, jelenleg elzárt adat legyen az állampolgárok számára hozzáférhető, — jelenlegi titkos szerződések, záradékok szűnjenek meg.

b) Szükséges az állampolgárokról gyűjtött információk (személyi szám) olyan korlátozása, amely az állam számára az egyén teljes átvilágítását teszi lehetővé!

KÖRNYEZETVÉDELEM:

A környezet — sarkalatos kérdésünk — az emberi lét alapja. Törvényekkel kell védeni az élő és élettelen környezetet, mely mással nem helyettesíthető, hosszú evolúciós és földtörténeti korok eredményeképpen alakult ki.

Az egészséges, környezethez való jog megelőz minden gazdasági és hatalmi érdeket.

Törvényalkotást az „Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatára” hivatkozva kell elvégezni, amely kimondja: „senkit nem lehet a tulajdonától önkényesen megfosztani”, „senkii: nem lehet valamely egyesületbe való belépésre kötelezni”. Ezen egyezményt Helsinkiben hazánk kormánya is egyetértőleg aláírta.

Az elmúlt 42 év gyakorlata azt bizonyítja, hogy a kommunista pártállam nem tud a földnek gazdájává lenni, erre alkalmatlan. A nagyüzemi gazdálkodás csökkentette a falu függetlenségét, az önállóan gazdálkodó és gondolkodó parasztból bérmunkást csinált. Megjelenésével ősi hagyományok tűntek el. Sok termőföld műveletlenné vált, a mindenáron való termelés szinte helyrehozhatatlan károk okozója lett. Éppen ezért: a Független Kisgazdapárt kiáll a hajdani parasztság és örökösei, tsz-tagok, kistermelők és az agrár értelmiség mellett:

—• az átalakulás biztosítására a faluszövetségek állítsanak fel nemzeti bizottságot,

— létre kell hozni egy agrár bankrendszert, s egy agrár biztosító részvénytársaságot,

— a feldolgozó ipar monopóliumát le kell bonfani,

— be kell vezetni az arany- és ezüstkalászos gazdatanfolyamokat,

— vissza kell állítani a vidék és a falu becsületét, biztosítani kell a megélhetést, oktatást, művelődést, s hagyományaink őrzését.

Célunk egy korszerű piacgazdaságba ágyazott birtokrendszer kialakítása, amely a tulajdonosoknak hosszú távú létbiztonságot nyújt, megerősíti őket állampolgári jogaikban, mely áttételesen új munkahelyeket teremt, s az élelmiszerárak drasztikus csökkenését eredményezi.

A jelenlegi „szövetkezeti tulajdont” a Független Kisgazdapárt nem ismeri el igazi tuEGÉSZSÉGÜGY:

Európa pusztuló népei között tartják .számon a magyart. A Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt különös súlyt helyez — kidolgozott programmal rendelkezik — az egészségügy azonnali és teljes átalakítására, amely a nemzethalál veszélyét még az utolsó pillanatban elháríthatja. Az egészségügy nem lehet a pártok játéka.

OKTATÁSÜGY:

A politikai, gazdasági és erkölcsi válságból kivezető útnál, a társadalmi átalakulásnál sarokkő az oktatás. A nevelés szellemét az európai humanizmus és hazafias érzés, a teljes körű gondolat-, szólás- és vallásszabadság határozza meg. Az erkölcsi megújulást pártunk elsősorban valláserkölcsi alapon látja megvalósíthatónak, de nem zárja ki a világnézeti pluralizmus jegyében a polgári etika elismerését sem.

A KISGAZDAPÁRT ÉRTELMISÉGI TÉZISEI:

Az értelmiség soha többé ne legyen egy ideológia kiszolgálója, alárendeltje, megma- gyarázója, igazolója.

Semmi módon nem engedhető meg a más vélemény elnyomása. Egyformán nyilvánosságot kell, hogy kapjon minden tudományos álláspont.

Félelem, kényszer és megalkuvás nélküli Magyarországot!

Boldog népet szabad hazában!

Isten Haza Család

Független Kisgazda-, Földmunkás- és Polgári Párt Nógrád Megyei Ügyvivői Testületé

Kincses „társai” —