Nógrád, 1989. december (45. évfolyam, 285-308. szám)
1989-12-15 / 297. szám
HEJ,fj:SMERî% '^4±6ÖT&}* XLV. ÉVF., 297. SZÁM ARA: 4,30 FORINT 1989. DECEMBER 15.. PÉNTEK Feloszlatták a Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsát Tegnap délelőtt tartotta utolsó kibővített testületi ülését a Szakszervezetiek Nógrád Megyei Tanácsa Salgótarjánban. Egyetlen napirendi pontot tárgyaltak csupán, amelyben a küldöttértekezlet óta végzett munka áttekintése és egy javaslattétel szerepelt. Az országos szakszervezeti tanácskozás —, melyet 1989. december 4-én tartottak — elfogadta a mozgalom megújítására vonatkozó elképzeléseket. Határozatával megkezdődött egy alulról építkeiző, demokratikus elveken, szövetségi1 rendszerben működő szak- sízervezeti struktúra 'kialakítása. Ezen elgondolások alapján megyénkben is befejeződtek az alapszervezeti szintű szakszervezeti választásik, új szakmai szak- szervezetek, szövetségek alakultak. A legtöbb szakmában mára kialakultak a középszintű megyei testületek is. A szakszervezetek megyei tanácsa ebben az új struktúrában „szervezetidegen'' — mondotta Ágner Gyula, az SZMT vezető titkára, a napirend előadója. Ezért funkcióit, feladatait nem tudja tovább ellátni. A szakszervezetek megyei szövetségét Nógrádban még nem Sikerült létrehozni, mert a s aalk ma i -á ga za t i szakszervezetek ktalakítjásáftak elhúzódása, az ezt megelőző számtalan bizonytalansági tényező akadályozta a feltételek kialakulását. A tagság ma már nem terhelhető tovább szervezeti kérdésekkel. Ugyanakkor a mozgalom hosszú távú érdeke megkívánja a területi szakszervezeti szövetségek létrehozását — hangzott. Az átmeneti időszakban azonban biztosítani kell a szakszervezetek területi1 jelenlétét, a szakszervezeti képviselet stabilitását. A Szakszervezetek Nógrád Megygi Tanácsa, az elnökség, a választott réteg- és munkabizottságok tevékenysége, a SZOT november 9-i határozata alapján 1989. december 15-i batály- iyal megszűnik. Ugyanekkor szűnnek meg a városi és nagyközségi szakszervezeti tanácsok is. Ezek jogutódja a megyei szövetség megalakításáig a Szakszervezetek Nógrád Megyei Képviselete, melyet a SZOT hoz létre. A képviselet munkáját konzultatív tanács segíti, melynek tagjai a megyében működő ágazati, szakmai szakszervezetek képviselői, valamint akép- Viselet vezetője és helyettese. A különböző állami és társadalmi szervek testületéibe megválasztott képviselők megbízatását a szak- szervezetek megerősítik. A delegált képviselőket azonban visszahívják és az érintett szervezeteknek az együttműködés jövőbeni formájára 1990. január 30-dg tesz javaslatot a konzultatív tanács. A Szakszervezetek Nógrád Megyei Képviseletének feladatai : A megyei szakszervezeti szövetség létrehozásának előkészítése, a szak- szervezeti tagság ös'sz-szak- szervazeti kérdésekben történő képviselete, az országos, megyei politikai, állami, gazdasági és társadalmi szervek előtt. Az á-tme-. nett időszakban koordinálja az ágazatok, a szakmák közötti szakszervezeti munkát. A megyei tanáccsá! kötött együttműködési megállapodás szerint gyakorolja a szakszervezeti jogosítványokat, a tagságnak — igény szerint — szakmai, jogi segítséget nyújt, irányítja a szakszervezeti könyvtári hálózat munkáját. A Szakszervezetek Nógrád Megyei Tanácsa 1989. december 15-i hatállyal fel(Folytatás a 2. oldalon.) Sertéshús 3 PENOMAH-tól A PENOMAH Húsipari Vállalat balassagyarmati gyáregységében hetente mintegy ezer- hétszáz sertést vágnak le. A sertésekből tőkehús és töltelékáru készül. Ezekben a hetekben sertéshúsból több mint kétszázötven mázsát szállítanak az üzletekbe. Virsliből és az egyéb felvágottakból heti nyolc vagon jut a fogyasztókhoz el az Ipoly-parti város „vá- góhídjáról”. —Rigó Tibor felvételei— Megvan a döntés A Nemzetközi Kiállítások Irodája csütörtökön Párizsban megtartott ülésén véglegesen Budapestnek és Becsnek ítélte az 1995. évi, a „Híd a jövőbe” mottóval készülő világkiállítás megrendezésének a jogát. A világkiállítások történetében első ízben két, egymástól több mint kétszáz kilométerre levő főváros kapta meg ezt a jogot: a példátlan esemény, az iroda ülésének tanúsága szerint is. máris nagy érdeklődést kelt. A csütörtöki ülésre Párizsba érkezett Glatz Ferenc művelődési miniszter, a világkiállítással foglalkozó kormánybizottság vezetője, Somogyi László kormánybiztos és dr. Bi’elek József, a Fővárosi Tanács elnöke. Osztrák részről Erhard Busek, tudományos és kutatásügyi miniszter, az osztrák kormány képviselője és — az utolsó pillanatban betegsége miatt távolmaradásra kényszerült Helmut Zilk^ polgármester helyett — Hannes Swoboda városi tanácsnok vett részt a tanácskozáson. A magyar és az osztrák küldöttség a szavazást követően közösen tartott sajtókonferenciát. Glatz Ferenc nagy örömmel üdvözölte az iroda döntését tréfásan megjegyezte: azon ritka alkalmak egyikéről van szó, amikor Ausztria és Magyarország közösen aratott győzelmet. „Nem csupán építési lehetőségnek, gazdasági bemutatónak tekintjük ezt a kiállítást. Arra kell kihasználnunk a lehetőséget, hogy megmutassuk azokat a jellegzetességeket, hagyományokat, történelmi emléket, amelyek országainkat jellemzik — mondotta. — Ez egyúttal lehetőség arra is. hogv Magyarország. amelyet korábban elzártak ettől, közelebb kerüljön Európához.’’ Magyarország és az EGK Nemzetközi szimpózium Horn Gyula külügyminiszter és Martin Bangemann, az EGK Bizottságának alel- nöke is részt vett a budapesti Marx Károly' Közgazdaság-tudományi Egyetemen rendezett nemzetközi szimpózium csütörtöki megnyitóján. A szimpózium Magyar- ország és az Európai Közösség kapcsolatainak problémáival és távlataival foglalkozik. Horn Gyula a kormány nevében köszöntötte a tanácskozást és elemezte Magyarország és a Közös Piac jelenlegi viszonyát. Aj külügyminiszter szerint Magyar- ország elindult azon a — valójában göröngyös — úton, hogy átvegye a közös európai értékeket, s alkalmazza az emberi jogok, a demokrácia és a piacgazdaság elveit. Martin Bangemann előadásában arra hívta fel a figyelmet, hogy a demokrácia ki- teljesítését célzó lépések jellemzik napjainkban mind Nyugat-, mind Kelet-Euró- pát. A „közös európai ház” megteremtésével kapcsolatban az EGK már bebizonyította, hogy szolidáris és partner e folyamatban. Bangemann említést tett az összeurópai felelősségről, a rászoruló országok megsegítéséről. A Nyugat nemcsak hiteleket akar nyújtani, hanem partnec is akar lenni: tisztában van azzal, hogy piacait is ki kell nyitnia, ha valóban segíteni akar Kelet- Európán. Csütörtökön! hangzott el Tardos Márton előadása is. A Pénzügykutató Rt. e.lnök- vezérigazgatója úgy vélekedett, hogy Magyarországon az emberi tőke mozgósítása, a megfelelő önszerveződés még a nyugati adományoknál és a kereskedelemnél is fontosabb tényező és csak ezekkel együtt lehet kellő hatékonysággal felhasználni a nyugati támogatást. A szombaton befejeződő szimpóziumot — amelyen előadás hangzik el egyebek között a magyar és a nyugat-európai vállalatok közötti termelési ' kooperációról, a közösségi agrárpolitika és a magyar mezőgazdaság kapcsolatáról, a forint konvertibilitásáról — a Friedrich Naumann Alapítvány, a Marx Károly Közgazdaság- tudományi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia rendezte. Miből és hogyan lesz képes a súlyos gazdasági nehézségekkel küszködő Magyarország a világkiállítás megrendezésére? Erről nyilatkozott Somogyi László, a kiállítás kormánybiztosa Párizsban, azt követően, hogy Budapest és Bécs megkapta a jogot az 1995. évi világkiállítás megrendezésére. — Kezdettől fogva tudjuk, hogy a világkiállítás megrendezéséhez vállalati pénzekre és külföldi pénzeszközökre, külföldi vállalkozóikra lesz szükségünk. A mai d.öntés azt jelenti, hogy nyitva áll a kapu azok előtt a magyar és külföldi vállalkozóik előtt, akik pénzeszközökkel, befektetésekkel akarnak részt venni a világkiállításban. Ezt célozza az az elhatározás, hogy még az idén, de legkésőbb a jövő év elején megalakítjuk a budapesti világkiállítás részvénytársaságot — mondta. A várható költségeikről szólva Somogyi László elmondta, hogy a tulajdonképpeni kiállítás megrendezése ebben viszonylag kis tételt jelent. A szükséges infrastruktúra kiépítése, az utak, a vasuták megépítése, a metró-összéköttetés egymaga mintegy hetvenmil- lirád forintnyi beruházást igényel. Körülbelül negyven- milliárdra lesz szükség, a szállodák, a bevásárlóközpontok és a kempingek felépítésére. Tizenötmilliárd a kulturális beruházások várható költsége. Mindezt vállalkozói esziközökkel, a külföldi tőke bevonásával lehet és kell előteremteni. Máris megvan az érdeklődés. Somogyi László, az MTI tudósítójának kérdésére a leghatározottabban cáfolta az olyan híreszteléseket, hogy lemondott volna kormánybiztosi tisztéről a világkiállítás odaítélését követően. Közgyűlés idő előtt Új vezetőség az agrártudományi egyesületben Hamarabb tartja egy évvel tizedik tisztújító közgyűlését a Magyar Agrártudományi Egyesület Nógrád megyei szervezete. Az országban végbemenő felgyorsult politikai és gazdasági folyamatok megkövetelik, hogy az egyesület is az új viszonyokhoz alakítsa terveit és gazdálkodási kereteit — mondotta beszámolójában dr. Szőke Pál, a nógrádi szervezet titkára. A célkitűzés évek hosszú során át az volt, hogy a megyei egyesületbe tömörített agrárértelmiség szakmai kérdésekben érvényre juttassa akaratát, hogy az eszmecserék, viták, amelyek az egyesületbe folynak, erősítsék és elősegítsék a szakmai fejlődést. Az alapvető célokat sikerült teljesíteni — hangzott az értékelésben —, de az utóbbi négy év alatt a megye agrárgazdasága — csakúgy mint országosan —, igen ellentmondásosan fejlődött. Jelentős eredményei ellenére csökkent a jövedelmezősége, nőttek viszont a költségei, A piaci lehetőségek tovább szűkültek, és a közgazdasági szabályzók elvonó politikája miatt -az agrárágazat nehéz helyzetbe került. Egyebek közt ezek is indokolták az idő előtti közgyűlés összehívását. A jövőben az egyesület programjának alkalmazkodnia kell1 a megváltozott viszonyokhoz. Továbbfejlesztett szervezeti rend szerint működhet,- és hatékonyabb gazdálkodást valósíthat meg. A feltételek megteremtéséhez tartozik azonban a megyei szervezet megújítása is. Ez volt egyebek közt a feladata a csütörtöki küldöttgyűlésnek. A megyei szervezet) elnökévé Juscsák Györgyöt, tiszteletbeli elnökévé Herencsé- nyi Józsefet választották. Al- elnökök: Tóth László és dr. Halaj Ignác. Titkár: Urbán Imre, szervezőtitkár Hegedűs Ferenc. Vezetőségi tagok: Simon István, dr. Radván Mihály, dr. Babela Ferenc, Szabó Zoltán, Bódi Ernőné, Novotni Tiborné, Kiss Gyula, Sajgó Ferenc, Fábián Ignác és Kuris Tamás. Somogyi László nyilatkozata
