Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)

1990-01-18 / 15. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON.. . ■ tZ^> TELEXEN ÉRKEZETT. /. SOK FÓRUMA Postának címezve: Talán eltűnt a postán a postám? Miért késik a NOCKAI) Tisztelt Szerkesztőség! A posta megköveteli, hogy a levelekre irányítószámot írj urak. Azonban a helyi pos­táin, ilyen fiizetecskét nem lehet kapni. Máir több eset­ben kértem, die mindig azt a választ kaptam, hogy csak „budapesti irányítóazánnokat tartalmazó van”. Több mint egy hónapja írtam egy levélét a salgótar­jáni főportára, amelyben azt kértem, hogy utánvéttel kiüld - jenék egy példányt. Még csak vállasat sem kaptam. Talán eltűnt a postán a pos­tám? A NÖGRÁD sok-sok éve jár nekünk, kedveljük, sze­retjük megyénk lapját, aktkor is, ha soktnaik tartjuk az előfizetési díját. Tudóm, hogy a lap árában jelentős a postai köHttsiég, akkor meg — főleg szombaton —, mi­ért olyan későn kapjuk kéz­hez a llapot. Előfordult az iis, hogy este hozták, sőt miint most, ahogyan a héten tör­tént, hétfőn kaptuk meg a szombati llapot. De már az is előfordult:, hogy nem ju­tott. Én annyira várom a szom­batot, hogy rejtvényt fejt­hessek, és várom azt is, hogy hátha kózil'ilk a neve­met a nyertesek között. A jövőben nem szeretnék más­tól szombati lapot kérni. A rejtvényfejtés a szenvedé­lyem. fekvő beteg vagyok. Ugye megértik kérésemet, a Magyar Posta dolgozói? Sulyok György né Bátonyterenye, Zrínyi u. 51. 3078. Visszhang Hz elemlámpa fénye is megfelelne A postahivatal illetékese — korábban, a NOGRÄD se­gítségével — kéréssel for­dult a lakásszövetkezetekhez azzal a céllal, hogy ay, épü­letekben elhelyezett postai levelesládák térségiében jobb legyen a világítás... „A posta azt kérte, hogy az épületekben nagyobb tel­jesítményű égőket használ­junk, mivel a ládákon elhe­lyezett névjegyeket nem tud­ják elolvasni. A mi, tízeme­letes épülettömbünkben is kis teljesítményű égők van­nak használva és minden nagyobb alkalmazása az itt lakók költségére 'történne. Egyetértek azzal, hogy a 25 vagy 40 wattos égőik fényé­nél vallóban nem lehet el­olvasni a neveket. Mi, évek­kel ezelőtt két plusz vilá­gítótestet is felszereltettünk a postások kérésének megfe­lelően, de így is nehéz. Úgy vélem, hogy a poslta vezetősége, ebben a nehéz gazdásági helyzetben nem kívánhatja, hogy a plusz költségek vállalásával fény­áradat legyen a lépcsőhá­za kfoan. ■Minden vállalat saját ma­ga köteles biztosítani a dol­gozói részére olyan eszközit, amely a munlka ellátását lehetővé teszi. Ezért tartom furcsának, hogy a posita egy burkolt díjemelést szeretne végrehajtani velünk szem­ben. A postások szakszerveze­te felé is jelzem, amennyi­ben erre szükség van; azt, hogy minden újság- és le­vél kézbesítőt lástsanak el egy-egy elemlámpával.” Mező Eáítidok Salgótarján, Arany J. u. 25. Olvasói megjegyzések egy nyilatkozatra A lapunkban január 10-én megjelenő „Lesipuskás mód­jára várja a forradalmi helyzetet a bolsevik típusú párt” interjúval kapcsolato­san több észrevétel érkezett: „Hogy nem bolsevik típusú párt az MSZMP és főleg nem ak MSZP — azt nem kell különösebben bizony­gatni, hiszen a sztálini vo­naltól mindkét párt már ré­gen elhatárolta magát. Ez­zel vádolni őket nem tisz­tességes dolog, még a vá­lasztások küzdelme során sem. A nyilatkozó azt mondja: «•Nem látják, hogy a külön­böző tulajdonformáknak esélyegyenlőséget adnának« már mint az MSZMP és az MSZP, hogy komolyan töre­kednének a kedvezőtlen ne­hézipari szerkezet gyors át­alakítására. Sőt állítja, hogy ezeknél a pártoknál a kommunista logika tovább­ra is érvényesül. Furcsa logika. Nyitott szemmel, nagyobb bizalom­mal és kevesebb rosszindu­lattal kellene a legmarkán­sabb ellenzéki pártoknak tanulmányozni az MSZP programját, tudomásul kel­lene venni, hogy a párt a munkahelyekről kivonult, az üzemek irányításába nem szólnak bele, tehát az ellen-' zéki pártokhoz hasonlóan, közvetve segítheti a válto­zást. Én a vádat akkor tarta­nám megalapozottnak, ha az ellenzéki pártok e témában konkrét gazdasági tervekkel rendelkeznének, és azokat nem vennék figyelembe. De sajnos én eddig ilyenekkel nem találkoztam. Azt mondja a nyilatkozó, hogy az apparátus — én a gazdasági vezetést értem alatta, hiszen a pártappará­tusok már megszűntek — a volt párt tagjaiból áll, tehát ők uralják a terepet. Nem értem, hogyan kívánják a korábbi gazdasági appará­tust megváltoztatni, talán a modern B-listázás alkalma­zásával? Elmozdítjuk a szakembereket csak azért mert azok az MSZMP, illet­ve az MSZP tagjai? A pártok és az önkor­mányzat szerepét mélyebben kellene elemezni, amikor a nyilatkozó azt is mondja, hogy nem akarjuk Nógrád megyét vezetni. így, natúrba szépen hangzik, de a való­ságban ennél gokkal bonyo­lultabb. Ezt mi újságolvasók is látjuk, a szép szavak el­lenére. Igaza van a nyilatkozónak, a múlt évi választás össze­ge tízmillió felé osztva tényleg egy deci pálinka ára, de ha nem manipulálunk és úgy nézzük, hogy a kétszáz- ötvenmillió forintból egysze­ri 1000 forinttal megemelték volna a kisnyugdíjakat ez 250 000 nyugdíjast érintett volna kedvezően, könnyeb­ben viselnék most a terhe­ket. Véleményem szerint bár« mennyire bizalmatlanok is a marxi—lenini itípusú pár­tok tagjaival, a szimpati­zánsokkal, valahol el kell fogadni őket, ha csak nem kívánjuk az igazi demokrá­cia, az egyenlő esélyek hir­detésének közepette lehetet­lenné tenni őket. Én változatlanul bízom a józan észben.” — írja leve­lében : Petrik Ödön Pásztó Hozzák nyilvánosságra a tv-puccs hátterét!. Egyetértek a NÖGRÁD- ban szerdán közölt Ki nyer ma? publicisztikával, amely bennem a közölt valóság alapján nagy felháboro­dást váltott iki. Hogy mik mennek végbe egyes he­lyeken és napjainkban, a televíziónál,- amely eddig jól tájékoztatott bennünket ország és világ előtt... Kérjük, hogy hozzák nyil­vánosságra, hogy miért vál­tották le a Hét és a Tv-hír- adó stábját, akik éveken keresztül jól dolgoztak és adjanak pontos tájékozta­tást róla. Minket nem lehet 'kábítani, a demokrácia nem arra tanít és nevel, hogy a hibákat, hiányosságokat a magyar nép széles rétege előüt ne őszintéin, a való­ságnak megfelelően tárjuk fel. Mi lett az elküldött dolgozókkal ? Felháborító, hogy még azt is kinyilalt- koztattáik, hogy a további­akban nem óhajtanak a nyilvánosság előtt a meg­történt esettel foglalkozni. Még ha nyugdíjasok is vagyunk, érdekel az ese­mény háttere is. Igenis tud­ni akarunk mindent és min­denről. Takács Lajosné Salgótarján. Schuyer F. u. 10, Ez még nem az igazi változás * Sokan szóban és telefonon keresztül fejezték ki elisme­résüket azzal kapcsolatosan, hogy a NÓGRÁD e heti számai informatívabb volt, a korábbiaknál. Külön utaltak a közölt rövid írásokra, az olvashatóbb szedésre és a le­hozott képek élességére. Olvasóink elismerését fejezi ki az is, hogy megköszönik a Nógrád Megyei Nyomda igdz- gatójának gyors válaszát, melyet az olvasók fórumában közölt írással kapcsolatosan adott. Mi is, akik a lapot írják és szerkesztik... Rácz András Világszerte árusítják Szovjet rakétából tollat Egy második világhábo­rús brit veterán megállapo­dott a szovjet kormány­nyal, hogy a szovjetek meg­semmisített nukleáris ra­kétáiból 100 millió tollat gyártanak, ezeket világ­szerte árusítani fogják- és a befolyt pénzt katasztró­fák áldozatainak megsegí­tésére fordítják. A szovjetek 2 ezer tonna fémet adnak a megsemmi­sített rakétákból, s a fém­ből valószínűleg Nagv- Briitanniában gyártanák az íróeszközöket. Két változat lenne: egy olcsóbb 11,50 dollárért és egy luxuskivi­telű 165 dollárért. Az an­gol veterán- Leonard Che­shire, aki a királyi légierő bombázópilóitája volt, azt reméli- hogy sikerül 660 millió dolláros állandó se­gélyalapot létesíteni a termé­szeti katasztrófák áldozatai­nak megsegítésére. Az ötlet­re a szovjet külügyfmmilsyté- rium gyors és kedvező vá­laszt adott. II jogász válaszol Tisztelt Olvasóim, hadd mondjam el, hogy új jogi és tár­sadalmi körülmények között élünk, melynek kö­vetkeztében meg kell tanul­ni minden állampolgárnak, számos kérdésben, új módon gondolkodni, új szemponto­kat figyelembe venni, mi­előtt lényeges jogi vagy jog álltai érintett, szabályo­zott ügyekben jogügyletet kötnek, vagy szándékoznak kötni. K. P. olvasónk kérdésére a következőket válaszolom. A jogszabály feloldotta a 0 ki­lométeres, vagy 3 éven be­lül vásárolt személyautók eladási tilalmát. Tehát az új személygépkocsit a vételt követően, akár már másnap is el lehet idegeníteni, (elad­ni). Tilos azonban eladni a gépkocsi-kiutalást. A gépkocsit megrendelő állampolgár, tehát a vevő, amikor a gépkocsira megál­lapított százalékot befizeti olvassa el a visszaigazolás­ban előírt feltételeket' is. Ugyanis személygépkocsi - kiutalást csak hozzátartozó részére lehet eladni, idegen­nek tilos, ezt a jogszabály nem tesdi lehetővé. A. Polgári törvénykönyv 685. § (b) pontja értelmében, közeli hozzátartozó: a házas­társ, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mosto­ha és nevelt gyermek, az örökbefogadó — a mostoha — és nevelőszülő, valamint a testvér, továbbá — a PTK 444. § (2) bek.-nek alkalma­zásával — az élettárs, az egyeneságbeli fokon házas­társa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa. Mindezeket azért sorol­tam fel, mert amennyiben személy gépkocsi-kiutalást adnak el, vagy vesznek a kedves olvasók, győződjenek meg arról, hogy az átutalás a fent említett okok miatt közjegyzőnél nem lehet át­íratná, csak a hozzátartozók javára. Dr. Sajgóné Dr. Albertus Erzsébet —. -------------------------------------------------;---------------------------\ ® Ha tehette útra kelt, hajtotta-űzte a felfedezés titokzatossága. Nem is­mert távolságokat, hátú- rókát, az ép s a hajnal úton érte, a szelíd nap­pal csak remélte: vele ma­rad a nyugtalan. Az indulást igéretessé- géért szerette és kezdet­ben mindig sietett. Az ál­lomásokat ezért nem ked­velte, ment, iparkodott volna tovább. Mint az él­mények örök várományo­sa bejárta a maga Euró­páját- megmártózott az Északi-tengerben, a dél verőfényében, de meg so­hasem állt. Keresett, ku­tatott- de csak nem lelte, amit- vávva-várt. Utastársai ha hívták, egy ideig velük tartott, aztán mégis egyedül foly­tatta útját. Társra vá­gyott? — könnyen talált, Hz utazó — a nagy utazó jártassá­ga sokaknak imponált. A kikötőkben körülvették. ha beszélt, kíváncsian hallgatták, ha néma volt, nem faggatták. Megsej­tették kívánságát: hagy­ták- hajtsa le kicsit a fe­jét. Kevéske pihenő után majd szétfeszítette az erő, sürgette a mehetnék. Hi­ába is tartóztatták, ma­kacsul hajtogatta: mennie kell, mert az idő elszáll.1 Szakadékok mélységébe bámult• elhagyta a fenn­síkot és gyalog indult ne­ki a kaptatónak. Az emel­kedő nem fullasztotta, el­pusztíthatatlan életkedve mégis azt súgta: a mere­délyt kerülje, mert a csú­cson szemkápráztató a fény, és sűrű esőt zúdít­hat nyakába a csúfondá- ros felhő. De utazónk nem této­vázott:> nekivágott, s most már tempósabban haladt. A megérkezést, egyetlen reménységét — szenve­délyesen vágyta. M. J. FALUMÚZEUM NŐGRÁBON Helytörténeti gyűjteményt rendeztek be Nógrád községben a település múltját be­mutató tájházban, Régi használati edények, népviseleti ruhadarabok, és az egyéb tár­gyi emlékek sokaságát a község lakói gyűjtötték össze. —RT—

Next

/
Oldalképek
Tartalom