Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-02 / 1. szám
SPORT SPORT * SPORT Hat gólr több mint félmillió forint A csípős hideg ellenére, mintegy ötezer néző volt — adományaival és jelenlétével — tevékeny résztvevője annak a szilveszteri jótékony célú Labdarúgó-mérkőzésnek, amelynek bevételét a szabad Románia támogatáséra ajánlották fel a rendezők. A Népsport álltai kezdeményezett Budaipest—Viidék összecsapáson, pályára lépett a magyar futball sZíne-java, külföldről is számos kiválóság érkezett hama, hogy játékával, s pénzadományával segítsen a szomszéd országnak. Budapest—Vidék 3—3 (3-0). Hungária körút, 5000 néző, v.: Buzánszky Jenő. Gólszerzők: Kovács K. (8. p.), Fischer (33. p.)„ Kékesi (43. p), illetve Balia (50. p.), Turtlóczky (53. p.), Burcsa (77. p.). Budapest: Andrusch — Simon, Híres, Lőriincz,. Szíj- jártó — Bognár Gy., Ru- bold, Bölöni — Kovács K., Fischer, Esterházy. Csereiként játszott: Józsa, Brookhauser, Salai S., Limperger, Mészöly, Gara- ba, Kincses, Balog T., Katona, Kékesi, Drurják, Bodo- nyii, Kénoszt, Kuti, Gyime- si L. ■Vidék: Bodnár — Talapa T., Kardos, Bognár Z., Csima — Gyimesi A., Túri, Ürbányi — Zsinlka, Lovász, Lehota. Csereként játszott: Koszta, . Petty/ P- Nagy, Kiss I., Turbók, Lakaltos, Márton, Szemere, Udvardi, Kuittor, Kraus z, Megyeri, Bállá, Handel, Burcsa. Kényelmes iramban kezdődött a mérkőzés, látszott, hogy jóítékony célú találkozóról, nem pedig világibaj- noikn dönltőről van szó. A játékosok ügyelitek egymás testi épségére, csak akkor hördüli fel a közönség, amikor Talapa T. az alkalomhoz méltatlan módon, igen gorombán felvágta Elster- házyt. Mindez a 8. percben történt, s néhány másodperccel később „büntetett” a fővárosi válogatott, az Auxterre-ből hazatért Kovács Kálmán közelről bevette Bodnár kapuját. Bölöni több szép átadással vétette észre imagát, ahogy mondani szokás, szeme volt a labdáinak. A 26. percben ZsiWka kappfát fejeit, majd öt percre rá, a közönség vastapsa közepette Bölöni elhagyta' a pályát, helyére Kincses állt be. Továbbra is jobban játszottak a budapestiek, az Ajax-csatár Fischer a 33. percben fejelte a második gólt, s utána örömében csőkot dobott a közönségnek. A 35. percben Lehota — Zsinká- hoz hasonlóan — fejessel a kapufát találta el, majd két perccel a félidő befejezése előtt, Kékesi ördöngős csel- sorozat végén gurított a vidéki kapuba (3—0). A második félidő, a vidékieké volt. Az 50- percben, a szinte teljesen ismeretlen döffnsödi Balila szépített ügyes goUlal, majd az 53.- ban, a veterán Tuntóazfcy, az egykori MTK-lközéppá- lyás talált a hálóba, s ezzel kiérdemelte a szurkolók tapsát. A 77. percben Burcsa egyenlített k)i, s ezzel be is állította a végeredményt. Igaz ugyan, hogy az utolsó hárpm percben Dzurják még lőtt egy kapufát, majd Kuíti bombáját kellett Pettynek bravúrral hárítania, de már nem változott az eredmény. A hajrában zúgott a „Szép volt, fiúik!”, s igazuk volt a nézőknek: valóban szép, mi több, nemes cselekedet volt a labdarúgóik részéről ez a saillvesziter déli gálamérkőzés. Amikor Buzánszky Jenő lefújta a találkozót, a hangosanbeszélő közölte, hogy több mint 570 ezer forint jött össze az önkéntesen befizetett belépődíjakból, egyéb adományokból. ■ Két évtized* „él" a twnisz Jó középcsapat lesz a Bgy. HVSE A tenisz már lassan két évtizede „élő” sportág Balassagyarmaton. Ez a majd 20 esztendő sikerek és kudarcok, hosszabb-rövidebb hullámvölgyek jegyében telt, az viszont tagadhatatlan, hogy pár évvel ezelőtt öaz- szekovácsolódottj egy olyan 20—30 fős amatőr szinten játszó tagság, amely már magában hordozta az OB III-ba kerülés lehetőségét is. Ezt a lehetőséget — egy korábbi huzamosabb, illetve osztálybeli szereplés után — 1986-ban a csapat ismét kiharcolta. Az előző két szezonban az alapvető célkitűzés a biztos bennmaradás volt. Ezt ha az első évben nehezebben is, a másodikban köny_ nyebben sikerült teljesíteni. Az idén a célkitűzés többször is módosult, mivel egy bajnoki, 6 egyéni és 3 páros mérkőzés ereményeként alakul ki/ezért) egy meglévő 6—7 fős kerethez akár egy, jobb képességű játékos igazolása már jelentős javulást is okozhat. Egy fél szezonban itt játszott a salgótarjáni Trizna János, s ez Sz egy erősítés majdnem tavaszi bajnokot hozott ki a csapáiból. Tavasszal másodikként, ősszel negyedikként végzett a tabellán a BHVSE. • A D csoport végeredménye: 1. Baja 12 10 2 81-27 20 2. Szeged 12 9 3 72-36 18 3. Rákosliget 12 8 4 62-46 16 4. Bgy. HVSE 12 7 5 61-47 14 5. Szentes 12 6 6 58-50 12 6. MOM 12 2 10 36-72 4 7. Jászberény 1212 8-100Három generáció kiváló ötvözeteként állt össze a csapat. Az évek óta stabil húzóemberek dr. Halász Zsolt, Mészáros Lajos, Szádvári Gábor, a saját nevelésű fiatalok, Kren Ákos, Vári László ill. a közéogeneráció Triznal János, Kalmár Sándor. Ez az alapcsapat néhány kiegészítő játékossal érte el az idei jónak mondható eredményt. Egyénileg) szinte mindenki tudása maximumát nyújtotta, így nem célszerű senkit sem kiemelni, egymás között rangsorokat felállítani. Egy negatívumról viszont mindenképpen szólni kell. Ez pedig a párosok most már hagyományosan igen gyenge szereplése. A 36 le, játszott páros mérkőzésből 13-at sikerült mindössze megnyerni. Egyértelműnek tűnik, hogy ez az összetételű csapat — a játékosok egyéni stílusa miatt — képes kiválót nyújtani egyénileg, de képtelen korszerű párosjátékot bemutatni. Tu_ lajdonképpen ez 6 pontba került, hiszen három alkalommal is 4—2_es egyénik után tudott háromszor három párost elveszíteni és 5—4-re kikapni. Ennek tükrében akár bajnokcsapatot is ünnepelhetnénk. A1 valóság, a reális kép persze nem ez, de a tanulságokat most már le kellene szűrni, és legalábbis két megbízható párost felállítani. Az értékelés befejezéseként leszögezhetjük, hogy a mutatott játék alapján a közeljövőben ennek a csapatnak biztos középcsapattá kell válnia az OB /III-ban. Kiesésről nem szabad beszélni, hiszen az utánpótlás biztosítottnak látszik, feljutásról szintén nem, mert ehhez még legalább két minőségi teniszező igazolása kellene. Bízunk abban, hogy a BHVSE teniszcsapata 1990- ben is bizonyítja tudását és még sok örömet szerez a klub tagjainak, a város teniszkedvelő közönségének. —ks— Pezsgőzés helyett futás! 1 Már nem kell autóra spórolnia Kadlótnak Megvallom őszintén nem sok elképzeléssel érkeztem be újév reggelén a szerkesztőségbe, arra vonatkozólag, hogy milyen megyei vonatkozású napi aktualitást tálaljak ma reggelre a NÓGRÁD olvasóinak. S míg 'a fejem törtem, vajon mi is kerüljön az 'évtized első sportoldalára, fez ELET bebizonyította, hogy mégis nagyobb rendező mint Fellini és Bergman együttvéve. Röviddel tíz óra után az SKSE hosszútávfutója Kad- lót Zoltán kopogtatott az ajtón, edzője Angyal János társaságában. Mint kiderült nem mindennapi hírrel: A „fussunk át az újesztendőbe” néven megrendezett futóversenyen szerzett elsőségével az évtized első győztese lett. A kölcsönös újévi jókívánságok után készséggel adta az évtized első interjúját. Milyen érzés futni szilveszterkor, amikor „jobb helyeken” pezsgőben tobzódnak az emberek? — Hát kicsit furcsa, de már megszokjuk. Tavaly is rendeztek már ilyen versenyt, /akkor is egy Trabant volt a fődíj. Ez egy kicsit ,,'megbolondítja” a vérbeli futókat. — Milyen mezőny gyűlt össze a rajtnál? — Meglehetősen erős, egy magyar bajnoksággal teljesen egyenértékű verseny volt. Az előzetesen megadott szabályzat szerint ezer fő nevezését fogadták el, a teljes magyar élgárda jelen volt. — Név szerint? — Az Újpesti Dózsa menői, a 10 ezres csúcstartó, Káldy Zoltán, a 800 és; 1500 magyar bajnoka, Banai Róbert, és a most harmadikként befutó Sághy Ferenc. Vagy, hogy másokat is említsünk, Vágó Béla (MTK- VM) és a DVTK-ból Be- reczíki József és Serfőző Zoltán, alkik ifjúsági Európa- bajnoki arany-, illetve ezüstérmeseik. — Mennyit készültél erre a versenyre? — Talán meglep de semennyit. Tavály nagyon igyekeztem, akkor „csalk” második lettem, most csak normális alapozás közben, néha-néha iktattam be erősebb edzéseket erre a versenyre. Ha ezt előre tudom, tavaly sem készülőik. — Milyen volt maga a verseny? — Utólag a győztes szemével szuper. A Körcsarnok előtt volt a rajt és a cél is, csak az első hatnak kellett befutnia a Budapest Sportcsarnokba az éppen folyó Arató-diszkó táncparkettjére. Ott szakítottam át a célszalagot. Volt pezsgő- durrantás, meg minden, tehát csak pár perccel maradtam le ebben az ország mögött. — Végig vezettél? — Nem. Mint az őrült, az esélyesek közül 10—15 ember adott bele mindent a rajtnál, s csak később, a 2600 méter felén túl alakult ki az a hatos élboly, melynek én is tagja voltam. Ezer méterrel a cél előtt már mindent beleadtam, mert a nálam gyorsabb emberek köny- nyen megverhettek volna egy jólsikerült hajrával. Szinte alig tudtam magamról, akkor döbbentem rá, hogy nyertem, amikor megszakítva a diszkót, dobozos sörrel és pezsgővel kezdtek kínálgat- ni. Hatalmas élmény volt így fogadni az újévi köszöntéseket. — A feleséged mit szólt mindehhez? — ö is ott volt velem, de még percekkel később sem tudta elhinni, hogy nyertem, amivel új szakasz kezdődött életünkben. Autónk ugyanis eddig még nem volt. — A fődíj mennyire motivált a Inevezéskor? — Mondjam azt, hogy csak ez motivált egyedüli)? Nem hiszem, hogy szilveszter éjszaka másként felutaztam» volna a fővárosba. De ezzel azt hiszem, mindenki így volt. Jogosítványom már van, most már legalább nem kell kocsira spórolni. Két gyerek mellett ez amúgy sem volna könnyű. — Láthatnánk az új szerzeményt? — Még ném, mert csak kedden hozhatom el Budapesttől, egy kis kerülővel. Rendszámot ugyanis Szegeden adnak hozzá, forgalmi engedéllyel együtt, miivel onnan származik, de a kulcsa már otthon vám Ennyit lehetett kiszedni röviden az évtized első bajnokából. Amint az a felvételen is látszik, edzője aiz utcáról citálta be, mert éppen elmaradhatatlan futóedzését tartotta. Családja pedig mit sem sejtve várja otthon, hogy a kimerítő versenyt követően rájuk is jusson ideje a népszerű, de igen szerény bajnoknak. Mit is kívánhatnánk mást újabb sikerét követően: minél több célja valósuljon meg a közeljövőben és úgy gyűjtögesse az aranyaikat és az egyéb díjakat, mint, ahogy annak 1990 első perceiben nekilátott. Balázs József Edzője Angyal János gratulál tanítványának. Új sportminisztérium Romániában Infarktus a pályán Lionello Manfredonia (33), a Róma labdarúgója, az olasz bajnokság szombati fordulójában a Bologna elleni mérkőzés ötödik percében összeesett a pályán, mint később kiderült, könnyebb lefolyású szívinfarktust kapott. A berohanó irómai csapatorvos, Ernesto Alicicco azonnal szívmasszázst alkalmazott, s ez a gyors beavatkozás mentette meg Manfredonia életét. A játékost mentőautóval rögtön a kórházba szállították, s a vasárnap reggel kiadott orvosi jelentés szerint állapota azóta már jelentősen javult. Romániában a Nemzeti Megmentés Frontja új sportminisztériumot hozott létre, s egyúttal megbüntette a Nemzeti Testnevelési és Sporttanácsot, amely eddig tulajdonképpen sportminisztériumként működött. Miniszternek Mírcea lAnguilescut, a Román Labdarúgó Szövetség korábbi elnökét nevezték ki. ö az első civil ember, aki a román sporthatóság élén áll. Angulescu két helyettese Cornea Dinu, a labdarúgó- válogatott egykori csapat- kapitánya és Mihai Ispas volt rögbijátékos. Ispasról tudni kell, hogy hősiesen harcolt a forradalom napjaiban, az elsők között rohanta meg a kommunista párt központi bizottságának épületét. Ugyancsak bukaresti hír, hogy a román lábdiarúgó- hatóságok áldásukat adták Miodrag Belodedici szerződésére a belgrádi Crvena Zvezdához. Ugyanakkor a kiváló hátvédet tárt karokkal várják a válogatottba, 'szeretnék ha játszana az olaszországi világbajnokságon.
