Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-22 / 303. szám

* FIATALOK OLDALA * A kiskorúnak is lehet igaza Nem biztos, hogy a felnőtt téved Gyakran kérdezik a leg­különbözőbb korú emberek, miért vannak ellentétek a korosztályok között, és mit lehetne tenni ezek ellen. Az ellentétek egyik tipi­kus színtere, az autóbusz és a villamos. Gyakran látunk fiatalokat, akik olykor szemlátomást „csak azért sem” adják át a helyüket. Viszont egy fiatal lány pa­naszolta nemrég, hogy be­teg, szédülő kishúgát ellent­mondást nem tűrően felál­lította egy höLgy a buszon. Egyszer tanúja voltam, ami­kor egy iskolásifiú azonnal átadta a helyét egy botos öreg úrnak, akinek ez is csak ürügy volt a szemre­hányásra. „Ez most átadta a helyét, de a mai fiatalok olyanok, hogy az borzasz­tó. . A munkahelyeken is, rej­tetten vagy nyíltan, dúl a harc az idősebb és fiatalabb nemzedék képviselői közt. Előbbieknek sérelmes, ha felvesznek egy kezdőt majd­nem ugyanannyi pénzért, utóbbiak pedig nem nagyon tűrik a tapasztaltak részéről a „kioktatást”. A szokások, viselkedés- módok terén a kompro­misszumok kötése ajánlha­tó. Mindkét fél engedhet egy keveset, vagy pedig egyszer az egyik, máskora másik enged (például a ka­maszfiú egyik hét végén az építkezésnél segít, a másik vasárnap viszont oda me­het, ahová kedve tartja; vagy a tinédzserlányt elen­gedik diszkóba, de a meg­beszélt időre haza kell ér­nie). Tartósabb megoldást ígér, ha a szemléletmódok, az álláspontok is közelíte­nek egymáshoz. Mindkét fél figyeljen a másikra, és nyíltan beszél­jék meg elgondolásaikat, kívánságaikat, egyenrangú partnernek tekintve egy­mást a vitában, és nem ele­ve elutasítva a másik véle­ményét. (Attól, hogy vala­ki kiskorú, még lehet iga­za; attól, hogy valaki túl van a negyvenen, még nem biztos, hogy fnindenben té­ved!) Tudni kell azt is, hogy a „másként gondolko­dás” oka nemcsak az eltérő életkor, hanem a társadal­mi szerepek különbözősége is. Attól például, hogy egy — még fiatal — ember szü­lővé válik, rögtön másképp látja a gyermekért való ag­gódás, vagy a szexuális sza­badság kérdését, mint ami­kor még ő volt „gyermek”. Aki megpróbál belegondol­ni, belehelyezkedni az „el­lenfél” szerepébe, az job- jan megértheti, talán job­ban el is fogadja a másikat. Dr. Ignácz Piroska H kamasz szobája A szülők többsége nincs különösebben elragadtatva attól, hogy tizenéves csemetéje össze-vissza karistolja a íalat a seregnyi popsztárt ábrázoló plakátok felszögezésével. Ez állandó viták forrása lehet. Pedig nincs szükség veszekedésre. A kérdést egyszerűen megoldhatjuk úgy, hogy minden­ki kedvére tegyünk. Egy nagy pozdorjalemezt erősítsünk stabilan az egyik szabadon levő falra, s erre kasírozd föl a neked tetszető fotókat, plakátokat, képeket. A papírt tapétaragasztóval vagy ragasztós fóliával rögzítheted. Ha egy sort alkotnak a képek, akkor vagy a felső vagy az alsó élek legyenek egy vonalban. De lehet a képkavalkád „mű* vészi rendetlenségben” is, ahogy ízlésednek megfelel! . • • ^ -4 \ Tisztelt szerkesztőség! D iósjenőről érkezett hoz­zánk Rafa Mária leve­le, aki most lett elsős köz- gazdaságis. Bizonyára örömmel olvassa, aki oda jár, és érdeklődéssel, aki nem ismeri ezt a szakkö­zépiskolát. „Vác iskolaváros, a sok általános iskolán kívül több középfokú tanintéz­mény is működik itt. Ke­reskedelmi és Vendéglátó- ipar^ Szakközép és Szak­munkásképző Intézet, Kili­án György Szakmunkás­képző 1., Táncsics Mihály Mezőgazdasági SZKI., Egészségügyi SZKI., Ma­dách Imre Gimnázium, Lő- wy Sándor Gépipari SZKI. (Ez már a nyolcadikos pá­lyaválasztóknak is megfele­lő lista! a szerk.) Aé, én iskolám a Friss István Közgazdasági Szak- középiskola és Gyors- és Gépíróiskola. Előképének az irgalmas nővérek »Ka­rolina« polgári leánynevel, de tekinthető. 1938-tól mű­ködik a négy éves közgaz­dasági szki. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével. ____________________ 1 939-től a Szíj Miklós téri épületbe, majd az 1986/87- es tanévtől a Géza király térre járnak az iskola di­ákjai. Fris$ István nevét 1988- ban, mintegy fél évszázados működés után vette fel is­kolánk. Névadónk 1903-ban született Nagyváradon; az MTA Közgazdaságtudomá. nyi Intézetének alapító igazgatója volt. Az első világháború ide­jén — gimnazistaként — ismerkedik meg Marx és Engels tanaival. 1918- ban(!) belép a KMP-be. A Tanácsköztársaság idején a diákmozgalom résztvevője. A bukás után Londonban és Berlinben folytatja ta­nulmányait. Aj ’46-os sta­bilizációban, az államosí­tásban és a szocialista tervgazdálkodásban mint vezető gazdaságpolitikus vesz részt. A közgazdasági egyetem pénzügyi tanszé­kének vezetője, a Társa, dalmi Szemle (az MSZP folyóirata, a szerk.) főszer­kesztője. ötvenhat után a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a hatvan­nyolcas gazdasági mecha. nizmus reformja is névé. hez fűződik. Tevékenysé­géért 1970-ben állami díjat kapott 1978 októbe­rében halt meg. éhány szó a diákokról, a nevelőkről, a város­ról. Vác a| Dunakanyarban elhelyezkedő püspöki szék­helyről nevezetes. Sok üze­met, iskolát és templomot találhatunk itt. Mi Nógrád megyéből azért Vác városában tanu­lunk, mert a megyeszék­hely, Salgótarján (és Ba­lassagyarmat is) távol esik falvainktól. Napi másfél órát utazunk, vagÿ, a kol­légium falai közt tartózko­dunk. r náraink segítőkészek. Készítve az érettségi, re, sokat követelnek. Re­mélem, minden diák) meg­állja a helyét, és egykor szakképzett emberként dol­gozik majd az életben. Ad­dig is: »Mi dolgunk a vi­lágon? Tanulni erőnk sze­rint a legnemesbekért!« Rafa Mária” II szabadidő és módozatai Sok szó e?ik mostanában a fiatalok szabadidejének helyes eltöltéséről. Mindez azért olyan népszerű téma, mert ez az idő az utóbbi években vészesen csökkent. Persze mint minden, ez is relatív. Csökkent azoknak, akik valamilyen szent cél­tól vezéreltetve, vállalva az esetleges lenézést is a kitar. tó és alapos tanulásban lát­ják megvalósíthatónak a szebb jövőt. Ezeket most egyelőre hagyjuk, végezzék feladatai­kat nyugodtan. Nekik van igazuk. Sokkal inkább szem­beötlő a velük éppen kiáltó ellentétben álló azon réteg, mely napról napra, hétről hétre függetlenül év_ és napszaktól az utcán lődö­rögve tölti bőre szabott sza­badidejét. Méghogy tölti, hagyján. Az IBUSZ sarkán, a buszmegállókban, a Ta­nácsköztársaság téren kedé­lyesen trágárkodva egymás közt s az est leszálltával egyre bátrabban leszóllítgat. va a járókelőket. E közben isznak ezt-azt a nyílt utcán, s miközben jönnek-mennek, mint Pesten a villamos, az égvilágon senki nem tesz el­lenük. Naná, hogy nem. ők van­nak többségben, mert min­dig a kisebbségben lévőket választják célpontul. Örö­müket lelik a lejmolásban, a „piálásban”, s a gátlásta­lan mocskolódásban, főleg idős emberek, vagy fiatal lányok láttán. A jóérzésű embert elszomorítja1 mind­ez, mert számuk nincs csök­kenőben, s kétségbeejtő be­legondolni, hogy ők a jövő biztosítéka. Nagyon bízom abban, hogy azért a könyveiket bú­jók vannak mégiscsak több­ségben, bár ők — éppen, mert otthon vagy eldugott könyvtárszegletekben űzik hobbijukat — nincsenek szem előtt. S ha már a jövőről és biz­tosítékokról van szó... Fiúk! Hisz’ annyi most a szabad­téri könyvespavilon... B. J. Az oldalt összeállította: Ó-VARGA JUDIT Rohanó világunk —kép: kulcsár Elvis, a spicli A király meztelen Pontosabban a rock and roll egykori királya, El­vis Presley. Az ameri­kai sajtó az immár ser- dületlennek nem mond­ható ifjúság nem kis meglepetésére közölte, hogy a bálvány, a min­takép, a sztár nemcsak a hanglemezgyáraknak, a hanem* »rövetségi nyomozóirodának, az FBI-nak is dolgtzott. A bejelentés dokumentál­együtt, melyet híres- hírhedt gengszterekről, politikai gyilkosokról állított össze a cég. Esze­rint Elvis Presley a hetvenes években ma­ga ajánlotta fel szolgá­latait az FBI-nak. Ne­vezetesen azt, hogy Jane Fonda, a Beatles, és más, „az amerikai fiatalok szellemét mér­gező” sztárok „Ameri- ka-ellenes tevékenysé­géről” rendszeres tá­jékoztatja a titkosszol-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom