Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-05 / 288. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON... telexen Érkezett. r~X'\ I ^OLVASÓK FÓRUMA I Oktatási és művelődési program a : Szociáldemokrata ifjúságért A Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom (SZIM) újraéledésének célja, hogy szociális érzékkel rendelkező, demokratikusan gondolkodó fiatalok tevékenységét összefogja. Az 1890-es évek ifjúmunkás- és tanoncmozgal maiból kinőtt Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom is az 1948-as Szociáldemokrata Ifjúsági Mozgalom is szociáldemokrata párt erőszakos felszámolásnak áldozata lett 1948-ban. A SZIM debreceni — augusztusi — elyi nyilatkozata joggal állapítja meg: „A független ifjúsági szervezetek megszüntetése, az igazi érdekképviselet hiánya, a magyar társadalom fiatal k or őszt á Ivét kilátástalan helyzetbe hoata. A valóban független ifjúsági szervezetek, köstiik a SZIM újjászerveződése megteremti annak lehetőségét, hogy az ifjúság saját jövőjének alakító részese lehessen." A Magyarországi Szociáldemokrata Párt oktatási és művelődési programja többek között kimondja, hogy meg kell szüntetni az iskolák állami monopóliumát. Biztosítani kell ugyanakkor az állami iskolák teljes ingyenességét. “Demokratikus iskolarendszert kell teremteni, amelynek középpontjában, a tanuló, a gyermek álljon. Meg kell teremteni a magyar felsőoktatási intézmények európai szintű önkormányzati rendszerét. Meg kell szüntetni a felvételi vizsgarendszert. Helyette a tanulmányi időszak kriltikus pontjain nyilvános, független rostavitzisgák rendszerét, kell bevezetni. Vissza kell állítani a mu'n- kásművelődés régi rangját és intézményeit (munkás-, iparos, gazdakörök, stb.) A közművelődési intézményeket a közélet fórumaivá, a sokoldalú társadalmi, művelődési és művészeti információik hordozóivá kell alakítani. Meg kell valósítani az intézmények teljes kulturális vállalkozói szabadságát. A kulturális tevékenységek állami támogatásánál kizárólag a minőség és nem politikai szempontok kapjanak szerepet. A SZIM, a szociáldemokrata párt programját elfogadja, de ugyanakkor működésében megtartja autonómiáját. Az ifjúságot érin"- tő kérdésekben a SZIM önálló programot is készít. A SZIM tagjai közé vár mindenkit, aki a szociáldemokrácia alapértékeit: a szabadság, a társadalmi igazságosság, a humanizmus, a tolerancia és a sízolidaritás elveit magáévá teszi. Ezek az elvek az emberi szabadság, az errjber védelmét jelentik a szükségtől, a félelemtől, a tudatlanságtól, a gyámkodástól, valamint a fiaikaá, szellemi és erkölcsi kizsákmányolástól. A társadalmi igazságosság biztosítja a jogok egyenlőségét és az átfogó esély- egyenlőséget az egyéni érvényesüléshez. A tolerancia elve a gondolkodás pluralizmusát, a másként gondolkodók tiszteletben tartását jelenti. A szociáldemokraták mindig szolidárisak a perifériára sodródóitokkal, a kisebbségekkel és mindazokkal, akik a szabadságból csupán az elnyomás szabadságát, az egyenlőségből pedig csák a szegénység egyenlőségét tapasztalják. A SZIM minden társadalmi konfliktusban, a békés megoldás híve. Egyetlen ideológia kizárólagosságát sem fogadja el. Szeretné visszaadni az olyan fogadalmaknak igazi jelentésüket, minit: barátság, szeretet, szerelem, család. A mozgalom alulról szerveződő, szabadom működő ifjúsági csoport... Dudás Pál Salgótarján „Tanító az éjszakában” örömmel olvastam Nagy Zoltán — az általános iskolában kiváló ének_ és zenetörténet-tanárom — sorait Környei Józsefről. Hadd egészítsem ki Környei József portréját: Környei tanító úr később középiskolai pedagógus volt. Töpbek között igazgató a gyarmati Balassi Bálint Gimnáziumban, óraadó a salgótarjáni Madách Imre Gimnáziumban. A jeles matematikatanár fia matematikaprofesszor az ELTE-n, a lánya pedig zenetanár. Környei József szép kort ért meg. Városunk legidősebb pedagógusaként, közel 90 évesen, 1987-ben hunyt el. Gratulálunk Nagy Zoltán novellaértékű munkájához! Miskolczy István Salgótarján Salgótarjáni levél „Malinovszkij út” vagy „Jegenyesor utca”? Az utóbbi időben, mind több településen, városban kezdeményezik, hogy az ott lakóknak idegen, a környezet történelmi, néprajai, vagy természeti nevezetességeire kevésbé, vagy egyáltalán nem utaló utcaneveket megváltoztassák, netán a régi nevüket visszakapják. Hasonló gondolatokat tartalmazó levelet küldött a szerkesztőségünknek Tóth J.-né, a Malinovszkij útról, hogy ennek az utcának is célszerű lenne új nevet adni. Lehetne „Szép utca”, „Jegenyesor utca”, „Sétány utca” is — a levélírónk szerint. .. „Amennyiben elérkezik az idő, az uitcanévtáblák lecserélésére, kérem a javaslatom szíves figyelembevételét.” A természet védelmében nincs ellenzék! Bokorban jártunk fnß sf* 1 ËSM SÍ ám * :• 9§ fi • V 1 e , £ |,1 ^ ^ A nógrádi táj — talán egyetlen, ami feltétel nélkül dicsérhető nálunk — lenyűgözi azt is, aki itt szüle, tett, 'és itt él, Imegbabonázza azt is, aki csak rokonlátogatásra, vendégségbe vagy társasutazásra érkezik. A hegyek — a Mátra, a Karancs—Medves, p ( Cserhát és a Börzsöny — regényes erdei, meredek lejtői és szelíd lankái csodálatot és tiszteletet ébresztenek. A Cserhát keleti szélében él és élni akar egy parányi falu: Bokor. Mintegy 160 lakosával akár példaértékű is lehetne, ahogyan az elmúlt évtizedben küzdött, „verekedett” az igazáért, önnön azonosságáért az egységesítő elszürkítést, elsorvasztást szorgalmazó úthengerhivatalokkal szemben. A falut magyarok, Szlovákok, vegyesen lakják. Az utóbbiak ősei minden bizonnyal a törökellenes és a kuruc-labanc közötti „irtóháború k”-at követően a magasabb északi hegyekből húzódtak le a biztonságosabb megélhetés reális reményével, engedve a Habsburg-uralkodók hívó szavának. Ök vannak többségben, hiszen a szlovák evangélikusok lelki kárban- tartására épült fel 1790- ben a késő barokk műemlék templom, melyet éppen ezen az őszön renováltak, java részben társadalmi munkában, ügyes kezű mesteremberek és közösségi felelősséggel gondolkodó segítőik. A templom mögött körülbelül száz méterre buzog a „tyepliea”, a meleg forrás. Hajdanában idejártak az asszonyok mosni, mert télen—nváron azonos — 17— 18 fokos — volt a hőmérséklete. Ráadásul nagyon jó ivóvíz: egy csepp nitrátot sem tartalmaz (nem úgy a falu többi kútja), ideális a nátrium-kalcium aránya. Nem véletlen, hogy a KÖJÁL csak ebből .a-forrásból engedi inni a gyerekeket, s, hogy a helybéli fiataloknak jó pár esztendeje eszükbe jutott a mélybe fúrni, hátha vasagabb sugárban csurogna a természeti áldás. Szerény technikájukkal azonban csak 16 méterig jutottak le. a kísérletük eredménytelen maradt. Sajnálja is Krátki György jelenkori juhász, azaz állattenyésztési vállalkozó, aki annak idején a fúrás egyik kezdeményezője és aktív résztvevője volt. De hát nincs mit tenni, az ó takarójuk eddig ért... Pénzszűke világ — s mennyi érték, megy miatta veszendőbe. ' A temetőben elhagyatott a talán törökkori várrom, s a lágy vizű „tyeolica” is csak a patakot gazdagítja, az emberek helyett. Bokor kicsiny falu, ám az evangélikus templomon kívül rendelkezik még egy vallásos célú közösségi hellyel. A történelemből is ismert nagy gazdasági világválság idején feltűnt a településen eev-két baptista vándorprédikátor. s igemagyarázataikkal új reményt keltettek néhány emberben. Üevhogy nemsokára megépült az imaház is a falucska centrumában. Toleráns nép lakik itt. Szent a béke a dombok között a döntő többbségben lévő evangélikusok és a kisebbségi baptisták között. A Béke utca ügye viszont sok-sok éven át okozott békétlenséget. Esők idején sáros, szinte járhatatlan volt, de nem akadt, aki megjavította volna. Helyette —• mily régi, „jó” magyar szokás! — folyt az egymásra mutogatás a községi tanács es a közúti igazgatóság között, mígnem egy évtized múltán, csak-csak döntés született. Régóta hangoztatja Sze- pes Péterné tanácstag, hogy törődés dolgában másodrendű állampolgár a falusi ember. Mert nem a szó a kevés, nem is az számít, hanem a tett. Kutasóról Bokorba egy nvemsávú út vezet. Ha két autó szembetalálkozik, mind a kettőnek a patkára kell lehúzódnia. S a tanácstag hiába hozza szóba 1980 óta rendszeresen, nem liliputi emberek lakják a falut, szava • pusztába kiáltott szó. Csoda-e, ha a tanácstag nem érez hálát, . s mindennapi küzdelmeiben a tehetetlenséget, a hiábavalóságot érzi. Meg aztán most mintha már változna a helyzet: a „nagypolitika” ráébredt tévedéseire, s kezd falu lenni a falu. Vagyis újra benépesülnek a környékbeli legelők, juhokkal, tehenekkel, néhányan újra azzal foglalkoznak, amihez értenek: gazdálkodnak. Saját vállalkozásban, ki-ki tehetsége, szorgalma szerint. (ok) Dengeteget gondolkodom * ' mindazon, ami országunkban és a világban tör_ ténik Igaz, én egy optimista természetvédő szemével látom a dolgokat. Optimizmusom maximális, de még ekkora elszántsággal és lelkesedéssel sem látom természeti értékeink biztos jövőjét. A mai emberek szemlélete igen megváltozott, úgymond feje tetejére állt. Nem sokat törődnek a természetvédelemmel. Részben érthető is, hiszen mindenki a pénzt hajszolja, hónapról hónapra él, azon fáradozik, hogy gyermekeinek lakást, biztos megélhetést teremtsen. Legkisebb gondja is nagyobb a természetvédelemnél ! És itt jön a baj! Nem látjuk a fától az erdőt. Nem látjuk, hogy a biztos boldog, nyugodt jövőhöz nemcsak a megélhetés és a lakás, hanem a tiszta egészséges környezet is kiemelten szükséges, sőt nélkülözhetetlen. Megóvására már a 24. órában vagyunk. b A indenkinek meg kellene tanulni tisztelni a természetet, ezt o csodálatos összhangot. A természetvédelem szó hallatán az emberek általában a füstölgő gyárké- méfiyekre, szennyüket a folyókba engedő üzemekre és a közös belvárosokra gondolnak. Pedig nemcsak erről van szó. A természet sok mindennel ajándékozta meg az embereket: ezer és ezer színnel, ízzel, illattal, amit érezhet, és még sok szépséggel elhalmozná az embereket, ha ráérnének! i Bárcsak sokan át tudnák élni azt, hogy milyen csodá.la- tos érzés o meleg nyári alkonyon ugrándozó őzikék játékát figyelni és kölykeit vezető rókát cserkészni az erdő tiszta és csendes birodalmában. De (így) ez sem tart örökké, mert az erdő birodalmából sokszor gépek ültette sorok lesznek és piszkos, hangos sorokban az őzikének sem lesz kedve már ugrándozni. Ne várjuk meg, még a természetvédelemnek kényszerű aktualitása lesz, mikor a savas esőktől vert, szmogos hajnali hétköznapok kényszerűvé teszik, hogy erre megértést, pénzt és időt kell áldoznunk. A pusztulás malmai las- san, de biztosan őrölnek, és mai világunkban ezt a malmot sok rossz fuvallat még meghajtja. Rá kell ébredni arra, hogy a természetvédelem az egyetlen, amelyben nem tűrhetünk meg ellenzéket. Egységesnek, rugalmasnak kell lenni. Aki a természetért valamit cselekszik, az még a meg sem születettek életét is szebbé, jobbá teszi. ÉLETUTAK Nekem Mátranovákon. műhelyében kerestük fel Szoó Vidor asztalosmestert. — Nováki vagyok, itt születtem 1926 májusában. Még 14 éves sem voltam, mikor apám azt mondta: mit szólnál, ha asztalos lennél, beadnálak inasnak... így kerültem Gajdár József asztalosmesterhez, egy hó- napra, próbaidőre. Megfeleltem, mert leszerződtetett asztalostanoncnak és mint segéd 1943. szeptember 1-én szabadultam. A bizonyítványom kitűnő volt. Segédként dolgoztam tanítómeste. rémnél. A munkát nagy szeretettel csináltam, csinálom ma is. Szerencsémre nekem a fa kedves dolog-.. Változatos dolgokat csináltunk abban az időben. Az építkezésekhez ajtókat, ablakokat. a templomokba Gvenes Szilárd a fa kedves dolog... a jánosaknai külszíni fej- tésnél a bányánál lettem asztalos. Amikor ,o fejtés befejeződött ugyancsak a bányánál Csurgó-tárón dolgoztam tovább 1972-ig. Igaz itt szakmát cseréltem, mozdonyvezető lettem- Nem sokáig, mert vonzott a szakma, s a Ganz-MÁVAG-nál szerettem volna folytatni. Itt az asztalosműhelyben már teljes volt a létszám a festőkhöz helyeztek. Vállaltam. Valahogy rokonszakma, itt dolgoztam 1986-ig, amikor nyugdíjba mentem, ám az asztalosmunkát a mai napig űzöm. A mátraterenyei tanácstól sokszor megkérnek, s ilyenkor vállalom a felújításokat. Szép szakma a miénk. kár, hogy ma nem nagyon kedvelik a fiatalok. Lejegyezte: Cserhalmi Adél udabányán több mint húsz éve folytatnak ása. tást az 1985-ben megszüntetett vasércbánya területén. Itt találták meg 1967- ben egy emberszerű ősmajom koponyacsont- maradványát, amely a lelőhelyről a Ruda- pithecos Hungaricus nevet kapta. A munkában a diákok is segítenek — Kor- dos László, a Magyar Állami Földtani Intézet munkatársa vezetésével végzett ásatás során rábukkantak a majomös újabb egyedétől származó szemöldökcsontra, amelyet a következő napokban tüzetes vizsgálatnak vetnek alá. Fotó: Kozma István padokat. Készítettünk a mes_ terrel régi paraszti bútorokat, ágyakat. Az eladósorba lévő lányoknak rendeltek stafírungba hálószobabútorokat. Később már politúrozott bútorokat is csináltunk. No de ne szaladjunk ennyire előre... Háborús idők voltak, jött 1944. Ekkor már idős Papp János asztalosnál dolgoztam, igaz rövid ideig. mert engem is elért a mozgósítás.. Elvittek leventének, azonnal katonai kiképzést kaptunk és máris: irány a front! Ausztriában estem szovjet hadifogságba. Innen gyűjtőtáborba kerültünk Pozsonyba, ahonnan kivittek a Szovjetunióba. A fogságban is az asztalosműhelyben tevékenykedtem, majd 1948 májusában hazajöttem. ltt_ hon egy ideig 1960-ig még kisiparosnál dolgoztam, aztán
