Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-11 / 9. szám
1990. JANUÁR 11.. CSÜTÖRTÖK n()(;rad 3 Papírragasztó Kapáskútról Átalakítási tervek A Naszál.vvölgye Termelőszövetkezet szendehely— kapaskuti • telephelyén folyékony ragasztó-gyártó gépet helyeztek üzembe. Az új berendezéssel évente ezer tonna papírragasztót tudnak előállítani. —RT— a KVM-ben Több tudományos, társadalmi szervezet fogalmazott meg állásfoglalást a közelmúltban, kifejezve, hogy a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumban, a vízügy túlsúlya miatt, a környezet- éq természet- védelem érdekei, s a társadalmi igények nem érvényesíthetők megfelelően. Ezért a minisztériumot át kell szervezni — javasolják. Legutóbb a Magyar Természet- védők Szövetsége adta közre ezt a véleményét az Országos Sajtószolgálat útján. Az üggyel kapcsolatban a KVM-ben az MTI munkatársának elmondták: a Magyar Tudományos Akadémia és a KVM közös természet- védelmi bizottsága 'a közelmúltban úgy döntött, hogy Rakonczay Zoltán környezet- védelmi éc vízgazdálkodási miniszterhelyettes, a bizottság társelnöke még januárban előterjeszti a testületnek a természetvédelem szervezeti változtatásaival kapcsolatos javaslatokat. A minisztérium ugvancsak javaslatokat dolgoz ki a szer- ; vezet továbbfejlesztésére, átalakítására. Előterjesztéseiket később nyilvánosságra hozzák Nem engedhető meg a további elszegényedés Az év eleje nemcsak az ár-, hanem a béremelések időszaka is. A január 8-i áremelések tükrében különösen aktuális, milyen béremelésekre adódik lehetőség idén. Erről Herczog Lászlót, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal közgazdasági főosztályának vezetőjét kérdezte az MTI munkatársa. Az idei prognózisok — amelyek számolnak a január 8,-i áremelésekkel — 19,5 százalékos ár- és 17 százalékos átlagbér-növekedést tartalmaznak. Nyilván a vállalatok egy része ennél nagyobb mértékben növeli majd a béreket, de jelentős hányad várhatóan jóval elmarad ettől az értéktől. Minden jel szerint az árak és a bérek, akárcsak 1989- ben, az idén is hozzávetőleg együtt mozognak — mondotta. Abban a helyzetben, amikor a társadalom jelentős része él a létminimum körüli, sőt az alatti szinten — s az alapvető közszükségleti cikkek árai jelentősen emelkednek —, a bérpolitikának erre a tartalékokkal nem rendelkező rétegre kell elsősorban koncentrálnia. Nem engedhető meg e rétegek további elszegényedése. Mivel a gazdasági lehetőségek korlátozottak, az alacsony bérek átlag feletti emelése csak akkor valósítható meg. ha kedvező bérpozíciójú csoportok, vállalatok szolidáris bérpolitikát fogadnak el. Sajnos manapság a legtöbb ágazat, szakma és érdekképviseleti szervezet csupán a saját érdekeire van tekintettel. Ha vi- szont — sztrájkokkal fenyegetőzve — mindenki sikeresen érvényesíti átlag feletti béremelési követeléseit, akkor ez csak az egyénileg kiharcolt előnyök kollektív elvesztéséhez, inflálódásához vezethet. Fontosak tehát a minimális bérről megkezdett tárgyalások. — Milyen minimálbér- követelésekről van szó? — Az Országos Érdekegyeztető Tanács legutóbbi ülésén a jelenlegi 4000 forinttal szemben 5100 forin? los mini má l béri gén yt fogail- maztak meg a szakszervezetek. A vasasszakszervezet legutóbbi állásfoglalásában például ezt január 1-jéig visszamenőleges hatállyal kérik, s szintén január 1-jé- től számítva általános 10 százalékos, vagy minimálisan 500 forintos béremelést is követelnek a munkáltatóktól. Ahol az 5100 forintos minimális bérre, illetve erre a 10 százalékos általános béremelésre nincs lehetőség, ott a béradó felfüggesztését kezdeményezik. — Mit lehet elérni a bérpolitikával? — Súlyos kihívásokkal nézhetünk szembe. Az átlagszámok mögött jelentő', bérkülönbségek mutatkoznak. A dolgozók elégedet lenségét fokozzák a szinte mindenütt deklarált bérel maradások. Ugyanakkor a több évtized alatt bekövet/ kezett bérelmaradások egyszeri rendezésére nincs lehetőség- Et kell kerülni legalább a bérfeszültségek további fokozódását. A kormányzati beavatkozás elsősorban erre koncentrálódik Ezért kapott központi támogatást a költségvetési intézmények egy része, s adó- kedvezményben részesülnek a döntően közszolgáltatással foglalkozó szervezetek, a MÁV. a sütő- és tésztaipar, az élelmiszer-kiskereskedelem, s a vegyes tevékenységű kereskedelem. Az antiinflációs gazdaságpolitika egyik fontos, de nem egyetlen eszköze a bérek szinten tartása. Emellett fontos szerepet töltenek be a kollektív bértárgyalások, amelyek a dolgozók követeléseit, illetve a munkáltatók, valamint az egész gazdaság lehetőségeit próbálják meg összehangolni. Ezekre az egyeztetésekre nemcsak országos. de helyi, ágazati, szakmai szinten is szükség.' van. Bízzuk a termelőszövetkezeti parasztokra Ugrásra készen áll a spekulációra állítok siserehada Nem a vezetők és dolgozók felejtettek cl dolgozni — hangsúlyozta többi között, a tavaly lezajlott év végi küldöttgyűlésen Pongrác* József, a rétsági termelőszövetkezet elnöke és a TESZÖV-elnökség korábbi elnöke. Mondandóját, gondolatait mindazoknak szánta, akik így. vagy úgy hangzatos, válogatott, célirányos politikai frázisokkal megpróbálják megkérdőjelezni megyénk termelőszövetkezeteinek eddigi eredményes tevékenységét, kiragadva és előtérbe helyezve azokat a nagyüzemeket, akik eddig valóban gyengén, esetleg veszteséggel tevékeny - kedtek. nálunk most nagyon divaSzerenCsére a józan ész — amit a gyakorlat is bizonyít — nem veszi be ,az igencsak sikkesnek látszó, eddigi sikereket suitba dobó. azokról nem akarni tudó, becsmérlő és summásan elítélő szövegeket, még, ha azok gördülékenyen, behízelgő stílusban, a valóságot elferdítve próbálják palára venni azokat, akik nem ismerik a tényeket, s a hangadók által csupán annak egy vékony szeletét kapják meg. mégpedig negatív felnagyításban. A megye termelőszövetkezeteiben dolgozó vezetők, ta* gok és alkalmazottak jogosan lehetnek büszkék arra, hogy ebben a hátsó szándékokat magukban foglaló, féligazságokat kimondó, választási n y e r ős z á n d é kka 1 közreadó politikai csatározásokban. eddig még megőrizték józanságukat. figyelmük, tudásuk, gondolkodásuk középpontjában a bizonytalanságok közepette is a jelen és a jövő megalapozását, a föld megművelését állították. A megve földművelőinek szerepe van abban, hogy az ország gazdasági életének mélypontra való kerülése közben, viszonylag jó színvonalú, politikai közérzetet javító ■ élelmiszer-ellátást biztosítottak a lakosságinak, miközben eleget tettek az állam igen erőteljes elvonó pénzügyi politikájának is. liven körülmények között döntő többségük bizonyította életképességét, életrevalóságát. Megtehették, mert a vezetők, a tagság és az alkalmazottak! a feszültségek és a zavaró körülmények között sem felejtettek el dolgozni. Ismét tanúsították: csak az összefogás ad kellő alapot a bizonytalanság októl terhes jelenhez, és a jövőhöz. A mára kialakult, egyesek által életképtelennek minősített termelőszövetkezetek visszafejlesztése, illetve lehetetlenné tétele — leszámítva a rossz vezetésből adódó, nehéz helyzetbe került gazdaságokat — 1980ra vezethető Vissza, amiiikor elsőnek érezték az állam által tanúsított legaty ásító magatartást, nem számolva a beláthatatlllan következményekkel- Az akikor elindult tönkretételi folyamat ellenére. meg 1989 is azt mutatja, hogy az ágazat ugyan bizonyos tekiintetben es területeken válságban .van, de még képes volt az ország élelmiszer-ellátását garantálni, ugyanakkor 1,6—1,7 millió dollárral járult az ország fizetési mérlegének javításához. Ebben szerepe van a belső fogyasztás vi- s zonvlagos csökken és ének, amiért nem az ágazatot kell elmarasztalni. A tények bizonyítják, hogv a mértéktelen elvonás sem tudta padlóra küldeni az ágazatot. Egyúttal válasz azoknak, akik a kizárólagos farmergazdaság illúziójában látják a mezőgazdaság megújulását. Ráadásul bizonyíték amellett is, hogy csak a nagyüzemi integrációval képes fejlődni a háztáji, a kisgazdaság, a kisvállalkozás, a bérleti rendszer stb., mert élvezi a nagyüzem nyújtotta összes előnyöket, Akárgsnk másutt, úgy ebben az' ágazatban dolgozók sem szeretik, ha olyanok mondanak elmarasztaló véleményt róluk, akiknek eddig sem volt sem/ni közük az ágazathoz, s 10—15 évvel ezelőtti statisztikái adatokra .hivatkozva, nyilvános vitában próbálják lejáratni a nagyüzemeket, kétségbevonni azok meghatározó szerepét Akárcsak az élet más területén, úgy megyénk termelőszövetkezeteiben is a korábbinál dinamikusabb, de nem ésszerűtlen megújulásra, a meglévő formák színesebbé tételére van szükség. Ennek ad keretet a fölidtörvény. Az elmúlt 40 év alatt hatalmas értékű oszitlhatatlan földtulajdon jött létre, sok -HzmiU'iárdot érő eszközállománnyal. Hogy a többször módosított és újabb módosítás előtt álló földtörvény megszületése után . milyen lesz a tagi-tulajdonosi viszony. mennyi lesz az oszthatatlan és a tagi vagyon aránya, annak kialakítása egyedül és kizárólag ■ a termelőszövetkezetekben dolgozó parasztok joga eldönteni. De máris veszély fenyeget! Ugrásra készen álil a spekulációra áhítók si-se- rehada. Semmiféle hátsó szándék nélkül, de idekívánkozik a tos felfogás: minden jo, ami Nyugatról jön jelenség közreadása. A földosztást sürgetőknek csupán annyit, hogy az USA-ban és az NSZK-ban erőteljes földkoncentrációs folyamat zajlik, mondván: csak ily módon lehet a nagy értékű eszközöket kibasznál ni. a magas szakmai tudást és a tudományt legeredményesebben hasznosítani. Az újabb földosztást szorgalmazóknak álljt kiálltának azok, akiket megszólaltatunk ebben a témában. A litkei termelőszövetkezetben egy volt tíz- és egy volt húszholdas parasztember családjának tagjait kérdeztem: mit válaszolnának árra, ha holnap azt mondanák nékik: rövidesen vusz- szakapják földjeiket- »- Nem kell, jó nekünk a tsz-ben, elég a háztájit is megművelni. Akinek ilyen vágya van, az jöjjön ide, és mutassa meg. hogyan kell a földdel eredményesen dolgozni. Mi nem kértünk 'fel senkit arra, hogy nevünkben beszéljenek, nyilatkozzanak. A nagyüzem vezetősége pedig fájlalva ’ mondja: szívesen kötnénk bérleti szerződést, de nincs jelentkező. A szandai temielőszövet- kezeiben belülről senkii sem akar földosiztásí, kívülről viszont néhanyán jó üzletet látnak benne. A nőtincs! termelőszövetkezet tagjait az elmúlt öt év megtanította arra, hogy egv 60 milliós veszteséggel, mélypontra került termelőszövetkezet csak akkor tud talpra -álUni, biztonságosan megmaradni úgy, hogy közben növekedjen a tagság jövedelme isi, ha termelőszövetkezeiben dolgozik, „Megyénk nagyüzemeinek létjogosultsága ellen indított általános támadások, a közösségek szétverésére irányuló felszínes vélemény- alkotóknak szól Percze Józsefnek, a mátraterenyei termelőszövetkezet elnökének üzenete: — Mi. termelőszövetkezeti elnökök. készek vagyunk a megmérettetésre, de ugyanezt kell tenni azoknak, akik kétségbe vonják az ország ellátásában, fizetőképessége javításában betöltött szerepünket. Bárhogyan, bármilyen formában, felfogásban, hangulatban, nézőpontból, vér- mérsékletből közelítjük megyénk mezőgazdaságának mai, feszültséggel terhes megoldásokért kiáltó gondjait, egyről nem szabad elfeledkezni. Olyan légkörben élünk, amikor bármivel kapcsolatban könnyű rossz irányú hangulatot kiváltani, a tényekről elfeledkezni. Egyet azonban nem lehet: a tényeket letagadni. Ezek önlmiagukért beszélnek. V. K. A rétsági termelőszövetkezet müanyagüzemében különféle flakonokat állítanak elő. 1 i
