Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. .. Hétköznapi Balassagyarmatról írták „K*dr«s elvtártak" — mondta egykor Samu István nyugdíjat főorvos A múlt megtagadása, pocs- kondírozása ma sikk. A ki­utat kereső és ebben példát mutató személyiségek erköl­csi megújhodást hirdetnek. Lapunk január 10-i számá­ban az SZDSZ „markáns" balassagyarmati személyisé­gével dr. Samu István nyug­díjas főorvosssal készített ri­portot közöltük, aki „nézetei miatt sok hátrányt szenve­deti". Balassagyarmatról érke­zett levélből idézünk: 1964- töl '77-ig én is a gyarmati kórházban dolgoztam, tu­dom. hogy ön a kórház MSZMP-alapszer vezetőnek volt a titkára. Ott voltam azon a taggyűlésen, amikor ön megválasztására került sor. amikor méghatottan az alábbiakat mondta: „Kedves elvtársak! Nagy megtisztel­tetés számomra, hogy tit­kárrá választottak, igyek­szem a bizalomnak eleget tenni. . . ", Mi nem kénysze­rítettük arra, hogy titkár le­Levél Kiskunhalasról: gyen. de ma is tűnődöm azon, hogy azért lett-e párt­titkár, hogy főorvos lehes­sen. vagy azért maradt fő­orvos, mert párttitkár volt. Ón elfelejtette mindezt és most egy másik párt vezér­alakjaként tetszeleg, és an­nak a szervezetnek tagjait, ahol ön a politikai pályafu­tását elkezdte, igyekszik min­dennel lejáratni, ön mennyi „jót" mondott akkori párt­járól a Nvírjesben is, amikor a kábelgyár víkendházában tartottuk taggyűlésünket, ön „köpönyegforgató" és tudo­másom szerint „összeférhe­tetlen". amely nyilatkozata szerint „testvéri". Csak em­lékeztetni szeretném, hogy dr. Bácsik Katalin nem volt párttag, mégis kinevezték főorvosnak, és ma is az. Lehet hogy önnek, tisztelt Samu István főorvos úr nem sokat mond a nevem. de azért leírom: Nagy Imre A rádió Hírmagazin szér kés z tő jenek címezve December 90-án a Hírma­gazin „A nógrádi MSZP az újságját még mindig nem adta át a népnek" című tu­dósítást sugárzott. Ügy látszik egyre több — de legalábbis nem fogynak — a nagy analfabéták az újságírók között — vagy az olvasókat, illetve a hallgató­kat tekintik annak? —, aki­ket továbbra is — más elő­jellel — bármivel lehet etet­ni ! Melyik az a lap, rádió vagy tévé nálunk, vagy Európában bárhol, amelyik a népé?! E tulajdonosváltások min­dig egy pénz- vagy politikai hangadó csoportváLtást is jelentenek. Ma itt minden „magnós" vagy „mikrofonos" ember a nép nevében nyilatkozik. Pontosan a Magyar Rádió nyújt szemléltető példát ar­ra, hogy a „nemzeti médiá­vá" váláshoz a népnek nem sok köze van. Ma már vi­lágos, hogy egy hangos bal­oldalellenes polgári restau­rációt igénylő hangos poli­tikai csoportosulás kezében van ez a „nemzeti média"! Ezért is egyre unalmasabb, idegesítöbb a műsor, és nem kevesen kényszerülnek ide­gen adókat hallgatni, ha egy kicsit „lazítani", szórakozni akarnak. Egyszer hallgassanak már végig egy kéthetes műsort és utána simán össze tudják írni azok nevét, akik csak hazudjék a pártsemlegessé- Set. Gál Mihály Kiskunhalas, Kossuth u. 6. (A szerző írását megküldte a Magyar Rádiónak is.) A napokban Salgótar­jánban. a Tanácsköztársa­ság téri 9. számú csemegé­ben vásároltam. A bejárat­tól balra, a másodig pénz­tárnál álltam sorba, előttem egy fiatal nő fizetett. Het­ven forint értékben vásá­rolt és 1000 forinttal fize­tett. Visszakapott 30-at. A pénztáros bezárta a kasz- szát■ és mint aki jól vé­gezte dolgát, várja a kö­vetkező vásárlót, hogy fi­zessen. A nő szól, hogy ez­rest adott, a pénztáros flegmán szól: ..Tényleg." Hát még elnézést sem kért a fiatal nőtől. Noha igy illett volna. Vagy már ilyen nagymérvű áremelés után továbbra is udvariatlanok lehetünk. . . Ránk férne még egy kicsit több kulturáltság! linger Erzsébet Salgótarján Beszterce-lakótelepiek összefogása Közhasznú társadalmi munka álanjárói A korábbi évekhez hason­lóan, az elmúlt évben is je­lentős közhasznú társadal­mi munkával gyarapították a Beszterce-lakótelepet az itt élő családok. A népfront szervezésében fogtak össze, hogy környezetüket még szebbé tegyék. A munkák között járdaépítést, park- és területrendezést, fák, dísz­növények, virágok ültetését, a fű gondozását vállalták. Ügyeltek arra is, hogy a szép zöld területeket meg is óvják a rongálóktól. Szeretnénk megdicsérni és munkájukat megköszönni azoknak, akik a legtöbbet tették: dr. Bolyák István. Bereczki Tivadar, Pécsik Bé­la, Plachi Péter, Kovács And­rás és Ferenc, Péter Nándor, dr. Bodor József, és a Tóth Simon, Molnár Béla. Várhelyi Béla, Csirke László és családjának. A Hazafias Népfront ille­tékesei az önzetlen munká­ban élenjárók közé sorolják Ozsgyáni György családját is. aki hírt adott az Olva­sók Fórumának. (Szerk. megjegyzése.) Olvasói kérések a pártokhoz: „Jó lenne... jól egymás mellett élni" A választások közeledté­vel éleződnek a pártok egy­más közti vitái, melyek sok­szor igencsak emberhez nem méltó módon zajlanak. Jó lenne, ha minden párt csak a saját programján keresztül igyekezne meg­nyerni a választók szivét és nem a másik párt lejára­tására törekedne. Jó lenne, ha minden párt csak annyit ígérne a nép­nek, vagy inkább keveseb­bet, mint amennyit képes lesz teljesíteni. , Jó lenne■ ha minden párt a propagandacélra gyár­tott plakátjait Ízlésesen és csak oda ragasztaná ki. nhol azok eltávolítása után semmi kárt nem okoz az épület falán, de a legjobb az lenne, ha a választások után saját maguk tennék rendbe azokat a helyeket, ahova plakátjaikat ragasz­tották- illetve esetleges fal­festéseiket helyezték. Csú­nya dolognak tartanám, ha véletlenül pont arra a pártra adnám majd vokso- mat, mely után a takarí­tást a várod tanács az én pénzemen lenne kénytelen elvégezni. Jó lenne, ha a választási hadjáratokra mi­nél kevesebbet Jcöltenének a pártok. Jó lenne, ha egymás pla­kátjait nem szaggatnák le, hiszen ezzel csak saját sza­vazóikat veszítenék el- ha azok ilyet látnának. Jó lenne, ha a plakátok ízléses kivitelekben és íz­lésesen kiragasztva jelen­nének meg és nem úgy. mint a jelenlegi egész vá­rost behálózó ízléstelen hir­detések. melyekért sajnos nem látni, hogy valakit ÍJ felelősségre vont volna az illetékes. Jó lenne, ha a lakóépüle­tek belső falaira egyetlen plakát sem kerülne- inkább gyűléseken, vagy esetleg postaládákban elhelyezett szórólapokon ismertessék a pártok programjaikat a vá­lasztóval. Jó volna, ha a választási küzdelem városunkban a legkulturáltabban zajlana le, ne pocskondiázzon sen­ki senkit, hiszen megtanul­tuk már. hogy akinek a legnagyobb a szája- annak lehet a legkevésbé hinni. Legyen tehát ez az első szabad választás egy alap­kőletétel. az egymás mel­lett élés emberi jövőjének felépítéséhez. Mező Sándor Salgótarján Összeállította: RACZ ANDRÁS « Döntött a testület: egy négyzetméter telek 200 forint i Újabb városrész születik 1 Szécsény déli peremén i _____________________________^ A saját és a jó Jakás, me­leg otthon iránti vágyako­zás tevékenységünk „hajtó­motorja". Megállapításom­mal bizonyára egyetérte­nek azok, akiknek már si­került, és azok is, akik most vállalkoztak a „családi 'fé­szek rakására." „Általános szegénységre, nehéz gazda­sági helyzetre" hivatkozunk és megyeszerte — Ceredtól Katalinpusiztáig — gomba módjára szaporodnak, a szebbnél szebb családi há­za k. Új eszközök a munkanélküliek támogatására Idén a foglalkoztatási alap­ból számottevő összeget for­dítanak a munkanélküli­vé váltak átképzésének ta mogatására. Általában a biz­tos elhelyezkedést nyújtó, keresett szakmákban indítják a támogatott képzést, de az alacsony iskolázottságú mun kanélküliek érdekében egy sz.erűbb, betanító tanfolya­mokat is szerveznek — kő /ölték az. MTI érdeklődésén az Állami Bér- és Munka ügyi Hivatalban. Az új rendelkezések értel­mében a munkanélküli-se­gélyre jogosultaknak anyagi­lag is érdemes lesz jelent­kezni az átképzésre. Az át­képzés ideje alatt — válasz­tásuk szerint — a munka­nélküli-segély 110 százalékát, vagy az elsajátítandó szak­mában elérhető országos át­lagbér 75—90 százalékát kaphatják meg. A foglalkoz­tatási alapból kiegészítik a munka mellett tanfolyamok ra jelentkezők átképzés mi­atti időkiesésének átlagke resetét is, ha bizonyos időn belül felszámolásra vagy lét számleépítésre kerül sor az adott vállalatnál. így van ez Szécsénvben is, és ékes bizonyítéka a liget melletti lakótelep, ahol korszerű, változatos stílusú családi háza'k sorakoznak az asrfaltborítású utak két ol­dalán. Ez az új lakótelep három év alatt épült... A lakásépítési kedvet az is befolyásolja, hogy a he­lyi tanácsok ehhez milyen lehetőséget biztosítanak, a jövőt, a távlatokat miiként érzékelik a településrende­zési tervek készítése idején. A prognosztizáláshoz, a gazdasági, szociális, kulturá­lis és a lakáspolitikai el­vek ismerete, a várható vál­tozások figyelembevétele szükséges és kellenek a he­lyi területi adottságok is. Fejlődő, változó világunk­ban nem könnyű a legjobb döntések meghozatala. Szé- csénv varosrendezési tervé­nek véglegesítésénél enné! jóval több szempontot vet­tek figyelembe, a házhely- rendezési terv elfogadása során. — Az igény a megfelelő nagyságú és az alapiközmű­vekkel ellátott telkek irá­nyában jelentkezik — tá­jékoztat dr. Verebélvi Gá­bor, a városi tanács titká­ra, — A ' másik szempont az volt, hogy jó termőtala­jú, fekvésű, környezetűek legyenek a házhelyek — ér­vel a döntés mellett. A házhelyrendezési tervet mutatja:. — Hetven hagyo­mányos és hét korszerű- csoportos lakás építésére al­kalmas házhelyet alakítot­tak ki — majd hozzáteszi — a végrehajtó bizottság no­vemberi határozatának meg­felelően, húsz. darab telek illeti meg a helyi termelő­szövetkezetet, aki akadályt a kisajátítás elé nem gördí­tést. Ezek értékesítése máris megtörtént. A még megvá­sárolható 57 telykre máris 65 jelentkezőt tartanak nyil­ván. Az érdeklődés felül­múlta minden várakozásun­kat... A terv úgy készült, hogy játszótereknek. szolgáltatá­si és kereskedelmi pavilo­noknak is megfelelő nagy­ságú területek vannak biz­tosítva. Meghosszabbodik a Madách és a Kun Béla ut­ca, a „keresztező" három új utcának majd az itít'lakók véleményét is kikérve ad­nak nevet. A telkek mérete 800-—1000 négyzetméter közötti. A NÖGRÁD további kérdése­inkre adott válaszból meg­tudtuk, hogy az eddigi ki­adásokat és a várható to­vábbi költségeket, ráfordítá­sokat, városfejlesztési ér­dekeket is figyelembe véve, a telkek vételára 200 fo­rint négyzetméterenként. A vásárlástól számított három éven belül kell a be­építési kötelezettségnek eleget tenni, ötven házhely­re az országos építési sza­bályzat Ili. építési övezet­be. öldalhatáros beépítési mód szerint lehet a lakást terveztetni, csak földszinte­sek lehetnek és az utcai hom­lok zatmagasság 4.5 métert nem haladhatja meg. Vala­mennyi lakás „egylakásos- ra" tervezhető, akik össze­fogva. csoportos-korszerű, földszintes lakást építené­nek. azokn.ak is biztosított a lehetőség. A Cserhát vonulatára cso­dálatos a. kilátás, és bizo­nyára sokan ezért js vá­lasztják itt az építkezést. Korszerű, szilárd burkolat­tal eillátott utftkat és n szennyvízcsatornát később építik meg, az utóbbit tár­sulás formájában. A városi fanács titkára arról is tájékoztatott, hogy a most kialakított telkek szomszédságában ugyan­ilyen nagyságú terület van kisajátítva. Devonnak „fog­híjas" és „feltárás alatt le­vő telkek is.” Természete­sen a kisajátítási költségek \ és a magas vásárlási ára­kat azoknak vállalni keli, akik a belvárosban kíván­nak építkezni ■— mondta befejezésül dr. Verebélyi Gábor. R. A. Á Cserhát üzenete Fenyegetően sűrűsödnek az indulatok, a kinyilat­koztatásokkal gerjesztett politikai konfliktusok. Sze­münk láttára lehetetlenül el egy új minőségű de­mokrácia ígérete, amely­ben 1989 októberében, a Magjai Köztársaság ki­kiáltásakor hinni lehetett. Pedig nyilvánvaló: tár­sadalmi béke nélkül a válság elhúzódik, és ami ma már elviselhetetlenül rossz- az holnapra még rosszabb lehet. Mert csodák fülsiketítő ordítozás közegében szü­letnek, a legkevésbé. Szám­talan színtéren öklök emelkednek a magasba, csattanni készülnek egy­más ellen. S észre sem veszik, hogy ezek az ök­lök, öklöcskék igencsak kicsiny, szűk értelmisé­gi csoportok elitista kép­viselőinek értelmiségi ök­lei- amelyeket a sajtó, a televízió nagyít fej már- már riasztó méretűre. Az egyik ököl az el­veszett korlátlan hatalom keserűségétől feszül. a másik a megszerezhető ha­talom bizonytalansága miatt reszket, a harma­dik lehet, hogy csak egy sz.ó{ kérő ember keze, a negyedik akár az enyém is lehet. . . Majdnem teljesen mind­egy a jót akarás, igaz­ságkeresés szándéka is- ha csakis az indulat lesz az úr! Az is majdnem mindegy, hogy egy-egy ököl mögötit kétszáz fős, hatezres, húszezres, ötven- ezres, százezres létszá­mú pártot remél maga mögött a kéz tulajdonosa hátországnak. Mindegy; mert az igazi hátország, a nemzet, a dolgozó em­berek millióinak vélemé­nye. úgy tűnik, senkit sem izgat igazán, az ő akaratuk- véleményük, szándékuk aüg-alig jut el a képernyőre. A kevés kivételek egyi­ke volt január 21-én, a HÉT műsorában megszó­laló cserháti emberek mar­káns arca, drámai keserű­sége- egyszerű bölcsessége. A szegénység, a kemény munka viszonyai között keveset foglalkoznak poli­tikával, de így is világo­san látják a mai, változó helyzet lényegét: a pár­tok csillagtávolságra van­nak tőlük, nem is igen vágynak a közelségükre, de társadalmi méretű megbékélésre vágynak. Ök biztosan tudják- ha egy-egy ember, ethbercso- port tagjainak keze he­teken, hónapokon, éve­ken át ökölbe van szo­rítva, azzal a kézzel nem lehet dolgozni, értéket teremteni. .. A cserháti kis falvakból az emberek nem néznek nyugatra- ke­letre, kifelé, fölfelé, az ő logikájuk nem jár a hol­napi hírek előtt, ők a he­lyükön állnak és dolgoz­nak. Legföljebb ha azt érzékelik a külpolitikai hírekből, hogy az is érték öröm lehet egyelőre, hogy nem annyira - kormányoz- hatatlan még az ország, mint egyik-másik déli, vagy északi szomszédunk esetében nyilvánvaló. Itt a Cserhátban. saj­nos nem mérlegelik azt sem- hogy most végre van-e esélyük arra, hogy másképp, cselekvőén ve­gyenek részt saját ügyeik, az ország dolgainak inté­zésében. Csendesen remé­lik, győz a józan ész; acsarkodás. széthúzás he­lyett egymásra találnak a magyar állampolgárok. Jó lenne hinni- hogy a cser­háti emberek üzenefét milliók látták, hallották, értették ebben a hazában vasárnap este. Köszönjük meg a bölcs szavakat. Értünk szóltak... Erdős István \

Next

/
Oldalképek
Tartalom