Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-15 / 12. szám

MAI AJÁNLATUNK KOSSUTH RADIO: 8.05: Hangszemle 8.20: A hét zenemüve 8.50: A hét költője: Tamkó Sirató Károly 9.00: Napközben 11.05: Hagyományápolók 11.36: A kígyó pillantása 12.45: A mezőgazdasági rovat műsora 13.00: Klasszikusok d-élidőben 14.05: ismeretterjesztő műsor 14.35: 9 bolgár Polifónia kamarakórus énekel 14.57: Radioton korongokról! 15.00: a szökés. Lázár Ervlfi novellája 15.23: Kincses Veronika operettf elvételeiből 16.15: Zeneiskolásoknak, zeneiskolások muzsikálnak 16.25: A Nyitnikék postája 17.00: Eco-mix 17.30: Hamarosan halljuk őket 17.55: iDargazdák 18.00: 5x5 nerc 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.40: Pászti Miklós: Rindácska dalai 19.50: Gon?. 20.00: Wallenberg 21.06: Rádiószinház 22.00: Hírvilág 22.30: A gazdaságpolitikai rrv?t műsora 23.00: Esti muzsika 0.15: Éjfél után PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben 9.05: A testamentum. Vi’lon nvomán irta: Faludy György 9.32: Fi'mzere 10.00: Magyarán szólva 10.15: Bihari verbunkosok 10.29: Musical hangverseny, a 6-os stúdióban 11.35: Fúvós polkák 12.10: Nóták 12.53: Kis magvar néprajz 13.05: S’ágermúzeum 14.0«: Kettőtől ötig. . . 17.05: KöK-rkrádió 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregis/h r 19.03: Válogatás ifjúság! műsorokból 19 35: Hernádi Judit énekel 19.30: Senki többet? Harmadszor! 21.03: A francia sanzon ismeretlen arcai 21.45: Balogh Albert népi zenekara játszik 22.00: Ez botrány. Bányai Gábor krónikáj 23.20: Howlin' Wolf 1964-OS koncert felvétek' 23.55: Fddie Condon dzsessz- egyiiii/*se játszik BARTC.K KV DIÓ: 8.25: Próza 9.10: Solymosi Ferenc orgo- n i h a n g v e rs e n y e. a Mátyás-templomban 10.06: Opt rarészletek 10.49: Üj lemezeinkből 12.05: Haydn: Esz-dúr vonósnégyes 12.3«: Regina Resnik opera­felvételeiből 13*00: Toll és mikrofon 14.00: Kamarahangverseny a bécsi Mozart-teremben 15.24: Három Vivaldi-concerto 16.05: Philip Jones rézfúvós együttesének felvételeiből g 16.30: Bruch. Odysseus — oratórium 18.30: Törd a fejed! 18.45: Utazás Matériába. A fa 19.05: Follow me! 19.20: Kommt mit! Alapfokú német társalgás 19.35: Beethoven szonátáiból Világhírű előadóművé­szek előadásában 20.40: Manón Lescaut. Részletek Puccini operájából 21.28: Mahler: VI. szimfónia 22.59: A hét zeneműve 23.29: /.énei panoráma MISKOLCI STC'DIÖ: 3.33: Műsorismertetés, hírek, időjárás. —* A stúdió vendé­ge. Tel.: 35-510.’ 6.20: Észak- magyarországi krónika. 6.30: Hírek, lapszemle. 7.30: Szóvá tették. megkérdeztük. ‘7.55: Napi összefoglaló és a más­napi műsor ismertetése, szerk.: G. Tóth Ferenc. 16.30—18.30: Kereskedelmi. Információs, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV 1.: 8 23: Képújság 8.30: Európai nemzeti parkok, Görögország. NSZK-film (ism.) 9.15: Ma egy házban. Csehszlovák filmsorozat. IX 4. rész: A bagdadi repülőjegy (ism.) 10.20: A HÉT (ism.) 11.20: Delta. Tudományos híradó (Ism.) 11.45: Képújság 16.30: Képújság 16.4«: Déli videoújság. A szegedi körzeti stúdió műsora 16.55: Tízen Túliak Társaság* 17.45: Számadás. Gazdasági negyedóra 18.00: Kalendárium. *90. Ismeretterjesztő magazin 18.45: Reklám 18.50: Esti mese. ösemberke. Hogyan csiholt szikrát az ősember? Csehszlovák rajzfilm 19.00: Cimbora. Tamkó Sirató Károly 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05: Én már akkor megmondtam? Kállai István műsor*, II I. rész 21.20: Panoráma 22.05: Reklám 22.10: Eszter könyve (Ism.) 22.45: Híradó 3. TV 2.: Sugár Ágnessel és Dömsödi Gáborral 17.«0: Képújság 17.15: Tv 2. Benne: Reklám, Riportok, Időjárás. Zene 17.45: Mozaik Telefonos játék 18.00: Hétfőn hatkor 18.25: Gyerekeknek! Nils Holgersson csodálatos utazása a vadlúda.kkal. NSZK-raj/filmsorozat. Alku a sirályokkal (ism.) 18.49: Tv 2. 19.00: Szimfónia-. Francia tévéfilmsorozat. XVIII 2. rész 19.52: Tv 2. 20.00: Körzeti lévcstúdiók műsora — Budapest — Pécs — Szeged 21.*.55: Tv 2. 21.00: Híradó 2. 21.20: Tv 2. 21.30: Telesport 23.00: Tv 2. Napzárta BESZTERCEBÁNYA: 1. MŰSOR: 15.50: Katonák műsora 16.45: A nap percei 17.0«: Pozsonyi magazin 17.20: Zer.és-szórakoztatd műsor Karel Vlach zenekarával 17.30: Publicisztikai műsor 18.00: Nézetek, álláspontok 18.43: A polgári fórum, műsora 19.00: Fsti mese 19.30: Híradó 20.00: A rend helyreállítása. . . tv-játék 21.15: A varázs’attóí megfosztott illem 21.45: Találkozás B. Poll vk aval és vendégeivel 2. MŰSOR: 16.00: Német nyelvtanfolyam G verőiteknek 16.30: A kontaktus stúdió. Ifjúsági műsor 18.15: A hét eseményei mpgypr nvélvén 19.00: Jó tanácsok 19.10; Torn ' 19.30: Híradó 20.00: Július Pantik visszatérése! 20.?0: Eev kis muVsika 20.30: Sport visszhangok 21.30: Híradó 22.00: Vüáehíradó 22.15: Honoré Dumler. Francia dók.-film moziműsor : Salgótarjáni November 7. Fokét«- eső. színes, szinkroni­zált amerikai akciófilm. Kamara: Vidrám élet. Színes szinkr. spanyol filmvígjáték. - Kohász: Támadók a Marsról Színes, szinkronizált USA sei fi. — Balassagyarmati Ma dách: Fél 4 és 8-tól: Mélyten geri szörnyeteg. (16) Színes amerikai fantasztikuc kaland film. Háromnegyed 6-tól: Ka rosszék. Magyar film. — Ma­dách Kamara: A kis Vera. Színes, szinkronizált szovjet fűm. — Bátonyterenyei Pető­fi: Pénzmánia. Színes, szink­ronizált amerikai fil-mvígjá- ték. — Pásztó: Ga*ll GítT öt­százért — hibbantak. (16) szí­nes. szinkronizált amerikai bűnügyi film. — Szécsény: Road House — Országúti disco. Színes. szinkronizált amerikai akciófilm. — Ka­rancslapujtő: A rémület éjsza­kája. (18.) Színes amerikai horrorfilm. — Érsekvadkert: A bosszú börtönében. Színes, szinkronizált amerikai film. — Rétság: A denevérember — Batman. Színes, szinkronizált amerikai kalandfilm. NÓGRÁDI TÁJAKON. .. telexen érkezett. .. Egtf könyvkiadó feljegyzései. 1945-1963 Cserépfalvi Imre emlékezéseinek második kötete Korántsem csak a köny­ves emberek, még kevésbé csupán a viszonylag szűk könyvkiadói szakma mun­kásai érdeklődésére tarthat igényt Cserépfalvi Imre: Egy könyvkiadó feljegyzései, 1945'—1963 című kötete, a sorban immár a második. A Gondolatnál jelent meg, a többi' között gazdag műmel­léklettel, valamint — s ez a kötet külön értéke — Cse­répfalvi kiadványainak bib­liográfiájával. A magyar könyvkiadás nagy öregje, a 90. életévé­be lévő Cserépfalvi Imre emlékezéseinek első kötete 1982-ben látott napvilágot, nem utolsósorban kor- és irodalomtörténeti értékei miatt nagy érdeklődést kel­tett. mára legföljebb antik­váriumokban akadhatunk rá. Ezen újabb, második kö­tetben a neves kiadó, a szakma és a szellemi prog­resszió egyik meghatározó jelentőségű egyénisége a felszabadulás eseményeiről, a könyvkiadás újraindításá­nak viszontagságairól, éles politikai vitákról, államosí­tásról. egyebekről rajzol hi­teles képet, amit annál is könnyebben tehet, mert hi­szen mindezeknek tevékeny részese, gyakorta szenvedő alanya volt. Rendkívüli egyéniség lé­vén. akinek emberi tartása ma különösen példaértékű lehetne az újabb nemzedé­kek számára, e korszakban sem kerülhette el az adott kor ellentmondásait, egy idő­ben bizony visszavonulásra kényszerült. Azonban ez az idő sem törte meg, hatalmas szakmai tudása, széles körű műveltsége, szilárt emberi tartása megóvta ettől, böl­csen méhészkedett. Amikor pedig a Corvina Kiadó megalakult, bekapcso­lódott a munkába, igazgató­ként tevékenykedett nyug­díjba vonulásáig. Úgy tet­szett, ekkor egy küzdelmek­ben, de sikerekben gazdag kiadói pályafutás ért vé­get. Azóta viszont hallottuk, újraindítja a Cserépfalvi Kiadót, minden színvonalas könyvet kedvelő ember leg­nagyobb örömére. A könyv minden egyes fe­jezete ma már a háború utáni magyar szellemi élet nélkülözhetetlen dokumen­tumaival ér föl. Hiszen mind a mai napig, sőt manapság is. az események megítélése nem objektív alapon tör­tént és történik, hanem hatalmi, pártpolitikai és egyéb érdekektől befolyá­solva. Az első nagy fejezet az Újjászületik a ' magyar könyvkiadás címet viseli. Ebben a többi között szó van a felszabadulás első napjairól, a Szabadság című lap Vas Zoltán segítségével való indításáról, a Magyar— Francia Társaság sikeréről és elhalásáról, a tanköny­vekről, áz egyesületi élet­ről, az 1948-as könyvnap­ról, végül, de nem utolsó­sorban az államosításról. Itt számol be Cserépfalvi Imre az igazolóbizottság működéséről is, ami szin­tén nem volt viharoktól mentes. Az. ldeiglenes Nemzeti Kormány 1945. április 19-ép adta ki a szabad pályán működő értelmiségiek szá­mára is az igazolásra vonat­kozó rendeletét. Ennek alap­ján u Könyvkiadók' és Könyvkereskedők Országos Egyesületén belül májusban alakult meg az. igazolóbizott- ság, amelynek elnöke a szer­ző lett. A tagok a Szociál­demokrata Pártból, a Nem­zeti Parasztpártból, a Füg­getlen Kisgazdapártból és a Polgári Demokrata Pártból kerültek ki, s volt egy szak­mai és jogi küldött. E témával kapcsolatban most csak egyetlen, de a legnagyobb felháborodást kiváltó esetet. Püski Sándor kiadó igazolását említjük, amellyel szemben okkal állt értetlenül a magyar prog­resszió. sőt, áll ma is. Püski Magyar Élet könyvei­nek egy része Benjámin László korabeli, a Tiszántúli Népszavában 1945. április 17-én megjelent cikke sze­rint: .........a múltban kiadott k önyvek túlnyomó része va­lóban a régi reakció ellen küzdött olyan értelemben, amilyen értelemben például Hajniss Ferenc küzdött el­lene. Ezek a könyvek ugya­nis a magyar fasiszta ideoló­gia terjesztői voltak". (Püski 1944-es könyvnapra negye­dik kiadásban jelentette meg Bary László hírhedt fajgyű­lölő könyvét.) Roppant jel­lemző a korra, hogy ennek ellenére Püski igazolása ér­dekében a Kommunista Párt föideotógusa, Révai Jó­zsef szállt síkra, úgymond, a koalíció érdekében. Ennek következtében például a Szociáldemokrata Párt visz- sza is hívta képviselőjét. Püski minderről az 1988-as vitában is mélyen hallgatott. Nem kevés szellemi izga­lommal jár a Barátaim — Portrék című fejezet olva­sása sem. Ebben Cserépfal­vi Imre Kovács Imréről, Jó­zsef Jolánról, Odescalchi Margitról, Czartorvski Jenő­ről, Gara Lászlóról, Juhász Nagy Sándorról, Faludy Györgyről, Károlyi Mihály- ról. Kassák Lajosról, Bóka Lászlóról ír. Ezek a portrék mindenekelőtt személyessé­gükkel győznek meg. Szá­momra különösen izgalmas a József Jolánnal foglalkozó rész, amely József Attila éle­téről árul el nagyon sokat. Ezt követi a Corvina Ki­adó című fejezet, amelyben szó esik az alapításról, szer­zőkről, kiadványokról is. A könyvet a már említett bibliográfia. továbbá a Cserépfalvi-kiadványok fo­gadtatásának bibliográfiája és névmutató teszi teljessé. T. E. A Conducator végnapjai Barcsai/ iskolája Barcsay Jenőre, a mű­vészre. a Magyar Kép­zőművészeti Főiskola egy- kori tanára emlékeztek — születésének 90. évfordulója alkalmából — vasárnap a főiskolán. Barcsay iskolája cím­mel kiállítás nyílt az in­tézményben az elmúlt 15 évben végzett legtehetsége­sebb hallgatók alkotásaiból. A klasszikus rajztechniká­val készült művek a ha- gyománvmegőrzésről, a rajzi konvenció folytatásáról ta­núskodnak. A tárlathoz két kamaraki- állítás kapcsolódik. Az. egvi­S.inte már régi isme­rősként üdvözölhet- fivolna a kisterenyei vasútállomáson, a váró­teremben azt az ősz hajú. borostás férfit, akivel már volt -.szerencsém" talál­kozni­A kályha mellé húzód­va mondta megszokott mo­nológját. Nem voltak so­kan. s nem is figyelt rá igazán senki. Két férfi be­szélgetett a közelében: — Őrület, milyen drága lett a benzin. Tegnap a tan­koló autók sorvége a 21* es úton állt. Már attól tartottam. hogy nekem nem is jut. Azért sikerült 10 kannát szereznem- azt mind tele tankoltam. A bo­rostás férfi hallgatott, lát­szott: figyeli a beszélge­tést. majd kifakadt: Neked az a legfőbb gon* dód. hogy mennyi benzint tudsz otthon bespájzolni? Jó söröd van apukám! Másnak kenyérre nem jut■ ő meg benzint vásá­rol föl! Na, szépen va­gyunk! — Miért nem jut ma­gának kenyérre? Menjen ken Borcsay 33 műve kínál alkalmat arra, hogy a látogató bepillanthasson a tárgyak, a tér és az emberi test szerkezeti problémáit kutató mester világába. A másik kamarakiállításon a főiskola anatómia tanszéké­nek jelenlegi adjunktusa. Kiss Tibor festőművész mu­tatkozik be caruzarajzaival. A megnyitón Barcsay Erzsébet a művész húga el­ső ízben adta ót az általa tavaly nyáron létrehozott alapítvány díjait az iskola kiemelkedő képességű hall­gatói közül Bokor György­nek. Kassai Ferencnek és dolgozzon és majd akkor jut! — Kinek kellek én te „benzinspajzoló bogár"? He?! Na- szerinted me­lyik vállalat kap értem? Nem kellek én a kutyá­Csavarqö­dal IIr nak sem! — feleli, s hö- zöng tovább: — Mit nekem az ár­emelés! Kit érdekel, meny­nyi lesz a tej? Istenem! Engem eddig sem érintett, meg nem is érdekel. Fáj­jon a fejük a kisgyerme­kes anyáknak! Kit érde­kel a hús ára? Eddig sem éltem vele, hát ezután sem fogok! Felemelik a lakás­kamatokat? Hát emeljék fel a csőlakásét! (Jót ne­vet)- Kocsiárak? Na és?! Engem nem érint■ de az újság és a postai árak Jánváry Zoltánnak. Bar- csav-emlékérmet kaptak: König Frigyes. Tari Gábor, Szunyoghi András, mindhár­man a fiatal festőnemze­dék képviselői. A főiskolán látható ki­állítások anyagát — erre az alkalomra — könyv alakban jelentette meg a Magyar Szépmíves Társaság. A ki­advány a helyszínen megvá­sárolható. A Magyar Képzőművésze­ti Főiskola reprezentatív tárlata február 9-éig tekint­hető meg a Népköztársaság úti főiskola Barcsav-kiállí- tótermében. sem. Az újság engem csak akkor érdekel, ha WC-re megyek. — Ahhoz képest elég jól tájékozott az áreme­lésekkel kapcsolatban! — mondja neki egy szakál­las férfi­— Hát nem vagyok síi­ket! Még a „budin" is erről beszélnek. Már a kö­nyökömön jön ki — le­gyint. — Egyedül az ital drá­gítása bánt. A cigaretta sem érdekel, van itt az állomáson sok félig elszí­vott :. eldobált. Aki keres az talál! — filozofál, és nagyot nevet, hogy kilát­szanak az odvas fogai. — Egy fiatalasszony jön be, síró kisfiával. Velük így incselkedik: — Mi van babuci?! Nem vett neked anyuci tejet? Ezután nem is fog! — és újra nevet. Majd belekezd egy ének­be, de rögtön abba is hagyja. — Legyint. — Ügy látszik■ neki is elment a kedve. ■. Cs. A. RiportkÖMifv a romániai forradalomról A Conducator végnapjai címmel a román forradalom eseményeit megjelenítő do­kumentumriport-kötet lá­tott napvilágot az Idegen- forgami Propaganda- és Kiadó Vállalat gondozásá­ban. Szinte p,éldu nélküli gyorsasággal elkészült könyv eLső felében az MTI és külföldi hírügynökségek dokumentumértékű je­lentéseit, fotóit adják köz­re a szerkesztők, óráról órára felidézve: mi történt december 17-étől 27-ig, a temesvári vérfürdőtől a szabadság pillanatáig. Fel­tárják . a Securitate rém- tetteit, beszámolnak Ceau- sescu és felesége bírósági tárgyalásáról és kivégzésé­ről. A kötet második részé­ben újságírók, rádió- és tv-riporterek helyszíni beszá- moJói olvashatók, többek között Róbert László, Bodor Pál írásai, és az a drámai rádiótudósítás, amelyet Orosz József a tűzharc közepette készített. Raffay Ernő tör­ténész Rojnánia tör­ténetét ismerteti, s arra ad választ, hogy most miként győzhetett a forradalom. A kötetben nyilatkozik a magyar kémelhárítás főnö­ke a Securitate belső fél­építéséről, különleges egy­ségeiről. A könyv szerdától kap­ható az újságárusoknál és a könyvárusoknál. Megjelen­tetésével egyidejűleg az Idegenforgalmi Propagan­da és Kiadó Vállalat csak­nem 10 millió forint érték­ben gyerekeknek szóló könyveket és ajándékot, ri- portkönv veket, kiadványo­kat ajánlott fel a Románia magyarlakta vidékein élőknek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom