Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-09 / 292. szám

2 NOGRAD 1989. DECEMBER 9.. SZOMBAT Legyen béke( kiengesztelődés és megbocsátás! Mocsáry Csaba és Szabó József plébánosok celebrálták az istentiszteletet Kulcsár József felvétele (Folytatás az 1. oldalról.) hallgatóságot: „Ne féljetek, merjetek új feladatokra viál- üalkozni! Ámbár úgy látom — folytatta —, a félelem még mindig fellelhető eb­ben a városban, mert tót és most annyi embernek kelle­ne lennie, hogy lesizalkadjon alattunk a tér.'’ Ahogy körbetekintettem, egyre szaporodott a tömeg, főleg a fiatalabb korosztály volt többségben. Transzpa­renseket, zászlókat, szoron­gatták, s így indultunk el a megemlékezés következő színhelyére, a megyei mű­velődést központ elé, ahol ökonomikus istentiszteletet tartottak. Az időközben legalább há­romszázra gyarapodott ér­deklődők először elénekel­ték a Himnuszt, majd egy­mást követték a felolvasá­sok, versek, beslzédek, éne­kek. A hangulat megfogta, rabul ejtette az embereket! Az istentiszteletet Szabó Jó­zsef karancskeszi és Mocsá­ry Csaba etesi plébános ce­lebrálta, kitűnően, s a 'segí­tőnk is jól működitek közre. A beszédekben többi kö­zött elhangzott: bányász, kohász, tűzhelygyári és üveggyári munkást, mérnök és orvos a szolidaritás re­ményében indult el 1956. de­cember 8-án délelőtt, fél 10- kor, a megyei tanács elé. A bevodkázotit pufajkások azonban gyilkos golyózáport zúdítottak rájuk. Sokaknak ez volt az utolsó útja. Mös't, harminchárom év után, erős az érzés mindannyiunkban, hogy a félelem városából legyen a béke városa. Le­gyen béke, kiengesztelődés és megbocsátás a szívekben. Ám sohase kerülhessen sor több olyan tragédiára, mint 1956. december 8-án! Dr. Várkonyi József, itt is a mikrofon elé lépett és fel­tette a kérdésit: tekinthető-e véletlennek a 33 évvel ez­előtti véres esemény? Ke­ményen csattant a válasza: nem. Tudatos vólit a vérfür­dő, a sztálini diktatúrából következett az erőszak al­kalmazása. Ez sohasem tö­rülhető ki az emberek em­lékezetéből. Mii legyen a még élő felelősökkel? — kérdezte, majd megadta a feleletet: kérjenek a néptől bocsánatot! A tömeg egyetértőén hall­gatott. A továbbiakban azon­ban hosszú fejtegetésbe kez­dett a szónok, s a jelenle­vők figyelme és türelme egyre fogyott. Többször is felcsattant az elhallgatásra, a beszéd abbahagyására fel­szólító taps és fütty, úgy­hogy dr. Várkonyi József, a végén kénytelen volt lerövi­díteni a mondandóját. Nagv kár volt az afférért, az al­kalomhoz nem üllő, az egyik kiabáló szerint: szeminári- umízű sízónokila-tért. Mivel eközben az idő az estébe hajlott, s a tömeg fázósan toporgott, ezért a színházteremben folytató­dott a program. Itt Dénes János, az MDF, Kis János, az SZDSZ, Deutsch Tamás, a FIDESZ képviseletében mondta el a gondolatait. Végezetül részleteket mutat­tak be a Sortűz című film­ből, majd a film alkotóival beszélgettek a jelenlevők. Kolaj László Majdnem elmaradt a* ülés! (Folytatás az 1. oldalról.) arány, addig ez 1989-ben 65 százalék. Míg végül az év utolsó ülésén majdnem dol­guk végezetlenül tértek haza a megjelentek... A vizsgálatok jelentése után, .a Horváth Endre Ala­pítvány idei sorsáról volt szó. Kaátudött, hogy az 1985-ben Redmann Rókus- né álltai tett egymilliós ala­pítványból, 400 ezer forint áll a városi tanács rendel­kezésére. Ennek évi kama­taiból, az alapító tanács- rendelet szerint, a városban hosszú ideje élő és alkotó művészt lehet támogatni, illetve, a Balassagyarmathoz kötődő kulturális, művésze­ti értékek vásárlására lehet fordítani. Ez utóbbi alapján, a Hor- Vár-t Endre alapítványi bi­zottság az 1989. évi kamat­összeget 68 ezer forintot, a városi képtár gyűjteményé­nek gyarapítására használ­ja. A határozat értelmében kerül sor Balogh Károly ak­varelljeinek megvásárlásá­ra. Az akvarelleken túl a művész dédunokájával Mat- zon Ákossal folytatott tár­gyalások szerint szeretné a képtárban letétbe helyezni dédnagyapja hagyatékiát, .ami halála után, a város tu­lajdonába menne. Személyi kérdések követ­keztek ezután: először épp’ a tanács elnökének lemon­dása. Az e napirendi pont idején elnöklő Fábián János- né először dr. Győri Sándor­nak adoflit szóit. Ö elmondta, hogy már idén januárban elérte a nyugdíjkorhatárt, ám mivel úgy látszott, hogy a nyáron helyhatósági vá­lasztások lesznek, kötelessé­gének érezte maradni addig. Azonban, mivei még ma sem tlifeztázott ezek időpont­ja, tisdbétlől 61 éves korára való tekintettel szeretne megválni, s kéri a testüle­tet, december 31-i hatállyal mentse fel az elnöki funk­ciók alól. A határozati javaslatot egy tartózkodással a ta­nácstagok elfogadták, vagy­is, december 31-itől dr. Győ­ri Sándor nyugállományba vonul. Az elfogadott hatá­rozati javaslatban, a testü­let köszönetét mond az el­nöknek, a város fejlesztésé­ben végzett munkájáért. A megyei tanács nevében, az ülésen jelen levő Havas Fe­renc általános elnökhelyet­tes köszöntötte, ezultán, a tanácselnököt. Utalt rá, hogy dr. Győri Sándor 1950-től dolgozott az államigazgatás­ban, s immáron négy ciklu­son keresztül a megyei ta­nácsinak is tagja volt. Az elnök ügyének .tárgya­lása után, dr. Tólth János vb-tiiitkár válaszolt Csízek Ferenc kérdésére. Arra, hogy áll az elnökhelyettes Zentai Csaba ellen indított aláírás- gyűjtési akció. Megtudhat­tuk: a választási elnökség megvizsgálta a hozzájuk el­juttatott íveket, s mivel azokon a törvény előírásai­nak ellenében nem szerepel a visszahívás oka, az ügyet lezárta, az íveket visszajut­tatta a kezdeményező po­litikai szervezeteknek. Ezek után, a NODISZ vá­rosi bizottsága képviselője ismertette a tanácstag okkal azt a nyílt levelet, amelyet alább sajtószolgálati közle­ményeink közit iis olvashat­nak. Ezzel kapcsolatban Ha­vas Ferenc vállalta, hogy a levél tartatmát ismerteti a környezetvédelemért fele­lős minisztériummal, s kéri az ügyben közreműködésü­ket. A tanácselnök, dr. Győ­ri Sándor vállalta, hogy a levél tartalmáról konzulitál a Nagykürtösi Járási Nemze­ti Bizotsággal. A NOGRAD sajtószolgálati közlegényei II környezetszennyezés nem ismer országhatárokat Örömmel tapasztaljuk, hogy északi szomszédunk­nál csehszlovákiai bará­tainknál rohamléptekkel beindult az egypólusú ha­talmi rendszer lebontása a demokratikus közélet ki­alakítása. Végre szabadon kifejtheti véleményét bárki, ezért nem kell megtorlás­tól tartania. Napvilágot látnak olyan információk is, amelyek eddig csak na­gyon szűk kör számára voltak ismeretesek. A csehszlovákiai bará­tainktól kapott tájékoztatás­ból tudjuk, hogy a közvet­len szomszédunkban, a nagykürtösi járásban az egyik legnagyobb problé- Trna, — amiről eddig min­denki hallgatott — az elké­pesztő mértékű környezet- szennyezői Ennek ma már olyan következményei van­nak, hogy a nagykürtösi já­rásban mindenütt súlyosan szennyezett a tej és az ösz- szes tejtermék. Radioaktív és egyéb rákkeltő anyagból a még megengedhető mér­téket helyenként tízszeresen is meghaladó szennyezést mértek. Csehszlovákiai környe­zetvédők fő szennyezőfor­rásként a nagykürtösi bá­nyát és a Kékkőtől északra állomásozó csúcstechniká­val felszerelt szovjet kato­nai alakulatokat jelölték meg. Mivel mindez a közvetlen szomszédunkban, az Ipoly vízgyűjtő területén történik és a csernobili, katasztrófa óta, sajnos tudjuk, hogy a környezetszennyezés nem is­mer országhatárokat, ezért nyomatékkai kérjük a váro­si tanácsitól a következőket: 1. Haladéktalanul vegye fel a kapcsolatot a Nagy­kürtös! Járási Nemzéti Bi­zottság (az ottani tanács) il­letékeseivel tájékozódjon a környezetszennyezés mérté­kéről, a szennyező anyagok­ról. 2. Intézkedjék, hogy a he­lyi felelős szervek (Köjál, polgárvédelem), azonnal kezdjen méréseket végezni! 3. Az előző két pontban leírtak eredményét minél hamarabb hoziza nyilvános­ságra, mégha ez a csehszlo­vákiai környezetszennyezés hírének cáfolata is! Bár úgy volna. 4. Ha nálunk is kimutat­ható a szennyezés, tegye meg a szükséges lépéseket! Nem pánikhangulat kelté­se volt a célunk, egy nyílt levél — felhívás — megfo­galmazásával, hanem a sut­togások, rémhírek megelőzé­se. Egyáltalán nem célunk, hogy ellentéteket szítsunk a magyar és csehszlovák ál­lampolgárok között, hogy fo­kozzuk a helyenként megle­vő feszültségeket, az egy­szerű csehszlovákiai lakos, éppúgy ártatlan e környezet­szennyezésben, mint mi, o még jobban a bőrén érzi, mint mi. Ezt is a letűnőben levő politikai, gazdasági, ha­talmi elit számlájára kell ír­ni. A saját jövőnkért, egész­ségünkért érzett aggodalom vezérel. Nógrád Megyei Demokratikus Ifjúsági Szövetség Balassagyarmati Városi Bizottsága nevében Szokolai László titkár Mozgalomként működik A Hazafias Népfront Bá- tonyterenyei Városi Bizott­sága a december 7-én meg­tartott küldöttgyűléséről a következő állásfoglalást hozza nyilvánosságra. A küldöttgyűlés elfogadta az alapszabályt, melynek ér­telmében a városi bizott­ság mozgalomként működő független társadalmi szer­vezet. Célja: a kölcsönös­ségen alapuló együttműkö­dés megteremtése, a helyi önkormányzati politikai szervekkel és szervezetekkel, egyházakkal, állampolgá­rokkal, a város szellemi és anyagi gyarapodása érdeké­ben. A városi bizottságnak egyéni, kollektív és tisz­teletbeli tagjai, valamint résztvevői lehetnek. Tévé­Felhívás a termelőszövetkezetek dolgozóihoz kenységét meghatározó mó­don a lakóhelyen és a köz­élet legkülönbözőbb fóru­main fejti ki- A városi bi­zottság tagjai sorába vár minden Bátonyterenyén élő, illetve dolgozó, vagy közéle­ti tevékenységet folytató ál­lampolgárt, továbbá jogi személyt, vagy jogi szemé­lyiséggel nem rendelkező közösséget, szervezetet, mozgalmat. A városi bizottság Önálló jogi személy. A bíróságon történő heieaveztetéséről az A Mezőgazdasági, Erdésze­ti és Vízügyi Dolgozók' Szak- szervezetéhez tartozó Ter­melőszövetkezeti Dolgozók Tagszervezete 1989. novem­ber 21-én tartotta második országos tanácskozását. Megállapítottuk, hogy az előző országos tanácskozás óta eltelt egy év 'ki­alakítottuk önálló joggya­korló, a szakszervezeti, tag­ság érdekeit markánsan kép­viselni képes saját szakszer­vezetünk létrehozásának feltételeit. Szakszervezetün­ket megalakítottuk és önál­ló elhatározásukból — az érdekazonosság alapján — csatlakoztak hozzánk a ter­melőszövetkezeti társulások dolgozóit tömörítő szakszer­vezeti alapszervezetek kép­viselői is. Velük együtt szakszervezetünknek csak­nem 80 ezer tagja van. Mi, szövetkezeti tagok és alkalmazottak, valamennyi­en ugyanabban a munka- szervezetben dolgozunk és közösek munkavállalói ér­dekeink, problémáink. Hat­vanezer szövetkezeti dolgo­zó — akiknek több mint a fele szövetkezeti tag is egy­ben — már felismerte, hogy érdekeik érvényesítéséhez össze kell fogniuk, E jogu­kat, az országban végbe­menő demokratizálódási fo­lyamat eredményeként, ma már senkii sem vonhatja kétségbe. Ezt tükrözi az is, hogy a MEDOSZ és a Szak- szervezétek Országos Ta­nácsa vállalja a termelőszö­vetkezeti dolgozók teljes körére kiterjedő érdekkép­viselet biztosítását. össze kell fognunk, hogy munkavállalói érdekeinket országosan is, regionálisan is és munkahelyeinken, a termelőszövetkezetekben is, érvényesíteni tudjuk. Ha jövőjét, saját maga és családja biztonságát, megél­hetését a közös gazdaságban végzett munkájával akarja biztosítani, ha úgy érzi, hogy munkája több megbecsü­lést! érdemelne, hogy jöve­delme nem arányos erőfe­szítéseivel, munkaidejével, hogy a szociálpolitikai jut­tatásokból sem részesül megfelelően, jöjjön közénk! Erőnk az egységben rej­lik, s minél többen va­gyunk, annál erősebbek le­szünk! Várjuk tagjaink sorába! MEDOSZ Termelőszövetkezeti és Társulási Dolgozók Szakszervezete Pártértekezlet Fontos politikai esemény­re készül az MSZP salgó­tarjáni tagsága- December 11-én délután 4 órakor tart­ja pártértekezletét a me­gyei pártirodán. Értékelik a kongresszus óta eltelt idő­szakot. megválasztják a ve­zető testületet, a tisztségvi­selőket. A tanácskozásra minden MSZP-tagot tisztelettel vá­runk. MSZP Salgótarjáni Ideiglenes Intézőbizottsága Programhirdető nagygyűlések A Kereszténydemokrata Néppárt a hét végén újabb két programhirdető nagy­gyűlést szervez. Mindkettőre vasárnap kerül sor. Először a rétsági művelődési köz­pontban 11 órától, majd a romhányi tanácsházán 14 óra 30 perctől. A gyűlése­ken Lánczlky László orszá­gos titkár, Marik Pál párt­igazgató és Herczeg János az országos intézőbizott­ság tagja vesz részt. Szövetségi jelleggel működő koordinációs tanácsot javasolnak A Magyar Szocialista Párt városi értekezlete előtt a salgótarjáni kohász-alap- szervezet csütörtökön tag­gyűlést tartott, hogy egye­bek között a tagc-k megvi­tassák a városi pártérte­kezletre történő felkészülést. Lakatos József, az alapszer- vezeit párttitkára tájékoz­tatást adott az MSZP hely­zetéről, a kongresszus óta eltelt időszak legfontosabb tapasztalatairól. A közvet­len feladatok között ki­emelte hogy legfontosabb teendő a párt újra felépí­tése. A hétfőn sorra kerülő vá­rosi pártértekezletnek alap­vető feladata, hogy szerve­zeti rendet teremtsen, ké­szüljön fel az MSZP-tagság a tavasszal sorra kerülő or­szággyűlési választásokra. Az MSZP kohász-alapszer- vszetben tömörülő több mint száz párttagnak eb­ben különösen nagy fele­lőssége van hiszen számunk a városban működő MSZp- tagságnak az egynegyedét teszi ki. Mozgékony, sokol­dalú pártéletre van szük­ség — hangoztatták többen — s olyan szervezeti rend­re, ami hozzásegíti a pár­tot létszámának további gyarapodásához, s a felada­tokra való felkészüléshez. Az alapszervezet tagsá­ga egyetértett abban, hogy a szervezeti struktúrában- a szövetségi jelleggel műkö­dő koordinációs tanács működését javasolja. Egy­ben kéri a többi alapszer­vezetet, hogy felkészülten jöjjenek a városi pártérte­kezletre. s legyen saját je­löltjük a tanácsba. P. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom