Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-27 / 305. szám

M : POLITIKAI NAPI I, AI* XLV. ÉVF., ^SZAM ARA: 4,30 FORINT 1989. DECEMBER 27., SZERDA Kivégezték a Ceausescu házaspárt A szabad Románia első napjai Kedd reggelre virradóan csak szórványos lövöldözés hallatszott Bukarestben. Ami­kor a televízió hétfőn este bejelentette, hogy a condu- catort és feleségét halálra ítélte egy katonai rögtöníté­lő bíróság és az ítéletet nyomban végre is hajtották, a fegyverek zaja csendesebb lett. A televízió még azt is kö­zölte, hogy a későbbiekben visszatér az ügyre és képe­ket mutat be. Ekkor nagy várakozás kezdődött, a Secu- ritate-egységek tagjai, akik­nek vezetői nyilván figyelik a rádiót és nézik a televízi­ót, az újabb közlésre, illet­ve a képanyagra várakoz­hattak. Időközben olyan ér­tesülések voltak,, hogy fel kell készülni a Securitate- egységek nagyarányú bosz- szújára. Ezért több diplo­máciai épületet megerősítet­tek és a követségeknél, az épületen belüli mozgásokat illetően szigorításokat ren­deltek el. A stratégiai pon­tokra is katonai erősítések érkeztek. A televízió bejelentésére várt az ország: ezen az éj­szakán Románia népe látni akarta, valóban igaz-e a hír, hogy a conducator kéz- . re került és megkapta mél­tó büntetését. Helyi idő sze­rint jóval éjfél után zárta műsorát a televízió, két óra­kor, s előtte bemutatta a képsorokat, amelyek kétség- bevonhatatlanul bizonyítot­ták, Ceausescu a „nép kezé­re” került. A román televízió kedden, helyi idő szerint 1.34 perc­kor felvételt mutatott beNi- colae Ceausescuról1 és Elena Ceausescuról. A képen jól látható, hogy a conducatort katonai páncélos kocsival szállították, a páncélosból valósággal kirángatták kucs- másan, kabátostól. A képsor mutatta, hogy Ceausescut orvosi vizsgálat­nak vetik alá, megmérik vérnyomását, majd Elena Ceausescu tűnt fel a képen. Később egy másik helyiség­ben a diktátor házaspár két derékszögben összetolt asz­ta1 mögött egy szoba sarká­ban ül. Ceausescun szőrme­béléses, sötét színű kabát volt látható, perzsakucsmá­ját pedig kezeivel idegesen gyűrögette, Elena Ceausescu világos színű bundában ül, prémgallérral, fején kendő. Zavartság, idegesség mind­kettőjükön. Ezek voltak a képsorok, miközben a televízió be­mondója megismételte az es­te folyamán többször ismer­tetett közleményt, amely közli, hogy a conducatort és feleségét katonai rögtöníté­lő bíróság halálra és teljes vagyonelkobzásra ítélte. Az Salgótarján testvérvárossá fogadja Temesvárt — látható a transzparenseken. Utcai harcok — a televízió előtt — Bukarestben. ítéletet a közlemény szerint de volt olyan képsor, ame- végrehajtották. A képsorok lyet hosszabb ideig nem kö- egy része alatt volt szöveg, vetett szöveg. Ceausescu halálos ítélete Hétfőn este a román televízió közleményt olvasott be, amely a következő: „1989. december 25-ikén rendkívüli katonai törvényszék ítélkezett a Nicolae Ceausescu és Elena Ceausescu felett. A vádpontok a következők: 1. Népirtás, több mint t>0 ezer áldozattal; 2. Az államhatalom aláásása a nép és az államhatalom el­len szervezett akciókkal; 3. Közjavak, városok és falvak tönkretétele; 4. - A nemzetgazdaság lezüllesztése; 5. Szökési ,kísérlet, külföldi bankokban letétbe helyezett több mint 1 milliárd dollárral; A román nép és Románia ellen elkövetett eme súlyos bű­nökért Nicolae Ceausescut és Elena Ceausescut halálra és vagyonuk teljes elkobzására ítélték. Az ítélet jogerős és azt végrehajtották.” A bukaresti rádió kedden délelőtt közleményt olvasott be, amely szerint a Nemze­ti Megmentési Front Taná­csának elnöke Ion Iliescu, alelnöke pedig Dumitru Ma- zilu lett. Ezenkívül rendeletet is­mertetett, amely szerint a választásokig miniszterel­nöknek Petre Románt, hon­védelmi miniszternek pedig Nicolae Militarut nevezte ki a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa. Ez utóbbi két ki­nevezésről szóló okmányt Ion Iliescu írta alá. A vá­lasztások jövő év áprilisá­ban várhatók. (Folytatás a 2. oldalon.) Napi 6 áldozat és 111 ezer dollár Európa végre sterillé vált A péntek déli első híradás idején szinte hinni sem akartunk saját fülünknek. A Romániából érkező infor­mációk oly váratlanok, ugyanakkor oly csodálatosak, nagyszerűek voltak... Még nálunk Magyarországon is is­meretlenek borultak boldogan egvmás nyakába, hogy végre keleti határaink mentén megdőlt kontinensünk utolsó (magái; mindvégig szocialistának kikiáltó) dikta­túrája, mely a középkor szintjére süllyesztett egy nem­zetet Európa szívében, a harmadik évezred küszöbén. Aztán, amint azt a szünet nélkül özönlő híradások is elénkí tárták, a borzalmak órái, napjai következtek. Ceausescu rendszere, ez a félszáz családtagból és néhány közvetlen kiszolgálóból álló hatalom, még nemzetközi számkivetettségének és biztos összeomlásának tudatában is a legvéresebb tettekre ragadtatta magát végóráiban. A diktátor által kiépített és benne mindvégig vakon bízó 70 ezres Securitate rémtetteit nem véletlenül hasonlítot­ta még a nemzetközi diplomácia finom nyelvezete is egy sarokba szorított patkányhoz. Világunk — sajnos — mindig bővelkedett véreskezű, egyeduralkodó államfőkben, hogy csak Pinochet, Pol Pót, Somoza, Battista nevét említsem azok közül, akik béke­időben, nemzetközi konfliktusoktól mentes időszakokban irtották szisztematikusan saját népüket, és sosem hatotta meg őket sem nemzetközi tiltakozás, sem egyéb körül­mény, törvényszerű bukásuk pillanatáig. Szándékosan csak most említem az európaiakat, Franco tábornokot, Sztálint, Rákosit, kiknek követőjeként a Ceausescu név „márkává” nőtte ki magát, 1965. március 22-től elfogásukig, 1989. december 22-ig. A két időpont között eltelt 9041 napban, melyet nem átallották „arany­korként" nevezni Romániában, olyan hatalmat építettek ki, melyet csak egy hirtelen, orkánszerűen jött forrada­lom tudott elsöpörni útjából, sajnos megszámlálhatatlan emberáldozat árán. Mert a Conducator egyedül hiába semmisült volna meg. Ezért is hittünk nehezen a romá­niai menekültek ezreivel együtt az ország sorsának hir­telen jobbra fordulásában, melyre most itt a lehetőség. A televízióban hétfő este, 20.08 órakor beolvasott hír, mely szerint halálra ítélték és kivégezték a Ceausescu házaspárt, híveiket és ellenfeleiket is váratlanul érte. Sokak szerint túl liberális volt a golyó általi halál a ne­gyedszázad alatt kioltott 60 ezer emberéletért (mely napi hat áldozatot jelent!) és az egymilliárd dolláros vagyon összeharácsolásáért, mely a huszonöt évre elosztva is napi 111 ezer (!) dollár bevétel, „tisztán”. Mindezekért méltón megfizetni a legsötétebb eszközökkel sem lehetett volna. Fizikai megsemmisítésük remélhetőleg a legesztelenebb ellenállókat is megtöri és visszaadja a sokat szenvedett román nép hitét, hiszen elnyomóik már nem térhetnek vissza. Soha többé. És Európa — évszázadok után, végre — „sterillé” vált. Mindenkivel együtt remélem. hogy végleg. Mert egyeduralkodóknak nincs helyük az öreg kontinensen. Balázs József Gorbacsov — az évtized embere Mihail Gorbacsovot választotta az „Évtized emberé­nek” a Time magazin szerkesztősége szombaton. A vá­lasztás azért esett a szovjet vezetőre, mert a lap mun­katársainak véleménye szerint: „ő az erő a nyolcvanas évek legtöbb jelentős eseménye mögött, s mert annak, amit idáig tett, minden bizonnyal szerepe lesz a jövő formálásában”. Hosszabb — több évet, vagy korszakot átölelő — idő­szak személyiségére a magazinnak mindössze egyszer volt jelöltje: 1949-ben, amikor Winston Churchill a „Fél évszázad embere” címet nyerte el. A lap 1927 óta választja meg „azokat a személyeket, akik kedvezően, vagy kedvezőtlenül, de a legjelentősebb hatást gyakorolták az adott év eseményeire”. Sztálin például 1939-ben és 1942-ben, Teng Hsziao-ping pedig 1978-ban és 1985-ben kapta meg a címet Tavaly nem közéleti személyiség, hanem a Föld, mint bolygó lett az „év embere”. Példátlan keménységgel Az első számú szovjet ve­zető mindeddig példátlan ke­ménységgel lépett fel az or­szág egységét megbontó tö­rekvésekkel szemben. Mihail Gorbacsov hétfőn rendkívül éles hangú beszédben bírál­ta és utasította el a litván párt önállósodását, s a leg­határozottabb formában adta értésre: a jelenlegi párt- és állami vezetés nem tűr el semmiféle szakadár lépést, nem engedi meg a szovjet állam széthullását. — Az egységes, szilárd és erős szovjet állam léte a je­lenleg létező bonyolult nem­zetközi biztonsági rendszer elengedhetetlen feltétele. En­nek lerombolásában, az euró­pai és világhelyzet végletes destabilizálásában senki sem lehet érdekelt — hangoztatta. A szovjet pártfőtitkár a Központi Bizottság hétfőn kezdődött és kedden délelőtt folytatódott rendkívüli ülé­sén törvénytelennek minősí­tette a litván pártkongresz- szus döntését, s hangoztatta: ez szakítás az SZKP-val. Gorbacsov egyben olyan tör­vénytervezet előterjesztését kezdeményezte, amely a Szovjetunióban megtiltja mindenfajta szeperatista szervezet működését. Befejeződött a rekonstrukció Nem volt könnyű ' az átállás Megfiatalított épületekben a tejelő tehénállomány. A karancssági termelő- szövetkezet vezetőségének és tagságának hosszabb távú, egy hullámhosszon való együttműködését jelzi az ál­lattenyésztési telep befeje­zett rekonstrukciója. A ki­vitelezéshez szükséges több tízmillió forint 5Q százalé­kát — amikor még lehetett — állami támogatásként kap­ták meg, a többi pénzt a gazdaság teremtette elő. sa­ját erőből hitel felvételével. Ugyancsak saját erőből az építési és kivitelezési rész­legükkel oldották meg a lé­tesítmény tető alá hozását, oly módon, hogy a felhasz­nált pénz nem haladja meg a tervezettet. A régi épületek megfiatalí­tása, az újak létrehozása biztosította a legkorszerűbb technika, technológia alkal­mazását. Például a pihenő- bokszos-tartást, a fejőház­ban pedig az NDK—olasz és osztrák legmodernebb fejő- berendezések használatát. A rekonstrukció eredmé­nyeként hatvan állattal nőtt a tejelőállomány, ugyan­akkor 25 százalékkal mér­séklődött a korábban itt dolgozók létszáma. Akik to­vábbra is itt maradtak há­zon belüli tanfolyamokon sajátították el az új techno­lógiával kapcsolatos követel­ményeket. Ennek ellenére sem ment egykönnyen az átállás. Ma már a dolgozók egyöntetűen vallják, hogy sokkal könnyebb és jobb így dolgozni, mint a rekonstruk­ció előtt. A világszínvonalú techni­ka, technológia alkalmazá­sa, az energiatakarékos be­rendezések, a takarmány- szállítás. a tejfejés és -tisz­títás teljes automatizálása megteremtette a feltétele­ket a hatékonyabb, gazda­ságosabb tejtermeléshez. Bár a jelenlegi árak nem iga­zolják vissza az előbbiek létjogosultságát. E teki: tetben pillanatnvilag azok gazdaságok vannak kedv zőbb helyzetben, akik h g.vományos technológiáv állítják elő a tejet.

Next

/
Oldalképek
Tartalom