Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-04 / 287. szám

NÓGRÁDI TÁJAKON. . . TELEXEN ÉRKEZETT. .. Vágják a fenyői karácson yra Az Ipolyvidéki Erdő. cs Fafeldolgozó Gazdaság vizslás-újlaki f eny ve^erdejéb en megkezdték a fenyőfák vágását. A karácsony előtti hetekben ezerölszáz fát vágnak ki. Ezekben a napokban tí­zen dolgoznak az öthektáros erdőben, gondoskod­nak róla, hogy az ünnepek előtt időben jusson el a lucfenyő az elárusítóhelyekre. —Rigó Tibor felvételei— ÉLETUTAK Ma még öt év is sok. Nyílt válasz dr. Petercsák Zsolt osztá ly vezető ne k Tisztelt Uram Hozzám intézett leveléből arra következtetek, hogy néze­teink néhány kérdésben igen távol állnak egymástól. Ha ez csak kettőnk ügye lenne higyje el, nem is nagyon zavarná. nak kioktató sorai. A válasz nyílt formáját azért választom, mert az Ön által aláírt levél olyan szemléletet tükröz, amely mellett alig képzelhető el a lakóterületi önkormányzati de­mokrácia, a lakosság és a mindenkori „Hivatal” hasznos együttműködése. íme az ön levele: Dr. Fancsik János SALGÓTARJÁN, Bem u. 8. Tisztelt Uram! Az időközi tanácstagi választást előkészítő jelölőgyűlésen tett közérdekű bejelentésére a következő választ adom: — Egyetértek azzal a kijelentésével, hogy a körzetben odafigyeléssel kevés pénzből is rendet lehetne teremteni. Ezzel kapcsolatban föl szeretném hívni a figyelmét a HNF által szervezett, rendszeres társadalmi munkaakciókra. — A közterület-felügyelet általában hetente egy alkalom­mal végez járőrözést ezen a területen. Megítélésük szerint a körzet rendje és tisztasága jobb, mint a város többi terű_ létéin, ahol természetszerűleg sűrűbb az ellenőrzés. Közérdekű bejelentését megköszönve: Tisztelettel: Salgótarján, 1989. nov. 14. Dr. Petercsák Zsolt osz/tályvezető Mátranovák legidősebb asszonya özvegy Tóth Jó- zsefné, Juli néni. A bánya­telepen él. — A századfordulón szü­lettem 1900 júliusában. Is­kolába négy évig jártam és mondhatom osztani, kivon­ni, szorozni nagyon jól meg­tanultam. Nehéz sorsom volt. Minden évben már kisko­romban kivittek libát őriz­ni. Anyám még kislány ko­romban meghalt. Így árva- lányként a bíró vett magá­hoz 2 évre cselédnek és nyá­ri dolgosnak. Neki dolgoz­tam, summáskodni is jár­tam. már 14 éves koromtól Szolnok megyébe Léder Ar­túr Károly nagyságos úr­hoz. Az istállóban volt a szállásunk... Szép lánynak számítottam, s ezt nem dicsekvésképpen mondom. Jöttek is volna utánam a legények, ám mi­vel szegény lány voltam. így nem akárki szólhatott hoz­zám. Régen nem úgy volt ám, mint ma. A legénynek az anyja szabta meg. hogy A háziasszony, aki meg­szokott mozdulattal a fű­szerespolcra nyúl, hogy el­készítse a család kedvenc ételét, meglepődve tapasz­talja, hogy üres a kis pap­rikatartó. Hogy senki ne mondhassa könnyű eltéríte­ni szándékától, veszi a be­vásárlószatyrot, s leszalad a legközelebbi ABC-be. Ott éri a másik csalódás, mivel minden egyebet meg­talál csak fűszerpaprikái nem. Benyit egy másik bolt­ba, ahol hasonló kínálat várja: a kókuszreszeléktől a fahéjig kapható sok-sok íze­sítő,- egy kivételével. Mi­kor a harmadik helyen is az eladók sajnálkozó tekinte­tével találkozik, feladja a keresést, s bosszúsan haza­indul. (Sóvárogva gondol a nemrég könnyelműen kido­bott rózsapaprikára, amit kihez szólhat, hogy kit kell elvennie. A vagyon a va­gyonhoz szegődött. A módos legények csak módos lányo­kat vehettek el. Ritka volt a kivétel... A férjemmel egy lakoda­lomban jöttünk össze 1922 tavaszán. Látásból már is­mertük egymást, mert egy falubeliek voltunk. Ó bá­nyászlegény volt. összehá­zasodtunk még azonsa nyá­ron 1922-ben. Két , gyerme­künk született. József és Ilonka. Józsi fiam nem jött vissza a 'háborúból. Min­dig is siratom őt. Siratni is fogom, amíg élek. Okos gye­rek volt. Legénykorában fel­került Pestre, a Hunnia Filmstúdióhoz díszletező- nek. Aztán jött a háború, az orosz front. Ottmaradt mindörökre... A lányom szerencsére még él, ő lát el engem. — Bizony sokszor nélkü­löztünk, mert nyáron, ami­kor nem kellett annyi szén, sok embert elbocsátottak a bányától. Az uramat is. Té­len persze visszavették őket. Paprika­kesergő barna színe miatt sohasem kedvelt.) Korholta magát, amiért nem volt előrelátó. A többi háziasszony biztosan számolt a disznóvágások idején meg­lendült beszerzésekre, a tar­talékolásra. Hisz január el­sejével kapcsolatosan vész­jósló hírek keringnek, már jó ideje, melyek kulcsszava a szépen hangzó szabad ár. Másnap feltárcsáz néhány üzletet, de valamennyi el­utasító választ ad: hónapok óta akadozik a szállítás. Időnként kapnak öt-tíz ki­lót, ami perceken belül el­kel. Ekkor kimegy a piacra, s látja, hogy kis poharak­Otthon voltam, vagy nap­számba jártam. Nyáron arat­tunk. A lányom férjhez ment, két szép lánya szüle­tett. A családban van min­den örömöm. Olyan jó len­ne, ha mindennap velem lennének. Dédunokáim van­nak, sőt ükunokám is van már. Nagyon szeretem őket. A férjem 11 éve halt meg. Nagyon sok jó évet éltünk együtt. Ha jól számolom 56 évet. Bizony eszünkbe sem jutott az ezüst- vagy arany­lakodalom. Megvoltunk, egy­másnak éltünk. Ma sokan még öt évet sem bírnak ki. Mi lehet az oka? Én azt tartom engedni kell egy­másnak. Az egyiknek is, a másiknak is. És meg kell beszélni a bajokat, gondo­kat, mert az másképp .nem megy. Nem szabad, hogy ma­gamban tartsam a mérgem, és a másikra dúljak-fúljak. Ez nem vezet semmi jóra. Ezt tudom mondani tanács­ként. ban, csomagokban árulják a „piros aranyat", ami bizo­nyos tekintetben inkább fű­szerkeverék — az ára igen borsos. Mert az ügyes kistermelő ügyesen átlátta már nyáron a helyzetet: drága a papri­ka? Akkor kevés van belő­le, következésképpen a fel­dolgozóhelyek sem fognak bővelkedni. Akkor pedig... Megcsinálta a füzéreket, ér­lelte, szárította, s jó finomra megdarálta. Bánta is, hogy csípte a szemét! Fő az, hogy bevált a számítása. Így okoskodhattak azok is, akik nem adták oda fil­lérekért a verejtékes mun­kával megtermelt paprikát. Hátat fordítottak a felvá­sárlónak, s amit elvesztet­tek a réven, az bejött a vá­mon. De kifizeti a révészt?! M. J. Először is azt szeretném leszögezni, hogy hozzászó­lásomat nem közérdekű be­jelentésnek szántam, amely­re egy ilyen formás, a bü­rokrácia elveinek minden­ben megfelelő írásbeli vá­laszt vártam volna. Az ilyen válaszok csak arra jók, hogy szaporodjék az ügy­iratok száma és az érdemi munka helyett, a látszatfel- adat-teljesítést kii lessen pi­pálni. Ügy gondolom, akik ott voltunk és véleményt nyilvánítottunk, elsősorban az általánosítható tények­re, a lakóterület és a város érdekeit szolgáló elvekre szerettük volna egymás fi­gyelmét felhívni, beleértve a tanácsitagj előttieket is és a tanácsi apparátus ott le­vő képviselőit is. A konkrét negatívumokat általában példaként említettük, felso­rolásuk nem lehet célja egy ilyen értekezletnek, s jelen válaszomnak sem. És mindjárt itt vagyunk a következő elvi problémánál: a lakosság ikötelessége-e, hogy mindig, mindent je­lentsen? A kiégett ultcaj lámpát, a kidöntötlt villany­oszlopot, a hiányzó közmű- fedelet, a helyre nem állí­tott útburkolatot? A tanács­tagok szerepkörének is alá­becslését jelenti, ha tevé­kenységük zömében ilyes­mire korlátozódik — nem a saját jószántukból. A rosz- szul értelmezett szerepcse­rék (a rendőr társadalmi munkában kapáljon, az esz­tergályos legyen önkéntes rendőr, az orvos működjön közre a kórház környékének tereprendezésében, a népi ülnök vigyázzon a jog tisz­taságára) nem nagyon len­dítették előre eddig sem az ország szekerét, ideje le­vonni hát a tanulságot:’ a társadalmi munkamegosz­tásban mindenkinek legyen megbecsült, megfizetett munkaköre, melyben a hi­ányosságokért felelősségre is vonható. Legyen akár magas- vagy mélyépítő, ut­caseprő, ingatlantulajdo­nos, vagy ingatlankezelő, aszfaltozó vagy közterület­felügyelő. Amikor azt említettem, hogy kevés pénzből, odafi­gyeléssel, a jelenleginél na­gyobb rendét lehetne te­remteni — most is batáro- zottan kijelentem — nem az úgynevezett társadalmi munkára gondoltam. Első­sorban a területet évtizedek óta sújtó építési korlátozá­sok feloldására,. a lebontott épületek helyének felhasz­nálására vagy rendezésére, a NÁÉV könnyezetrontó közterület-igénybevételének csökkentésére, a közmű - munkálatok minőségi átvé­telének felelősségére, a költségvetés pénzeivel ily módon is kötelező takaré­kosabb gazdálkodásra utal­tam. Most is ezt teszem, hi­szen meggyőződésem, hogy a folyamatokra odafigyelő, s a cselekvések szervezését aktívan segítő tanács sok­kal hatékonyabban szolgál­ja a köz érdekeit, mint az eseményeket „tetté hagyó”, vagy utólag büntetni szán­dékozó. Nem kerülhetjük meg azt a tényt, hogy nem­csak a rossz, hanem az el­mulasztott döntések is ha­talmas károkat okozhatnak, az idejében meghozottak pedig megsokszorozhatják a pénz értékét. ön mindezzel szemben, abban látja a megoldás kul­csát, hogy felhívja figyel­memet a HNF által szerve­zett rendszeres munkaak- ciókra. Tisztelt Uram! Soha. sem voltam híve a „fogjuk meg és vigyétek” gyakorla­tának, imitt-amott végeztem imár közterület-rendező, -csi­nosító munkát is. Néha, a társadalmi szervek rende­zésében, de sokszor csak úgy, önmagam örömére. A magam környékén ezt min­dig természetes kötelessé­gemnek tartottam. Nem vál­lalkozom azonban arra, hogy mások hanyagságát „elsimítgassam”, alapvető­en rendezetlen területeken virágot ültessek, vagy gyomlálgassák, hiszen az ilyesminek semmi értelme nincs, az önbecsapó látsza­ton kívül. Ha ön mégis tudna lakóterületem kör­nyékén vagy a HNF-nak vagy közvetlenül nekem, valami értelmes feladatot ajánlani, azt szívesen ven­ném, remélve, hogy ön is segítene, hiszen a város központi részében az ön ér­dekei tsége sem zárható kii, Errefelé ugyanis, sízinte na­ponta megfordul a város egész lakossága: itt a piac, ikét iskola, bányamúzeum, levéltár, KÖJÁL, MÉH, magbolt, vasbolt, északi de- cemtrum stb. Végül pedig, a közterület- felügyeletről általában: úgy gondolom, hogy az ő feladatuk nem elsősorban a tilosban parkoló gépkocsik vezetőinek bírságolása, ha­nem a közterület anomáliá­inak figyelése, feljegyzése, a megszüntetés érdekében aiz intézkedés megtétele s a végrehajtás ellenőrzése. Ha kevesen vannak, több kell belőlük, ha netán mun­kaintenzitásuk, hatékonysá­guk nem megfelelő, akkor azon kell segíteni. A levélben foglaltakra konkrétan pedig az a válaszom, hogy ha a közterület-felügyelet véle­ménye szerint a körzet rendje, tisztasága jobb, minit a város töbhi terüle­tein, akkor a sűrűbb ellen­őrzéseik ellenére igen nagy bajok lehetnek a város más területein is. Én mégis javaslom, hogy a hivatalos „értékelés” va­lódiságáról szíveskedjék esetleg a helyszínen is meg­győződni. Meghívom önt egy sétára. Hátha ön is tud né­hány szép dolgot mutatni, amelyet eddig nem fedez­tem fel, s én is megmutat­hatom a közérzetünket za­varó tényeket, melyek fel­sorolásával1 az olvasót ez­úton nem szeretném tovább terhelni. Tisztel etted : dr. Fancsik János Salgótarján, Bem u. 8. várható eseményei HÉTFŐ: Karácsonyi hangulat. Ezzel a címmel indul a Nógrádi Sándor Múzeum decemberi programsorozata Salgótarjánban. A bemutatót a megyei múzeum kis- galériájában tartják. Patvarcon 18 órától tartja első összejövetelét a HNF szervezésével létrehozott paraszt népfőiskola. Az előadássorozatnak a helyi művelődési ház ad otthont. KEDD: Népi ipar- és képzőművészeti alkotásokból nyílik kiállítás Szécsényben a II. Rákóczi Ferenc Mű­velődési Központban. SZERDA: Ülést tart a Fogyasztók Nógrád Megyei Tanácsa Salgótarjánban, a HNF megyei székházának tanácstermében. A szerveaet idei tevékenységének ér­tékelése és a jövő esztendei érdekvédelmi munka ter­vei kerülnek napirendre. CSÜTÖRTÖK: Szabad művelődési tanács alakul Szécsényben. Első ülésüket a II. Rákóczi Ferenc Mű­velődési Központban tartják. Bátonyterenyén a HNF városi bizottsága küldöttgyűlést tart, amelyen beszá­molnák a májusi értekezlet óta végzett munkáról, és megvitatják a szervezet új alapszabály-tervezetét. A küldöttgyűlés színhelye a kisterenyei mozgalmi ház. A karácsonyi és újévi ünnepékre való felkészülés me­netéről adnak számot a Nógrád Megyei Tanácson, a lakossági ellátásért felelős kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek. PÉNTEK: Megkezdődnek a XX. Madách Imre iro­dalmi és színjátszónapok eseményei Balassagyarma­ton. A háromnapos rendezvénysorozatot a városi mű­velődési központban tartják. SZOMBAT: Nagycsaládosok fenyőfaünnepségét tart­ják 16 órától a salgótarjáni József Attila Művelődési Központban. Szintén a művelődési központ ad otthont 17 órától a Bereczki Máté Baráti Kör évadzáró össze­jövetelének. VASÁRNAP: önjelölt tehetségkutató versenyt szervez a Nógrád Megyei Cigányak Egyesülete és a HNF me­gyei bizottsága. A megmérettetésre a salgótarjáni Jó­zsef Attila Művelődési Központban délelőtt 10 órától kerül sor. Lejegyezte : Cserhalmi Adél

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom