Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-09 / 7. szám

V XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXxXXXX'XXXXxXXXXXXxxx xXXXNXxX,XXXXXXXXX\\XX\\XXXXXXXXX'NXXXX\XXXXXXXXX\XX'X\ WIWWIWWWWWIWWWIlilHII \X\\X\SXXXXXXX\X\X\XX\X\XXXXXXXX\XXXXNXXXXXXxXxXX"XXX-:x. ^\\\\X\\SXX\X\XX.- x-XX.' .x . xxxx XXX >XxX'.xX-..XX-.xx-.:..X..v 4 Játékosvándorlás a Síküvegnél Kajli jött, Bódi elment, Szalai és Paumann leállt Teremfocigála Salgótarjánban Nem vitték a kupát Afrikába Gombostűt sem lehetett volna,leejteni a lelátón... A tavaszi idényre' az NB Il-es tagság megőrzé­séért vívandó, minden bi­zonnyal igen kemény küz­delmekre igyekszik tovább erősíteni sorait a Salgótar­jáni Síküveggyár SE lab­darúgócsapata. Leigazolták pénteken Kajli Zqltánt, az SBTC fiatal védőjátékosát, aki tegnap reggel már el is utazott a többiekkel Hajdúszoboszlóra, ahol másfél hétig edzőtáborozik a társaság. Az átigazolás körülményeiről Protovin Ferenc, az üvegesek ügy­vezető elnök'e számolt be. — Egy hármas ügylet eredményeként került hoz­zánk Kajli Zoli, amely klubunk, valamint az SBTC és az SKSE között bonyolódott le. Ezúttal nem kölcsönadásról van szó, véglegesen a miénk lett a játékos. Ugyanak­kor Bódi Karcsi —, aki jelezte, hogy úgymond „magas” még neki a má­sodosztály — visszatért korábbi egyesületéhez, a kohászokhoz. A Nógrád Megyei Tanács VB művelődési, ifjúsági és sportfőosztálya, a NÖGRÁD szerkesztősége, és a Nógrád Megyei Lapkiadó Vállalat a szakemberek, a szurkolók szavazatai alapján ebben az évben is odaítéli az elmúlt év „legeredményesebb me­gyei sportolója” címeket. Az elsőségeket és a vele­járó díjakat — serleg, pla­kett, oklevél, pénzjutalom — a szavazatok alapján szak­értőkből álló bizottság dön­ti el. A megyei lapkiadó válla­lat támogatásával ez évben új kategóriában, — ä me­gye legeredményesebb fel­nőtt csapata — is sor kerül a legjobb eldöntésére. így ösz- szesen öt kategória legkivá- lóbbjaira lehet szavazni 1990. január 15-ig a mellékelt — Mit várnak Kajlitól és milyen szerepet szánnak neki a csapatban? — Mivel Bódi már ko­rábban bejelentette, hogy távozni kíván, és időköz­ben Gyetvai is kidőlt a sorból, sajnálatos betegsé­ge miatt, mindenképpen kellett pótlásról gondos­kodni a középpályán. Szű­kös a keretünk, két ifjú­sági játékossal kiegészülve is csak tizenhatan utaztak el edzőtáborozni. — Hogyhogy csak any- nyian? — Cirkusz van. Szalai bejelentette, hogy abba­hagyja a labdarúgást, va­lami magánvállalkozáshoz csatlakozik, ez szíve joga. Paumann Zsolt viszont pén­zeket követel- nem is utazott el a többiekkel. Hodúrnak is anyagi jelle­gű gondja van az egye­sülettel szemben. De ő a többiekkel tartott. Nehéz­nek ígérkezik a tavasz, mert úgy tűnik, ezeket a mai futballistákat moti­válni már semmivel nem szavazólapon. Cím: Nógrád Megyei Tanács ifjúsági és sportfőosztály 3101 -Salgó­tarján, Pf. 95. A sportolók kiválasztásánál javasoljuk figyelembe ven­ni: az elmúlt évi eredményt, a munkában, tanulásban va­ló helytállást, emberi kö­zösségi magatartást. Emlé­keztetőül az y)88-as év leg­jobb megyei versenyzői: Bereczki Brigitta sífutó, Kadlót Zoltán atléta, Tóth Klára sífutó és Kovács Dusán atléta — a két utóbbi ifjúsági kategóriában. A javaslat és a döntés né­hány esetben nem lesz köny- nyű. A felnőtt férfiaknál különösen éles harc várható. A világbajnokságot nyert rádióamatőr csapatnak két nógrádi résztvevője volt: Vá- lóczi György és Dicse Ist­K,ajli ezentúl a Síküveg so­rait erősíti. lehet, minden gondolatuk a pénz körül forog. Csinál­ják itt a feszültséget, s nem gondolnak a jövőre, nem gondolnák a követ­kezményekre. — Ennyi emberrel nem lehet végigjátszani egy idényt. — Nagy gondban va­gyunk. Úgy engedtem el az' edzőtáborba Kovács Pistát, a szakosztályelnö­künket, hogy keményen edzzen a többiekkel, hátha tavasszal neki is újra be kell szállni. Ez utóbbit persze, csak félkomolyan mond­tam. Nincs most kedvünk tréfálkozni. A vállalat még mindig nem utalta át az e havi munkabérünket. ván. A futóvadlövö Hegedűs valamint Kadlót és Sziikora is az esélyesek között talál1 ható, de vannak kiemelke­dő eredményt elérők a sízők és a modellezők között is. Az ifjúsági fiúknál két at­léta, Kovács Dusán és, Ba­lázs Dénes az esélyes, de má­sok is „befuthatnak” a rend­kívül nyíltnak ígérkező ver­sengésbe. Felnőtt nőknél nem valószínű, hogy bárki is meg tudná előzni az Eu- rópa-bajnokságot nyert Be- recziki Brigittát, míg az if­júsági leányoknál Behan Anikó, a Salgó öblös SC országos bajnok középtáv­futónője lehet az esélyes. Csapatban a Nagybátonvi Bányász asztaliteniszezői, az SKSE női tőrvívói és a Síküveggyár NB Il-es labda- t rúgói végezhetnek az élen. A salgótarjáni sportcsar­nokban vasárnap délután rendezték meg a városi kis­pályás teremlabdarúgó-torna helyosztó és döntőmérkőzé­seit. Azt hiszem, túlzás nél­kül állíthatom, régen volt ekkora érdeklődés bármi­lyen rendezvény iránt, az elmúlt időszakban. A csar­nok lelátója Zsúfolásig meg­telt, még a lépcsőkön is ül­tek emberek. A december 2-a óta zaj­ló csoportmérkőzéseket kö­vetően kialakultak azok a párok, amelyek egymás kö­zött döntöttek az első nyolc hely sorsáról. Már a 15 órai kezdésnél látszott, hogy szőkék lesznek az intéz­mény falai, amely tekinté­lyes bevételt sejtetett a csoportmeccsek gyérebb ér­deklődést kiváltó csatározá­saihoz képest. Az első találkozó a cso­portjukban „leszerepelt” Főiskola és a SKÜ között gyorsan eldőlt: már félidő­ben elhúztak három góllal a főiskolások, s ezt az elő­nyüket végig megtartották. Dupák Gábor, a győztes csapat játékosa bebiztosí­totta gólkirályi címét, ez­úttal hegyszer volt ered­ményéi. Az általános iskolák szá­mára kiírt Szlivka László- emléktorna eredményhirde­tése után még mindig csak az 5—6. helyért csatázott a GYIVI é<; a Sík '85. gárdá­ja. Az üveggyáriak hiába egyenlítettek két alkalom­mal is. végül Végh Béla találata eldöntötte a mér­kőzést : 3—2 arányban a GYIVI bizonyult jobbnak. A már komoly tétre menő Vendéglátó—Sportcsarnok összecsapás még az előbbi­nél is izgalmasabban ala­kult. A hazai pálya előnyét élvező Sportcsarnok szer­zett vezetést, a vendéglá­tások fordítottak, de még szünet előtt a „hazaiak” visszavették . a vezetést. Üjabb egyenlítés és újabb előnyszerzés után végül a 4—4-es eredményt köve­tően büntetőrúgásokra ke­rült sor. Ezen a három so­rozatban egyedül (!) ered­ményes Isdinszki jóvoltá­ból a vendéglátósok végez­tek a képzeletbeli dobogó harmadik fokán. Azt hittük valamennyien, hogy ezeket az izgalmakat már nem lehet fokozni. Az­tán kiderült, hogy min­denki tévedett a dolgot il­letően. A nagv garral beha­rangozott IBUSZ-SBTC— ISZI Angolá döntő igazi latinos hangulatot varázsolt mind a nézőtérre, mind pe- gid a pályára. A patinás, "nagy nevekkel felvonuló Stécé-öregfiúk összességé­ben másfél mázsával voltak súlyosabbak és 300 évvel idősebbek a három kivétel­lel csupa nálunk tanuló afrikai diákokból álló ellen­felüknél, akik hatalmasat fejlődtek tavtrly óta. Nagy kérdés volt,' hogy a rutin, Közelharc vagy az elsöprő lendület kerekedik-e felül a záró­mérkőzésen. Már az első pillanatokban kiderült, hogy nem fogunk gólgazdag összecsapást lát­ni. -Mindkét oldalon ,)ha- raptak” a pályán lévők, sza­bályosan egymásnak ron­tottak. (Vagyis inkább sok­szor szabálytalanul.) Szikrá­zott a parkett, de tíz percig mindkét kapu állta az ostromot. Mígnem Répás Béla, a fénykorát idéző mó­don „Etesről” talált a háló­ba. A félpálya környéké­ről senki nem számított lö­vésre. Mintegy másfél percig örülhettek azonban csak az old-boyok, mert Rui Osvaldo kiegyenlítette . a számlát. Üjra kezdődhetett minden elölről. Szerintem a versenybíró­ság sem számított arra a kiírás elkészítésekor, hogy milyen fába is vágták a fejszét. A döntőben ugyan­is kétszer ötperces hosz- szabbítást írtak elő, csak ezt követhette büntetőpár­baj. Ugyan ki hitte volna, hogy ez így is lesz? Az 50 percnyi játék után is döntetlenre álló össze­csapást követő 3—3 bünte­tőrúgás nem kevesebbet volt hivatott eldönteni, minthogy Salgótarjánban marad-e a város kispályás labdarúgókupája, vagy esetleg még a kontinensről is elkerül, s tulajdonosai meg sem állnak vele Luan­dáig. Két sorozatot köve­tően csak Földi „Csiga” ta­lált be, amit Jósé Paolo egyenlített ki. Utolsóként kapus kapussal állt szem­be. Horváth Károlyon volt a világ, de legalábbis Sal­gótarján szeme, aiki meg is hálálta a bizalmat. így a sok nagy csatát megért csapatkapitány, Jeck Fe­renc vehette át a vándor­serleget, hatalmas ováció közepette. Különdíjak! átadására is sor került, a kilenc gólt el­ért Dupák Gábor (Főiskola) lett a gólkirály, a torna leg­jobb játékosa Répás Béla (IBUSZ-SBTC) lett. A leg­jobb védőjátékos: Bacsóka Ferenc (Sportcsarnok), a leg­jobb kapus: Horváth Károly (IBUSZ-SBTC). Már este nyolc óra volt, amikor kialudtak a fények a városi sportcsarnokban. De a résztvevők már távozás köz­ben megfogadták egymás­nak: legközelebb, vagyis egy év múlva minden kezdődik elölről. Csak akkor egészen másképp lesz... SZAVAZÓLAP Kategória Név Sportág Sportegyesület Felnőtt női Felnőtt férfi Ifjúsági leány Ifjúsági fiú Felnőttcsapat aláírás Cím Kispályán „sűrűbb" az élet a kapu előtt. (balás) '••• ■ .............- ■ ---------- ■ ~--- ............. S zavazzon On is Kik voltak az elmúlt év legjobb nógrádi sportolói? Balázs József Fotó: Rigó Tibor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom