Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-04 / 3. szám

Január 8-tól NOGRAD POLITIKAI NAPILAP XLVI. ÉVF., 3. SZÁM ÁRA: 4,30 FORINT 1990. JANUÁR 4.. CSÜTÖRTÖK Rekordforgalom és hiánycikklista Felvásárlási kórkép A polcokról már hetek óta hiányzik a liszt. Lehangoló bolti látvány az üres polc, melyre egy-két hónapja, jócskán akad példa. Az áremelés hírére az egyes áruféleségek minden mennyiségét felvásároltuk már, s közben ünnepek jöttek-mentek, amelyek szin­tén alaposan megvámolták a készleteket. Boltjárásunk az egységek nehéz napjaiból ad ízelítőt. A megyeszékhelyen a nagyobb élelmiszerüzletek kínálata és forgalma még ezekben a napokban is, de főként az elmúlt hetekben nem jelenti azt, hogy egy­általán nem volt kapható. A Pácskő Csemegében pél­dául karácsony előtt — két nap alatt! — mintegy a heti 12 mázsa helyett, három mázsával kellett be’ érniük. A tömeges felvásárlást nem csupán a foghíjas polcok jelzik. December­ben a Csemege kimagasló -— 17,5 milliós — forgal­mat bonyolított le. Az ÉVI’ABC szintén rendkívüli időt élt meg az ünnepek körül. Naponta 1,5 millió forint értékű árut adtak el, ami egye­dülálló az üzlet megnyi­tása óta. A liszt és az ét­olaj ugyan makacsul tart­ja magát ott is a hiány­cikkek listáján, de jó­részt csak azért, mert aki tehette, teheti, zsákszámra viszi, ha történetesen kap­ható. Vagyis az a mennyi­ség, ami máskor két hétié kitartott, mostanában két nap alatt elkel. Igen nagy volt a kereslet húsfélék, húskészítmé­nyek iránt is az ÉVI'ben, ahol az év eleji leltár most fejeződött be. Feltűnően nagy meny- nyiségű lángolt kolbászt, szalonnát adtak el az Kosárszámra viszik a kris­tálycukrot. ünnepek előtt a salgótar­jáni 8. számú áfész-ABC’ ben, ahol az alapvető élel­miszerek kínálata a két másik üzletéhez hasonlóan változott. A különbség mindössze annyi: az 50 ki­logrammos egységcsoma­gokban kapott finomliszt­ből ebben az üzletben gyakrabban vásárolhattak a vevők. Lédigzsírral igen, mokkacukorral, por cukorral azonban nem szolgálhatnak. m. j. A Pécskő Csemege illalszerrészlegén a mosóport pa­pírzsebkendő „helyettesíti”* nagyjából hasonlóan ala­kult: az alapvető élelmi­szerek — kisebb megsza­kításokkal felkerültek a hiánycikkek listájára. Az eladók megviseltek a ve­vők kitartó ostromától, s^ attól, hogy nem tudják ' maradéktalanul kielégí­teni a vásárlói igényeket. Liszt és étolaj ma is hiányzik a polcokról, ami A fagyasztott hús árát is befagyaszthatnák... száz zsák lisztet adtak el. Ezen a leginkább azok bosszankodhattak, akik 2—3 zsáknyi helyett né­hány kilóval is beérték volna... Étolaj december elejétől nincs, és csoma­golt félkilós étkezési ser­tészsírból sem volt hiány­talan a kínálat, bár ezt az úgynevezett lédigzsír­ral (20 kilogrammos egy­ségcsomagokban kapják, és szétmérés után árusít­ják) folyamatosan tudták pótolni. Rizst is hiába kerestek a vásárlók, épp a szezon­ban tűnt el a boltokból. Most viszont .ezzel már kiegészült a készlet: az első szállítmányok január első napjaiban érkeztek. Fűszerpaprika, mokka­cukor, és élesztő „gazda­gítják” még huzamosabb ideje a hiánycikkskálát, Ha volt is időnként — pél­dául fűszerpaprika — re­kordidő alatt elfogyott­Húsból sem volt mindig elegendő az elmúlt idő­szakban. Előfordult, hogy Étolaj (archív felvétel) képek: Rigó Tibor 32 százalékkal drágulnak a húsipari termékek « Január 8-tól átlagosan 32 százalékkal drágulnak a húsipari termékek! — közölte az MTI érdeklődésére Mike Imre, a Húsipari Egyesülés igazgatója. Elmondta, hogy a húsipari vállalatok lényegében szabadon határozhatják meg áraikat. Az ágazat esetében az történt, hogy több héten át árbizott­ság elemezte az állattenyésztés és a húsfeldolgozás költségeit és szerény jövedelem „beépítésével” alakította ki ajánlatát a fogyasztói árakra, amelyeket a Húsipari Egyesülés aján­lottként tesz közzé. (Ettőli a kereskedelem eltérhet.) Esze­rint a rövidkaraj szűzpecsenyével 250, a sertéscomb 250, a lapocka 210, az oldalas) 130 forintba kerül majd. A mar­hahúsok közül a Stefánia 220, a lábszár 180, a szegy, az ol­dalas, a csontos leveshúsok ajánlott ára 110 forint. A felvá­gottak közül a párizsi kilója 130, az olasz 170, a Zala felvá­gott 190, a gépsonka 360, a Pick szalámi pedig várhatóan 460 forintba kerül majd. A füstölt kenyérszalonna ajánlott ára 60, a disznósajté 80, a füstölt kolozsvári szalonnáé pedig 160 forint. Az igzgató elmondta, hogy az év során már csak kisebb mértékű árnövekedés várható, ha a termelők áremelést haj­tanak végre. Jelenleg a sertés felvásárlási kilónként ára 66 forint, szemben az elmúlt évi átlag 56-tal, ám a termelők már most 70 forintot szeretnének kapni. Több helyen vissza, tartják az árut, hogy ily módon érjék el a felvásárlási ár további emelését. Ezért nem zárható ki a későbbiekben egy újabb, mintegy 5 százalékos fogyasztói áremelés. Képviselői indítvány: Mindig a nép válasszon köztársasági elnököt Még a jelenlegi Ország­gyűlés módosítsa az alkot­mányt úgy, hogy mindig a nép válasszon közvetlenül köztársasági elnököt. Sőt, szeptemberre tűzze is ki az elnökválasztás időpontját, mert ily módon — még két­fordulós választás esetén is — október 23-án, a köztár­saság kikiáltásának napján beiktathatják hivatalába a Magyar Köztársaság elnö­két. Ezt indítványozza Ki­rály Zoltán és Raffay Ernő, Csongrád megye két kép­viselője. Király Zoltán az MTI munkatársának elmondta: önálló képviselői indítvá­nyuk a társadalom jelentős részének egyetértésével ta­lálkozik. Már a tavalv no­vemberi népszavazás, de főként az azt követő viták nyilvánvalóvá tették, hogy az állampolgárok sokasága közvetlenül kíván köztár­sasági elnököt választani. Ez a személyes tapasztala­tuk is. Azóta jó néhány párt is erre az álláspontra he­lyezkedett, annak ellené­re, hogy a politikai egyez­tető tárgyalások megálla­podása más kompromisszu­mot tartalmazott. Ismere­tes, hogy ez a megállapo­dás úgy szólt: első alka­lommal, kivételesen a nép közvetlenül választ köztár­sasági elnököt az új par­lament megalakulását kö­vetően viszont ez az Or­szággyűlés jogkörébe tar­tozik. Az új parlament termé­szetesen saját belátása sze­rint dönt majd ebben a kérdésben. De — hangsú­lyozta Király Zoltán — nem biztos, hogy az elnök- választás nem fullad szűk pártérdekeken alapuló ádáz, és kevéssé érdemi vitákba. Ez esetben tehát a nép böl­csessége többet jelen* hetne. S ha a jelenlegi parlament szeptemberre kitűzné az el­nökválasztás időpontját, ez nem sértené az új Ország­gyűlés jogosultságát, vi­szont elegendő idő állna rendelkezésre a kiválasz­tódásra és kiválasztásra. Király Zoltán. Véleménye szerint attól sehr kell félni, hogy a nép diktatúrára haj­lamos elnököt választ majd, hiszen már a többpártrend­szerű parlament és az ál­tala választott kormány erős kontrollja nem adna diktatúrateremtő alkalmat a köztársasági elnöknek. A „pártülök” szétzilálták a kisgazdapártot Acsark odó párttvezefők, pártütőik... A paletta szí­nes, a lehetőség bőséges — féil&zóz párt ad erre lehe­tőséget. Ma, a magyaror­szági többpártrendszer új korszakában, melyet so­kan „átmenet az egyegy- párlti diktatúrából, a több­párti diktatúrába” foga­lomként definiálnak. Az ok egyszerű: a remélt, hőn óhajtott változás Magyar- országon elmaradt.. • Amit érezinii, látni: to­vább mélyül a gazdasági válfság, miközben folyik a hatre a hatalomért. A hatalom bűvölete so­kakat megigéz(ett). Így a pártokon belül is ádáz csalták folynak, sokakat egyéni ambíciók vezérel­nek, miközben a létező vagy nem létező itagság bizalmára hivatkoznak. A Magyarországi Szociálde­mokrata Párt után, a Független Kisgazda-, Föld­munkás- és Polgári Párt soraiban is szakadás történt — épp’ a választá­sok előtt... — Mikénlt vélekedik a pántSzakadásról ? — kér­deztük Prepeliazay Ist­vánt, a FKgP országos főtitkárát. (írásunk a 2. oldalon ol­vasható.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom