Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-04 / 287. szám

\ 1989. DECEMBER 4., HÉTFŐ NO(íRÁI) ' Betíti társaság = pásztói áfész kisáruház Öfuenszazalekos fizetésemelés__ A korábbinál nagyobb udvariassággal Volt olyan nap. hogy a képen látható műszaki osztályon egymilliós forgalmat bonyolítot­tak le. 1 Fotó: Rigó Tibor Alkohol és autó Kiszolgáltatva A pásztói áfész kisáruház az év első kilenc hónapjá­ban ugyanolyan forgalmat ért el. mint tavaly ugyan­ebben az időszakban. Októ­berben 7—8. novemberben pedig . 20—25 százalékkal növelték a forgalmukat. Ezt kevés vállalát mondhatja el magáról. Vajon hogy sike­rült? — Szerepe van ebben an­nak. hogy szeptember 15- étől betéti társaságként te­vékenykedünk — mondja bevezetésképpen Vallus Ist­ván, ügyvezető igazgató. — Az új gazdálkodási forma jelentősebb változást hozott az árubeszerzésben. Szebb, változatosabb lett a kínálat, árban is versenyképesebbek vagyunk. Mindez összefügg a beszerzési források bővülésé, vei. Az 50 százalékbs fizetés- emelés —; 3200-ról 5000-re — hatása az előbbieken kí­vül. megmutatkozik a ve­vőkkel való, korábbinál még nagyobb figyelmességben, udvariasságban. Az előbbieket bizonyítja a karácsonyi kínálat, bár az ügyvezető igazgató ezzel sem elégedett. mondván: — Még igényesebbek, vállalko- zóbbak lehetnének a nagyke­reskedelmi vállalatok. Ugyanis árukészletünk 70 százalékát, még most is tő­lük szerezzük be. Mivel több szövetkezetét, kisszövetkeze­tet sikerült bekapcsolnunk az árubeszerzésbe, mennyisé, gileg is nőtt a divatos áruk kínálata. A legnagyobb forgalmat lebonyolító műszaki osztály vezetője Petrány László, el. ismert, hivatásának élő szakember az egyik igazga­tóhelyettes. — Az osztályon nyolcfaj­ta Orion, ötféle Videoton, kettőféle GRUNDIG kettő- féle Schneider és egyfajta ITT televíziót kínálunk. R—10 fajtn magnósrádió. 5—6 féle zsebrádió. 10-féle Friss képek az NDK te­levíziójának híradójából: bolti és áruházi eladók nyi­latkoztak arról, hogy meny­nyire csökkent náluk no­vember 24 óta a külföldi vásárlók tömege. Végre nem kell naponta két-háromszor újra feltölteni a polcokat csokoládéval, déligyümölcs- csel, női fehérneművel, gyer­mekruhákkal, -cipőikkel, já­tékkal — mondják meg­könnyebbülten. Immár csak normális mennyiségben vá­sárló vevőket kell kiszol­gálniuk, akik nem húsza­sával vesznek táblacsokit, harisnyanadrágot és búgó­csigát. Bár a november 23-án kiadott minisztertanácsi ren­delet csupán „külföldi fel­üres magnókazetta kíséreté­ben. igazodva a fizetőképes kereslethez, — olcsóbb és drágább áron. Akinek kem­ping-, vagy versenykerék­párra van igénye, megtalál­hatja a neki tetszőt. Az igényeket Viszont nem tud­juk kielégíteni fagyasztólá­dákból hazai és szovjet hű­tőszekrényekből. Továbbra is hiánycikk Simson motor- kerékpár. foglalja tömören össze a kínálatot az igaz­gatóhelyettes, osztályvezető. Nem sokkal később a sport-, játék- és kozmetikai cikk osztályvezetője. Fehér Belőné a következőkkel foly­tatja: — Elég jó a kínála­tunk. Sokféle baba között válogathatnak bőven van társasjáték, aki villany- vasutat, vagy legót akar venni azt is megteheti. Ha­sonlóan gazdag a kozmetikai cikkeink kínálata is. Utunk következő állomása a cipőosztály. Makovnyikné Szabó Ágnes, osztályvezető megkéri kolléganőjét, hogy helyettesítse a pénztárgép mellett, amíg tájékoztat ben­nünket. — Aki vásárlási szándékkal érkezik hozzánk, az biztos, hogy elégedetten távozik, — hangsúlyozza a szimpatikus fiatalasszony. — Valóban igen gazdag a választék, akár a férfi-, női, gyermekcsiizmá- kat, bokacipőket, papucso­kat házicipőket szem­léljük. Női csizmából például 30-féle között válogathatnak, ezer forinttól négyezer fo­rintig kínált áron. Ugyancsak kellemes be­nyomást tesz ránk a női kö­töttosztály árukínálata. — Nagyon sok és szép árut si­került beszereznünk — ál­lítja Édes Kornélné, osztály- vezető. a másik igazgatóhe­lyettes. — A gyermekek kedvence a Miki Mókus mellett Joggingokat is kíná­lunk. A gazdag választékra csak néhány jellemző. A ritkán kapható plüssköntös­vásárlóturis fákról” tett em­lítést, a Varsóból érkező fel­háborodott hangok egyér­telműen jelzik, hogy kik el­len próbálja megvédeni bel­ső piacának egyensúlyát a berlini kormány. Tény és való, hogy a berlini áruhá­zakban, üzleteikben nyakló nélkül vásárló külföldiek je­lentős hányada bizony a lengyel turisták közül kerül ki. A Pergamon múzeum vagy a berlini dóm szépsé­génél jobban vonzotta őket a szubvencionált termékek bősége. Utóbbival az NDK mindig is kirítt a szocialista országok közül, ám az utób­bi fél év lengyelországi ár­emeléseinek fényében a nyu­gati szomszéd mgg csábítóbb úti cél lett az Oderától ke­letre élők szemében. bői nemcsak felnőtt-, hanem gyermekméret is van- A hölgyek nagyon olcsó NDK-s fehérneműt — alsó-, felső, részt — vásárolhatnak- Olyan olcsó pamuthálóingünk van. amit háziruhának is lehet használni. Aki szilveszterre készül, azt kompletten fel tudjuk öltöztetni. Hasogló a helyzet a bébiruháknál is. Harisnyanadrágból, színben és méretben is ki tudjuk elégíteni a kívánságokat. — És mire számíthatnak a jérfiak? — Igen bőséges az ingvá­lasztékunk beleértve az im­portot is... „ A konfekcióosztály veze­tőjére várnunk kell. amíg az áruátvételt befejezi. Utána Balatoni Miklósné, a követ­kezőket mondja: — Sokat ígérő választékot * szer eznünk be. Női, gyermek-, és bakfiskabátokból színben, fazonban, olcsóbb és drá­gább áron ki tudtuk elégí­teni az igényeket, köztük* a mostani divatszínből, a fe­ketéből is. A férfikabátok sajnos nem voltak szép fa­zonnak, de itt is volt mi_ bői választani. Nyúlszőr bundákból is gazdag a kí­nálatunk. A vevők igényei­nek jobb kielégítése céljá­ból újra bevezettük a lakás­textíliák — szőnyeg, függöny stb. — árusítását. Annak elismerése mellett. ' hogy az idei karácsonyi vá­sárlásoknál erősen érezhető a pénztárcák vékonyodása, az itt található áruk válasz­téka vásárlásra ingerli a betérőket. Ezt fokozzák majd a különböző, előre be nem jelentett akciók. Ezekből elöljáróban annyit, hogy de­cember I-jétől a takarék- szövetkezettel közösen a hi­telképes tagoknak személyi kölcsönre bármilyen árut kiadnak, háromezer forint­tól százezerig­Megalakult a Kereskedelmi Szakszervezetek Szövetsége A Kereskedelmi, a Pénz­ügyi és Vendéglátó-ipari Dol­gozók Szakszervezetének kongresszusa pénteken ki­mondta a KPVDSZ meg­szűnését. A kongresszus má­sodik napján, szombaton a jogutód önálló szakszerve­zetek megalakították a Ke­reskedelmi Szakszervezetek Szövetségét. A kongresszus elfogadta a szövetség alapszabályát. O November nyolcad ika volt. Azinap már má­sodszor találkoztam Ma­gyar Sándor rendőr zász­lóssal, aki mindkétszer az események főszereplőjévé lépett elő. Először a salgótarjáni Ge- relyes Endre Művelődési Ház termében ,kényszerült kínos szereplésre, ahol egy cigányfcrum résztvevői, ki­fogásolták jelenlétét, mond­ván: a rendőrség őrzi az aj- - <tóbat(!) — pedig a körzeti megbízott csupán rendes körútját végezve, tért be a művelődési házba. Kiszolgáltatott volt, és az­nap este, agy még kiszol­gáltatottabb helyzetbe csöppent, — meg kell je­gyezni, ez utóbbiba már korántsem ártatlanul. A fórum végeztével a részt­vevők szétszéleditek. Ma­gam is a ikuíltúrház oldalá­nál parkoló kocsimhoz igyekeztem. Blättern egy fiatalasszony haladt át az úttesten, ahol . autóbusz manőverezett. Ekkor ért a helyszínre a Lada. Megállt. Hogy a buszt, vagy minket akart elengedni, nem tu­dom, de tény, hogy néhány pillanat múlva, megindult és az elejével meigütötte a fiatalasszonyt. Nem történt nagyobb baj — szerencsé­re —ám a riadalom akkor lett, amikor észrevettük, hogy az asszonyka előreha­ladott terhes. A Lada veze­tője persze észlelte a tör­ténteket és 'kiszállít. Az ijedtségtől vagy más okból — akkor még nem tudtuk — de láthatóan megttántoro- dott. Szerintünk iiKtaS Volt. Rendőrt nem kellett hívni. A gépkocsit ugyanis a körze­ti megbízott Magyar Sándor rendőr zászlós vezette. Ez volt hát a második találko­zásunk azon az estén! November harmincadiká­ra kaptam idézést a Salgó­tarjáni Városi Rendőrkapi­tányságra, ahol mint tanút hallgattak meg. Megtudtam, Hazánkban két esztendeje az adórendszer megszüle­tésekor sokan megkongat­ták a lélekharangot az újí­tási mozgalom felett. És valóban. A „mozgalomjel­leg” meg is szűnik — ezt célozza egy január elsejétől életbe lépő rendelet, amely az újításoknak másfajta környezetet, kondíciókat kíván teremteni. Remélhe­tőleg az eddigi kényszer - ideologizált munkaverseny- stílusú mozgalmat, valódi értékmérővel rendelkező, és ösztönzőkön alapuló rend­szer váltja fel. Hogy szük­ség van az újításokra, újí­tókra, azt ma még legin­kább a számok bizonyít­ják. A Salgótarjáni Kohászati Üzemekben az idén, 27 mil­lió 627 ezer forint többlet- bevételt jelentett a dolgo­zók által javasolt és beveze­tésre került 274 újítás. Ösztönzőként — természete­sen eredmények szerinti megoszlásban — több mint hárommillió forintot fizet-* hogy gyanúnk sajnos, igaz­nak bizonyult: Magyar Sándor ittasan vezetett. A rendőr, mint utóbb kide­rült, már nem volt szolgá­latban. Tettéért azonban mégis szigorúbban felel majd, mint az állampolgá­rok többsége. Az igazsághoz tartozik, hogy Magyar Sán­dor, aki már nyugdíj előtt áll, parancsnokai szerint ed­dig dicséretesen helytállt, egy nehéz körzetben, tisz­tességesen látta el felada­tát. „Kormos”, vagyis pol­gári nevén Radies Jó­zsef, amikor a kihallgatá­sára betoppanok, nem til­takozik. Megtörtén —, de lehet, a másnaposság is közrejátszik, — ül a szé­ken és maga sem érti, hogy miért van itt. Jámboran, halkan, csendesen viselke­dik. Radies József, nem olyan „bárányka”, amilyen­nek most kinéz. Hatszor volt büntetve, összesen tíz évet ülit börtönben, leg­többször garázdaságért ítél­ték el!. Valamennyi tettét ittasan hajtotta végre. Nem mondanám és nem is tar­tom őt bűnözőnek. Időről időre kiszakad a köznapi életből, s • mert a börtönö­ket járja, újból és újból megbélyegzik. Pedig próbál úgy élni, mint bárki más. Most a Nógrádi Szénbányák kányási üzemében dolgozik. Jól. keres, /zenkétrtizenhá- rom ezer forintot. Szüleivel él, Bátonyterenyém, a Dan- kó útc.n, saját házukban. Ha nem is éppen harmoni­kusan,' de rendezetten.. Sok­szor mégis _ közbesizól az al­kohol. Mint most is, hiszen itt van értelmetlenül és ön­maga számára is érthetet­len ük. A dolog azzal kezdődött, hogy kezességet váil'ialt a ^barátjának az OTP-ben. Csak áldomást inni tértek be a presszóba. Két feles, vagy négy? És nincs megél­tek ki, osztottak szét az újítók között. Hényel János a legered­ményesebb ötletgazdák közé tartozik a vállalatnál. Az évek során 103 újítása kö­zül nyolcvanötöt valósítot­tak meg. Joggal érzi saját­jának a munkahelyét, hi­szen a berendezések között, mellyel mint üzemfenntartó műszerésznek dolga akadt, talán egy sincs, amelyen ne tökéletesített volna vala­mit. Hényel János az újí­tások jövőjét is optimista szemmel látja. „Amíg lesz­nek gondolkodó szakmáju­kat szerető, tudásukra kí­váncsi I és azt kipróbálni igyekvő emberek, addig lesznek újítóötletek is, vé- lékedik. Legutóbb a hideg- hengerműben „tuningoltalk” fel egy DEMAC1 hideghen- gerlő berendezést, amely így a termelést annyira fel­gyorsította, hogy ezért más­fél millió forint nyereséget tudhatott a magáénak a vállalat, egy esztendő alatt. A kohászatban, az újítás is csapatmunka. A' berende­zések a folyamatos üzem­iás. Tudta . jól, hogy meny­nyi bajba keverte már a szesz, de mégis folytatta... Már az irányította. Ahogy mondani szokták: ezultán se kép, se hang. .. filmszaka­dás. A rendőrségen mesé­lik el neki a történtet, amelynek pedig ő a fősze­replője. Most ül és nem ér­ti. Semmire sem emlékszák, mit tehetne egyebet, mint elismeri a bizonyítékokat. Mondják neki, hogy Do- irogházán beült egy gépko­csiba és megpróbálta elin­dítani. Nem érti. hiszen mem is tud autót' vezetni... Dóczi Lajos, a feljelentő így meséli a történteket: — Jön'a sógor befelé. — Te L^jos! Kit hagytál az autóban? Ég a féklámpája •— mondja. Nem akartam hinni a szememnek, ami­kor láttam, hogy a kocsim megindul. Odarohantam, feltéptem a jobb oldali aj- jtóit, é's behuppan'tam az ülésre. Meglehetősen cifra szavakkal érdeklődtem, hogy ihová lesz a fuvar. Az is­meretlen, válasz helyett ki­ugrott, és futásnak eredt. Olyan sebesen iszkolt, hogy He is mondtunk az üldözés­iről, — hiszen kár nem [esett... Az esetet tárgyal­va, hazaindulituink. Valaki istoppolit az út szélén, hát látom, hogy az én emberem ácsingózik. Felvettük, és mondanom ■ sem kell, hogy llegközelebb a rendőrségen ‘álltunk meg. . . 1 így került „kormos” ímegiWt bajba. Ül a széken, lés' azit kérdezi,. hogy mit Ikapbat ezért, A büntetésre gondol, ugyanúgy, mint a Zászlós, aki most , ülhetne éppen vele szemben is... I A két történetet csak egy szempontból érdemes együtt kezelni: összekötő kapocs közöttük az alkohol. S akik rendszeresen italoznak, kö­vethetnek el bármiit, áldo­zatok maguk is. rend miatt nem állhatnak hosszan. Az elgondolásokat csak összmunkával, teamek­ben valósíthatják meg. Hé­nyel János is így dolgozik. Az, hogy a munkacsapatá­ban fiatalok is részt vesz­nek, biztosítja az utánpót­lást. Ami a gazdasági ered­ményeknél is fontosabb, az a szakma megszerettetése és a magas szintű tudás igé­nyének felélesztése. A jö­vőben a minőségi követel­mények egyre erősödnek majd, és talán az újító­csapatok hozzájárulnak az oly gyakran emlegetett „gazdaszemlélet'’ kialakítá­sához. Hényel Jánost már nem kell ösztönözni. Vallja, hogy akkor is igyekezne formába önteni az ötleteit, ha sem­mit sem fizetnének értük... (Persze azt is hozzáteszi, hogy a pénz sem jön rosz- szul.) Ügy vélem azonban, hogy az értékeket végre minden álszemérem nélkül el kell ismerni. A jövőben az újítások elbírálásánál pedig nem a számszerűség­re, hanem a minőségre és a jövedelmezőségre, illetve az eredetiségre kell törekedni. A teljesítményeket mind erkölcsileg, mind anyagilag fontos honorálni. Ismét mon­dom, soha nem volt még annyira- szükség a gazda­ságban a jó ötletekre, mint manapság. —cs— Venesz Károly Lengyel—NDK vámháború Csata Péter Mozgalomból szemlélet legyen Szakmaszeretet és ötletesség Soha nem volt még annyira szükség a jövedelmező öt­letekre, mint manapság. Nemcsak az új, nagy horderejű, találmányok jelenthetnek kiutat a szorult gazdasági hely­zetből. Célravezetőbbek és valóságosabbak az apró, de azonnal megvalósítható, a lehetőségeket azonban kihaszná­ló kezdeményezések. Jellemző, hogy a csodák színterének tartott Japánban a vállalatok komoly ösztönzőrendszert alakítottak ki, hogy a dolgozóikat a fejtörésre, újításokra serkentsék.

Next

/
Oldalképek
Tartalom