Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-11 / 9. szám
MP07ÍATÖ NÓGRÁD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF., 9. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1990. JANUÁR 11.. CSÜTÖRTÖK írók jönnek majd ide ku Monkásgyűlés a XÚPORC gyarmati gyáregységében Egy hét haladék a feketelistázásra „Maga nemrég azt ígérte, kalácsunk is lesz, meg hús” Hadüzenet a kékbetegségnek Vezetékes ivóvíz Erdőtarcsán Amilyen szép viddk, olyannyira rossz a vize. Cserhátaljáról, közelebbről: Erdötarcsáról van slzó. Mondják, errefelé már nem is egy csecsemő betegedett meg a nitrátos víztől. Kékbetegségnek ndvezik az így bekövetkezett mérgezést, hiszen a szerencsétlenül jatt apró emberke arca szederjessé válik, mert tüdejének alacsony oxigénfelvevő képessége miatt fulladások gyötrik. Nos, ennek a rettenetes betegségnek üzenitek hadat az említett kisiköEségben. Az erőfeszítések sikerrel jártak, s ezennel örömmel1 adjuk közre a jó hírt: immár Er- dőtarcsát is bekapcsolták a vezetékes ivóvízellátásba. A társadalmi összefogással megépített vízmüvet és a hozzá tartozó rendszert tegnap délután, ünnepélyes keretek között avatták fel. Mi az eseményt megelőzően látogattunk el a helyszínre. — Csakhogy ezt a napot is megéltük! — sóhajtott fel megkönnyebbülten Gazsó Az Állami Népességnyilvántartó Hivatal január 19. és 25. között személyre szólóan kézbesíti a kopogtató- cédulákat — cédulához tartozik az ajánlási szelvény is — a választópolgároknak. Ezt Horváth Ferenc, a hivatal választási irodájának vezetője mondta el az MTI kérdésére. Hozzátette: okulva a népszavazás alkalmából egyes helyeken történt visszaélésekből. az Állami Népességnyilvántar- tó Hivatal az egész országban magára vállalta a választási értesítők kézbesítését. Csak abban az esetben dobják be a kopogtatócé- dulát a levélládába, ha azt előzőleg két alkalommal nem sikerült személyesen Árpád, a kállói tanács vb- titkára. — Ezzel má befejeztük a vízművesítési programot, hiszen a közigazgatásilag hozzánk tartozó Erdö- kürt, valamint Kálló után a harmadik községbe is bevezettük az egészséges ivóvizet- A beruházás 30 millió forintba került, de megéri a ráfordítást. A teljesség kedvéért írjuk le: a pénz csaknem kétharmadát a Nógrád Megyei Tanács és az Országos Vízügyi Hivatal biztosította, csaknem azonos összeggel. Az itteni Kubiny,i-kastélyt al'ko- tóházzá átalakíttató Magyar Tudományos Akadémia közel 4,5 millióit, a termelőszövetkezet 1 millió forintot adott. A falu kétszáz családja ötimildlió forinttal járult hozzá a kiadások fedezéséhez. átadni. Az ország mintegy 1.1 ezer szavazókö.rében szerződést kötöttek, főképpen tanácsi dolgozókkal- akik vállalták a körzetükhöz tartozó mintegy 600—1000 választópolgár kiértesítését. Fontos pontja a velük kötött megállapodásnak, hogy akik a kopogtatócédulákat elviszik az állampolgárokhoz, azok semmiféle agitá- ciót nem fejthetnek ki. illetve' nem kérhetik el az ajánlószelvényt. Horváth Ferenc elmondta azt is. hogy a hivatal az 1989 december 30-ai állapot szerint készítette el a választók nyilvántartását, s ezúttal remélhetőleg már nem fordul elő olyan esetA konténerépületben berendezett gépházban találtuk Szabó Istvánt, a Nógrád megyei vízművek pásztói üzemének vezetőjét. — Tavalyelőtt októberben kezdődtek a munkálatok — felelte érdeklődésünkre. — Mivel a felszínhez közeli vizek szenny ezet-tek, ezért lefúrtunk egy 210 méteres -kutat Ám ennek vize vasat és mangánt tartalmaz, tehát ezeket a fémeket muszáj leválasztani. A szűrt víz két, egyenként 50 köbméteres tározóból jut a vezetékrendszerbe. összesen 8325 méter hosszú csővezetéket kellett lefektetni, s ez idáig 112 lakásba kötöttük be a vizet. A szomszédos káliói vízműtől Dóra Lajos és felesége jár át és látja el ideiglenesen a gépészeti teendőket. Feladatuk addig érvényes, amíg be nem tanítják azide felvetít fiatalasszonyt. Lajos bácsi kalauzolásával kerestük fel a felirat szerint 1770-ben építeflt, barokk stílusú kastélyt és látogattunk el néhány helybeli családhoz. A kérdésünk így hangzott: milyen előnyt jelent a vezetékes ivóvízellátás? — Nélküle értelmetlen lett volna felújíttatni a kastélyt — válaszolta Kundeila József, az aiikotóház vezetője. Az 1986-ban megkezdett rekonstrukció a múlt év végére fejeződött be, s tizenhárom lakosztályt alakítottunk ki, rendeztünk be a bizományiból vásárolt korabeli bútorokkal. Tudósok, hogy régen elhunyt emberek felkerülnek a választási névjegyzékbe. A nyilvántartásba azokat a magyar állampolgárokat vették fel. akiknek állandó lakóhelye a választókerületben van, és legkésőbb a választás napján betöltik 18. életévüket, vagy házasságkötés folytán nagykorúvá váltak. Akik 1989. december 30-a és 1990. március 25-e között kötöttek házasságot és még nem nagykorúak, azok a helyi tanácstól kérhetik felvételüket a választók nyilvántartásába. Szólt arról is> hogy akik január 25-ig nem kapják meg az értesítést, azok szintén a helyi tanács végrehajtó bizottságától kértatni, alkotni, s komfortos elhelyezésük elképzelhetetlen jó ivóvíz, fürdőszoba nélkül. A Magyar Tudományos Akadémia ezért is járult hozzá pénzével a vízmű építésének kiadásaihoz. Juhász József, az alkotóház karbantartója így fogalmazott: — A falu csecsemői üveges vizet isznak. Nékem is van egy hároméves kislányom, nem szeretném, ha mérgezést kapna a rossz víztől. Családonként 25 ezer forintot kell majd befizetni, tíz" év alatt, ehhez jön a csaknem 6 ezer forint bekötési díj. Bár nem kife ösz- szegről van sízó, ennek ellenére, mi szívesen vállaljuk. Érdekes módon az idősebbektől eltérő véleményt is hallottunk. A 60 éves Unghy Ferencné és a 75. életévében járó Tóbiás Ferencné szerint: jó nekik a saját ásott kutuköól mert víz. Nos, én megkóstoltam azt, a „jó” vizet, s rossz ízét órákon át éreztem a számban, a gyomromban. Inkább arról lehet szó: a két időá asszony nem is tudja, milyen az igazán egészséges, jó víz, hiszen ez idáig nem ihatott ■ilyet a községükben. A lakosság szempontjából korszakos váltásra emeltük vezetékes vizzel teli poharunkat: egészségünkre! Kolaj László Fotó: Bábel László hetik annak pótlását. Alaptalannak tartott kifogás esetén a bíróságoknak három napon belül kelil dönteniük a vitás kérdésekben, és a döntés előtt az- érdekeltet kérésére meg kell hallgatni. Végezetül arról szólt, hogy a választási törvény rendkívül nehéz helyzetbe hozta a hivatalt, mert a törvény 25 napot ad a választók nyilvántartásának elkészítéséhez, amelyből ezúttal 11 munkaszüneti nap volt. Ennek ellenére Horváth Ferenc annak a reményének adott hangot- hogy a választások sikeres lebonyolítása nem múlik majd a hivatal munkáján. Amikor e sorok íródtak, három és fél órás vita után sem született még semmiféle megegyezés a KÖPORC balassagyarmati gyáregységének dolgozói és az igazgató, Somikuti Béla közölt a tegnapi munkásgvűlésen az április 15-től tervezett 109 embert érintő létszámleépítés ügyében. Az igazgató elmondta: a január 5-én alakult munkás- tanács kezdeményezésére összehívott munkásgyűlésen, hogy előre ki nem számítható bel- és külgazdasági folyamatok, illetve intézkedések vezettek oda, hogy a vállalat kapacitását nem fedezi a jelenleg meglevő rendelésállomány- A kormány' által bevezetett importlibe- ra]tizáciÓ6 rendelkezést a katonai megrendelések és a KGST-exportpiac szűkülését hozta fel fő érvként. Elmondta: a vállalat vezetése két megoldást látott lehetségesnek. Az egyik a nyugati tőkéhez való kapcsolódás, erre azonban, noha — mint mondta — folytattak tárgyalásokat, semmiféle lehetőség nem látszott. A másik a létszámleépítés. Vagytiis, a jelenlegi helyzetben nincs más megoldás. Álláspontja mellett végig kitartott. A dolgozók elsősorban azt vetették fel, előbb nyugodtan, majd némileg indulatosabban, látva az igazgató haj-thatatianságát —, nem érzik azt, hogy a vállalat vezetői mindent megtettek volna annak érdekében, hogy ne kelljen Balassagyarmaton 109 embert az utcára kitenni. Többen elmondták: a termékek korszerűtlensége, a gyár termékszerkezete már évekkel ezelőtt jelezte, hogy komoly gondok lesznek. Miért nem lehet mást csinálni itt Gyarmaton? Ök bármire vállalkoznak — jegyezték meg többen is. Az igazgató válaszából kiderült: a KÖPORC-na!k nincs pénze a szerkezetváltásra, semmiféle beruházást nem tud finanszírozni. Szóba került az is, hogy a szinte megalakulásától' kezdve nyereséges gyarmati gyáregységet érinti legnagyobb arányban a vállalati létszámcsökkentés. Miért nem a budapesifi gyáregységtől küldenek el több embert, hiszen a fővárosban elhelyezkedni is könnyebb — kérdezték többen. Olykor könny szökött a javarészt nőket fogl'alkozta,.Budapest elhatárolja magát egyes magyar állampolgárok beavatkozásától a romániai közösségek életébe” címmel, feltűnő Ijelven közük a román központi lapok az MTI-re hivatkozva azt a szombati külügyminisztériu- mi nyilatkozatot, amely rámutat: „Román forrásokból származó hírek szerint Erdély különböző helységeiben magyar állampolgárok közvetlenül beavatkoznak a helyi közösségek politikai életébe. s tevékenységükkel magyarok és románok közönt viszályt szítanak.” -.A, lapok közük, hogy a magyal- Külügyminisztérium elhatárolja magát az ilyen akcióktól. Ismertetik, hogy a magyar Külügyminisztérium felhívta a magyarországi pártokat, mozgalmakat, szervezeteket, a magyar állampolgárokat: ne avatkozzanak be Románia belügyeibe. Mindenkinek tiszteletben kell tartania az új rendszert és a hatalom új intézményeit, a megbékélést, a magyar—román kapcsolatok új alapokra helyezését, küzdve a romániai magyarok egyétó üzem dolgozóinak szemébe. Például, amikor egy idősebb, többgyerekes asiz- szony így érvelt Somkuti Béla ellenében: — Maga nemrég azt ígérte: kalácsunk is lesz, meg hús. Most meg a kenyeret is kiverik a kezünkből?! Néha tapsvihar zengte be a félig már leszerelt üzemcsarnokot. A vitában elhangzott, a dolgozók nem értesültek a döntés előtt arról, mire készülnek a vezetők- Kiderült az is, amikor a létszámleépítésről döntöttek, még Gyimesi László, a balassagyarmati gyáregység vezetője sem volt jelen. A dolgozók nemcsak kérdeztek, de munkát követeltek, és javaslatokkal álltak elő. így például egy hónap türelmi időt kértek, amíg a munkástanács felhatalmazottjai megpróbálnak munkát találni. Esélyt, lehetőséget kértek, hogy megpróbáljanak magukon segíteni. Erre Somkuti Béla kijelentette: már egv negyedéve azzal foglalkoznak, hogy munkát keresnek az üres kapacitásra, de hiába. Végül a dolgozók már azt ajánlották fel, inkább a nyolc helyett hat órát dolgoznak, és nem kérik a tizenöt százalékos bérfejlesztést sem, csak ne küldjenek el senkit. Munkát kérnek, hajtogatták már-már szinte könyörögve. Ám az igazgató hajthatatlan volt, azt ismételgette: ö az égésé vállalatéit felel, nem lát más megoldást, érzelmi alapokon nem dönthet. A negyedik óra felé közeledve, egvre indulatosabb, cinikusab'b lett a hangulat. Ez még az igazgatót is elragadta. Amikor Nagy József, az építők szakszervezetének megyei megbízottja azit javasolta, egy hét gondolkodási időt adjon legalább és közötte, ő is úgy látja, hogy a vezetők nem tettek meg mindent, nos, ekkor Somkuti Béla így felelt: A kibicnek semmi se drága! A tudósítás elkészülte után érkezett a hír. Csaknem ötórás, már-már /kilátástalan alkudozás után megszületett a kompromisszum. A^ igazgató egy hét haladékot adott a 109 embert felsoroló lista elkészítésére. Ígérete szerint jövő héten szerdán ismét Balassagyarmatra látogat. ni és kollektív jogainak teljes kivívásáért. A továbbiakban a lapok ismertetik: a magyar kormány megerősíti abbeli szándékát, hogy a jövőben is előmozdítja a jószomszédi kapcsolatokat az új Romániával. A romániai Magyar Szó ezzel kapcsolatban megjelentette első reagálását. „A magyar kormánynak felhívással kellett fordulnia különböző szervezetekhez, hogy ne avatkozzanak bele a romániai magyarság dolgaiba, mert csak ellentéteket szítanak románok és magyarok között. (Értesüléseinkre alapozva hozzátehetjük: magyarok és magyarok között is.) Már csak ez hiányzott! Egyáltalán, mit keresnének most itt olyan elemek, akik nem tudják kettős vegyértékkel használni a magyar nyelvet? Az első felindulásból lecsillapodva: megnyugtató a magyar kormány állásfoglalása. De az csak a hátország. A fronton nekünk kell küzdenünk ” — írja a lap. Személyesen adják át a kopogtatócédulákat —h— Jószomszédi kapcsolatok az új Romániával
