Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-23 / 19. szám

« NÓGRÁD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF., 19. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1990. JANUÁR 23., KEDD Elfogadta idei költségvetését ' a megyei tanács Tucatnál több napirend szerepelt a Nógrád Megyei Tanács hétfőn megtartott, idei első ülésén. A testület többek között megtárgyalta a megyei tanács idei költ­ségvetési tervezetét, a du­nai vízátvezetés és -szét­osztás koncepcióját. Szóbeli tájékoztatást hallgatott meg megyénk közbiztonságának helyzetéről és a bűnmegelő­zésről. Jóváhagyta a Nóg­rád Megyei Munkaügyi és Pályaválasztási Tanácsadó Intézet vállalkozási irodájá­nak kialakítását, módosí­totta a kitüntető díjak ado­mányozásáról szóló tanács­rendeletet. Egyetértett a me­gyei kereskedelmi szakmun­kás- és felnőttszakképzés javítását célzó intézkedések­kel. Voksával erősítette meg azt a javaslatot, amely a területi választási bizottság és az egyéni választókerü­leti választási bizottságok tagjainak megválasztására vonatkozott. Amint az várható is volt. a megyei tanács idei költ­ségvetési tervezetét fogadta a legnagvobb érdeklődés. A vita késő délutánig elhúzó­dott, hiszen tízen szóban mondták el, míg hárman írásban rögzítették a véle­ményüket. Végül is a ta­nács módosításokkal elfo­gadta a tervezetet, s ad hoc bizottságot bízott meg a javaslatok kivizsgálására, a bennük rejlő lehetőségek feltárására és kimunkálá­sára. A kiadott írásos anyaghoz Sára János, a közgazdasági főosztály vezetője fűzött szóbeli kiegészítést. Elöljá­róban elmondta: körülte­kintő előkészítés előzte meg a tervezet papírra vetését. Az eszmecserébe a párto­kat is bevonták, kikérték véleményüket, s a megyei tanács vb hasonlóképpen többször áttekintette a ja­vaslatokat. Az ez évtől ér­vénybe lépő új tanácsi sza­bályozórendszer elsősor­ban a községekben talált kedvező fogadtatásra, míg a kisebb-nagyobb ■ városod­ban ellentétes vélemény ala­kult ki róla. Arról van szó, hogy most már az igényjogosultság után, fejkvótaszerűen hatá­rozzák meg az állami támo­gatást, nem pedig a kiadá­sokhoz szabják annak mér­tékét. A falvak nagyobb há­nyadában így a sokszorosan meggondolt kiadásokhoz ké­pesít pluszpénzek is kelet­keznek, s így végre rendezni lehet az anyagi gondokat, míg megyénk valamennyi városában az elérhető bevé­telek nem fedezik a maga­sabb röptű elképzelések fi­nanszírozását. Megyei szinten a tanácsok idei összbevétele 5,8 milliárd forint, amely 3 százalékkal, 170 millió forinttal marad el a várható tavalyi ráfordítá­soktól. A saját bevételek meghaladják a 2 milliárd fo­rintot, s ebből 1,3 milliárdot tesz ki a tanácsoknál ma­radó személyi jövedelemadó. Az állami támogatás több mint 2,4 milliárd, míg a tár­sadalombiztosítás 1 milliár­dot meghaladó bevételt jut­tat a tanácsoknak. A települések tanácsai nagyjából 4,1 milliárd fo­rinttal gazdálkodhatnak, míg a megyei tanács hatásköré­ben valamivel több mint 1.6 milliárd forint marad. A megyei tanács mintegy 400 millió forintot ad annak a tizenegy tanácsnak, ame­lyeknél működési forráshiány keletkezik majd. A ikiríais- az­az válságmenedzselő költ­ségvetés elsősorban a taná­csok tevékenységét kívánja biztosítani, ugyanakkor fej­lesztésekre a szükségesnél lényegesen kevesebb pénz áll rendelkezésre. Sára János szóba hozta: annak idején 10 millió fo-. rintot ítélt oda a tanács a megyei ifjúsági szervezetnek, mégpedig az első lakáshoz jutók otthonteremtésének tá­mogatására. A mostani költ­ségvetésben viszont nem szerepel az ez évre esedékes 5 millió forint, mert a mos­tani NODISZ már korántsem egyenlő a KISZ-szel. Ám a fiatalok kétségtelenül rászo­rulnak az anyagi segítségre, így a pénzt a tanácsokon ke­resztül kapják meg. Az előterjesztés után élénk- vita alakult ki. Több felszó­laló felvetette: aránytalanul sok pénzzel gazdálkodik a megyei tanács, s így kevés­bé érvényesülhet a telepü­lések önkormányzata. Dr. Kecskeméthv Gvuláné java­solta: felül kell vizsgálni a megyei tanács és háttérin­tézményeinek működését, s így a pénzeket ahhoz a ta­nácshoz kell átcsoportosíta­ni, ahol a létesítmény a fel­adatát ellátja. Például a megyei könyvtár, vagy a me­gyei múzeum finanszírozás szempontjából tartozzon Sal­gótarján tanácsához. Feles­legesnek ítélte- a TAKEH-t, a megyei tanács költségveté­si üzemét, s hasonlóképpen vélekedett a pedagógiai in­tézetről is. Ezeket meg kell szüntetni, s ígv is jelentős összegek szabadíthatok fel. Horváth István, a me­gyei múzeum igazgatója ki­fejtette: következetlen a költségvetés, korántsem kul­túrapárti, holott a tanácsok­nak kiemelten kell kezelniük a közoktatást, ö is javasolta a megyei tanácsi intézmé­nyek kijJtség vetésének fe­lülvizsgálását. Megerősítette azt a véleményt, miszerint többfelé tapasztalható bizal­matlanság a megyei tanács- csal szemben. (Folytatás a 2. oldalon.) Bejelentések a NÓGRÁD-hoz: Megsértik a választási szabályokat! Noha minden létező tö­megkommunikációs eszkö­zön keresztül felhívták va­lamennyi választópolgár fi­gyelmét, hogy TILOS a képviselőjelöltek melletti ajánlócédulákat gyűjteni ja­nuár 24-ig. úgy látszik, nem mindenkihez jutott el ez az információ. Az emberek készséggel szabadulnak meg — kellő lelki ráhatás mel­lett — az ominózus cédu­lácskáiktól. Ami viszont kizár min­denféle véletlenszerűséget, az a tény, hogy minden párt vezetőségének ugyancsak nyomatékkai adták tudtára a választási játékszabályo­kat- melynek betartása kö­telező. Akik ez ellen véte­nek — azt már nem lehet a szimpla véletlen számlá­jára írni. Minden cechet még az sem bír el. . . A politika eme etikájá­nak legdurvább megsértésé­re telefonon hívták fel szerkesztőségünk figyelmét s beigazolódott: az információ hiteles volt. t Helyszín: Salgótarján­Schuyer Ferenc át J'Á. Két lakóhoz csengettem be. igaz-e, hogy az MSZMP jelöltje- dr. Szilágyi Tibor mellett a nyugdíjas Sel- meczi nénivel gyűjtetnek lapokat. Biztattak: otthon van. nyugodtan leadhatom neki. Csengetésemre maga Sel- meczi néni invitál beljebb. Idézet a párbeszédünkből: — Sajnos otthon jelej­tettem a cédulát, eljöhetek holnap is? (Fnlytatás a 2. oldalon.) Hétfőn, □ Nógrád Megyei Lapkiadó Vállalat klubjában tartották meg azt az ünnepélyes összejövetelt, ahol átad­ták a Nógrád megye legjobb sportolóinak járó díjakat. Képünkön a győztesek és azok edzői együtt örülnek a tel­jesítményükért járó elismerésnek, a saját és az egymás sikereinek. Beszámolónk a 7. oldalon. A Himnusz születésnapján Kölcsey műveltségi verseny Salgótarjánban „Nem közénk való volt", ígv kiáltott fel Wesselényi Miklós, amikor Kölcsey ha­lála hírét meghallotta. Nem közénk való volt, földi em­berek közé. így gondolhat­ta a báró, ezt mondta Kos­suth Lajos is, amikor „túl­világ! jelenésnek" nevezte Kölcseyt, a szónokot. Borot­vált. szikár alakja, sötét ru­hában, a bekötött félszem­mel már első pillanatra, kül­sőleg is megkülönböztette. Nem ivott, nem dohányzott. irtózott a cigányzenétől, a zajos pajtáskodástól, a női ne'met kerülte, még idősebb karában is mélyen elpirult, ha valami sikamlós anekdo­tát mondtak előtte. A magyar köznemes élet­formája idegen volt szá­mára. Közvetlen környeze­tében oly' ellenszenvet vál­tott ki, hogy a szomszédok a jószágaikat rávezették a földjére, letiporták a tér-. másét, es azF mondják, - hogy még a koporsóját is megdobálták. Kérlelhetetlen kritikusa volt a magyar hi­báknak. abban a korban, amikor a magyarság egész­séges öntömjénezéssel pró­bálta megerősíteni az év­százados háttérbe szorulás­ban megingott önbizalmat. Szerb Antal fenti gondola­tait olvasva elgondolkod­hatunk. mennyire ismerjük Kölcseyt, mint e'mbert, mint hazafit, mint bölcselőt, aki falusi magányában is „vi­lágpolgár" tudott lenni. Nyilván -nem véletlen, hogy az utóbbi időben fel­értékelődtek a reformkor nagyjai. Gondolataikat sokan idézik, miközben mának szó­ló „üzeneteik" mélyebb fel­tárása, életművük telje­sebb megismerése és széle­sebb körű megis'mei tetése még várat magára. (Meg kell jegyezni, nehéz helyzet­ben van az az olvasó, aki kézi könyvtárát Kölcsey-kö­tettel akarná gazdagítani, mivel most, az évforduló napjaiban sem találna egyet­len megvásárolható művet sem Salgótarján könyves­boltjaiban.) Az életmű tisztelete, meg- ismertetési, népszerűsítési szándéka indította a Köl­csey Társaságot, valamint — hozzájuk kapcsolódva — a Szabolcs-Szatmár Megyei Tanácsot art a, hogy a köl­tő születése 200. évforduló­ja tiszteletére „A HAZA MINDEN ELÓTT" címmel országos versenyt hirdessen a középiskolások számára. A verseny meghirdetői úgy jelölték ki az elolvasásra ajánlott műveket, hogy az reprezentálja a teljes élet­művet. (Kölcsey lírája, böl­cseleti munkái, szépprózája, politikai beszédei, levelezé­se.) A versenyfelhívásra Nóg­rád megyéből öt középisko­la (Szántó. Váci. Stromfeld. Építőipari, 211. Sz. ISZI és Szakközépiskola) 3—3 fős csapata jelezte részvételi szándékát. (A Szántó és a* Építőipari több csapattal is (Folytatás a 2. oldalon.) Téli vásár — tavaszi időben Mint minden évben, így az idén is eljött a téli vásár ideje, amikor jóval olcsóbban, termékenként változó, 20-50 százalék közötti engedménnyel jut­hatunk téli ruhadarabok­hoz, szezonális termékek­hez. A három salgótar­jáni áruház közül az ÉVI 900 ezer, a Pécskő 7 mil­lió, a Centrum 8,5 millió forintos árualapot vont be a kedvezményes akció­ba. Az érdeklődést pilla­natnyilag több dolog ked­vezőtlenül befolyásolta at előző évhez képest. Mind­három helyen elpanaszol­ták, hogy sokat kivett az emberek pénztárcájából az élelmiszer-áremelés mi­atti nagy kiköltekezés. A kereskedők pedig fel­készültek a nagyobb for­galomra. Ha valakit eset­leg a mostani jó idő tar­tana vissza a vásárlástól, az ne feledje; tél lesz jövőre is, sőt nem lehe­tetlen, hogy akár napok múlva beköszönt az igazi tél. Felvételeink a salgó­tarjáni Pécskő Uzletház- ban készültek. Fotó: Rigó Tibor r.

Next

/
Oldalképek
Tartalom