Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-22 / 303. szám
* FIATALOK OLDALA * A kiskorúnak is lehet igaza Nem biztos, hogy a felnőtt téved Gyakran kérdezik a legkülönbözőbb korú emberek, miért vannak ellentétek a korosztályok között, és mit lehetne tenni ezek ellen. Az ellentétek egyik tipikus színtere, az autóbusz és a villamos. Gyakran látunk fiatalokat, akik olykor szemlátomást „csak azért sem” adják át a helyüket. Viszont egy fiatal lány panaszolta nemrég, hogy beteg, szédülő kishúgát ellentmondást nem tűrően felállította egy höLgy a buszon. Egyszer tanúja voltam, amikor egy iskolásifiú azonnal átadta a helyét egy botos öreg úrnak, akinek ez is csak ürügy volt a szemrehányásra. „Ez most átadta a helyét, de a mai fiatalok olyanok, hogy az borzasztó. . A munkahelyeken is, rejtetten vagy nyíltan, dúl a harc az idősebb és fiatalabb nemzedék képviselői közt. Előbbieknek sérelmes, ha felvesznek egy kezdőt majdnem ugyanannyi pénzért, utóbbiak pedig nem nagyon tűrik a tapasztaltak részéről a „kioktatást”. A szokások, viselkedés- módok terén a kompromisszumok kötése ajánlható. Mindkét fél engedhet egy keveset, vagy pedig egyszer az egyik, máskora másik enged (például a kamaszfiú egyik hét végén az építkezésnél segít, a másik vasárnap viszont oda mehet, ahová kedve tartja; vagy a tinédzserlányt elengedik diszkóba, de a megbeszélt időre haza kell érnie). Tartósabb megoldást ígér, ha a szemléletmódok, az álláspontok is közelítenek egymáshoz. Mindkét fél figyeljen a másikra, és nyíltan beszéljék meg elgondolásaikat, kívánságaikat, egyenrangú partnernek tekintve egymást a vitában, és nem eleve elutasítva a másik véleményét. (Attól, hogy valaki kiskorú, még lehet igaza; attól, hogy valaki túl van a negyvenen, még nem biztos, hogy fnindenben téved!) Tudni kell azt is, hogy a „másként gondolkodás” oka nemcsak az eltérő életkor, hanem a társadalmi szerepek különbözősége is. Attól például, hogy egy — még fiatal — ember szülővé válik, rögtön másképp látja a gyermekért való aggódás, vagy a szexuális szabadság kérdését, mint amikor még ő volt „gyermek”. Aki megpróbál belegondolni, belehelyezkedni az „ellenfél” szerepébe, az job- jan megértheti, talán jobban el is fogadja a másikat. Dr. Ignácz Piroska H kamasz szobája A szülők többsége nincs különösebben elragadtatva attól, hogy tizenéves csemetéje össze-vissza karistolja a íalat a seregnyi popsztárt ábrázoló plakátok felszögezésével. Ez állandó viták forrása lehet. Pedig nincs szükség veszekedésre. A kérdést egyszerűen megoldhatjuk úgy, hogy mindenki kedvére tegyünk. Egy nagy pozdorjalemezt erősítsünk stabilan az egyik szabadon levő falra, s erre kasírozd föl a neked tetszető fotókat, plakátokat, képeket. A papírt tapétaragasztóval vagy ragasztós fóliával rögzítheted. Ha egy sort alkotnak a képek, akkor vagy a felső vagy az alsó élek legyenek egy vonalban. De lehet a képkavalkád „mű* vészi rendetlenségben” is, ahogy ízlésednek megfelel! . • • ^ -4 \ Tisztelt szerkesztőség! D iósjenőről érkezett hozzánk Rafa Mária levele, aki most lett elsős köz- gazdaságis. Bizonyára örömmel olvassa, aki oda jár, és érdeklődéssel, aki nem ismeri ezt a szakközépiskolát. „Vác iskolaváros, a sok általános iskolán kívül több középfokú tanintézmény is működik itt. Kereskedelmi és Vendéglátó- ipar^ Szakközép és Szakmunkásképző Intézet, Kilián György Szakmunkásképző 1., Táncsics Mihály Mezőgazdasági SZKI., Egészségügyi SZKI., Madách Imre Gimnázium, Lő- wy Sándor Gépipari SZKI. (Ez már a nyolcadikos pályaválasztóknak is megfelelő lista! a szerk.) Aé, én iskolám a Friss István Közgazdasági Szak- középiskola és Gyors- és Gépíróiskola. Előképének az irgalmas nővérek »Karolina« polgári leánynevel, de tekinthető. 1938-tól működik a négy éves közgazdasági szki. Hóman Bálint vallás- és közoktatásügyi miniszter engedélyével. ____________________ 1 939-től a Szíj Miklós téri épületbe, majd az 1986/87- es tanévtől a Géza király térre járnak az iskola diákjai. Fris$ István nevét 1988- ban, mintegy fél évszázados működés után vette fel iskolánk. Névadónk 1903-ban született Nagyváradon; az MTA Közgazdaságtudomá. nyi Intézetének alapító igazgatója volt. Az első világháború idején — gimnazistaként — ismerkedik meg Marx és Engels tanaival. 1918- ban(!) belép a KMP-be. A Tanácsköztársaság idején a diákmozgalom résztvevője. A bukás után Londonban és Berlinben folytatja tanulmányait. Aj ’46-os stabilizációban, az államosításban és a szocialista tervgazdálkodásban mint vezető gazdaságpolitikus vesz részt. A közgazdasági egyetem pénzügyi tanszékének vezetője, a Társa, dalmi Szemle (az MSZP folyóirata, a szerk.) főszerkesztője. ötvenhat után a mezőgazdaság szocialista átszervezése és a hatvannyolcas gazdasági mecha. nizmus reformja is névé. hez fűződik. Tevékenységéért 1970-ben állami díjat kapott 1978 októberében halt meg. éhány szó a diákokról, a nevelőkről, a városról. Vác a| Dunakanyarban elhelyezkedő püspöki székhelyről nevezetes. Sok üzemet, iskolát és templomot találhatunk itt. Mi Nógrád megyéből azért Vác városában tanulunk, mert a megyeszékhely, Salgótarján (és Balassagyarmat is) távol esik falvainktól. Napi másfél órát utazunk, vagÿ, a kollégium falai közt tartózkodunk. r náraink segítőkészek. Készítve az érettségi, re, sokat követelnek. Remélem, minden diák) megállja a helyét, és egykor szakképzett emberként dolgozik majd az életben. Addig is: »Mi dolgunk a világon? Tanulni erőnk szerint a legnemesbekért!« Rafa Mária” II szabadidő és módozatai Sok szó e?ik mostanában a fiatalok szabadidejének helyes eltöltéséről. Mindez azért olyan népszerű téma, mert ez az idő az utóbbi években vészesen csökkent. Persze mint minden, ez is relatív. Csökkent azoknak, akik valamilyen szent céltól vezéreltetve, vállalva az esetleges lenézést is a kitar. tó és alapos tanulásban látják megvalósíthatónak a szebb jövőt. Ezeket most egyelőre hagyjuk, végezzék feladataikat nyugodtan. Nekik van igazuk. Sokkal inkább szembeötlő a velük éppen kiáltó ellentétben álló azon réteg, mely napról napra, hétről hétre függetlenül év_ és napszaktól az utcán lődörögve tölti bőre szabott szabadidejét. Méghogy tölti, hagyján. Az IBUSZ sarkán, a buszmegállókban, a Tanácsköztársaság téren kedélyesen trágárkodva egymás közt s az est leszálltával egyre bátrabban leszóllítgat. va a járókelőket. E közben isznak ezt-azt a nyílt utcán, s miközben jönnek-mennek, mint Pesten a villamos, az égvilágon senki nem tesz ellenük. Naná, hogy nem. ők vannak többségben, mert mindig a kisebbségben lévőket választják célpontul. Örömüket lelik a lejmolásban, a „piálásban”, s a gátlástalan mocskolódásban, főleg idős emberek, vagy fiatal lányok láttán. A jóérzésű embert elszomorítja1 mindez, mert számuk nincs csökkenőben, s kétségbeejtő belegondolni, hogy ők a jövő biztosítéka. Nagyon bízom abban, hogy azért a könyveiket bújók vannak mégiscsak többségben, bár ők — éppen, mert otthon vagy eldugott könyvtárszegletekben űzik hobbijukat — nincsenek szem előtt. S ha már a jövőről és biztosítékokról van szó... Fiúk! Hisz’ annyi most a szabadtéri könyvespavilon... B. J. Az oldalt összeállította: Ó-VARGA JUDIT Rohanó világunk —kép: kulcsár Elvis, a spicli A király meztelen Pontosabban a rock and roll egykori királya, Elvis Presley. Az amerikai sajtó az immár ser- dületlennek nem mondható ifjúság nem kis meglepetésére közölte, hogy a bálvány, a mintakép, a sztár nemcsak a hanglemezgyáraknak, a hanem* »rövetségi nyomozóirodának, az FBI-nak is dolgtzott. A bejelentés dokumentálegyütt, melyet híres- hírhedt gengszterekről, politikai gyilkosokról állított össze a cég. Eszerint Elvis Presley a hetvenes években maga ajánlotta fel szolgálatait az FBI-nak. Nevezetesen azt, hogy Jane Fonda, a Beatles, és más, „az amerikai fiatalok szellemét mérgező” sztárok „Ameri- ka-ellenes tevékenységéről” rendszeres tájékoztatja a titkosszol-