Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-15 / 297. szám
1989. DECEMBER 15.. PÉNTEK NOGRAD 3 Jogszabályok foglyai Az OTP helyett orvoshoz járnak „Csak KB-tagságot vállalok...” Beszélgetés Grósz Károllyal A hét végén tartja kongresszusát a Magyar Szocialista Munkáspárt, amelynek egyik szervezője Grósz Károly, ez alkalomból interjút adott az MTI— Pressnek. Nem tudom, létezik-e olyan ember ma Magyarországon, aki nem fordult még az OTP-hez soha. Mivelhogy a bérből élők pénze nem sok mindenre elég (főleg nem lakásépítéshez, -felújításhoz), kölcsönöket vesznek íel. Ki sokat) ki keveset. A mamutintézmény tisztes kamat ellenében segít minden munkaviszonyban lévő állampolgárnak. Magára vállalja a vállalati kamatmentes kölcsönök kifizetését is.-— Társasházban laktunk hosszú évekig, az idén sikerült elcserélni családi házra a betonkockát — mondja Fejes Béla. a Balassagyarmati Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára. — Ez. a ház eléggé lerobbant állapotú, nincs csatorna, nincs csempe, így tulajdonképpen rosszabb körülmények közé kerültünk, mint régen. Mivel a pénzünk kevés volt, gondolkodtunk rajta, hogy mit lehet csinálni. Legjobb •megoldásnak a vállalati kölcsön látszott. A feleségem érdeklődött a vállalatnál, ahol támogatták az elképzelést. Április 25-én elkészítettük a költségvetést a felújításhoz. Ezt a kérelemmel egvütt benyújtották a feleség vállalatához. A vállalat a kérelmet elbírálta és értesítette a dolgozót, hogy megkapta a harmincezer forintos kamatmentes kölcsönt. A vállalat az értesítést augusztus másodikén postázta. Természetesen kötöttek egy szabályos szerződést is, amelvben mindkét fél kötelezettségeit rögzítették. A kiértesítéskor a vállalat kérte, hogy jelöljék meg azt a pénzintézetet, ahová a pénzt utalhatják. A kölcsönigénylők a balassagyarmati OTP- fickot jelölték meg. Megnyugodtak, elkészülhet végre a fürdőszoba. — Vártuk az OTP kiértesítését, hogy megérkezett a pénz, nem nyugtalankodtunk — mondja Fejes Béla. — Augusztusban sem izgultunk, tudtuk, kis időnek el kell telni, amíg ideér a pénz. Egy idő után szóltam a feleségemnek, hívja fel az OTP-t. mert jön a hideg, s nem tudjuk befejezni a munkálatokat. Û többször telefonált, de soha nem volt ott az illetékes. Amikor mégis megtalálta, már november volt. És, akkor derült ki. hogy augusztus 25-e óta ott van a pénz, csak nem értesítettek bennünket. Rajta ültek, használták. De az igazi meglepetés még ezután következett. Közölték a' feleségemmel, hogy telekkönyvi szemlét, költségvetést és költségigénylési lapot kell beadni. Nem értettük, miért kell még egyszer beszerezni az okmányokat, hiszen a vállalati kamatmentes kölcsön igénylésénél már egyszer megtettük. Ennek ellenére mi előkészítettük az iratokat. Ám ez még mind kevés — mondták, helyszíni szemlét is kell tartani. Meg is történt a helyszíni szemle, az OTP elismerte a kölcsön jogosultságát. Tehát még egyszer eldöntötték, amit a vállalat már eldöntött! A múlt hónap végén Fejeséknek telefonáltak az OTP- ből, hogy még ez sem elég, mert csatornabekötési engedélyt kell kérni, ez az akadálya a kifizetésnek. — Ez volt az a pont, amikor azt mondtam elég — fűzi tovább a mondatokat Fejes Béla. — Fölhívtam az OTP vezetőjét, hogy hajlandók-e kifizetni a harmincezer forintot. Azt mondta, hogy csak akkor, ha megvan a csatornabekötési engedély. Én ebben az intézkedésben nemcsak a bürokratikus ügyintézés torzszülöttjét látom, hanem) az állampolgár semmibevételét is. Hozzáteszem, hogy ezzel az intézkedéssel nekem jelentős anyagi veszteségeket okoztak. Most már csak anyagi kártérítés mellett vagyok hajlandó felvenni a kölcsönt, mivel hosszú ideje használják a pénzünket. Az OTP visszaél monopolhelyzetével, s azt gondolja, hogy ezt kénye-kedve szerint megteheti. Az ügyfél nem érti, miért nem értesítették, amikor megérkezett a pénz. Nem érti, miért nem fizették ki neki a vállalat pénzét. Nem érti. miért kell újra beszerezni az okmányokat, mikor már egyszer megtette. Nem érti. mire föl ez a nagy bürokrácia. — Úgy gondolom, hogy, amikor Fejesék aláírták a megállapodást, jelentkezniük kellett volna, hogy mi a következő teendőjük — mondja Csapó Miklósné\ az OTP balassagyarmati fiókja hitelcsoportjának a vezetője. — Mi több száz ügyet bonyolítunk le. arra nem vagyunk berendezkedve, hogy mindenkit kiértesítsünk. Fejeséket sem értesítettük, hogy megérkezett a pénz. Ügy gondolom, akinek a pénz kell, annyit megér neki, hogy érdeklődik. Meglehet nem kötelessége az OTP-nek kiértesíteni az ügyfeleket, de az ügyfeleknek sem kötelességük tudni, hogy nekik kell érdeklődni. Sokféle ember megfordul az OTP-ben, vannak akik tájékozottak, vannak, akik nem. — Amikor jelentkeztek, mi kértük a nyomtatványokat, elmondtuk mire van szükség — folytatja a csoportvezető. Nekünk ellenőrzési kötelezettségünk van a vállalati kölcsönök felhasználását illetően. Ez elöl mi nem bújhatunk kií Beadták az okmányokat, de sajnos a költségvetés hiányos volt. Hiába küldték el az okmányokat a vállalathoz, nekünk is kell. Erre jogszabályok vannak, ez törvény. Ezt nem' mi találtuk ki. A jogszabályok módosítása nem rajtunk múlik. Nekünk is jobb lenne, ha bizonyos ösz- szeghatárig eltekintenének ezektől a kötöttségektől. ' A nénz egyébként a lakásépítési alapkiegészítési számlán van Salgótarjánban. Ez az ügyfél rendelkezésére áll. Az OTP nem forgathatja, nem csinálhat vele semmit. Ha Fejesék nem veszik fel a harmincezer forintot, akkor idővel visszautaljuk a vállalatnak. Szabály az szabály! Ügy tűnik, a jogszabályok béklyójából nincs kiút. Pedig, hát azt gondolná az ember, ha rossz a jogszabály, azt módosítják. Márpedig aligha vitatható, hogy ezen jogszabály felett eljárt az idő. Valakinek esetleg javasolni kellene a módosítást. De addig mi lesz Fejes Béláékkal és a hasonló cipőben járókkal? Esetleg az OTP helyett az orvoshoz járnak, s nyugtátokat szednek. Adám Tamás — Ön mostanában sokat járja a vidéket, találkozik emberekkel. Hogyan érzi magát a kongresszus előtt? —■ Nagyon vegyesen. Tiszteletre méltó, ahogyan a párttagság egy jelentős része érzelmileg ragaszkodik a Magyar Szocialista Munkáspárthoz. Ebben a kötődésben nagyon sok a nosztalgikus elem; a múlthoz, a múlt eredményeihez való feltétlen ragaszkodás. Van ebben a vonzódásban egv igen racionális momentum is, nevezetesen az. hogy a magvar politikai palettának leeven még egy baloldali pártja. Régóta yallcm, hogy a baloldal nem állhat egy pártból. Ezt mind többen kezdik felismerni. Átmeneti szituációban vagyunk: van tagság, de nincs vezetés az MSZMP-ben. Mozgalmunk jelenleg szervezetlen, a párt szervezéséhez ugyanis három-négy országos központ sem elég. A kongresz- szusnak most azzal a feladattal kell megbirkóznia, hogy az MSZMP-nek legyen vezetése. — Mennyit dolgozik naponta? — Átlagban tizennyolc órát. — Szervczőútja során számtalan jelét tapasztalhatja annak, hogy az ország válságban van. Önt miként éri az a diagnózis, hogy az országot az MSZMP juttatta válságba? — Ez az állítás egyszerűen nem igaz. Az effajta megállapítás mostanában Parlamenti fenyőünnep A páriámén!i fenyőfa ér- állal is 14 méteres lesz, akárcsak a korábbi élekben, ezúttal is a Veszprémi Erdőgazdaságból érkezik, és egy mázsa szaloncukorral díszítik fel. Mégis, az ünnepségen szinte minden más lesz, mint az elmúlt 35 érben volt — mondta Haraszti István, az ünnepség főszervezője az MTI érdeklődésére. Az 1989-es fenyőfaünnepséget nem a budapesti úttörőelnökség rendezi, hanem az Országgyűlés és a kormány, következésképpen nemcsak úttörők. hanem más gyermek- szervezetek tagjai is ott lesznek az Országházban december 25-én, illetve 26- án. Az eddigi Budapest— vidék részvételi arány is változik, a meghívott 2400 gyermek közül csupán 400- an lesznek fővárosiak. A fenyöünnepségre érkező vidékiek háztól házig való utaztatásáról, étkezéséről, budapesti városnéző körutak szervezéséről döntően a megyei tanácsok gondoskodnak. Ezúttal ország- gyűlési képviselők is lesznek a gyerekek kíséretében, akik bemutatják az Országházat, mint műemléket és mint a legfontosabb politikai intézményt. divatos. Az országot elsősorban a nemzetközi gazdasági körülmények juttatták válságba. Éveken át mondtam, s most is vallom, hogy az úgynevezett puha piacon kényelmesen ellu- bickcltunk és eközben azt hittük, hegy eredményeket érünk el. A világ pedig rohant előre. A válság másik c-ka az, hogy az ország néhány vezetője a vágyakat összetévesztette a lehetőségekkel. Nem vállalták fel a gazdasági átrendeződés társadalmi-politikai következményeit. Ebben aduban nem az MSZMP a ludas. Az ország nem náev-öt emberből állt, hanem több tízezer, százezer, millió emberből. Hasonlóképpen a kcimán.v- zó párt sem csak egv-két ember pántja volt. Amit most felhasználnak az MSZMP ellen, igenis demagógia. Ezen cseppet sem csodálkozom, meg kell szokni a •többpárti endszergs keretek között. A pártok kihasználják egymás gyengéit, sőt, el is torzítják azokat. Eev magasabb politikai kultúrában ezt azonban a pártok nem engedhetik meg maguknak, mert tudják, hogy a vádaskodás, visszaüt. — Hány tagja van az MSZMP-nek? A legkülönbözőbb adatok láttak eddig napvilágot. — Hatvannégyezer és néhány száz tagunk van, ők •aláírással erősítették meg tagságúikat. Legalább hatvanezer tagot tesz ki a számos kollektív levél. E leveleknek azonban utána kell még járnunk, ezért kerülhettek forgalomba a 120 ezres tagságról szóló hírek. Nálunk mindenki társadalmi munkában dolgozik-, egyetlen függetlení- vtt munkatársunk sincs. Ez megnehezíti a nyilvántartást. — Mikor jegyzik be a pártot? — A hivatalos kérés még Elvrmaiban van, pontosabban már csak a választ várjuk az illetékes hatóságoktól. A fő célunk különben is /. hogv működőképes párt ojjön létve. — Sokak szerint ön tavaly májusban még a magyar progresszió egyik éllovasa volt, ma már viszont a konzervatívok táborába sorolják. Az, hogy ki a haladó és ki a konzervatív — ina- uyon szubjektív dolog. Manapság könnyen, dobálják a jelzőket az emberek, A címkéket úgy osztogatják, mint a borravalót. Egyáltalán, nem hat meg, ha azt mondjak mám, hölgy konzervatív vagyok. Persze, nem mikid- offv, hogy ki mondja rólam, hogy mi vagyok. Én a magam lel kiismer été vei elszámoltam. Ugyanazt akarom ma is, mint, amit ’88 májusában a pártértekezleten. Hosszas vívódások után ,i uit ott am el ugyanis arra a felismerésre, hogy a „konstrukcióban” van a hiba. — A társadalmi rendszerre gondol? — Távolról sem, hanem a politikai intézményrendszerre. Maga a társadalmi: mechanizmus mem működik jól. A politika működése korszerűtlen és nem teljesítményorientált. A rossz társadalmi-politikai konstrukció tág teret adott, a kontraszelekciónak. A döntési rendszerben túl sok volt a szubjektivitás. Ez nem az emberi tévedésekre, vagy rossz- indulatra vezethető vissza, hanem egyszerűen arra, hogy hiányzóit a bírálat, a kontroll. Akinek nagyobb volt a személyes piesz'tízse, annak volt igaza, akár tévedett, akár nem. Így jöhetett lét- le az a helyzet, hogv minden jó szándék ellenére, a XIII. kongresszus rossz kong- íesszusmak bizonvult. Az emberek jóindulata ellené- í e ez a kongresszus ’ na- gve; lökött az ország szekerén ahhoz, hogy gazdasági kátyúba jusson. Nekem ezzel el kellett számolnom, ami sok álmatlan éjszakát okozott. Akkor jutottam ei ahhoz a felismeréshez, hogy alapvető váL hozásokra van szükség. Ahol lehetett, ezeket a nézeteimet hangoztattam is. Amit én 1988 májusában vallottam, az akkor már három éve érlelődött bennem. Más kérdés, hogy akikkel hasonló nézeteket vallottam, azoktól mostanában elváltak .az útjaink. Én a kiegyensúlyozottabb. mértékletesebb változások híve vagyok. Azt hiszem, hogy én jobbéin f>i- gvetembe veszem a nemzetközi adottságokat is. Barátaim, munkatársai,m — „akkor még” elvtársaim, — ezzel szemben azt vallották, hogv rohanva, vágtázva kell haladni. Mert, ha nem mondták ck — .akkor itt a visszarendeződés veszélye. Ezt kaiandoi-ságinak tartottam és tartom ma is. Ezért már ma is túl n.agv árat fizet az ország. Annak idején szövetségeseket kerestem Moszkvától Washingtonig a higgadt, megfontolt' előrehaladáshoz, de ezt úgv látfezik, többen kevesellték. — Miként öli ön meg a többpártrendszer gyakorlatát Magyarországon? Volt idő, amikor ellenezte azt. — 1988 májusától 1989 februárjáig nem helyeseltem a többpártrendszert. A társadalom szélesebb közegeiben mozogva azonban újabb és újabb feszültségekkel találtam magam szembe. Ekkor jutottam el arra a felismerésre, hogy a gondokat a Magyar Szocialista Munkáspárt egyedül már nem tudja megoldani. Idén februárban őszintén mondtam, ■hogy szükség van a többpártrendszerre. A kibontakozást és a nemzeti összefogást széles társadalmi bázisra kell helyezni. — Erre azt mondják, hogy ön gyakran változtatja a véleményét. — Akkor változtatom a véleményemet, h.a a körülöttem levő valóság is megváltozik. Az ellenkezője lenne a furcsa, és akkor azt ■mondanák rám, hogy csökönyös vagyok. Büszkén Vállalom, ha indokoltan változtatok az álláspontomon. — Ön legitimnek tartja az októberi (kongresszust, amelyen megalakult a Magyar Szocialista Párt. Határozatait azonban nem szavazta meg. — Én nem azt mondom, hogy ez a kongresszus szétzüllesztette a pártot, hanem azt, hogy lefejezte, ■mert tagság nélkül maradit. A párttagság megkérdezése nélkül változtatták meg példjául a párt nevét. A határozati javaslatot pedig puccsista módon készítették és terjesztetitek elő. Éín például hivatalosan még a páit főtitkára voltam. de senki sem mutatta meg a javaslat szövegét. Ezt egy kultúráit pártban, enyhén szólva, nem tekinthetjük sportszerű magatartásnak. A küldöttek a régi reflexek működésének megfelelően, végül i.s megszavazták a határozati javaslatot. — Milyen viszonyra törekszenek a szocialista párttal? — Az együttműködés híve vagyok, még akkor is, ha s.z MSZP egves vezetői elutasítják ezt. Nem hiszem, hogy őket fog'ja igazolni >az élet. — Fontos lenne az MSZMP számára, hogy hatalomra kerüljön? — Azt tekintjük fontosnak, hogy helyünk legyen a parlamentben. a kormányban azonban nem feltétlenül. Mi a közvéleményre akarunk elsősorban hatni. — Az MSZMP a demokratikus centralizmus híve. Gondolja, hogy ezzel sok embert meg tudnak nyerni? — A párttagság csak a „bürokratikus” centralizmust ismeri. Demokratikus centralizmus nélkül nem tudok elképzelni, egyetlen pártot, sem. Szerintem az MSZP-ben és az ellenzéki pártokban iis meglehetősen nagy a centralizmus. Centralizmus nélkül csak mozgalmak működnek, nem pedig politikai pártok. Én a demokratizmusra teszem a hangsúlyt, de centrális elemek nélkül elképzelhetetlennek tartom az MSZMP-*. — Az egyik híradás szerint az ön lakásában tartják a KB-üléseket. Megtudhatnánk, hogy ezeken miről van szó? — Elírás történt. A párt vezető szervezői áttekintik a kongresszus forgatókönyvét, azt, hogy ki, milyen szerepet vállal majd a tanácskozáson. Szervezeti, technikai kérdéseket tekintünk át. Ma, azaz ked'den „zsűrizzük” a kongresszus elé terjesztendő szervezeti szabá'Vzafe javaslatát. A kongresszus választja majd meg a jelölőbizottságot, s ez utóbbi az előkészítő bizottságtól kap ajánlást arra, hogy kik lehetnének a párt új vezetői. — Vállal tisztséget? — Amennyiben a kongresszuson Központi Bizottságot választanak, csakis abban vállalok szerepet. Ezt boldogan és jó szívvel teszem. — Milyen pártokat hívnak meg a kongresszusukra. — Egyet sem. mert ez az MSZMP újjáalakulásának lesz a kongresszusa. Mint ilyen, munkatanácskozás lesz. — Hányadik kongresszus lesz? — A tizennegyedik.
