Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-04 / 287. szám
NÓGRÁDI TÁJAKON. . . TELEXEN ÉRKEZETT. .. Vágják a fenyői karácson yra Az Ipolyvidéki Erdő. cs Fafeldolgozó Gazdaság vizslás-újlaki f eny ve^erdejéb en megkezdték a fenyőfák vágását. A karácsony előtti hetekben ezerölszáz fát vágnak ki. Ezekben a napokban tízen dolgoznak az öthektáros erdőben, gondoskodnak róla, hogy az ünnepek előtt időben jusson el a lucfenyő az elárusítóhelyekre. —Rigó Tibor felvételei— ÉLETUTAK Ma még öt év is sok. Nyílt válasz dr. Petercsák Zsolt osztá ly vezető ne k Tisztelt Uram Hozzám intézett leveléből arra következtetek, hogy nézeteink néhány kérdésben igen távol állnak egymástól. Ha ez csak kettőnk ügye lenne higyje el, nem is nagyon zavarná. nak kioktató sorai. A válasz nyílt formáját azért választom, mert az Ön által aláírt levél olyan szemléletet tükröz, amely mellett alig képzelhető el a lakóterületi önkormányzati demokrácia, a lakosság és a mindenkori „Hivatal” hasznos együttműködése. íme az ön levele: Dr. Fancsik János SALGÓTARJÁN, Bem u. 8. Tisztelt Uram! Az időközi tanácstagi választást előkészítő jelölőgyűlésen tett közérdekű bejelentésére a következő választ adom: — Egyetértek azzal a kijelentésével, hogy a körzetben odafigyeléssel kevés pénzből is rendet lehetne teremteni. Ezzel kapcsolatban föl szeretném hívni a figyelmét a HNF által szervezett, rendszeres társadalmi munkaakciókra. — A közterület-felügyelet általában hetente egy alkalommal végez járőrözést ezen a területen. Megítélésük szerint a körzet rendje és tisztasága jobb, mint a város többi terű_ létéin, ahol természetszerűleg sűrűbb az ellenőrzés. Közérdekű bejelentését megköszönve: Tisztelettel: Salgótarján, 1989. nov. 14. Dr. Petercsák Zsolt osz/tályvezető Mátranovák legidősebb asszonya özvegy Tóth Jó- zsefné, Juli néni. A bányatelepen él. — A századfordulón születtem 1900 júliusában. Iskolába négy évig jártam és mondhatom osztani, kivonni, szorozni nagyon jól megtanultam. Nehéz sorsom volt. Minden évben már kiskoromban kivittek libát őrizni. Anyám még kislány koromban meghalt. Így árva- lányként a bíró vett magához 2 évre cselédnek és nyári dolgosnak. Neki dolgoztam, summáskodni is jártam. már 14 éves koromtól Szolnok megyébe Léder Artúr Károly nagyságos úrhoz. Az istállóban volt a szállásunk... Szép lánynak számítottam, s ezt nem dicsekvésképpen mondom. Jöttek is volna utánam a legények, ám mivel szegény lány voltam. így nem akárki szólhatott hozzám. Régen nem úgy volt ám, mint ma. A legénynek az anyja szabta meg. hogy A háziasszony, aki megszokott mozdulattal a fűszerespolcra nyúl, hogy elkészítse a család kedvenc ételét, meglepődve tapasztalja, hogy üres a kis paprikatartó. Hogy senki ne mondhassa könnyű eltéríteni szándékától, veszi a bevásárlószatyrot, s leszalad a legközelebbi ABC-be. Ott éri a másik csalódás, mivel minden egyebet megtalál csak fűszerpaprikái nem. Benyit egy másik boltba, ahol hasonló kínálat várja: a kókuszreszeléktől a fahéjig kapható sok-sok ízesítő,- egy kivételével. Mikor a harmadik helyen is az eladók sajnálkozó tekintetével találkozik, feladja a keresést, s bosszúsan hazaindul. (Sóvárogva gondol a nemrég könnyelműen kidobott rózsapaprikára, amit kihez szólhat, hogy kit kell elvennie. A vagyon a vagyonhoz szegődött. A módos legények csak módos lányokat vehettek el. Ritka volt a kivétel... A férjemmel egy lakodalomban jöttünk össze 1922 tavaszán. Látásból már ismertük egymást, mert egy falubeliek voltunk. Ó bányászlegény volt. összeházasodtunk még azonsa nyáron 1922-ben. Két , gyermekünk született. József és Ilonka. Józsi fiam nem jött vissza a 'háborúból. Mindig is siratom őt. Siratni is fogom, amíg élek. Okos gyerek volt. Legénykorában felkerült Pestre, a Hunnia Filmstúdióhoz díszletező- nek. Aztán jött a háború, az orosz front. Ottmaradt mindörökre... A lányom szerencsére még él, ő lát el engem. — Bizony sokszor nélkülöztünk, mert nyáron, amikor nem kellett annyi szén, sok embert elbocsátottak a bányától. Az uramat is. Télen persze visszavették őket. Paprikakesergő barna színe miatt sohasem kedvelt.) Korholta magát, amiért nem volt előrelátó. A többi háziasszony biztosan számolt a disznóvágások idején meglendült beszerzésekre, a tartalékolásra. Hisz január elsejével kapcsolatosan vészjósló hírek keringnek, már jó ideje, melyek kulcsszava a szépen hangzó szabad ár. Másnap feltárcsáz néhány üzletet, de valamennyi elutasító választ ad: hónapok óta akadozik a szállítás. Időnként kapnak öt-tíz kilót, ami perceken belül elkel. Ekkor kimegy a piacra, s látja, hogy kis poharakOtthon voltam, vagy napszámba jártam. Nyáron arattunk. A lányom férjhez ment, két szép lánya született. A családban van minden örömöm. Olyan jó lenne, ha mindennap velem lennének. Dédunokáim vannak, sőt ükunokám is van már. Nagyon szeretem őket. A férjem 11 éve halt meg. Nagyon sok jó évet éltünk együtt. Ha jól számolom 56 évet. Bizony eszünkbe sem jutott az ezüst- vagy aranylakodalom. Megvoltunk, egymásnak éltünk. Ma sokan még öt évet sem bírnak ki. Mi lehet az oka? Én azt tartom engedni kell egymásnak. Az egyiknek is, a másiknak is. És meg kell beszélni a bajokat, gondokat, mert az másképp .nem megy. Nem szabad, hogy magamban tartsam a mérgem, és a másikra dúljak-fúljak. Ez nem vezet semmi jóra. Ezt tudom mondani tanácsként. ban, csomagokban árulják a „piros aranyat", ami bizonyos tekintetben inkább fűszerkeverék — az ára igen borsos. Mert az ügyes kistermelő ügyesen átlátta már nyáron a helyzetet: drága a paprika? Akkor kevés van belőle, következésképpen a feldolgozóhelyek sem fognak bővelkedni. Akkor pedig... Megcsinálta a füzéreket, érlelte, szárította, s jó finomra megdarálta. Bánta is, hogy csípte a szemét! Fő az, hogy bevált a számítása. Így okoskodhattak azok is, akik nem adták oda fillérekért a verejtékes munkával megtermelt paprikát. Hátat fordítottak a felvásárlónak, s amit elvesztettek a réven, az bejött a vámon. De kifizeti a révészt?! M. J. Először is azt szeretném leszögezni, hogy hozzászólásomat nem közérdekű bejelentésnek szántam, amelyre egy ilyen formás, a bürokrácia elveinek mindenben megfelelő írásbeli választ vártam volna. Az ilyen válaszok csak arra jók, hogy szaporodjék az ügyiratok száma és az érdemi munka helyett, a látszatfel- adat-teljesítést kii lessen pipálni. Ügy gondolom, akik ott voltunk és véleményt nyilvánítottunk, elsősorban az általánosítható tényekre, a lakóterület és a város érdekeit szolgáló elvekre szerettük volna egymás figyelmét felhívni, beleértve a tanácsitagj előttieket is és a tanácsi apparátus ott levő képviselőit is. A konkrét negatívumokat általában példaként említettük, felsorolásuk nem lehet célja egy ilyen értekezletnek, s jelen válaszomnak sem. És mindjárt itt vagyunk a következő elvi problémánál: a lakosság ikötelessége-e, hogy mindig, mindent jelentsen? A kiégett ultcaj lámpát, a kidöntötlt villanyoszlopot, a hiányzó közmű- fedelet, a helyre nem állított útburkolatot? A tanácstagok szerepkörének is alábecslését jelenti, ha tevékenységük zömében ilyesmire korlátozódik — nem a saját jószántukból. A rosz- szul értelmezett szerepcserék (a rendőr társadalmi munkában kapáljon, az esztergályos legyen önkéntes rendőr, az orvos működjön közre a kórház környékének tereprendezésében, a népi ülnök vigyázzon a jog tisztaságára) nem nagyon lendítették előre eddig sem az ország szekerét, ideje levonni hát a tanulságot:’ a társadalmi munkamegosztásban mindenkinek legyen megbecsült, megfizetett munkaköre, melyben a hiányosságokért felelősségre is vonható. Legyen akár magas- vagy mélyépítő, utcaseprő, ingatlantulajdonos, vagy ingatlankezelő, aszfaltozó vagy közterületfelügyelő. Amikor azt említettem, hogy kevés pénzből, odafigyeléssel, a jelenleginél nagyobb rendét lehetne teremteni — most is batáro- zottan kijelentem — nem az úgynevezett társadalmi munkára gondoltam. Elsősorban a területet évtizedek óta sújtó építési korlátozások feloldására,. a lebontott épületek helyének felhasználására vagy rendezésére, a NÁÉV könnyezetrontó közterület-igénybevételének csökkentésére, a közmű - munkálatok minőségi átvételének felelősségére, a költségvetés pénzeivel ily módon is kötelező takarékosabb gazdálkodásra utaltam. Most is ezt teszem, hiszen meggyőződésem, hogy a folyamatokra odafigyelő, s a cselekvések szervezését aktívan segítő tanács sokkal hatékonyabban szolgálja a köz érdekeit, mint az eseményeket „tetté hagyó”, vagy utólag büntetni szándékozó. Nem kerülhetjük meg azt a tényt, hogy nemcsak a rossz, hanem az elmulasztott döntések is hatalmas károkat okozhatnak, az idejében meghozottak pedig megsokszorozhatják a pénz értékét. ön mindezzel szemben, abban látja a megoldás kulcsát, hogy felhívja figyelmemet a HNF által szervezett rendszeres munkaak- ciókra. Tisztelt Uram! Soha. sem voltam híve a „fogjuk meg és vigyétek” gyakorlatának, imitt-amott végeztem imár közterület-rendező, -csinosító munkát is. Néha, a társadalmi szervek rendezésében, de sokszor csak úgy, önmagam örömére. A magam környékén ezt mindig természetes kötelességemnek tartottam. Nem vállalkozom azonban arra, hogy mások hanyagságát „elsimítgassam”, alapvetően rendezetlen területeken virágot ültessek, vagy gyomlálgassák, hiszen az ilyesminek semmi értelme nincs, az önbecsapó látszaton kívül. Ha ön mégis tudna lakóterületem környékén vagy a HNF-nak vagy közvetlenül nekem, valami értelmes feladatot ajánlani, azt szívesen venném, remélve, hogy ön is segítene, hiszen a város központi részében az ön érdekei tsége sem zárható kii, Errefelé ugyanis, sízinte naponta megfordul a város egész lakossága: itt a piac, ikét iskola, bányamúzeum, levéltár, KÖJÁL, MÉH, magbolt, vasbolt, északi de- cemtrum stb. Végül pedig, a közterület- felügyeletről általában: úgy gondolom, hogy az ő feladatuk nem elsősorban a tilosban parkoló gépkocsik vezetőinek bírságolása, hanem a közterület anomáliáinak figyelése, feljegyzése, a megszüntetés érdekében aiz intézkedés megtétele s a végrehajtás ellenőrzése. Ha kevesen vannak, több kell belőlük, ha netán munkaintenzitásuk, hatékonyságuk nem megfelelő, akkor azon kell segíteni. A levélben foglaltakra konkrétan pedig az a válaszom, hogy ha a közterület-felügyelet véleménye szerint a körzet rendje, tisztasága jobb, minit a város töbhi területein, akkor a sűrűbb ellenőrzéseik ellenére igen nagy bajok lehetnek a város más területein is. Én mégis javaslom, hogy a hivatalos „értékelés” valódiságáról szíveskedjék esetleg a helyszínen is meggyőződni. Meghívom önt egy sétára. Hátha ön is tud néhány szép dolgot mutatni, amelyet eddig nem fedeztem fel, s én is megmutathatom a közérzetünket zavaró tényeket, melyek felsorolásával1 az olvasót ezúton nem szeretném tovább terhelni. Tisztel etted : dr. Fancsik János Salgótarján, Bem u. 8. várható eseményei HÉTFŐ: Karácsonyi hangulat. Ezzel a címmel indul a Nógrádi Sándor Múzeum decemberi programsorozata Salgótarjánban. A bemutatót a megyei múzeum kis- galériájában tartják. Patvarcon 18 órától tartja első összejövetelét a HNF szervezésével létrehozott paraszt népfőiskola. Az előadássorozatnak a helyi művelődési ház ad otthont. KEDD: Népi ipar- és képzőművészeti alkotásokból nyílik kiállítás Szécsényben a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban. SZERDA: Ülést tart a Fogyasztók Nógrád Megyei Tanácsa Salgótarjánban, a HNF megyei székházának tanácstermében. A szerveaet idei tevékenységének értékelése és a jövő esztendei érdekvédelmi munka tervei kerülnek napirendre. CSÜTÖRTÖK: Szabad művelődési tanács alakul Szécsényben. Első ülésüket a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Központban tartják. Bátonyterenyén a HNF városi bizottsága küldöttgyűlést tart, amelyen beszámolnák a májusi értekezlet óta végzett munkáról, és megvitatják a szervezet új alapszabály-tervezetét. A küldöttgyűlés színhelye a kisterenyei mozgalmi ház. A karácsonyi és újévi ünnepékre való felkészülés menetéről adnak számot a Nógrád Megyei Tanácson, a lakossági ellátásért felelős kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek. PÉNTEK: Megkezdődnek a XX. Madách Imre irodalmi és színjátszónapok eseményei Balassagyarmaton. A háromnapos rendezvénysorozatot a városi művelődési központban tartják. SZOMBAT: Nagycsaládosok fenyőfaünnepségét tartják 16 órától a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban. Szintén a művelődési központ ad otthont 17 órától a Bereczki Máté Baráti Kör évadzáró összejövetelének. VASÁRNAP: önjelölt tehetségkutató versenyt szervez a Nógrád Megyei Cigányak Egyesülete és a HNF megyei bizottsága. A megmérettetésre a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban délelőtt 10 órától kerül sor. Lejegyezte : Cserhalmi Adél