Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)

1989-12-20 / 301. szám

lillÓGRÁDI TÁJAKON... !—Qr: ÍBÍEXEN ÉRKEZETT... MAI AJÁNLATUNK ^ mű$mki v&Ln) fásom b M •' "' y Jf, ? ' pp r *9 A tintai szellem fennmaradt Ezekben a napokban — csendben, szerényen — év­fordulót finnepei : Salgótarján egyik legrégebbi oktatá­si intézménye. Nem hívtak meg rendezvényeikre ve­zető személyiségeket, -nem osztanak jutalmat, kitünte­tést. A Petőfi Sándor Általános Iskola nem iskolaalapí­tási évfordulót ünnepel, hiszen „csak” 119 éves. Az iskolaépület felavatásának hatvanadik évfordulójára, múltjukra, hagyományaikra emlékeznek, és egyben kovácsolják a jövőt. KOSSUTH RADIO: £.05: Hangszemle £.20: Eco-mdx. 8.50: Külpolitikai figyelő 9.00: Egésznapos ÜRH­közv. az Országházbél 11.05: Niépdalikörok és clterazemak airoik 11.35: A kígyó pillantása. Sauiliius Tomas KomJrotas regénye rádióra alkalmazva 12.45: Törvénykönyv 13.00: Klasszikusok délddöben 14.05: Beszélni nehéz 14.15 : Akácos üt. . . Ágh Istvám novellája, ism. 14.39: A bécsi Johamm Strauss zenekar két Leháir-keringőt játszik 15.00; Zengjen a muzsikai 15.30: Westennfilmek zenél a London Stúdió Orchestra előadásában 16.00: Tizenhat óra 16.15 : Zeneisikolásoknaik, zeneiskolásak muzsikálnak 16.25: Kenguru 17.00: Védtelenül? 17.30: Beszélgessünk zenéről 18.05: Láttuk, hallottuk, olvastuk 19.50: Változatok cimbalomra 20.00: Gong. 20.10: Hírek, érvek, vélemények. 20.30: Az Állami Népi Együttes felvételeiből 21.03: Feltámadás Maikucskán. Szabó Dezső regénye rádló'ra alkalmazva 22.00: Hírvilág 22.30: Megszámiáttatunk 22.40: Vallások vilá’ghíradója 23.10: Operaest PETŐFI RADIO: 8.05: Rivaldafényben : Paul Simon 9.05: Randevú a Jókaii- klubban 10.05: Hajszálgyökerek 10.20: Slágerről slágerre 11.05: Családi tükör, ism. 11.35: Rólunk van szó! ll.H : ZÖM paradicsom,. Óvodásak műsora 12.10: Nóta archívum 13.05: A tegnap slágereiből 14.00: Boldog születésnapot! 15.05; poplabor 16.00: Tairtóshulláim 17.05: Kölyökrádíó 17.30: ötödik sebesség 18.30: Popregiszter 19.05: Garázs 19.35: Egy hajóban 20.05: Albumajáníat 21.05: Közkívánatra ! 22.02: Aki húszéves koromig voltam 22.50: Az élő népdal, ism. 23.10: Sporthíradó 23.20: a dzsessz története. 80/53. rész melléklete. Mlles Davis felvételei 24.00: Magyar énekkarok madrigál- felvételeiből BARTOK RADIO: 9.15: Haydn: B-dúr (A királynő) szimfónia No. 85. 9.40: Igor herceg. Részletek Boragylo operájából 10.35: A magyar nyelv századai 10.50: Talán egy délután. Szakonyd Károly novellája 11.10: Barakk z* *ene 12.05: Josef Suk hegedül, Dagmar Platilova hárfázlk 12.56: Radioton korongókróll 13.00: 350 éve született Racine, Pereskedőik Racine komédiájának rádióvá! tozato 13.54: Magyar daloiskert. Csaj'bók Terézia énekel' 14.07: Philip jenes nemzetközi rézfúvós kamarazenei fesztivál Barcs 14.40: Don Giovamm. Részletek Mozart operájából 15.40: Hamgszenszólók 16.05: Zenetörténeti értéktár 17.00: Kapcsoljuk a 6-os stúdiót. (Elő) 18110: Szimfonikus táncok 18.30: v matertnskom jazyku A Magyar Rádió szlovák nyelvű nemzetiségi műsora Szegedről1 19.05: Bécsi kamaramuzslk» 20.05: Kapcsoljuk a Budaipest Kongresszusi Központot. (Élő) 22.10: Régi fúvószene 22.20: ÜJ kamarazenei felwételetnikből 23.15: Rádiószínház. Az ismeretlen nő. Alekszaindr Biok színművének rád ló- változata MISKOLCI STUDIO: 5.55: Műsorismertetés, hí­rek, Időjárás, útinform. £.16: Információk. 6.20: Észak-ma- gyarounszáigi ikrőnika. 6.30: Hírek, lapszemle (Kossuth). 6.45 : Gazdaságközeiben. 7.30 : Szóvá tették, megkérdeztük. 16.30—18.30 : Kereskedelmi, in­formációs, zenés műsor. MAGYAR TELEVÍZIÓ: TV I.: £.00: Tévétorna nyugdíj ásóiknak £.05: Stúdió, ’89. A televízió kuli urálié hetilapja, ism. 8.50: Képújság 8.55: Az onszágházbói Jelentjük. . . Tudósítás az Országgyűlés deoemberi ülésszakáról 16.45: Hírek 16.50: Déli videoújság. A szegedi körzeti stúdió műsora 17.00: Správy. Hírek szlovák nyelven. A szegedi körzeti stúdió műsora 17.05: Betüreklám 17.10: Kézenfogva. Értelmi fogyatékosok érdekvédelmi műsora 1725: Sorstársak. A pécsi körzeti stúdió rehabilitációs magazinja 17.45: Alpok-Adria magazin, öt ország tartományi és körzeti stúdióinak közös műsora a pécsi stúdióból 18.05: Reklám 18.10: A világ múzeumiad. Mexikói Antropológiai Múzeum. NSZK Ismeretterjesztő film 19.00: Reklám 19.10: Esti mese Kacor kalandjai Kaieor találkozik Amálkával. Csehszlovák rajzfilm 19.20: Reklám 19.30: Híradó 20.00: Reklám 20.05 : Oratórium-bérlet. A Magyar Rádió és a Magyar Televízió közös oratórium- estje a Budapesti Kongresszusi Köz- 8 pontban. A szünetben: 20.40: Az Országházból jelentjük. . . összefoglaló az Ország­gyűlés mai napjáról 22.10: Reklám 22.15: OJ világ. Külpolitikai képes krónika 23.00: Híradó 3. TV 2.: Kudíi'k Júliával és Antail Imrével 17.00: Képújság 17.15: Tv 2. Benn e : Reklám, Riportok, Időjárás, Zene 17.45 : Torpedó Telefonos játék 18.00: Telesport 18.25: Gyerekeknek! 18.45: Tv 2. 19.00: Alvilági kérő. Tévéjáték. (1978), Ism. 19.28: Tv 2. Benne : Polip. (Popsaóáta) 19.55: Hollandia—Brazília. Válogatott labdarúgó- mérkőzés. Közvetítés Rotterdamból A szünetben: Hírek. 21.50: Nap zárta 22.35: Nijinsky emlékére Angol balettfilm 23.15: Tv 2. BESZTERCEBÁNYA : 1. MOSOK: 9.30: Angol tv-sorozat, Ism. 10.23: Az éveiket nem lehet megállítani 16.15: A szocialista onszágok életéből 16.40: Süketek tv-klubja 17.00: Jegyzetfüzet 17.15: peter és Jam. Tv-Játék 18.20: Honvédelmi magazin 19.00: Esti mese 19.30: Híradó 20.00: Vacsora az eszkimóknál, dakumenitu mf Hm 20.40: A keringők királya. NDK—osztrák film 22.35: Fúj a szél, holland dokumentumfiim 2. MŰSOR: 16.00: Barátság a Vezúv alatt, dokumentumfim 16.25: Szovjetunió— Csehszlovákia jégkorongmérkőzés 18.50: A kontakt stúdió 19.10: Torna 19.30: Híradó 20.00: Meg kellett volna mondani. Tv-játék 20.45: Szlovák dokumentum- filmek 21.30: Híradó 22.00: Vllághíradó 22.15: önök kérdeznék, mi válaszolunk.., MOZIMŰSOR: Salgótarjáni November 7.1 Fél 4. háromnegyed 8 és 8-től'> Drágán add az életed. G6) Színes, szlnkr. amerikai bűn­ügyi akclófiilm. — Kamara: A bűnbánó. Színes, szinkro­nizált, olasz bűnügyi film. — Balassagyarmati Madách: Fél 4, háromnegyed 6 és 8-tól: Országúti disco, színes, szink­ronizált amerikai akciófilm. — Kamara: Az én XX. száza­dam. — Bátonyterenyel Bá­nyász; Aszok ásza. színes, szinkronizált francia filmvíg­játék. — Petőfi: Ne ébreszd fel az alvó zsarut. Színes, szinkronizált francia krimi. — Pásztó: őslények országa, szí­nes magyarul beszélő ameri­kai rajzfilm. — pásztó: Fél 8-tól: Egy kisebb Isten gyer­mekei. ire emlékeznek? Arra, hogy az iskolát az 1867-es kiegyezés utáni gyors ipari fejlődés időszakában,' 1870-ben ala­pította a mai kohászati űzet mek elődje, a Salgótarjáni Vasfiinomító Társulat. Né­hány évtized alatt a vas­gyári népiskola a vármegye egyik legrangosabb, legdina­mikusabban fejlődő oktatá­si intézményévé vált. A vállalat 1928-ban úgy döntött, hogy a régi iskola- épület toldozgatása helyett új iskolát épít, és 1929 no­vemberében fel is avatták Rimamurányi úton az ország egyik legkorszerűbb társula­ti iskoláját. Avatóbeszé­dében Klébelsberg Kuno vallás- és szakoktatási mi­niszter mondotta: „...Az is­kolaépítés nem luxus, ha­nem a legprogresszívebb be­fektetés”. Valóban. A központi fű­téssel, tornateremmel és fürdővel ellátott épületben öröm volt tanulni és taníta­ni. Az eredmények sem maradtak el. A közniyelv szerint ma is acélgyárinak nevezett iskola mindig ké­pes volt és képes ma is a megújulásra. A patinás épü­let falai között történt évti­zedekig az acélgyár számá­ra a tanoncképzés, a felnőt­Egymást követően keit nap, vasárnap és hétfőn Kos­suthon és Petőfin egy-egy érdekes, emlékezetes műsor foglalkozott az emberi ma­gánnyal. A Neveletlenek so­rozat legújabb darabja egy kamaszfiúrói szólt, aki apa nélkül felnőve és teljes kör­nyezetétől- alaposan elütve a különállást egészen magas fokra fejlesztette. Péter sas­madár szeretne lenni. .. vagy akármilyen madár csák „szabad legyen”. A Gáspár Sarolta, Her- czeg 1László, Horváth Ida és a szerkesztő Sárospataki Zsuzsanna, rádióscsapat ez­úttal is olyan alannyal ia- lálikoztatott bennünket, aki úgy különleges, hogy akár mi magunk is lehetnénk. Péter azonban maga a meg­testesült magány. Tanulni nem szeret, csak ha nagyon szükséges, akkor veszi kéz­be a könyvet. Társaitól el­húzódik, csúfolják, anyjá­val kisgyereket játszik, de amikor egyedül van egé­szen más. Tornyokat épít fából, vasból, tizenvalahány méter magas ingó-bingó tá­kolmányokat, amelyeket még a képzeletével is tovább gaz­dagít. A tornyok azonban valódiak! A környék ször- nyűlködve figyeli, miikor dőlnek össze. Péter talán több is mint „neveletlen gyerek”. A műsor ezt a kü­lönállást kereste a nyitja fe­tek továbbképzése, de mű­ködtek itt egy ideig gimná­ziumi osztályok. Itt indult a városban először matemati­kai, majd testnevelési tago­zat Noha az iskolát elsősor­ban sporteredményeiről is­merik, nem lebecsülendők tantárgyi, kulturális ered­ményeik sem. Nem múlik el év egy-egiy megyei, sőt or­szágos siker nélkül. — Most éppen milyen megújulási terveik vannak? — kérdezzük Orosz Sándor- nét, az intézmény igazgató- helyettesét. — Egy új iskola'modell megvalósításán munkálko­dunk. A hagyományainkra, speciális helyzetünkre nö­vekvő mértékben kívánunk támaszkodni a jövőben. Sportos, nyelvi modellt formálunk, melyet alsó tagozatban kiegészítünk az egészséges életmódot és a környezetvédelmet is jól megalapozó erdei iskolával. Ugyanis a Galyatetőn, cso­dálatos környezetben lévő sfházunkat minden év­szakban célirányosan akar­juk hasznosítani. A sport­ági osztályok körét is sze­retnénk bővíteni, újabb la, de valahogy nem talál­ta, vagy csak én nem ér­tettem. Volt ugyanis egy kulcs­mondat, amit éppenhagy mellékesen említett a gond­terhelt és önmagát vádló anya: „egyszer, amikor még óvodás korú volt Péter, a homokozóban várat épített, mint mások. Valaki rálé­pett a kezére és a várat is összerontották... Akkor fél­revonult és á tér sarkában épített tovább...” Ezután nem lehet csoda, ha Péter felmászik a fákra és legszí­vesebben ott fent üldögél. A tornyokat is azért építi és sasmadár is azért szeret­ne lennii. merit kerüli a ..tö­meget”. Szomorú sors, és na­gyon nehéz. Ha az emlber nem tudja megszokni, hogy a homokozóban (életben) tülekedés van. hogy a ke­zünkre itt-ott rálépnek, sőt néha még a nyakunkra is, ha nem tanulja meg ezt a fajta „harcot?’’ játékosan- komolyan, mint a farkas­kölyök a verekedést — nos, akkor nem csoda, ha egy szép vasárnapon a Nevelet­lenek műsor főszereplője­ként arról beszél, miért jó a fán ülni. Semmi esélye Pé­ternek arra ugyanis (és soha nem is volt), hogy egy tér sarkában mindenkitől füg­getlenül várat építsen. Arra pedig végképp semmi, hogy valaha is sasmadárként fel­emelkedjék a homokozóban sportágak — tenisz, vívás, birkózás — felhasztjálásá- val. Ügy tervezzük, hogy is­kolaotthonos rendszerben, német és angol nyelvet is oktatva végezzük az után­pótlás-nevelést. — Lesznek nyelvtanára­ik? — Már vannak is. Ebben a tanévben például három — a németet folyékonyan be­szélő — tanárt foglalkozta­tunk. Orcsztanáraink közül, pedig többen. intenzív át­képzésen vesznek részt. — Az embernek van olyan érzése, hogy a nagy múltú iskola kitűzött cél­jait az akadályok, az itt-ott jelentkező bizalmatlanság, kétkedés közepette elérte és el akarja érni. — örülünk, ha így lát­ja... A régi rimai szellem mindmáiig fennmaradt. Mi benne élünk a gyártelepi környezetben. Szoros a kap­csolatunk a nagyüzemmel, a szülőkkel, együtt formáljuk az iskola arculatát. — Az ünnepi rendezvé­nyük arról tanúskodik, hogy a nevelők és a gyere­kek kapcsolata közvetlen, a légkör szinte családias. Leg­alábbis erre lehet (következ­tetni abból, hogy a pedagó­gusok és a gyerekek együtt szerepeltek a látványos és színvonalas műsorban. — Igen. Nálunk a hagyo­mány, hogy sokait vagyunk együtt a gyerekekkel. Most egv szép kórusművet adtunk elő énekkarunkkal közösen, és az “egyik fiatal tanárunk verset mondott. Gyakoriak a közös vetélkedők, sportver­senyek, kirándulások, ta­nítványainkkal. Ez talán ab­ból is eredeztethető, hogy sok nevelőnk itt járt álta­lános iskolába is... — Az erdélyi stílusban épült iskola külső képileg nagyon szépen megújult. — Négy éve tart már a műemléki védelem alatt ál­ló épület szakszerű felújí­tása. Talán a fennállás 125 évfordulójára, 1995-re tel­jes egészében be is fejező­dik. Ehhez persze az szük­séges, hogy a fenntartók a XX. század végén is — Klébelsberg Kunóhoz hason­lóan — fontos befektetésnek tartsák az iskolafejlesztést. (M. K.) anqszóró mellett Hogyan tetszünk lenni? egymás fölé. kezére lépőik feje Szinte e műsornak foly­tatása egészen más megkö­zelítésből, de mégis a ma­gány oldaláról szemlélve az életet a Hogy tetszik lenni? (Petőfi, hétfő) legutóbbi adá­Dr. Gyökössy Endre, re­formátus lelkész-pszicholó­gus adott erőt mindazok­nak, akik végképp nem hisznek az emberi kapcso­latok építő erejében. A lé­leknek óriási tartalékaira rendkívül meggyőzően mu­tatott rá, ebben a beszél­getésben a külhonban is ismert lelkész-pszichológus — akár az egészség megőr­zésében is! Dr. Gyökössy — ha jól értettem — a Danubius Rádió állandó műsorvezetője egy bizonyos fajta rádiós szolgáltatásban. Ez leginkább azon a lelki- segélyen (ő Kuka-szolgálat­nak nevezi!) alapszik, hogy meghallgatják az embert. Egészen fantasztikus, hogy mit jelent e puszta tény — ^meghallgat valaki”. A lel­kész megbizonyosodott ar­ról, hogy a kibeszélése a dolgoknak egyben valódi gyógyírként is működhet, sőt preventive-meg előzés­ként is az egészség megőr­zésében. A lelki szorongá­sokról eddig is tudható volt, hogy feldolgozatlan belső problémáink gyűjtőpontjatt képezik és egy idő után a lélek betegségét okozhat­ják. A lélek betegsége azonban, „áttevődik” a test­re és ott szervi stb. meg­betegedéseket hoz létre. Ez így azonban tisztán? egész­ségügyi probléma ' lehetne. Mégsem az. Számomra a leginkább meglepő az az állítás volit, hogy az ember egész éle­tében mindössze, vagy húsz százalékban használja fel mások érdekében stb. az úgynevezett pszichikus ener­giáját. A„ többit magával viszi a sírba. Meghallgatni másokat, együttérzést tanú­sítani, figyelni a másik gondjára is, sokszor csak bólogatni, vagy hümmögni, vagy egyáltalán valamifé­le kis jót tenni, hogy érez­ze az embertárs — nem va­gyunk rideg ellenséges „fe­lek”. Van' aztán olyan lel­késztársa, vagy segítője is dr. Gyökössynek. aki nem tesz mást csak felül a vo­natra (vonatokra rendsze­resen) és elutazik bárhová, mondjuk Ceglédre. A szem­ben ülőtől megkérdezi „hát, maga hogy van...” Az em­berekből dől a mondanivaló. Ez jót tesz, ez gyógyít, ez megelőz. A világ állapotait figyel­ve minden érthető, ha mi a lelkünk teljes energiájának csak egynegyedét haszno­sítjuk. .. Akkor semmin * sem kell csodálkoznunk.

Next

/
Oldalképek
Tartalom