Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-29 / 24. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... TELEXEN ÉRKEZETT... Szövetkeztek a kereskedelmi deljezók A z eset az egyik helyi­járatos buszon tör­tént. Egy idősebb hölgy ült az ajtó mellett, majd az egyik megállóban felszállt egy 5 év körüli kisfiúcska. Leült a hölgy mellé és rögtön szóba is elegyedett vele. — A néni honnét jön? — A fiaméknál voltam, és te honnét jössz? — En oviból. Már nagy- csoportos vagyok! Bizony! És egyedül jövök haza. Bi­zony! Van ám saját bérle­tem is — és mutatja. — Hát te nagyon ügyes vagy! Anyukádék nem ér­nek rá érted jönni? — Nem. Anyukám reggel elhoz, de haza magam me­gyek. Bizony! Apukám meg mindig dolgozik. Sok­szor egész nap nem is lá­tom, és van amikor még szombat-vasárnap is dol­gozni megy. Kell a pénz! Tetszik tudni sokba va­gyok ám én anyukámnak és apukámnak! Egész nap értem dolgoznak, még sincs semmink... — Na. azt azért nem hi­szem, hogy nincs semmi­tek. Szépen, divatosan fel vagy öltözve. — Hát felöltözve felva­gyok. de a Péteréknek szí­Párbeszéd a buszon nes tv-jük is van. meg vi­deójuk. Mindig csuda izgi filmeket mesél. Nekünk csak egy kis fekete-fehér tv-nk van... Meg a Péte­réknek kocsijuk is van! Nekünk meg az sincs — mondja szomorúan a kis­fiú. — Hát azért, kisfiam, a kocsi nem létszükséglet — próbálja vigasztalni a nő. — Akkor minek dolgo­zik apukám annyit, mint egy állat? Sosem látom, soha nem játszik velem. Legalább valami haszna lenne, hogy nincs velem, de igy. ? Anyukám is mindig csak idegeskedik. Mindenért csak veszek­szik. — Nincs testvéred? — Nincs. de anyukám mondta, hogy nem is lesz Ennek a világnak ö nem szül másikat. De hogy ki az a Világ; azt nem tudom. Hirtelen más témába vált. — A néni adott-e már mesekönyvet a romániai gyerekeknek? Mert én is nagyon szeretem ám a me­séskönyveket. Bizony! — Nem adtam még kis­fiam. — És nem is akar adni? — Hát... — Akkor inkább nekem tessék adni azokat a mese­könyveket. mert nekem csak egy van, a Csizmás Kandúr, de már nagyon unom. Mindig csak az az egy mese... Anyukámék feleslegesen nem költik a pénzt. Pedig nagyon sze­retem ám a meséket! Bi­zony! — Holnap is ezen a bu­szon jössz kisfiam? Mert akkor majd hozok neked két meséskönyvet. Az én unokáim már úgy is ki­nőttek belőle. — Jaj de jó lesz. néni!... Holnap is ezen a buszon jövök, de most már le kell szállnom. Ne tessék elfe­lejteni! Jó?... Csókolom! Már a gyerekek is észre veszik a nagy szegénységet és különbséget. Hát akkor mi. felnőttek... mit tehet­nénk ellene? Cserhalmi Adél Tavaly 68 ezer autó érkezett magánforgalomban A Vám- és Pénzügyőrségnél elkészült az elmúlt évben, magánforgalomban behozott személygépkocsik statisztiká­ja. Eszerint, 1989-ben, 68 azer autót hdztak be külföldről a magyar állampolgárok. A Jlegnépszerűbb -a Ford típus volt, amelyből több mint 12 'ezer 'érkezett, Opelből 10 ezer, La­dából pedig mintegy 6 ezer jött be. A további sorrend: Volkswagen 6500, Fial 5000, Renault 4000, Mazda 2500. ösz- szesen több mint 50 típust vásároltak a magyarok kül­földön. Nő az idősek száma Növekszik a 65 éven fe­lülieknek száma. Az ame­rikai népes edésstatiiszti-k a: hivatal egyik tanulmánya arra a/, eredményre jutott, hogy ez a népességcsopor: évről évre 2.4 százalékkal nő. Ezzel messze megha­ladja a világ népesedésének évi átlagos 1,7 százalékra becsült növekedési ütemét. A tanulmány szerkői sze­rint 2000-ig a legalább 65 évesek jelenlegi 290 milliós létszáma 410 millióra fog emelkedni. Az idős embe­reknek Svédországban a legnagyobb a százalékará­nya. 1985-ben ott a lakos­ság 17 százaléka túl volt a 65. születésnapján. Hasonló a helyzet az. amerikai Flo­rida szövetségi államban. Ez a tendencia nehézsé­gekhez fog vezetni az egész­ségügyi ellátásban. Öriá-i befektetésekre lesz szük­ség az ápolósz.emélyzet lét­számának növelésére. A 68 ezer autóért, a Vám­os Pénzügyőrség összesen 3,4 milliárd forint vámot sza­bott ki. A gépkocsik közül, •óbb mint 51 ezer négy év­nél fiatalabb volt. Mintegy 43 ezer autó 1600 köbcenti alatti teljesítményű. Érdekes, hogy a behozott, négyéves­nél idősebb gépkocsik közül 345 autó 2500 köbcenti fe­letti, ezekért már 70 száza­lék vámot kellett fizetni. Az idén eddig beérkezett jármüvek számáról még nincs statisztika, de annyi biztos, hogy a megszigorí­tott feltételek közepette, az elmúlt évhez képest csak elenyésző számban érkeztek magánforgalomban személy­autók. A kereskedelmi szakszer­rezetek alapszervezeteinek titkárai január 17-én Sal­gótarjánban megalakítot­ták a Kereskedelmi Szak- szervezetek Szövetségének megyei szövetségét. Az ülésen részt vett és felszó­lalt dr. Sáling József, a Fogyasztási Szövetkezeti Dolgozók Szakszervezete központi titkára és Gulyás Kálmán, az országos szö­vetség irodájának igazga­tója is. Gulyás Kálmán tájékoz­tatta a jelenlévőket a rrte- gvei szövetségek működé­sének mechanizmusáról. Ki­jelentette, hogV a kis lét­számú megyékben a szö­vetségi titkárok társadal­mi funkcióban — tehát nem függetlenítettként — végzik a feladatukat, ezért javasolta, hogy Nógrád megyében a választáskor mar ezt vegyék figyelembe. A megyében működő — tizenhat — kereskedelmi szakszervezeti alapszerve- zet támogatta a megyei szövetség megalakítását. Oravecz Tivadar, megbí­zott megyei ügyvezető tit­kár javasolta, hogy a me­gyei szövetség titkárát töb­bes jelöléssel, és titkos szavazással válasszák meg. Az ülés résztvevői az aján­lást elfogadták, majd szemé­lyi javaslatot ajánlottak. Az egyik javaslat Balázs Ká- rolynéra vonatkozott, aki a PALÓCKER függetleníteP szb-titkára és a Belkeres­kedelmi Dolgozók Szakszer­vezete Elnökségének is tagja. A másik jelölt Her- czeg László volt, a MÉ­SZÖV szakszervezeti bizott­ságának titkára, aki az FSZDSZ Elnökségének is tagja. , . A titkos szavazással a Kereskedelmi Szakszerveze­tek Szövetsége Nógrád Me­gyei Szövetségének titkára Herczeg László lett, aki a SZOT kongresszusán is képviseli megyénk keres­kedelmi dolgozóit a FSZDSZ küldötteként. A megyei szövetség titkárának he­lyettese pedig Balázs Ka- rolyné. Ketten látják el a jövőben, társadalmi mun­kában, az alapszervek irá­nyítását. Benyúl Tóthné a reklámszatyorba és kiteszi az asz­talra a festményt. Látszik, tisztításra szorul, talán res­taurálásra is, de az olajkép így is gyönyörű. A zagyvarónai Tóth Jó- zsefné anyai örökségéből való. — Ózdón laktunk, emlék­szem még gyerekkoromból, keretben lógott a szoba fa­lán — meséli a fiatalasz- szony. — A kerete idővel tönkre ment, édesanyám úgy gondolta, anélkül meg mit kezdjen vele, kidobja. Ügy kaptam ki a kezéből. Ezt a képet a' szemétbe?! Hiszen nagyon szép! S ki tudja, hátha még értékes is? Elhozták hát haza. A 37x50 centis, durva szövésű vásznon a Madonna látható' ölében a gyermekkel. Sötét háttér előtt ülnek, Mária lesütött pillákkal, csipkés főkötöben, arcán a belső de­rű alig észrevehető moso­lyával. Jobb kezével egy képre mutat, melyen egy fej nélküli Isten-alak látha­tó. A kép bal alsó sarká­ban egy asztal, rajta csen­gettyű' s annak az árnyék­vonalában mintha a mester szignója volna. — Bevittük a képet a múlt év augusztusában a salgó­tarjáni múzeumba — foly­tatja a történetet a férj. aki az erőmű esztergályosa. — Körülvették, csodálták- min­denkinek nagyon tetszett. Mondták is, megvennék, de fel kell előbb értékeltetni. Hagyjuk ott, majd ők fel­viszik Pestre. | Aztán teltek-múltak a he­tek- s a kép csak nem ju­tott el a bírálókhoz. Tóthék előbb érdeklődtek, majd el­fogyott a türelmük. Decem­berben hazavitték a képet- azzal, hogy ha eddig nem akadt kocsi az úthoz, most már ne is legyen. — Sajnálom, hogy nem tudtak tovább várni, az ilyesmi bizony időigényes — mondja dr. Horváth Ist­ván múzeumigazgató. — Mi azért ajánlottuk fel- hogy zsűri-ztetjük, mert tudjuk, hogy múzeumoknak olcsób­ban dolgozik a Magyar Nemzeti Galéria bírálóbi­zottsága. Már meg is egyez­tünk vele, de a fiatalok egy héttel a megállapodásban szereplő dátum előtt elvit­ték a festményt. A férj, Tóth József a titokzatos Madonnával (Fotó: Bábel L.) — Valóban értékes mun­ka lehet? — Szignó nincs ra$ta, ezt rosszul tudják Tóthék. Va­lószínű, hogy egy kétszáz évvel ezelőtt élt kismester festette. Minket a kép ér­dekelne. Szilasi Ágota mű­vészettörténészünk a többi közt ezt írta róla: értékes darabja lenne a múzeum­nak. Megvennénk. — Akkor most mitévők legyenek Tóthék? — Ha bíznak bennünk, hozzák vissza a Madonnát. Ha nem, értékeltessék fel ők maguk. Ha úgy gondol­ják, hogy megtartják, te­gyék, ha nem- mi szívesen megvesszük. Mint mondtam, a festmény érdekel minket, de a zsűri nem akkor áll rendelkezésünkre, amikor mi szeretnénk. Ki kell várni. Világunk expressz sebes­séggel rohan, nem tudunk várni. A kétszáz évvel ez­előtt élt mester bizonyára tudott. A várakozás nyu­godt derűjét- békéjét iga­zából talán csak maga a Madonna ismerte. — szendi — iírj várható s ne I eseményei V. Hétfőn tartja soron következő ülését a Nógrád Me­gyei Társadalombiztosítási Tanács székházában. A jogorvoslati méltányossági kérelmek elbírálása után a január 1-én életbe lépett társadalombiztosítási ren­delkezésekről tárgyalnak majd. Ugyanezen a napon ülésezik a bátonyterenyei és a pásztói városi tanács végrehajtó bizottsága is. Pásztón az idei munkatervről, lakásügyekről, állami építési telkek vevőinek kijelöléséről tárgyalnak. Bátonyte- renyén az idei költségvetésről, állami házingatlanok elidegenítéséről döntenek majd. Gázszivárgás az ÉVI-áruház mögött az Arany János úton A gázszivárgás észleléséről 1990. január 16-án, 9.30 órakor érkezett, a TIGÁZ Nógrád megyei kiren­deltség ügyeletére lakossági bejelentés. A 'műszeres vizsgálatot 'azonnal elkezdtük, de a vizetek védöövezelében, az aszfaltburkolat és az ak-t kori hideg idő okozta lefagyott talaj miatt nem ész­leltük a szivárgást, ezért elkezdtük a burkolat át­fúrását. A munkavégzés alatt a környező épületek­ben folyamatos műszeres gázérzékelést végeztünk, de a környezetre, veszélyes gázkoncentrációt nem mér­tünk. Tapasztaltuk viszont a gúzszagosító -anyag (etil- merkaptán) nyomokban történő jelenlétét a vezeté­ket keresztező postai alépítményekben és csatornák­ban. ezért a kutatást tovább folytattuk este 20 óráig. Mivel közvetlen veszély nem állt fenn, igy a kör­nyezetben lakók érdekében a fülsiketítő kompresszoro­zást éjszakára szüneteltet­tük. A bejelentés másnap­ján tapasztaltuk, hogy az átfúrt aszfalt- és fagyréteg alatt gázömlés van, ezért az utat lezártuk és elkezdtük az útburkolat felbontását. A bontást a talajban lévő gáz felett végeztük, ezért igen óvatosan, a biztonság- technikai előírások szigorú betartásával csak csütörtök délután találtuk meg a gáz­vezetéken a lyukadást. A gázvezeték 300 mm át­mérőjű 6 bar nyomású ge­rincvezeték, amely északi másrészt Salgó út — Mali- novszkij út — Kemerovo- Itp. — Beszterce-ltp. és töb­bek között a kohászati üzemek gázellátását bizto­sítja. A felsorolásból látható, hogy az egyszerűbb meg­oldást — azt. hogy lezárjuk a vezetéket, nem választ­hattuk — így, üzemelő ve­zetéken végeztük el a kor­róziós lvukak acéllemezek­kel történő hegesztését. Csü­törtökön este a lyukadást ideiglenesen Védőbilincsek­kel, péntek délután 17 óra­kor pedig hegesztéssel vég­leg elhárítottuk. A gázszolgáltatásban a hibaelhárítás fennakadást nem okozott. Az útlezárás és a nappali fülsiketítő bontási zaj okozásáért ezen­nel kérjük a környék lakói­nak elnézését. Egyben kö­szönjük a bejelentést és a türelmüket. ' Meg kell jegyeznünk, hogy ez esetben elmaradt a felháborodott hangú panasz­áradat, amely ilyen esetek­ben gyakorta éri a gázszol­gáltatót. Jelenleg a vezeték kör* nyezetében lévő gáz és sza- gosító anyag kiszellőztetése’ folyik- mivel a talajban ma­radva zavarja az esetleges további hibahelyek feltárá­sát. Tehát a vezeték gyors betakarása nem hanyagság miatt késik, hanem tudatos hibaelhárítási folyamat mi­att. A munkaárok feltöltését 1990. január 25-én befejez­tük, a beton- és aszfaltré­teg helyreállítását a város­gazdálkodási vállalattól meg­rendeltük. Kiss György kirendel tségvezető Téli madárvendégeink Hajnalmadár Ritka vendégmadarunk. A ve­rébnél valamivel nagyobb, ki­mondottan szikJalakó madár. Ellentétben az eddig említett • mdégmadarakkal. ez inkább nél-Európában honos. így a Pireneusi- és az Appenini-fél- >/.igetek. az Alpok és Kárpá- *'»k. Kis-Azsia. Mongólia és Himalája a költőterülete. A fejteteje és háta palaszür­ke. a torokrésze fekete, az al- -oteste sötétszürke. Farka sö­tétbarna. végén fehér foltokkal. Különös alakú, lekerekített vé­gű szárnyai barnák, felső ré­szükön élénk színű kárminpiro- sak. Talán innen a neve is. Csőre aránylag hosszú, kissé hajlott a búbosbankáéhoz ha­sonló. míg a lábai feketék. Fészkelőterülete 1000 méter tengerszint feletti magasságtól egészen a' hóhatár alsó részéig jerjed, ahol a függőleges szik­lafalak . és sziklakanyonok re­pedéseibe építi fűből és mohá­ból készített fészkét. Hazánk­ban októbertől márciusig ta­lálkozhatunk a mindig magá­nyosan kóborló példányaival. Leginkább várromok, sziklafa­lak. épületek vakolatlan részein figyelhető meg. Az ilyen helye­ken harkály módjára kapasz­kodva, szárnyait lengetve sze­degeti a repedésekben levő pó­kokat és legyeket. Repülése hullámos. olyan mintha egy nagy lepke lenne Ilyenkor jól látható szárnyainak kárminpi- ros színezete. (A szerző rajza) Megyénkben, a nagyon ritkán előforduló madárvendégek sorá­ba tartozik. 30 év alatt mind­össze két ízben találkoztam ve­le. Mindkét esetben, a Salgó- várrom legfelső bástyájának fa­lán láttam, amint a repedések­ből szedegette a rovarokat. Más esetekben, a Medves-fennsíkon, Rónafalu fölötti részén levő szalmakaza* oldalán figyeltek meg egy példányt. Varga Ferenc A TITOKZATOS MADONNA

Next

/
Oldalképek
Tartalom