Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-02 / 1. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett... Az energiaellátás agyközpontja Megyénk villamosenergia-ellátásának agyközpontja az ÉMÁSZ salgótarjáni üzemigazgatósága telemechanikai rendszere. A zavartalan áramszolgáltatás biztosításában két fiatal mérnök Pusztai Zsolt és Rózsa Ferenc főelőadók is hatékonyan részt vesznek. —Gyurkó -f elv.— Szaggattak-e plakátot a rendőrök? A Magyar Hírlap november 24-i számában jelent meg, hogy „Balassagyarmaton pedig éjjel — állítólag — rendőrautókkal gyűjtötték be az eigenes« plakátokat” Az információit, a négypárti koalíció sajtótájékoztatóján Haraszti Miklós, ae SZDSZ ügyvivője adta. Ezjt némi eltéréssel közölte a Népszabadság és a Magyar Nemzet is. * A megjelenésit követően László Sándor őrnagy, a gyarimaiti rendőrkapitányság veze tő j e,az ónnal elkezdett tájékozódni, hogy honnan ered az információ. Megkeresne Ádám Zoltánt, a FIDESZ, dr- Samu Istvánt, és Tyekvicska Árpádot, az SZDSZ helyi szervezetének képviselőit. Mindhárman kijelentették, az tinformáció nem tőlük ered. Mivel a •cikkekből úgy tűnt, mintha a rendőrök utasításra cselekedtek volna, ezért ezt egy közös közleményben korrigálták, a mély a NÖGRÁD- ban is megjelenít. Ezt követően Lászlló őrnagy fegyelmi eljárást kezdeményezett (munkaköri kötelessége) .ismeretien rendőr(ök) ellen. November 27-én, levélben fordult Tyekvicska Árpádhoz, az SZDSZ helyi képviselőjéhez, s kérte a -köaraműködését, mert nem lehetett egyértelműen behatárolni, hogy hol. s miikor történt az eset. Az SZDSZ válaszlevelében négy lehetséges időt jelölt meg, ' amit újaibb levéllel korrigált. November 19. és húszadika jöhetett számításba. Két tanú (állítólag) látta, hogy rendőrök tépik a ben- zinikúti óvoda mellett a plaikátokat. A rendőrkapitány írásban kérte, nevezzék meg a két tanú nevét, címét, hiszen az iigaiaság kiderítéséhez ez elengedhetetlenül szükséges lett volna. Az SZDSZ, a kérés elől elzárkózott, mivel a tanúknak megígérték, hogy nem fedik fel nevüket. Ez veszélyeztette a bizonyítás eredményességét. Tyekvicska Árpád elmondása szerint, a talnúk írásos vallomást tettek egy ügyvéd előltt. A tanúk nem vállalták a szembesítést. Ez a csatorna lezárult, ám szükség volt Haraszti Miklós vallomására, tőle kiderülhetett volna, hogy kiiitőSl kapták az információt. Megidézték Tyekvicska Árpádot is. Az idézésre II technika ördöge A karácsony legtöbbünk számára az öröm, az ajándékozás ünnepe. Hát, megkaptam én is a Magyar Posta „méltó” ajándékát! Történt ugyanis, hogy túl a családi, békés, meghitt karácsonyi ünnepségen, arra gondoltam, szerzek egy kis örömet a tőlünk kicsit távolabb élő ismerősömnek, aki feltehetőleg egyedül tölti a szentestét. Felhívom telefonon, s így kívánok neki kellemes ünnepeket. Bármennyire is meg volt bennem a jó érzés, a technika csődöt mondott! Ugyanis, hiába próbálkoztunk a tárcsázással, a telefonközpontos hölggyel közös erővel, hívásom nem talált visszhangra. Ezt megismételtük több órán keresztül, nagy kitartással. Mindhiába! Nyugtattam magam. Bizonyára elutazott, lement egy kié jó levegőt szippantani... Avagy még se nincs egyedül, mint ahogyan én azt gondoltam? Talán közben társra talált? De azért ott birizgált az agyamban a gondolat.J még beteg is . lehet! Vagy egyáltalán él-e még? Nem hagyott nyugodni a gondolat! Másnap vonatra ültem, és elutaztam, miközben rosszabb- nál-rosszabb gondolatok fordultak meg az agyamban. A vonatról való leszálláskor jutott eszembe: jaj Istenem, miért nincs, szárnyam? De azért szárnyak nélkül is rövid időn belül célhoz értem. Kettesével szedem a lépcsőket, reszkető kézzel nyomom meg a csengőt. Ugyan mit) tapasztalok? S a legnagyobb örömömre, és meglepetésemre a néni, nyit ajtót, és invitál be a lakásba, s kérdezi: hát te? Elmesélem történetemet a telefonnal. Mire ö jót nevet és megjegyzi: hát nem ismered a magyar emberek munkáját! Történt ugyanis, hogy az ünnepek előtt javították a telefonvonalakat (éppen olyan céllal, hogy az ünnepekre működjön minden készülék) s néhányukat elfelejtették visszakapcsolni. Talán siettek ők is a karácsonyi ajándékokat átadni? S. J. egyikük sem jelent meg, Tyekvicska Árpád szóban mentette ki maigát, Haraszti sehogysem. A második felszólításra végül megjelent TyékvicSkia Árpád —, figyelmeztették őt, hogy az elhallgatás hamis tanuzás- nak minősül. Ám nem nevezte meg a kiét tanú nevét, mert szavát adta, nem fedi fel kilétüket. Az elmoAdottak alapján: miszerint egy magas rendőr tépdeste a plaikátokat, a rendőrség megpróbálta behatárolni a személyit- Meghallgatták a szolgálatot teljesítő rendőröket, az ügyeletest, ellenőrizték, hogy az útiránytervtől eltértek-e. Egy rendőrségi aultó járhatott (esetleg) arra, de azt egy női rendőr vezette. A vizsgálat megállapítottal, hogy a sajtótájékoztatón elhangzott állítások nem igazolhatók. A rendőrség lezárta az ügyet, s továbbra is jókap- csolatokra tófekszik az SZDSZ-szel is. (— dám) Pár perc örömért (?) — pár év vezeklés! * + } „Közlöm, hogy ügyében a nyomozást... bekezdései alapján befejeztük. Megállapítást nyert, hogy öb alaposan gyanúsítható a BTK. 197. § (1) bekezdésébe ütköző és eszerint minősülő erőszakos közösülés bűntettéyel. Az iratokat vádemelési javaslattal az ügyészségnek megküldjük.” Akinek ez szól, az már években iszámolhatja, hogy megért-e ennyit az aktus. Az erőszakos nemi közösülés elkövetőiről és eljárásáról dr. Krajnák Tibor bíróval beszélgetünk. — Milyen gyakorisággal fordulnak elő ezek az elkövetések? — Viszonylag kevés ügyet tárgyalunk, 1985-től 10—15 a számuk, 1989-ben nem volt ilyen eset. Tárgyaltunk 4—5 olyan esetet is, aminek az előzménye erőszakos közösüléssel kapcsolatos feljelentés volt, de mivel valótlannak bizonyult, hamis vád címén kellett eljárnunk. (Az adatc'k Salgótarjánra és környékére vonatkoznak!) Ezek tehát a tárgyalt ügyek. Az elkövetések pontos számát viszont nem ismerjük, mert a sértettek nem minden esetben tesznek feljelentést. Az elkövetések alkalomszerűek. Általában nem úgy indulnak, hogy az elkövetőnek 'már eleve ez a szándéka. A fiatalabbak esetében jellemző, hogy a közös szórakozást követi az erőszak, és gyakran a lányok tehetnek róla... — Milyen bizonyossággal állapítható meg a tényleges nemi erőszak elkövetése? — A rendőrség a sértett feljelentése alapján vizsgálatot indít. Mivel ilyenkor általában nincsenek tanúk, a vádlottak szinte mindig tagadnak. Vagy úgy védekeznek, hogy nem történt közösülés', vagy úgy, hogy a közösülés alkalmával nem történt ‘’’erőszak. Az is előfordul, hogy alibit tudnak igazolni. Vannak viszont olyan jelek, amelyek egyértelműen erőszakra utalnak, ilyenek például a nőgyógyászati vizsgálat során megállapított jellegzetes sérülések. A rendőrség a nyomozás befejeztével az ügyet továbbítja az ügyészségnek. Ha az ügyészség nem látja bizonyítottnak az erőszakos közösülést, akkor megszünteti az eljárást; ha viszont igen, akkor vádat emel a bíróságon. — A bírói mérlegelés milyen mértékben befolyásolja a döntést? — A bűncselekmény súlyosságára való tekintettel a rendőrség komoly nyomozást folytat. Sók a megszüntetett nyomozás, így már csak a biztos esetek kerülnek a bíróság elé. Ha a bíró nem teljesen biztos abban, hogy a vádlott elkövette az erőszakot, akkor fel kell mentenie. (A már említett ügyekben egyetlen felmentő ítélet sem született.) — Milyen büntetést szabhat ki a bíróság? — Alapesetben (amikor csak erőszakos közösülés történt) 2—8 évet. Az erőszak minősített eseteiben (nevelése felügyelete alatt álló személy sérelmére, vagy többek által azonos alkalommal elkövetett cselekmény esetén) 5—10 évet. A büntetések olyan szigorúak, hogy minden esetben fellebbeznek. Ezt az ügyész, vagy a vádlott és védője teheti meg. A sértettnek nincs fellebbezési joga, ő tanúként szerepel az ügyben. •A büntetés korlátlanul enyhíthető, akár mellőzhető is abban az esetben, ha a felek (a vádlott és a sértett) az ítélet kihirdetése előtt összeházasodnak. A vádlottak gyakran hivatkoznak a nő (sértett) erkölcsi feddhetőségére. De ez nem menti az elkövetőt. Minden nőnek joga van, hogy maga válassza meg a partnerét... Dudellai Ildikó Japán segély Magyarországnak — illúziók nélkül Japán lapjelentések szerint a magyar kormány által a tokiói kormányhoz közelmúltban eljuttatott konkrét segítségkérési csomagterv messze túllépi azt a keretösszeget, amit a japán kabinet erre a célra jóváhagyott. Valószínű, hogy a magyar vezetőket csalódás éri majd, amikor Kaifu Tosiki mi_ niszterélnök magyarországi látogatása alkalmával csupán azt a segítségnyújtási programot ismerteti majd, amely egy 50 millió dolláros keretnek a kisebb része. Az összeg nagyobb hányadát ugyanis a Lengyel- országnak nyújtandó élelmiszersegélyre, fordítják majd, és ami marad, azon Varsó és Budapest osztozik. Magyar részről környezet- védelemre és szakember- képzésre kívánják fordítani az összeget. Mindezt a The Daily Yomiuri című japán lap közölte szombaton, címoldalán. A Jamiuri Simbun az angol kiadással egybehangzóan ismerteti azt a 21 konkrét igényt, amely hét különböző területen részletezi, hogy miben kéri Japán támogatását a magyar kormány. A listát tartalmazó dokumentumot a tokiói magyar nagykövet átadta a Jomiuri Simbun munkatársának, aki ennek alapján ismertette a pénzügyi támogatástól a vegyes vállalatok alapításán, műszaki együttműködésén keresztül egészen a történelmi épületek helyreállításának megfinanszírozásáig és az Expo ’95-ös tervhez kapcsolódásig terjedő részletes csomagtervet. >ii:(,s7.ITi:i\t'\k Elvesziiletések — Műabortuszok 3—2 Eleg-e a RRagzatuédö Tarsasi A zt hiszem, a címbeli negközelítésben, a legszembetűnőbb az, amftt egy kiadványban olvastam a minaip. Eszerint, 1954. és 1987. között, Magyarországon minden öt megfogant gyermek közül kettőt elpusztítottak. A két időpont közöttt hazánkban 4 303 590 művi terhességmegszaíkí- tást végeztek, vagyis naponta 365-öt. Ennek következtében Magyarország népessége évente egy székeis- fehérvárnyival fogy. Ezek a számok elég kétségbeejtő- ek ahhoz, hogy önmagukért beszéljenek. Sok európai országban már több évtizedes hagyománya van a Magzatvédő Társaságoknak, hogy csak Ausztriát. Olaszországot, Belgiumot és Angliát soroljam a teljesség igénye nélküli. Nálunk ez a szervezet alig több mint egy esztendeje működük. Taglétszáma 300 körüli, tagjai segédmunkásoktól orvosokig, a legkülönfélébb foglalkozások művelői. Mórt tervezik, országos hálózat kialakítását, mindenhonnan várnak jelentkezéseket sorainkba. Az életet védő társaságok az eredményes fellépés érdekében nemzetközi szövetségbe tömörültek, melynek már a magyar Magzatvédő Társaság is tagja. A hazai Magzatvédő Társaság, a születendő gyermek érdekében az abortusz ellen mozgósít. Nemzetiközi összehasonlításban, sajnos, rekordereknek számítunk t er h ess é g m e gszakft á s ok - ban. A statisztikák szerint, ezer szülőképes korú 15—40 év közötti nő közül 36, dönt az abortusz mellett, ami hatszorosa az NSZK hasonló adatának- A megfogant emberi élet védelmében, fontosnak tartják a felvilágosításit, elsősorban tehát a fiatalokhoz szólnak. Orvosaik rendszeresen tartanaik előadásokat az iskolákban, s az elmondottak illusztrálásának levetítik az abortuszt bemutató Néma sikoly című filmet. Mint említettem, az eddigi adatok, a Mit csinál a Magaza tvédő Társaság? című kiadványból . származnak. A cél szép és nemes, ezzel mindenkivel együtt, egyetértek. A dolognak azonban van egy másik oldata is. Eltekintve a kiskorúaknál előforduló szélsőséges esetektől1, az érett nők zömét — százszázalékos biztonságot nyújtó .módszer nem lévén — a jelen pillanatban egyáltalán nein gyermekcentrikus szemléletű gazdasági mechanizmus kényszeríti arra, hogy a mégoly áhított második, vagy harmadik gyermekét ne szülje meg, mert nincs reália anyagi alapja felnevelésének. Ehhez sajnos, nézetem szerint, nem elegendő a Magzatvédő Társaság, mint szervezet. Joggal vetődik fel a kérdés, hogy mire szüljenek a mai fiatal lányok, amikor több évtizedes munkával lehet egy Lakásravalót összegyűjteni, addigra pedig már nem tartoznak szülőképes korba. Zsíros kenyéren pedig akkor sem lehet egy gyereket félévéin!, ha már kinőttek ehhez a fogai. Talán sokan zokon vehetik egy olyan huszonéves fiatalember sorait e tárgyban, akinek még nincs sem felesége, sem gyermeke. Nem is szenitírásra készültem, amikor ezeket aiz adatokat olvasva tollat ragadtam. Csak azt hiszem, nem állok egyedül véleményemmel. Balázs József
