Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-12 / 10. szám

NÓGRÁD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF., 10. SZÁM ARA: <,30 FORINT 1990. JANUAR 12.. PÉNTEK \ „Tisztulásra” «ágynak a dolgozók az ötvözetgyárban r • Hétfőig tart a hideg zuhany „A melegvíz drága kincs; akkor jössz rá, hogyha nincs.” Ez lehetne a mottó­ja annak a történetnek, amelyet a Salgótarjáni öt- vözetg'yár munkása mesélt el szerkesztőségünkben. Felháborodva panaszolta, hogy „hetek óta" kevés a meleg viz a gyár fürdőjében, s így a délelőttös műszak után, elsősorban éppen a kemencéknél dolgozók és a tmk-sok nem tudnak meleg vízzel lezuhanyozni. A későn jövők — azaz a munkaidőt pontosan betartok — egy­mást rángatják ki a tusoló- ból, a meleg vízért közelharc folyik. (Természetesen, itt állna most panaszosunk ne­ve is, ha hajlandó lett volna azt elárulni. De nem tette, ö tudja miért. Inkább azt javasolta, menjünk ki mű­szakváltáskor a gyárkapu­hoz, és kérdezzük meg a többieket. Nem vagyok híve a névtelen bejelentéseknek, de közérdekről lévén szó most megfogadtam a kapott tanácsot.) , > Először azt próbáltam megtudni, kihez is tartoznak a gyárban a „szociális ügyek”. Némi tanácstalanság után, Hulitka Károlyné szo­ciálpolitikai és oktatási elő­adóhoz kalauzoltak.1 akitől a következőket tudtam meg: — Kedden, azaz január kilencedikén, szóltak nekem először arról, hogy ilven probléma van. Azonnal rá­kérdeztem' a tmk-soknál, akik megerősítették a beje­lentést. A hibát — mint az energiaosztályon dolgozó kollégámtól megtudtam —, a gőzbojlerekben, a fűtőszá­lak vízkövesedése okozza. A két darab, egyenként 2500 literes vízmelegítő tervsze­rű karbantartási munkát igényel, ám ezt belső erőből nem tudják elvégeznij így egy géemkát bíztak meg, amelyik a hétvégén hárítja el a hibát. Hulitka Károlyné elmond­ja a tett intézkedéseket, de egy kicsit csodálkozik azon, hogy miért kellett a dolgo­zóknak a NÓGRÁD-hoz for­dulniuk. (Panaszosunkon kí­vül szerdán többen telefonál­tak nekünk az ötvözetgyár­ból. . .) Gyakran előfordul — folytatja a szociális előadó —, hogy a dolgozók egy ré­sze, elsősorban az idegen cé­gek munkásai, már fél egy­től elkezdenek zuhanyozni, s így amikor az ötvözetgyá- riak befejezik a munkát, csak a „hideg zuhany” fogad­ja őket. Ezt a helyzetet sú­lyosbította a bojlerek meg­hibásodási. . . A gyárkapuban megkérde­zett dolgozók véleménye né­hány dologban különbözik attól, amit az irodaházban hallottam, ök állítják, hogy igenis, már hetek, sőt hóna­pok óta baj van a meleg vízzel. Mondják, azóta rom­lott igen sokat a helyzet, mióta a gyárban a nyugdí­jasokat is foglalkoztatni kezdték, ök és a tsz-dolgo- zók előbb végeznek, s ígv előbb is jutnak a; fürdőbe. Kis dolognak látszik, de aki erős fizikai munka után nem tud tusolni és „szagla- ni kényszerül” a buszon és a vonaton, hamar elveszíti a megmaradt türelmét is. Nem tudja értékelni, hogy a hideg zuhany köztudottan jó­tékony hatással van az ide­gekre. . . Ígérik, hogy a hét végén megszűnik a „kény­szerű terápia", ám a dolog szolgál bizonyos tanulságok­kal. A dolgozók bizonyára nem fordultak volna a NÓGRÁD-hoz, ha biztosít­ják számukra a legele­mibb szociális juttatások egyikét, a munka utáni für­dést. Az semmiképp nem meg­nyugtató, ha most csupán a hibát hárítják el. hiszen senkinek ne'm leheli megtil­tani, hogy tisztálkodjék. A tsz-dolgozóknak és a nyug­díjasoknak sem, akikre egyébként láthatóan szük­ség van. A vállalati köteles­sége, hogy a dolgozókról ily módon gondoskodjék. A megoldás sem olyan bonyo­lult. Tessék mondani, mi lenne, ha, esetleg nagyobb, az igényeket kielégítő víz­melegítő tartályokat szerel­nének fel? —cs— Gorbacsov Vilniusban Háromnapos látogatásra Vilniusba- Litvánia főváro­sába érkezett csütörtökön Mihail Gorbacsov szovjet pártföthkár-államfő, hogy a helyszínen tanulmányozza a Litván KP pártszakadás­hoz vezetett XX. kong­resszusa után kialakult helyzetet. Gorbacsovot Litvániába el­kísérte Ivan Frolov, az SZKP KB titkára, a Pravda főszerkesztője. Gorbacsov meglehetősen sűrű program elé néz. Ér­kezése után útban a város felé- megkoszorúzza a Le- nin-emlékművet- A nap má­sodik felében gyárlátogatá­son vesz részt, majd a vá­rosi pártaktívával találko­zik és a tervek szerint felszólal a város központ­jában tervezett nagygyű­lésen. A 4 órakor kézdő- dő nagygyűlés alatt szerte Litvániában 15 perces meg­mozdulásokat tartanak a köztársaság szabadságáért és függetlenségéért, este pe­dig fáklyás felvonulás lesz. és helyi idő szerint 17.15- kor megkondulnak a köz­társaság templomainak ha­rangjai is* az esti miséken pedig a függetlenségért és a szabadságért fognak imád­kozni. A látogatás második nap­ján Gorbacsov az SZKP- hoz továbbra is hű' mara­dék párt képviselőivel, utol­só napján pedig a függet­len KP tagjaival találko­zik. SZDSZ-, MDF-, MSZP-iigynök vagyok! Az, hogy pártonkívüliként tengetem az életem, nem érdem, hanem állapot. Hogy hiszek Istenben vagy sem, magánügy. Hogy melyik eszme, melyik tézise szimpatikus számomra, az írásaimból úgyis kiderül. Az egyik ok, amiért hosszú ideig nem jötte/n a lap­hoz, az volt, nem akartam, nem tudtam úgynevezett „betonanyagokat’’ írni. Sok barátom a NÚGRÁD-nál dolgozott, így tisztában voltam a helyzettel. Munkatársi mivoltom első évében, amikor már né­mileg oldódott a dogmatizmus, munkához láttam, becsülettel próbáltam tudósítani az eseményekről. El­csépelt szólamot tűztem a zászlómra: „a hiteles tá­jékoztatás érdekében!" Nyomon követtem az akkori MSZMP gyűléseit, értekezleteit. Meg is kaptam az el­lenzéktől: MSZMP-ügynök vagyok! Főleg azért, mert írtam a pártról (is), s mert a megyei lapnál dolgo­zom. Más kérdés, hogy több írásom elveszett, nem jelent meg. Egyszer a gyarmati MSZMP-reformkör egyik össze jöveteléről tudósítottam. Annak rendje-módja szerint leadtam az anyagot, amely csak jó néhány nap után jelent meg. Pedig a nyomdában már kiszedték a lapot aznap! Mégis kivették a másnapi számból. Az utcán a rákövetkező nap fénymásolva terjesztették. Rég volt, változnak az idők. Többnyire elsőként tudósítottam a megyében az el­lenzéki pártok létrejöttéről. Csupáncsak azért, mert komolyan gondoltam a hiteles tájékoztatást, a népla­pot. Az olvasónak joga van tudni az eseményekről, nekünk meg kötelességünk megírni. Ebből a meggon­dolatlan cselekedetekből származott is elég kellemet­len élményem. Az MSZ(M)P-szimpatizánsok SZDSZ-, MDF-ügynöknek csúfoltak a hátam mögött. Volt alá a szemembe mondta. Kioktattak, hogyan, s miről kellene írnom. Ha nem az ő logikájuk szerint történtek a dolgok, hanem úgy nyilatkoztak interjúalanyaim, mindezért én voltam a hibás. Elvégre mégiscsak az MSZP lapja a NÓGRÁDI Más kérdés, hogy elgondolásom szerint a megyében élő polgároké a lap. Ókét kell erőnkhöz, lehetőségünk­höz mértén kiszolgálni. Manipulációnak sem az ellen­zéki pártok, sem az MSZP részéről nincs helye. Sze­rencsére ez ügyben jó irányba haladunk. A közelmúltban megjelent egyik interjúm kapcsán, az egyik barátom sandasággal vádolt. Természetesen SZDSZ-, MDF-interjúról van szó. Mit tegyek, nem mindig azt a választ adták a nyilatkozók, amit szeret­tem volna, amit a barátom szeretett volna. De hát. szabad országban élünk, szabad másképp is gondol­kodni. A becsületbe maró váddal nem tudok mit kez­deni, csak állok döbbenten. Mert azt elfogadom, hogy rossz (esetleg) az írás, de a sandaságot visszautasítom. Nem akarok másképp írni (csrtk jobban), mint eddig. Részemről lezártam az ügyet, előrebocsátom, e témá­ra érkező újabb vádakra, reakciókra nem válaszo­lok. Továbbra is hitelesen próbálok Írni. Adám Tamás Télfuvallat zúzmararuhát sző, felöltöztet rétet, erdőt, megérint téged is. Játékát lesd el, szánj rá néhány per­cet. Nézd, ott, a fák alatt bokor reszket, remegő ág csi- titja fent: ne sirj, én is itt vagyok! Halott lombjuk elfedi a fagytál búvá gyökereiket. — Lám, a kóró hogy megszé­pült, fehér csillámöltözékét tón soha nem vetné le. A fenyő is mozdulatlan, dús lombja meg sem rezzen — áhí­tatot tart. - A néma élet szépséges csendben tavaszról álmodik. Bábel László felvételei SZÉPSÉGES CSENDBEN.., 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom