Nógrád, 1990. január (46. évfolyam, 1-26. szám)
1990-01-16 / 13. szám
1990. JANUÁR 16.. KEDD NOCRAI) 3 Ujj alapszabaly____terucget_____ A z Akadémia rendkívüli közgyűlés előtt A Magyar Tudományos Akadémia február 6-ára összehívott rendkívüli közgyűlésén a tudóstestület {új alapszabályainak tervezete és az indoklásként elhangzó állás- foglalás lesz a vitatéma. Az Akadémia szerepéről, jövőjéről, lehetséges programjairól tanácskoznak. Az Akadémia által alkotott alapszabályok jóváhagyása a Minisztertanács jogkörébe tartozik. Sürgős feladat, az alapszabályok kialakítása — mondotta Kiirály Tibor akadémikus, megbízott főtitkár- helyettes Molnár Erzsébetnek, az MTI muníkatársának érdeklődésére. Az Akadémia már az 1989. évi közgyűlésén megfogalmazta azt az igényit, hogy alkossanak akadémiai törvényt, és módosítsák az alapszabályokat. Ezekben rögzítsék az Akadémia érdekképviseleti szerepét, köztestületi jellegét, autonómiáját, szervezetét és működésének rendjét. Az 1989. évi közgyűlés elfogadta a törvénykoncepció tervezetét, s ezt szakmai és társadalmi fórumokon is megvitatták. Ezeken sokan kifejezték fenntartásukat a tervezetre vonatkozó egyes elgondolásokkal szemben; hangot kapott az a vélemény is. hogy az Akadémiáról szóló törvényt az ugyancsak előkészítendő felsőoktatási törvénnyel együtt terjesszék az Országgyűlés eléAz új alapszabályok .megalkotása azonban nem késhet tovább, már azért sem, mert a legutóbbi közgyűlés óta jelentős társadalmi, politikai, jogi változások következtek be hazánkban, és az alapszabályokba foglalt elvek iránymutatók lehetnek a törvény megalkotásához • is. Az alapszabályok tervezetében megfogalmazott elvi jelentőségű tételek szerint, az Akadémia nem tart igényt a kutatás országos irányítására. Az Akadémlia, a magyar tudományosság nemzeti alapítású intézménye, amely anyagi és szellemi lehetőségeivel összhangban különös gondot fordít az alapkutatásokra, a magyar nemzett tudományok fejlesztésére, ösztönzi az interdiszciplináris kutatásokat. Támogatja a tudomány irtthory és külföldi eredményeinek gyakorlati hasznosítását, a hazai oktatási rendszer korszerűsítését elősegítő állami és társadalmi programokat. Síkra szállá tudományos élet alkotmányos szabadságának érvényesítéséért, a tudományos közélet tisztaságáért és demokratizmusáért, a szellemi rrvunka és alkotás, a kutatók megbecsüléséért. Az alapszabályok tervezetében rögzítették: az Akadémia nem csupán az akadémikusok köztestülete, hanem mind-azoké, akik tudományos fokozatot szereztek, illetve akik a kutatói, közösség álltai elismert színvonalon művelik a tudományt. Ezért meghatározták azokat a feltételeket, szervezeti kereteket és működési formákat, amelyek lehetővé teszik, hogy az akadémikusokkal együtt a tudomány minden hazai és külföldön élő, elismert magyar művelője részt vehessen a tudományos kérdések megvitatásában, a.z önkormányzati jogok gyakorlásában, a tudományos kutatások feltételeit, szervezését, meghatározó döntések kialakításában. A tervezet -sizer int, az Akadémia önkormányzattal rendelkező köztestületként tevékenykedik. Maga állapítja meg — a törvénnyel összhangban — alapszabályait, szervezetét, működési elveit önállóan választja meg tagjait és tisizt-ségviselőit, és maga határozza meg feladatait. Együttműködik a tudomány művelésére és fejlesztésére hivatott minden intézménnyel, szervvel, szervezettel, elsősorban az egyetemekkel, legfőképpen a tudományos kutatásii feladatok kitűzésében, végrehajtásában. Lehetővé teszi az egyetemi kutatók részvételét a testület tudományos tevékenységében. Az akadémiai kutatóintézetek önállóan működnek, önállóan gazdálkodnak az akadémiai vágyon' rábízott részével. Maguk határozzák meg kutatási feladataikat, munkarendjüket, külső kapcsolataik irányait, formáit — mondotta az akadémikus a tervezetről. „Szövik” a gazdasági tervet is Szécsényben A z 1951-ben megalakult Szécsényi Palóc Nép- művészeti és Háziipari Szövetkezet sikeresnek mondható — tervszintnek megfelelő — gazdasági évet zárt. A szövetkezetnél készített termékek nemcsak otthonainkat díszítik — és hoznak devizát —, hanem hírt is visznek a magyar népművészet- nevezetesen, a palóc népművészet tájjellegéről. megújuló formáiról, gazdag formakincséről, hanem kifejezik a szövetkezet tagjainak- dolgozóinak tehetségét, alkotókészségét is. \ A szövetkezet elnöke biztató hírrel szolgált: — A népművészeti babák iránt örvendetesen megnőtt a külföldi kereslet, és hasonlóan a hímzett termékek iránt is. Arról is informálta laaunkat, hogy „él a szőt- t eskuítúra is”, de így év elején még nem érezhető a kereslet, e hagyományőrző termékek iránt. A távlati tervekről ugyan nem tett említést, de korábban kifejezésre juttatta, hogy kellőképpen kívánnak felkészülni a világkiállításra látogatók fogadására... A szécsényi háziipari szövetkezet kollektívájának sem könnyű a helyzete. Az ügyességük- értékőrző nautikájuk során a népművészeti célkitűzéseik közé a gazdasági terveket is be kell „szőni, hímezni, varrni”. Rácz András fotó: a Szerző 'felvételéi Hazafias pátoszban, frazeológiában, a népre való hivatkozásban, az igazság bajnokaként való fellépésben már eljutottunk f az infláció legmagasabb csúcsáig. Végte- ' lenül hiányoznak a konkrét és jó eredI ményeket hozó elképzelések, a megfogható és sízámon kérhető tények. Ez utóbbiakat nagyon titkolják, hétpecsétes lakat alatt tartják a nyilatkozók, elfeledve esetleges hátsó gondolataikat. Ebben a nagy hangú, önmagukat árulgató politikai felkínálTtozásban üde színfoltként hat a valóság, amely mai életünk egy-egy szelete, s a különböző objektív és szubjektív | körülmények változása során színesedhet, I gazdagodhat, illetve tovább fejlődhet. j Kell-e a föld? A körkérdésre a követ - | kezö válaszokat kaptam. ir A nőtincsi termelőszövetkezet gazdái kö- I zül eddig még senki sem fordult az elit nőkhöz, a vezetőséghez, hogy a mostani, If osztatlan szép és nagy földtulajdonukból 1 akárcsaik egyhektárnyit is visszakérnek. I Olyan információ viszont eljutott a tehetséges széles látókörű, megfontolt elnökhöz, Varga Mihályhoz, hogy állítólag kívülről van egy jelentkező. Kilétét viszont még nem fedte fel. Olyan változás viszont van, hogy a gazdaság vezetősége a használaton kívüli iuhhodályt és 35 hektár földet öt esztendőre bérbe adott egy állattenyésztési I szakember vállalkozónak, aki szarvasmar- Ú ha- és juhtenyésztéssel foglalkozik, több 1 társával egyetemben. A bérbe adott terüli létén — rét, legelő — kívánja előteremte- I ni az állattenyésztéshez szükséges takarmányt. Újrakezdési kölcsönnel kezdte mostani életét. A nagyüzem vezetősége a mezei leltár felvétele után adta át a kijelölt területet hasznosításra. Olyan árat kért érte, amely hozzásegíti a vállalkozót rátermettségének és hozzáértésének bizonyításához, ugyanakkor érzi a gazdaság részéről nyújtott versenysemlegesség lehetőségét. A bérlőnek fizetség ellenében a gépi munkák elvégzésében segít a jól prosperáló nagyüzem. ☆ A kazári termelőszövetkezetben ugyanaz a helyzet, mint Nőtincsen. Belülről, a tagság részéről senki sem jelentkezett, hogy az ősi jussból kiszakítson magának egy szeletet. Ellenben a nagyüzem egyik traktorosa 30 hektár megművelésére kötött bérleti szerződést. Az általa vállalt ( területen, a gazdaság tervében összeállított vetésszerkezetnek megfelelően napraforgót termeszt majd. Az öt évre szóló szerződésben, annak lejártakor, az esetleges meghosszabbításra semmiféle előjoga I nincs. Az átvett földet a mezei leltárban I szereplő állapotoknak • megfelelően keli 1 visszaadni, s ez kizárja annak lehetősé- I gét, hogy csökkenjen a tálaj termőképes- I sége, kondíciója. Az információk szerint a traktoros, megtakarított pénzéből egy ötszázezer forintot J érő új traktort vásárolt a mindig idősze-* | rű munkák elvégzéséhez. Rajta kívül | volt még két traktorostársa, akik jelez- I ték szándékukat, amikor megtudták, hogy | mibe kerül a nekik szükséges traktor meg- 1 vásárlása, mindketten elálltak szándé- ! kuktól. ☆ A kezdeményező, a piaci követelményekhez gyorsan és eredményesen igazodó, Kell-e a föld? az idejét múlt, a fejlődést akadályozó, a | szokásokkal szembeforduló karancslapuj- I tői termelőszövetkezet pár hónappal ezelőtt megválasztott elnökéhez, Szivák Jánoshoz sem érkezett a tagság részéről föld- kihasításra irányuló kérelem. Valószínű, ebben a józan és előrelátó paraszti megfontoltságnak, az alapos és § gondolkodó magatartásnak van szerepe Ügy néz kii, hogy egyelőre nem hajlandók beállni azok soraba, akik az 1967-e-. földosztás visszaállítását kívánják, a magántulajdon presztízsének visszaadásával, a polgári demokrácia alapjaként kikiálta- f ni. Nem tudni, hogy ebben a magatartásukban milyen szerepet játszottak, vagy játszanak a szülők által elmondott kese- j rű időisiziakot visszahozó zsellér-, napseá- | mos-, Ikommenciós-, summásélet, mely jól | tükrözte a kiszolgáltatottságot, az emberi | önérzet megsértését. Emellett bizonyára kiszámították, hogy 1 az újrakezdés milyen kínnal, keservvel, | kockázattal és bizonytalansággal jár a | mai összevisszaságot jelképező politikai- I lag is bizonytalan helyzetben. Aztán fel- | tehető, hogy kevés a pénz, pedig az újra- | kezdéshez sok kell. A döntésben talán | közrejátszott az is, hogy érdemes-e egv | életre adósságra elköteleznie magát, a § mostani ingatag és rohamos inflációitól | terhes világunkban. A gazdaság vezetése nyitott az újra, | bármilyen formában is jelentkezik. Tanú- | sít ja, hogy a vezetőség, a háztájit az eddig | honos hatezer négyzetméterről húszezer | négyzetméterre emelte fel. Bár ösztönzés- I ben nincs hiány, a hatezerhétszáz hektár f területet magába foglaló nagyüzem veze- J tőségéhez eddig tizenhét hektárra szóló | igény jelentkezett. Ami pedig az újabb módosítás előtt álig | földtörvény megjelenése után az esetle- j ges pénzváltást illeti, az ellenértéket a | szövetkezet nem tudja vállalni, ezt az ál- | lamnak kell biztosítani. A spekulációs törekvések megelőzése I céljából szorgalmazzák, Hogy á rhődosí- | tás mondja ki: csak azok kaphatnak a kö- | zösből, akik eddig is és a jövőben is fő- I állásban kívánják megművelni a földet. | ☆ A józanság megőrzése, a politikai tájé- | koztatás kiegészítése, az esetleges kiszol- | gáltatottság megelőzése céljából, nem | azért mert szókincs, hiányában szenvedek, j jobb ha a Népszabádság 1990. január 10-i | számában az 5. oldalon megjelent Párt- | szakadás, avagy a fiskálisok lázadása cím- | mel megjelent írásból idézek: ... A Nem- | zeti Kisgazda és Polgári Párt — decem- | bér 29-én alakult meg Szegeden a Függet- | len Kisgazda Földmunkás és Polgári Párt J korábbi tagjaiból és tisztségviselőiből — a doktorok pártja, a tizenöt vezető többsé- | ge doktor. Nem azért mondom, de mindig az értelmiség csinálja a parasztok között a problémákat — mondta a többi között Imre Károly, az FKgP Csongrád megyei szervezetének alelnöke. — Sokan politikai karrier elérésére szivárogtak be a pártba. Mindenük megvan, csak még a politikai hatalom hiányzik nekik — kö- j zölte Hatvani Zoltán, a Csongrád megyei szervezetek szóvivője. — Meg a képviselői mentelmi jog — kiáltott közbe j valaki...” * Az új választási törvény szerint, az el - lenzéki pártok kívánságára törölték a képviselői visszahívás lehetőségét. V. K. Világkiállítás — osztrák tervek Sebestyén Tibor■ az MTI tudósítója jelenti:, A kelet-európai változások alapján Ausztriában azzal • számólnak- hogy a tervezett 1994-es magyar— osztrák világkiállítás iránt még nagyobb lesz az érdeklődés,- és így az Expo bécsi része a korábban becsült tízmillió helyett mintegy .ti zen n-égym MIK ó látogatót fogadhat. Erről beszélt a két ország világkiállítással foglalkozó kormányíkö- zi bizottságának megalakulása alkalmából adott sajtónyilatkozatában Gerhard Félti, a rendezvényt előkészítő osztrák részvény- társaság, az Expo Vienna egyik igazgatója. Mint Félti elmondta a szakemberek újabb előzetes felmérései szerint az Expo—95 fél éve idején előreláthatólag 3 millió lesz a kimondottan a világkiállításra Ausztriába érkezők száma, 3 és fél mtiCLliió látogató ikerül ki Bécs, valamint 2 és fél mffiHlió az egész ország külföldi, turistavendégei közül — akiknek csak egyik programjuk lesz a rendezvény felkeresése, továbbá 5 millió Expo-láto- gatót várnak az osztrák lakosság köréből. Gerhard Félti kifejtette: Bécs legfontosabb neveze* tességeinek ’ látogatottsága már ma is csúcsponton van, a lehetőségek felső határánál tart. A hagyományos turistacélpontok túlzsúfoltságának elkerülése végett a következő években arra kell törekedni, hogy a fővárosban a világkiállítás időpontjáig — annak látnivalóin kívül is — további vonzó „turistaattrakciőkat” hozzanak létre, s ezeket beépítsék az Expo-látogatók programjaiba. >
