Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-26 / 22. szám
2 NOG RA I) 1990. JANUAR 26., PÉNTEK Választás 1990. (4.) Melyik képviselőjelölt * ■ ■■■■I ■■■■■ n ■■Jila m jut ci purianienTDe ■ n Kereskedelmi Minisztérium közleménye A Kereskedelmi Minisztérium támogatja az egyes élelmiszer- ipari vállalatoknak azt az elhatározását, hogy egyes termékeik árát ebben az évben tovább nem emelik. A minisztérium felhívja a kereskedelmi vállalatok, szövetkezetek és magánvállalkozók figyelmét, hogy az említett árucikkeket ebben az évben a jelenlegi fogyasztói árakon forgalmazzák. A Kereskedelmi Minisztérium hatósági eszközökkel nem rendelkezik az árak alakításához, ám bízik abban, hogy a kereskedelmi szervezetek önmérsékletet tanúsítanak az árak alkalmazásánál. (MTI) Bakui helyzetkép Az állampolgárokat a szavazás szempontjából a legkevésbé érinti a szavazatszámlálás módja. Köfzvetet- ten azonban mégis sokakat foglalkoztat, hiszen ezen is múlik a kép viselő-választások demokratizmusa. Ez garantálja ugyanis, hogy a mandátumok elosztása során minden párt, induló szervezet, vagy jelölt azonos elbírálás alá kerüljön. A bevezetett kombinált szavazati rendszer a választójoggal nem foglalkozó ember számára nehezen áttekinthető számlálása módot ír elő. Megértése az egyéni, a megyei és az országos pártlisták egyenkénti áttekintésével lehetséges. Szavazás az egyéni választókerületekben Vegyük először a 176 egyéni választókerületet. Minden választókerületben több — jelenleg, amikor a pártok bizonyítani kívánják befolyásukat, viszonylag sok — jelölt fog indulni. Ma a pártokat az is kényszeríti a jelöltek indítására, hogy a törvény szerint az országos listán — erről még szólunk '— az egyéni kerületek ún. töredékszavazatával is lehet mandátumhoz jutni. Amelyik párt tehát nem indít minden egyéni választókerületben' jelöltet, az elesáik az ott szerezhető töredékszavazatoktól. A pártok tehát nem akkor fognak indítani jelöltet az egyéni választó- kerületben, ha esélyük van a mandátum megszerzésére, hanem, ha a 750 ajánlást össze tudják gyűjteni. Vagyis mindig, mert a megszerzett kis létszámú szavazat is számít az országos lisita képviselőhelyeinek elosztásánál. Ez a mai választójog egyik legvitathatóbb ' rendelkezése. Az egyéni választókerületi szavazólappal úgy szavaz az állampolgár, hogy egyetlen jelöltet támogat. A szavazás akkor érvényes, ha az egyéni választókerületben szavazati joggal rendelkezők több mint a fele megjelent. Ha nem, úgy meg kell ismételni a szavazást. Az ún. második fordulóban ismét az összes jelőlit elindul és ez a szavazás akkor eredményes, j^a. a jogosultak egynegyede megjelent.*' Ki kapja a mandátumot Ha az első forduló eredményes (mert a szavazatra jogosultak több mint a fele megjelent), akkor a jelölitek közül az szerzi meg a mandátumot, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta (abszolút többség). Ha ilyen jelölit nincs — a jelöltek nagy száma miatt a választókerületek többségében válószínű, így lesz — második fordulóra kerül sor. Ezen már csak az indulhat, aki az első forduló során legalább 15 százalék szavazatot szerzett. Ha három ilyen jelölt nincs, akkor az első három legtöbb szavazatot gyűjitő Indulhat. A második fordulóban elégséges, ha a szavazásra jogosultak egynegyede jelenik meg és a mandátumot 4z kapja, aki a legtöbb szavazatot szerzi. Azaz, a relatív többség is elég. Számlálás és megbízólevél A szavazatszámlálást először a szavazatszedő bizottságok végzik. Ennek elnökét és két tagiját a tanács választja, ám a bizottságba egy-egy tagot minden jelöltet indító párt, de a független jelölt is delegálhat. Tehát a bizottság létszáma bármennyi lehet, de legalább 5 tagból kell állnia. Ez az összetétel biztosítja a szavazatok ös.szeszámlálása során a pártatlanságot. A szavazókörzetek a választás eredményét a választókerületi választási bizottsággal közük. Ebben ugyancsak minden jelölt képviselője részt vesz. Ez összegezi és állapítja meg az egyéni választókerület választási eredményét és ez a bizottság adja ki a megválasztott képviselő megbízólevelét. Ez a testület jogosult elbírálni a szavazatszedő hizottságok munkája során felmerülő kifogásokat is. Minden választási szervezet tevékenysége nyilvános, azon a sajtó képviselői részt vehetnek. Szavazás a megyei lajstromra Megyei lajstromokat, listákat az a bejegyzett párt indíthat, amelyik az egyéni választókerületek negyedében, de legalább két egyéni választókerületben jelöltet indított. A Választóik külön szavazócédulán kapják meg, hogy az illető megvé-' ben melyik párt indítött lajstromot és azon kik a jelöltek. A választók csak egv pártra szavazhatnak. Maga a lista köítatit, ami azit jeleníti, hogy a választó a jelölteken nem módosíthat. Természetesen itt az a szabály, hogy a választás akkor érvényes, ha a listákra a választók több mint a fele szavazott. Ha ez így van,' a választást az összes pártlista részvételével meg kell ismételni. A második fordulóban azonban itt is elégséges a szavazók negyedének megjelenése. Az érvényességhez külön kell számolni az egyéni kerületekre leadott és a megyei pártlistákra leadott szavazatot. Előfordulhat — miután a szavazó csak az egyik szavazólapot dobja be. — hogy az egyik választás érvényes, a másik nem. A mandátumok elosztása viszonylag egyszerű. A listákra adott összes érvényes szavazatot osztani kell a megyei listán megszerezhető mandátumok számával, plusz eggyel. Nézzük ezt egy példával. Békés megyében ez a szám 6 + 1=7. Minden pártlista annyi mandátumot kap, ahányszor a kapott eredmény a leadott szavazatokban benne foglaltatik. Az elosztásban azonban csak az a párt vehet részt, amelyik országosan a leadott szavazatok 4 százalékát megkapta. Először tehát a választások országos eredményét kell ismerni és csak ezt követően lehet a mandátumok elosztását megkezdeni. A szabály célja kizárólagosan az, hogy a legkisebb pártok a- lajstromokon ne kapjanak mandátumot. Ily módon kívánják elkerülni a parlament túlzott politikai polarizálódását. De az egyéni választókerületekben szerzett mandátumot ezen a címen nem lehet megsemmisíteni. A töredékszavazatok sorsa Lényegében hasonló módon kell elosztani az országos listán szereplő 58 mandátumot is. Itt azonban csak az egyéni választó- kerületekben megmaradó (mandátumokra nem jutó) töredékszavazatokat, valamint a megyei lajstromokon megmaradó töredékszavazatokat kell összeadni. Az országos listáról csak az a párt kaphat mandátumokat, amely legalább hét megye listáján mandátumot szerzett. Ez a szabály is a kis pártoknak kedvezőtlen. Tehát a pártok háromféle módon juthatnak képviselői helyhez, mandátumhoz: egyéni választókerületekben, megyei listákon és az országos listán. A pártok azonban, választási szövetségre, koalícióra is léphetnek. Ilyen Választási koalíció egyéni választókerületben és a 'megyei listáknál is létrejöhet, úgy, hogy két vagy több párt egy jelöltet, illetőleg közös listát indít. (Ilyenkor a töredékszavazatok pártok közötti százalékos elosztását előre be kell jelenteni a választási bizottságnak.) Az 1990. évi választás első fordulójában azonban erre azért fog ritkán sor kerülni, mert ma a pártok mindenekelőtt bizonyítani kívánják . támogatottságuk mértékét. Erre azonban a koalíció nem alkalmas, mert csak becsülni lehet egy-egy koalícióban részt vevő pártra leadott szavazatok számát. Egészen más lesz a helr- zet az egyéni választókerületek második fordulójában. Itt már csak azok indulhatnak, akik 15 százalék feletti szavazatot kaptak. Ha pedig ilyen három jelölt nincs, a három legtöbb szavazattal rendelkező indulhat. A kis pártok tehát kiesnek a második fordulóban. Koalíció, ellenzék A koalíciónak van egy további alakzata is, amikor pártok kötnek szövetséget közös kormány alakítására. Erre azonban csak a választások után kerülhet sor. Tehát akkor, amikor a parlamentbe bekerülő pártok kötnek szövetséget arra* hogy a közös kormány számára szilárd parlamenti többséget hozzanak létre. Közjogi értelemben ettől kezdve van értelme ellenzéki pártokról beszélni. Azaz olyan pártokról, amelyek a kormánykoalícióban nem vesznek részt. A mai meglehetősen megosztott és szétaprózott párt- struktúrában biztosra vehető, hogy a választások után megalakuló kormány ilyen koalíciós kormány lesz. Dr. Schmidt Péter egyetemi tanár Változatlanul terjednek a rémhírek Az utóbbi napokban több „bejelentés nélküli” tüntetés volt Bukarestben. A szerda esti megmozdulás nem volt nagyméretű, de első alkalommal rendeztek a fővárosban, a Nemzeti Megmentés! Front Tanácsa ellen irányuló felvonulást, A szerda esti tüntetésen először lehetett olvasni olyan transzparenseket, amelyek követelték, hogy a front részvétele nélkül rendezzék meg a választásokat. Változatlanul terjednek a rémhírek. Pánik volt szerdán például a kormányépületben, ahol egy ismeretlen telefonáló szerint, pokolgépet helyeztek el, de az átvizsgálás nem igazolta a fenyegetést. Január 26-ára, mára gyilkosságokat hirdető röpcédulákat terjesztenek az országban. A röpcédulák „szeretett apukánkról” szólnak, akinek születésnapján — január 26-án, lett volna 72 éves Ceausescu — véres akciók lesznek az országban „minden családban egy halott” jelszóval. Ezeket a rémhíreket már hivatalosan is cáfolták, de a lakosság körében nyugtalanságot keltenek. Egy csütörtöki közlemény, a külügyminisztérium állásfoglalását ismerteti, amelyben az elhatárolja ma. gát azoktól a titkos egyezményektől, amelyeket Ceausescu kötött külföldi partnereivel. Néhány ilyen titkos dokumentum már előkerült és Bukarestben feltételezik, hogy több más hasonló is van. Balassagyarmaton ülést tartott a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt ügyvivői testületé. A testület — tagsági kezdeményezésre — mind a négy választókerületben egyéni jelölteket állít. 1. Salgótarjáni választó- kerület képviselőjelöltje: dr. Imre Sándor, a Nógrád Me- gyei Állategészségügyi Állomás dolgozója. Foglalkozása: állatorvos. Telefon: Salgótarján, 13-362. Tisztelt Választópolgárok! Dr. Kakukk Attila állatorvos a szécsényi választó- körzet ‘egyéni jelöltje, aki. Bércéi községben él és dolgozik. Ajánlószelvényeket helyben, dr. Kakukk Attila lakásán lehet leadni: Bércéi, Felszabadulás tér 11. A szovjet haditengerészet illetékese a bakui öböl blokádjának megszüntetéséről szóló csütörtöki beszámolójában nem említett fegyveres összecsapást. A Kaszipi-tengeni flotilla egyik parancsnoka elmondta: Január 18-ika óta több polgári hajó teljesen elzárta az öböl bejáratát. A parancsnokság szerdán rádión azt kérte, hogy engedjék át a katonák kitelepített családtagjait szállító két hajót. A blokádban részit vevő hajók parancsnoka a két hajó átkutatását szabta feltételül, mivel olyan hírek terjedtek el Bakuban, hogy a hadsereg a tengerbe akarja süllyeszteni az elmúlt napok áldozatainak holttestét. A hajókat végül is nem ellenőrizték, mert a haditengerészet rádiósa a hajók ellen készülő támadásról szóló rádióüzenetet vett. mire a 2. Pásztói választókerület képviselőjelöltje: Hermán Péter, Szarvasgede, telefon: Palotás 78. 3. Szécsényi választókerület képviselőjelöltje: Fenes László, kisgazda, a Nógrád Megyei FKgP titkára, a m.i- hálygergei alapszervezet titkára. Telefon: Salgótarján 11-855 113. 7 órától 13 óráig. 4. Balassagyarmati ' választókerület képviselőjelöltje: Hutyán Pál, kisgazda, ipclyszögi lakos, a Nógrád Megyei FKgP elA körzet további SZDSZ- megbízottai: Szécsény, Kőműves Attila, Damjanich u. 13 c., Piliny iközségben pedig Tőzsér András lakásán. Szabad Demokraták Szövetsége . berceli csoport parancsnok utasította a két hajó kapitányát, hogy folytassák útjukat Mahacskala kikötője felé. Egyben javasolta a blokád parancsnokának, hogy ott végezzék el a hajók ellenőrzését. Ezt a kapitány figyelmen kívül hagyta. Nem tudni, hogyan sikerült áttörnie a két hajónak a blokádon. Meg nem erősített jelentések szerint a haditengerészet tüzet nyitott a torlaszt alkotó hajókra. A bakui rádió csütörtök délelőtti jelentése szerint az elmúlt napok eseményeinek felelősei közül letartóztatták Mamed Alii-Zadet. az azer- bajdizsáni népfront védelmi bizottságának elnökét. A házkutatáskor több lőfegyvert, robbanóanyagot, a fegyveres erők elleni harcra buzdító röpüratokat, két hadfelszereléssel megrakott teherautót találtak nála. nöke, 4 balassagyarmati aíapszervézet elnöke. Bízzon történelmi pártunk erejében! Ügyvivő testület Az MRP jelöltje: D. Nagy Zsuzsanna A Magyar Radikális Párt közli a nyilvánossággal, hogy Nógrád megyei helyi szervezetébe jelentkezni lehet személyesen, vagy levélben, a megyei szervezetek vezetőjénél: D. Nagy Zsuzsanna• Szarvasgede, 3051 Kossuth u. 80. Tel: Palotás 78. :: Kérjük a megyében lakó tagjainkat és a pártunkat a választásokon támogatni kívánó polgárokat, hogy ajánlószelvényeiket is erre a címre juttassák el. Ezúton kívánjuk tudatni az érdeklődőkkel, hogy a Magyar Radikális Párt Nógrád megyei szervezetének első számú jelöltje: D. Nagy Zsuzsanna. Kérjük szavazataikkal támogassák őt, ha elegük van már az évtizedek óta tartó kommunista uralomból. Jelöltünk lelkiismeretesen fogja képviselni az Önök érdekeit. Problémáikkal bármikor felkereshetik, akár már most is. Szíves segítségüket előre is köszönjük. Rózsa Mihály a Magyar Radikális Párt elnöke Arató János a szocialista párt balassagyarmati képviselőjelöltje Tisztelt Választópolgárok! Értesítjük Nógrád megye IV. választókörzetének választó- polgárait, hogy a szocialista párt ARATÓ JÁNOST. a balassagyarmati Szondi György Ipari Szakmunkásképző Iskola igazgatóját indítja képviselőjelöltként. Aki egyetért képviselőjelöltünk személyével, az átadhatja ajánlószelvényét pártunk aktivistáinak, akik a gyűjtést személyesen végzik, vagy leadhatja a szocialista párt irodáján: Balassagyarmat, Rákóczi út 23. (az Állami Biztosító mögött), Rétság, Rákóczi út 32. II berceli szabaddemokraták jelöltje: dr. Kakukk Attila fl NOGRAI) sajtószolgálati közleményei fl nógrádi független kisgazdák rendezték soraikat!
